Jogtudományi Közlöny, 1874
1874-03-26 / 13. szám
Kilenczedik évfolyam. Budapest, 1874. márcz. 25. SZERKESZTŐI I II II • MM ^n •• HA A • • • • H HP3B • nfi BB • A • • •• ELŐFIZETÉSI MJ. IRODA: ÜLLŐI- UT JOGTUDOMÁNY KÖZLÖNY 1-sü sz., 11. em. vuu * uuuiViáiii ai iiuuyuiii A MEGRENDELÉSEK KIADÓA NAGY-VÁRADI, KASSAI ÉS KOLOZSVÁRI a kiadó hivatalhoz intézendők. 111 UTAS: EGYETEM-UTCZA ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE. A kéziratok 1-dik szám alatt. MV MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN. A SZERKESZTŐHÖZ TARTALOM: A hivatalos hatalom jogszerűségéről Dr Dárday Sándor úrtól. — Általános indokolás. a magyar csődtörvény tervezetéhez. Dr. Apáthi István, egyetemi tanár úrtól. — A kereskedelmi törvénykönyv tárgyalásának főbb mozzanatai. Dr Schnierer Gyula, kereskedelmi miniszteri osztály tanácsos úrtól. — Jogirodalom. Dr. Sipos Árpád, jogtanár úrtól — Különfélék. — Csődmegszüntetések. — Csődök, félévre ... 6 frt negyedévre 3 ., bérmentve Előfizetési felhívás „JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY"-re. Lapunk olvasóit, kiknek előfizetési ideje e hó végével lejár, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehetőleg e hó végéig szíveskedjenek eszközölni, nehogy a lap küldésében fenakadás történjék. Az előfizetések posta-utalványnyal legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre (egyetem-utcza 4.sz.), a Franklin-társulat magyar irodalmi intézet hirlapkiadóhivatalába intézendők. a „Jogtudományi Közlönyek A hivatalos hatalom jogszerűségéről. (Vége.) Ám lássuk vájjon a legújabb német birodalmi bünt. törv. könyv (1871.) megoldotta-e, és mikép oldotta meg eme nehéz kérdést. E törvény 113. §-a az ellenszegülés tényálladékához megkívánja, hogy a tisztviselő hivatalának jogszerű hatáskörében járt el („in der rechtmässigen Ausübung seines Amtes"). Nemde önként felmerült itt azon kérdés, hogy mit kelljen „jogszerűség" alatt érteni? A kérdés megoldása tehát tulajdonképen ez utóbbi kérdésre adandó feleletben rejlik. Legczélszerűbbnek vélem, ha hosszadalmas deductiók helyett a német birodalmi tanácsban az e törvényszakasz fölött folyt vitát röviden körvonalazva előterjesztem és így a lehetőleg kifejtett és egészen a legújabb törvényhozási intézkedésig kimerített alapra fektetem okoskodásomat. Tudvalevő dolog, hogy a német bünt. törv. könyv mily stádiumokon ment keresztül s ezért csak röviden érintem, hogy a kérdéses akkénti szövegezése sem az első javaslatban, mely még az észak-német szövetségi tartományok részére készült s melynek a porosz bünt. törv. könyv szolgált alapul, sem pedig az ujabb javaslatban, mely a szövetségi tanács által kiküldött 7 tagú bizottság által lett kidolgozva, — elő nem fordul. Sőt e javaslatok tengerszámú bírálatainak egyikében sem hozatott javaslatba hasonneműi módosítás, és John is, ki egy külön nagy terjedelmű javaslatot dolgozott ki, csak azt javasolja, hogy a tisztviselő „kötelességszerű" (obliegenden) cselekvényére fektessék a súly. Midőn azonban a javaslat a birodalmi tanácsban tárgyalás alá vétetett, két lényeges módosítás terjesztetett elő a javaslat akkori 111 -ik §-ához. Ezek egyike Fries képviselőtől származott, mely szerint az mondatnék: „wahrend der gesetzmassigen Vornahme einer Amtshandlung"; — a másik módosítás pedig Plank hírneves kriminalista részéről indítványoztatott következő szövegezéssel: „innerhalb seiner Zustiindiakeit vorgenommenen Amtshandlun£." 3 o o . Mindkét indítvány azon szempontból indult ki, hogy a törvény alkalmazásánál az ellenszegülés feltétlen büntethetőségének korlátot szabjon, és a gyakorlatot az ily vitás kérdésben ne merően a tudomány álláspontjára utalja. A két indítvány tehát egy czélra törekedett és a vita azok szövegezésének magyarázatára szorítkozott. Nevezetesen Plank saját indítványa mellett és a „törvényszabta" vagy „törvényszerű" teljesítés (gesetzmässige Vornahme) ellen azt hozta fel, hogy ily szövegezés mellett bármely hivatalos cselekménynél annak vizsgálatába bocsátkozhatnánk, vájjon megfelel-e az a törvény szabványainak, az anyagi jognak, minek megítélése pedig csak a hatóságot illeti meg. Ellenben saját indítványa szerint a tisztviselő azon cselekménye, melyet hatáskörén belül foganatosítana, de csakis ezen cselekménye, védve lenne. Lasker azonban ez ellen helyesen jegyzi meg, hogy Plank indítványa meg a fogalmat igen megszorítaná, mert módosítványa mellett nem gondolható-e oly eset, hogy valamely tisztviselő teljesen hatáskörén belül, de a törvénytrutul megsértő módon járna el, pl. házmotozást teljesítene ennek idején. A törvényszabta kifejezést tehát helyesebbnek tartja. Schwarze egészen fölöslegesnek véli P. módosítványát; fölösleges azt a törvénybe foglalni, mert a tisztviselőnek hatáskörén kívüli cselekménye többé nem is hivatalos cselekmény. Legczélszerűbben véli itt a biró bölcs belátása és törvénymagyarázatában bízni. Dr. Meyer ez ellen hathatósan kikelt és a porosz főtörvényszék hosszú bűnlajtromával bizonyíthatja, — úgymond, — hogy e kérdésnél a bíróságok bölcs törvénymagyarázatában bízni nem lehet. Szólottak még többen a tárgyhoz és némelyek a javaslat eredeti szövegeinél is. ezeknek áttekintését Schwarze-től a „Gerichtssaal" 1870. évi folyamában, 146. lapon. " John: Entwurf mit Motiven zu einem Strafgesetzbuch für den norddeutschen Bund. 34G. 1. 3 Stenogr. Ber. der Reichstagsverh. 1870. III. kötet 294. és 301. lapon. 4 Stenogr. Berichte 1870. I. k. 428. 1. 5 Id. helyen 428. 1. 6 Id. helyen 429. 1.