Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)
1921-04-22 / 50. szám
Önrendelkezési jogot Magyarországnak, írta Bíró Lajos. A Horthy-rendszernek másfél év konok és vakmerő hazudozásával sikerült az európai közvélemény egy részét meggyőznie arról, hogy a magyar népnek legforróbb és legsürgősebb óhajtása az, hogy megint királya legyen. A magyar eseményeknek még jóakaratú és jóhiszemű angol, olasz és francia szemlélői is csodálkozva kérdezték néha magyar barátaikat: hová tűntek el a magyar nemzeti lélekből a Rákóczi és a Kossuth hagyományai, az ónodi és a debreceni országgyűlés emlékei, a Garafiak és a Haynaul ellen való évszázados gyűlölet ? A fölvilágosítást még a jóhiszemű és jóakaratú szemlélők is meghökkenve hallgatták és az adatok egész tömegére volt szükség, amíg a magyar nemzetnek egy-egy őszinte barátja is meg tudta érteni, hogy aki Magyarországon ma legitimistának nevezi magát, az esetleg nagyon hevesen ellenezné negyedik Károly visszatérését a magyar trónra és hogy aki szabad királyválasztónak nevezi magát, az a szívében esetleg becsületes republikánus. A Horthyrendszer hazugságainak nehéz gőzködét a volt király áprilisi kalandja erősen megtépte már; tegnap pedig felharsant Budapesten egy olyan szó, amely mint egy éles fényképe söpör végig a hazugságoktól sötét magyar mezőn. Nem baj, olyan ember mondta, aki igazi legitimista. Jó, hogy olyan ember mondta, aki belügyminiszter volt a Horthy-rendszer idején. Az emberről, a múltjáról, az egyéni és a politikai felelősségeiről mindenkinek meg lehet a maga véleménye, s tanúként mindenki tartozik elfogadni. Másfél év konok, alávaló és becstelen hazudozása után Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő és volt belügyminiszter ajkáról elhangzott az egyszerű és meztelen igazságnak egy tömör szava: ‘ Magyarországon a világ leggyávább és legbomlitabb katonai diktatúrája uralkodik. Ez az igazság. Minden más: hazugság. Hazugság a Károly-pártiak hetvenkedése és hazugság az Albrechtpártiak fenyegetőzése; hazugság a kereszténység nevével visszaélő kurzus és hazugság a nemzeti gondolatot meghamisító irány; hazugság a miniszteri felelősség és hazugság a nemzetgyűlés egész szuverenitása. A valóság és az igazság: a katonai diktatúra. Magyarországon nem a törvények uralkodnak, hanem a bicska. Magyarországon nem a nemzet a szuverén, hanem a bajonett. Egy olyan Európa közepén, amely a nemzetközi élet regulatív szabályává emelte a népek önrendelkezésének jogát, a magyar nép a maga önrendelkezési jogát elveszítette. Magyarországon elszánt fegyveres csapat uralkodik. Pretoriánusok? Strelicek? Janicsárok? A név mellékes. Amig azonban a Horthy különítményeinek ez a janicsár-rendszere az úr Magyarországon, addig a magyar nép szabad akaratnyilvánításáról szó sem lehet és addig a magyar nép akaratára hivatkoznia senkinek sincs joga. A Horthy-rendszer szintén azt állította másfél évig, amit Beniczky Ödön ma is állít: hogy a magyar nép Habsburg Károly visszatérését óhajtja a magyar trónra. Amikor Habsburg Károly valóban visszatért, Horthy nem sietett átadni neki a hatalmat, aminthogy soha a világhistóriában meg nem történt, hogy egy fegyveres uralom önként alávetette volna magát akár egy király akaratának, akár egy nép akaratának. Ki vegye azonban akkor a magyar strelicek kezéből ki a fegyvert? Ki fegyverezze le a magyar janicsárokat ? Ki adja vissza a magyar népnek az önrendelkezési jogát? Horthyék másfél évig, teljes rosszhiszeműséggel, azt állították, hogy a magyar nép Habsburg Károly visszatérését óhajtja a magyar trónra Beniczky Ödön, talán jóhiszeműen, ma is ezt állítja. Az igazság ezzel szemben az, hogy a magyar nép mindenekelőtt és mindenekfölött békét és nyugalmat akar, a háborús sebek begyógyulását, beleilleszkedést az európai rekonstrukció munkájába. Ez annyit jelent, hogy a magyar nép köztársaságot akar. De hogy valóban azt akarja és hogy nem akarja Horthyt és nem akarja Habsburgot, az ki nem derülhet egészen addig, amíg a magyar nép vissza nem kapja akaratnyilvánításának a szabadságát. A magyar nép ezt a szabadságot saját erejéből vissza nem szerezheti. A magyar paraszt haragtól égve viseli ugyan a különítmények janicsár-uralmát, de a kasza tehetetlen a géppuskával szemben. Arra számítani — amire sokan számítottak —, hogy lesz majd egy fegyveres csapat, amely leveri a többit és megteremti a jogrendet és a demokráciát, arra számítani naivitás. A magyar nemzettől — kiszolgáltatván az országot a katonai diktatúrának — Európa vette el a Clark-féle tárgyalások során az akaratnyilvánítás szabadságát. Ezt a szabadságot csak Európa adhatja vissza Magyarországnak. Adja vissza Európa a magyar népnek az önrendelkezés jogát. Ha a Habsburg-restauráció kérdése nemzetközi kérdés, akkor nemzetközi érdek, hogy a magyar nép szabadon nyilváníthassa ki azt az akaratát: akarja-e a Habsburgokat, igen vagy nem, akar-e királyságot vagy akar-e köztársaságot. Erről a kérdésről Magyarországon népszavazásnak kell döntenie. De ezt a népszavazást meg kell előznie az eltörölt szabadságjogok helyreállításának, az egyesülési, a gyülekezési jog és a sajtószabadság visszaállításának. És ez a népszavazás csak nemzetközi ellenőrzés alatt mehet végbe. Enélkül a világ leggyávább és legbomlztabb katonai diktatúrája a magyar nép akaratnyilvánítását ismét meghamisítaná és Magyarországot továbbra is azzá tenné, amivé a magyar nép akarata ellenére, a magyar nép csüggedt kétségbeesésére és a magyar nép végtelen kárára lett: az európai béke állandó veszedelmévé és az európai rekonstrukció egyik legfőbb gátjává. Az angol alsóházban a külügyi államtitkár ma azt a reményét fejezte ki, hogy az osztrák-magyar monarchia föloszlásának kellemetlen gazdasági következményeit a portorosei konferencia jóvá fogja tenni. Régen jóvá lehetett volna tenni ezeket a kellemetlen gazdasági következményeket, ha Magyarországon nem volna katonai diktatúra. Soha ezeket a kellemetlen következményeket jóvá nem lehet tenni, amíg Magyarországon katonai diktatúra uralkodik. Ha Európa tovább töri, hogy a magyar nép egy gyáva és bornist ka-,tonai diktatúra mély nyomorúságát szenvedje, akkor Európa maga mondott le arról, hogy itt a gazdasági béke és a lelkek békéje végre helyreálljon. Del adják vissza Európa nemzetei Magyarország elvett önrendelkezési jogát és Kelet-Európában helyreáll a béke és megkezdődhetik a gyógyulás. I " - 1 ** We 0j«Jenfly naponta, hW/8 kivitelével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V., Rechte Wienzeile 79 Telefon 30-57 Távirati dm: 1898, Wien Egyes szám ára: ntlufriábsn.............................5 korona Csehszlovákiában f»»..»wl...l'20 fK Jugoszláviában ..........«....1 dinár Romániában...........................2 lei Osztrik postatakarékt szitu: 149.679 Jugoszláv postatakarikt szim : 40.106 nlMtaotonzigi folyószimla Dentscht Bank, Bertin Hirdetéseket Ausztria területéről egyedül Schalek H. hirdető irodája (Wien, I., Wollzeile 11. , Telefon 809, 5271) vesz föl s: Bécs, 1921 április 22, péntek II6. szám I. év Horthy fogatta le Beniczkyt! Hazudott az igazságügyminiszter* a nemzetgyűlés előtt. — Kétségtelen bizonyítékok a kormányzó ellen. — Követelik Tomcsányi lemondását. Rassay számonítéri Telekiék bűneit. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése. — A J 8 v 8 munkatársától. — BéZS, április 51. A Beniezkv üry, amely már a nemzetgyűlés tegnapi ülésén fölkavarta a kedélyeket, ma olyan botránnyá dagadt, amelynek okvetlen következménye kell, hogy legyen, annak ellenére is, hogy a magyar politikában ma nem nagyon érzékenyek a parlamentarizmus szabályai dolgában. Tomcsányi Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy Beniczky Ödönt és Szmrecsányi Györgyöt az ő rendelkezésére tartották föl Hajrááskéren. Viszont Beniczky két eredeti távirattal bizonyította be,hogya letartóztatási parancsot a kormányzó adatta ki ellenük. A leplezés nagy izgalmat kelt és már arról is érkezik jelentés, hogy Andrássyék követelik a hazugságon ért igazságügyminiszter azonnali távozását. Érdekessége a mai nemzetgyűlésnek Rassay Károly beszéde, amely éles hangon követeli a Teleki-kormány tetteinek vizsgálatát, a puccsbűnösök megbüntetését. Andrássy Gyula is beszélt, főleg a királyt védte és elítélte a „lármás“ antiszemitizmust. Az ülés lefolyásáról budapesti munkatársunk a következőket jelenti: Feleljen a Teleki-kormány! Lakovszky Iatván elnöklete alatt a nemzetgyűlés folytatta ma a kormányprogram fölött megkezdett vitát. A mai ülés első szónoka Balsay Károly volt államtitkár, a keresztény nemzeti egyesülés pártjából kilépett, jelenleg az ellenzéki padsorokban ülő képviselő volt. Beszédében a következőket mondotta: — Bár bizalommal viseltetem a miniszterelnök személye iránt és remélem, hogy az ország konszolidálásához és a jogrend tényleges helyreállításához komolyan és eredményesen fog hozzáfogni, mégis kénytelen vagyok a kormányal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedni, mert a miniszterelnök úr programbeszédében foglaltak engem nem elégítenek ki. Felvilágosítást várok arról, hogy mi a köV faról ráképeli a Teleki-kabinet bukását. Ami a kormánykérdést illeti, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a távozó külügyminiszter, dr. Grata Gusztáv e tekintetben közölt nyilatkozatait és e kérdésre vonatkozóan tett kijelentéseit helyeselhessem. Az én fölfogásom szerint nem lehet az országot a végleges konszolidáció és jogrend útjára vezetni, amíg a királykérdést végérvényesen meg nem oldjuk. " Meg kell kérdeznem a miniszterelnök úrtól, mi fog történni azon egyénekkel, akik a húsvéti puccsot előkészítették és csinálták. Ha az 1920. évi I. tc. nem nyújtana elég alapot ezen személyek büntetőjogi megtorlására nézve, akkor elvárom, hogy a kormány a legsürgősebben terjesszen a nemzetgyűlés elé büntetőjogi szankcióval kibővített törvényjavaslatot erről a kérdésről. Arról is szeretnék fölvilágosítást kapni, hogy vállalt-e a Teleki-kormány IV. Károlylyal szemben bármilyen, a nemzetet kötelező államjogi vagy anyagi kötelezettséget? Meg kell kérdeznem továbbá, hogy a volt miniszterelnök bevezetésével nyilvánosságra hozott és IV. Károlytól származó manifpesztumnak van-e valamilyen államjogi jellege? úgy tekintem az új kabinetet, mint elsősorban választási kabinetet, amelynek a fő célja az, hogy előkészítse az új választásokat. Végül kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ellenzem a választójogi reformnak bármilyen tervét, amely a mai választójognak bármilyen megszűkítésére törekednék. Szükségesnek látom, hogy a nemzetiségi kisebbségek védelméről szóló intézkedés az Ausztriában élő magyarokra is kiterjesztessék. De tiltakozom ellene, hogy ez a védelem a Bécsben élő magyar emigránsokra is kiterjesztessék. Tomcsányi menti a kormányzót. Tomcsányi Pál igazságügyminiszter, Beniczky képviselő tegnapi besedével szemben kijelenti, hogy aa