Jogtudományi Közlöny, 1872
1872-03-26 / 13. szám
Hetedik évfolyam. 13. Pest, 1872. márczius 26. rea DB OZSONY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. s^sfra* a-rjvo-o : — ^ Megjelenik minden kedden. Szerke*sztői iroda: A kéziratok ^ g a „magy. jogászgyülés" tartama alatt naponként. Üllői-ut 1-30 szám, II. emelet, bérmentve a szerkesztőhöz, 55 KIG fizetési dij. Kiadó-hivatal: a megrendelések . ^ Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. a kiadó-hivatalhoz intézendők. ^ TARTALOM: Levél a szerkesztőhöz. Hoffmann Páltól. — Az örökösödési eljárás és birói illetősége. Travnik Antal,budai kir. tvszéki biró-tól. — Az ipartörvényről. Matlekovics Sándor, egyet.magántanár-tól. — A csődeljárásra vonatkozó kanczelláriai rendeletek érvényéről. Külley Ede, kir. it. táblai biró-tól. — Jogirodalom. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok és Törvényjavaslat. Tisztelt szerkesztő úr! A „Jog- és államtudományi folyóirat" kiadótulajdonosának értesítése szerint ezen folyóiratnak további megjelenése a viszonyok mostohasága által lehetetlenitlelvén, — felkérem igen tiszt, szerkesztő urat szíveskedjék ezen közleményemet azon kijelentés mellett becses lapjában közzétenni, miszerint én s a velem egyesült t. munkatársak a ,,Jogt. Közlöny"-höz csatlakozunk. Tisztelettel vagyok stb. Pesten, 1872. márcz. 25-én. Hoffmann Pál: örökösödési eljárás és birói illetősége. Alig léptek életbe az újonnan szervezett kir. biróságok, alig kezdték meg működéseiket és már is tapasztalni, hogy örökösödési ügyekben, különböző törvényszékek területén, különböző s egymástól eltérő eljárás uralkodik s igy kir. bíróságainknál ugyanazon szakadozottság kezd lábra kapni, mely eddigi municipális bíróságainkat olyannyira bélyegezte. Nem tehát valami tudakossági vágy, hanem a törvény iránti tisztelet és a hazafiúság érzete, késztette a közlöt arra, hogy tollat ragadjon és az illetőket ezen különböző s eltérő eljárás káros következményeire figyelmeztesse. Az 1871 évi 31. t. cz. az örökösödési eljárás illetékességére nézve különösen nem intézkedvén, ezen körülmény, tekintettel arra, hogy a városokban a gyámhatósági osztályok által ellátott hagyatéki ügyek, a rendes biróságok hatáskörébe estek, arra indította a kir. törvényszékeket, hogy szervező üléseikben a hagyatéki eljárás illetőségét discussió alá vegyék, minek az lett eredménye, hogy különböző megállapodások történtek, és a törvényszékek és járásbíróságok illetősége eltérőleg lett megállapítva a szerint, amint az egyik vagy másik nézet vergődött többségre. •Nem akarjuk kutatni, valjon mennyiben voltak hivatva a törvényszékek, saját és a járásbíróságok illetékességét a bírói teendők egész sorozata tekintetében megállapítani. Mi egyszerűen constatáljuk azon megállapodásokat, melyek részint értesülésünk, részint tapasztalatunk szerint egyes törvényszékeknél létrejöttek s melyek szerint most a törvényszékek és járásbiróságok eltérőleg működnek. tőségéhez tartoznak mindazon hagyatékok, hol ingatlanok is találtatnak; ellenben a járásbíró csak azon hagyatékokat látja el, melyek csupa ingóságokból állanak. 2-ik megállapodás szerint: a törvényszék székhelyén, vagyis a városi hagyatékokra nézve, a törvényszék akkor illetékes, ha a hagyatékban ingatlanok is találtatnak; s igy az ugyanott székelő járásbiró csak azon városi hagyatékok körül jár el, melyek csupán ingóságokból állanak. Ellenben a törvényszék székhelyén kivül vagyis a vidéken előforduló hagyatékokra nézve, a hagyatéki javak minőségére való tekintet nélkül, mindig a járásbiró illetékes, akár a törvényszék székhelyén székel a járásbíróság, akár máshol a vidéken. 3-ik megállapodás szerint: a hagyatéki tárgyalás, a hagyatéki javak minőségére való tekintet nélkül, kizárólag a törvényszék hatásköréhez tartozik; a járásbíró a hagyatékok tárgyalására egy átalában nem illetékes. 4-ik megállapodás szerint: az előleges intézkedések megtétele egész a perútra való utasításig bezárólag, a helyre és a javak minőségére való tekintet nélkül, mindig a járásbíró illetőségéhez tartozik. Ellenben a törvényszék hatásköréhez következő teendők soroltattak: a) a t. rend t. 580. és 581. §§-ban előírt hirdetvényi eljárás megindítása, az ennek folytán netán támasztott örökösödési igények tisztába hozatala és az örökségi ingatlan javak tulajdonjogának való bekebeleztetése; b) a t. r. 583. §-ban előírt sommás utu osztály, ha a hagyatékban ingatlanok is találtatnak, vagy pedig az ingókból álló hagyaték 300 ftot túlhalad; c) a t. r. 590. §-ban körülírt esetben az osztály megtétele és az örökség átadása, az örökségi javak minőségére és értékére való tekintet nélkül; p d) az örökösödési perben hozott ítélet folytán az örökség átadása. • Ezen megállapodások egymás mellett meg nem állhatván, egymástól egészen eltérők, következőleg a bírói illetékesség is a hagyatéki ügyekben az egyes törvényszékek területén, különböző. Tekintve pediv, hogy ezen négy rendbeli megállapodás közül, csak az egyik bírhat alappal, a többi három pedig azt nélkülözvén törvényellenes, törvényes alapot nélkülöző eljárást pedig a kir. bíróságoknál tűrni nem szabad ; tekintve továbbá, hogy ezen eltérő illetékesség s eljárás a törvény iránti tiszteletet a népnél aláásó s azt zavarba hozza.