Jogtudományi Közlöny, 1884

1884-09-12 / 37. szám

Tizenkilenczedik évfolyam. 37. SZ. Budapest, 1884. szeptember 12. Megjelen minden pénteken. SZERKESZTŐI IRODA : Üllői­ út 2. szám, 111. em. KIADÓHIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : negyedévre 3. megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNT­VÉ­NYEK GYÜJTEMÉNYÉVEL Tartalom : Észrevételek az átalános magánjogi törvénykönyv tervezetének «Kötelmi jogi» (átalános) részére. Dr. HALLER KÁROLY kolozsvári egye­temi tanártól. — Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. Dr. FAYER LÁSZLÓ-tól. — Jogirodalom : A magyar telekkönyvi rendtartás kap­csolatban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárással. Irta MAGAY KÁROLY kis-uj-szállási kir. járásbiró. PÓLYA BÉLA megyei főügyésztől. — Törvénykezési Szemle : Az ügyvédi irodák ügyviteli rend­szere. — Vétkes-e vagy bűnös ? LENGYEL IMRE H.­szoboszlói kir. albiró­tól. — Biztosítási végrehajtás bűnügyben. Dr. BARTA IGNÁCZ temesvári­­ ügyvédtől. — A fegyelmi biráskodás köréből. — Különfélék. Melléklet: Curiai Határozatok. — A kir. tábla elvi jelentőségű határo­zatai. — A magyar kir. pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. ÉSZREVÉTELEK az átalános magánjogi törvénykönyv tervezetének «Kötelmi jogi» (átalános) részére.* C) Akaratnyilvánítás. /. Annak módozatai. (55. §.) Nincs megjegyzésem. (56. §.) A kereskedelmi törvénynek hasonló rendelke­zéseit sem tartom czélszerűeknek, mert igen körülményesek és határozatlan voltuknál fogva sok viszálkodást keltenek. Ha ezen javíthatunk, az alkalom most megvan. A tervezet szerint is­­az ajánlattevő annyi ideig marad kötelezve, a­mennyi alatt rendes körülmények között, a kellő időben feladott válasz megérkezése várható volt. Ezen idő­számításnál az ajánlattevő azon feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetése helyére.*) Itt a «rendes körülmények», továbbá a kétszer is előfor­duló «kellő időben», legalább az én ítéletem szerint oly bizony­talan alapok, melyeken a bíró megnyugvással nem dönthet. Helyesebb lenne e helyett azt kimondani, hogy a távol­levők között az ajánlat csak akkor kötelező, ha az elfogadásra bizonyos idő kiköttetett. A forgalom ez­által biztosságban csak nyerne. Ennek elfogadása esetében az 56. §. második bekezdése, melyben hasonlóan épen a lényeges momentumok: «kellő időben», »azonnal tudatta», «időközben (mely időközben ?)» — határozatlanok, elesnek. (57. §.) Ha távollevők között tett ajánlat kötelező voltá­hoz elfogadási időnek kikötése kívántatnék meg, mint ezt az 56. §-nál javasolni bátor voltam, ez esetben az 57. §., melynek rendelkezései különben is czélszerűtlenek, elesnek. (58. §.) Ha e §. esetében is nem a mintául szolgált osz­trák, illetve magyar kereskedelmi törvényt követném, ezt nemcsak azért tenném, hogy legyen nekünk is valami ere­detink is, de főleg abban a meggyőződésben, hogy a mienk jobb lenne. A tervezet szerint távollevők között a szerződés meg­kötésének idejéül azon időpont tekintetik, melyben az elfoga­dási nyilatkozat elküldetett vagy elküldés végett feladatott. Oly időpont ez, melyről az ígérettevőnek nem is lehet tudo­mása s mégis felelőssége ettől kezdődjék? Hát ha az elkül­dés vagy feladás daczára az elfogadási nyilatkozat csak az 56. §-ban szabályzott határidő után jut az ajánlattevő tudo­másáral. A javasolt rendelkezésnek más gyakorlati eredménye . Az előbbi közleményeket 1. a 31., 32., 33. és 34. számokban­ alig lehet, minthogy kételyt támaszthat, a­helyett, hogy sza­batosan intézkednék. A szerződés megkötésének idejéül nem vehető fel más időpont, mint a­melyről az ajánlattevő (kötelezett) tudomás­sal bírhatott, ez pedig nem lehet más, mint a­mikor az elfo­gadási nyilatkozatról tudomást nyert. (59—60. §§.) Nincs megjegyzésem. (61. §.) E §-ban tulajdonkép egyéb nem foglaltatik, mint annak meghatározása, hogy árverés és árlejtés alatt mit kell érteni. Ilyen inkább lexiconba való magyarázást kerülni kel­lene. Az is magától értetik, hogy első­sorban az árverés vagy árlejtés netalánt külön feltételei irányadók s csak ilye­nek hiányában a dolog természete, mert különösen a ható­ságok által hirdetett ily versenyeknél rendesen fen van tartva az ajánlattevők között a választás tekintet nélkül a szám­szerint legelőnyösebb ajánlatra. Bírói árveréseknél, még ha önkénytesek is, ez idő sze­rint «a végrehajtási eljárásról szóló» törvény és nem a tör­vénykezési rendtartás intézkedik. Erre való utalásnak szük­ségét nem látom. Ezeknél fogva a 61. §-t elhagyandónak tartom. 2. Színleges szerződések. (62. §.) Az átalános rész 113. §-a mellett nélkülözhető. (63­. §.) Ez is felesleges, mert nem mond egyebet, mint azt, hogy ha a felek nem akartak szerződni, ily esetben szer­ződés nem is jött létre. Ha még oly igaz is tehát a 63. §. tar­talma, annyira önként értetik az, hogy kár avval is szapo­rítni a §-ok különben is nagy számát. 3. Tévedés, csalás és félelem. (64. §.) Nincs észrevételem. (65. §.) Merem hinni, hogy a tervezet 65. §-a az eszmét a szász tkv. 839. §-ától kölcsönözte s ha azt az eredeti min­tájára nem találta elfogadhatónak, módosított alakjában sem szerencsésebben használta fel. Nézetem szerint a §-ban szabályozott eset elő sem for­dulhat, mert ha visszteherrel járó szerződés létrejöttéről van szó, ez csak úgy lehetséges, ha a felek a kölcsönös ígéret­ről tudomással bírnak, különben a megegyezés, mint a szer­ződés első feltétele, nem történhetik meg. Nem is képzelhető tehát oly eset, melyben valaki nagyobb ellenszolgáltatást fogadjon el ,mint a­mennyit neki a másik fél valójában ígért.» Ha így történnék, szerződés ép oly kevéssé jó létre (33. §.), mint ugyane­s, második bekezdése szerint akkor, ha a felek között az összeg vagy mennyiség tekintetében van eltérés. Ezeknél fogva a 65. §-t bátran elhagyhatónak tartom. (66—67. §§.) Nincs észrevételem. (68. §.) Valamely tárgy «a közönséges forgalomban» csak­­ oly dolgok közé soroztathatik, a amelyekhez tartozik.* Ennyi­ben hibás a 68. §. szerkezete, mely talán azt akarja kifejezni, hogy a szerződő felek egyike a szerződés tárgyának tévesen oly sajátságot tulajdonított, melylyel az a közönséges forga­lomban nem bír. Ugyanezt egyébiránt a bizottságilag már tárgyalt átalános rész 118. §-a szabatosabban fejezte ki, mely mellett a 68. nélkülözhető is.

Next