Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1922-01-01 / 1. szám
2 mondani!? (Az ellenzék zajosan helyesel Andaházynak). • Andaházy-Kasnya: A gyilkosok szabadon járnak az országban és •Azt látjuk, hogy k Államhatalom távözi a rablógyilkost, amikor az autóversenyen díjat nyer. B n d a vá r y László: Micsoda beszéd ez! (Fölkiáltások a kisgazdapárton: Micsoda gyilkosságról beszél?) Andaházy-Kasnya: Somogyi Béla gyilkosairól beszélek. Budaváry : Tíz gyilkolta meg ? Friedrich István: Egész Budapest tudja! Meskó Zoltán: Ha tudja, mondja is meg. Szabó József: Ha nem mondja meg, bűnpártolást követ el. Andaházy-Kasnya : A rendőrség kinyomozta a bűnösöket, de megbüntetésükre érthetetlen módon nem került a sor. Pekár Gyula: Az ilyen beszéd csak arra jó hogy diszkreditálja a korányt a külföld előtt. A nd ahá zy-Ka sny a : A tények feketítik be a kormányzó rendszert a külföldön. Pekár Gyula magából kikelve kiáltja Andaházy felé: Micsoda tények!? Ha adatok nélkül beszél, csak rágalmaz ! Andaházy-Kasnya : Ezek a tények : a trafikengedélyek és az italnérési engedélyek elvétele. Budavár? László: Fáj ugye, hogy a trafikengedélyeket rokkantak kapják? Drózdy Győző : Éppen az a baj, hogy nem a rokkantak kapták. Etry vértanú özvegyétől elvették a trafikjogot. (Óriási zaj a ház minden oldalán, Andaházy szavai elvesznek a zajban.) Gaál fraszton elnök a szűnni nem akaró lárma miatt kénytelen az ölést fölfüggeszteni, e lesiet az elnöki emelvényről, lecsendesíti a képviselőket, majdújra megnyitja az illést. Andaházy-Kasnya a szünet után folytatja beszédét. Gömbös Gyula mondotta egyik beszédében, hogy ebben az országban nincsen üldözött, ember. Tény, hogy azokat, akik a hazafiság ürügyével rabotak és gyilkoltak, azokat nem üldözték. Az amnesztia nem terjed ki az emigránsokra, pedig sok van köztük, akikre itt szükség volna és akiknek nincs is semmi vétkük. Pekár Gyula: Hazaáruló valamennyi! Budaváry László: Hitvány kommunisták! Pekár Gyula: Hitvány bűnpártolást követ el, aki a kommunistákat így védelmezi! Gaál Gaszton elnök: A nagy zajban nem hallottam, hogy Ralsay képviselő úr azt kiáltotta egy képviselőtársa felé, hogy a bécsi kommunisták közt, vannak tisztességesebb emberek, mint az, illető képviselő. Ezért a kifejezésért rendreutasítom. Viharos emigránsok körül. Andaházy-Kasnya: Lehetővé kell tenni, hogy azok az emigránsok, akiknek nincsen semmi bűnük, hazajöhessenek. (Fölkiáltások: „Sokan önként mentek el. Ezek visszajöhetnek.“) Andaházy-Kasnya: Elmentek, mert ha itt maradtak volna, akkor Somogyi Béla sorsára jutottak volna ! Erre a kijelentésre óriási vihar tört ki a kereszténypárt és a kisgazdapárt oldalán. Több képviselő, köztük Pekár, Budaváry és Meskó a padot verve kiáltja Andaházy felé: Ilyen hangon itt nem lehet beszélni! Pekár Gyula: Az idők jele, hogy ígey lehet beszélni a magyar parlamentben! Andrhézy-Kasnya azzal fejezi be beszédét, hogy nem lát Magyarországon egyebet, mint konszolidált anarchiát. A kormánnyal szemben bizalmatlan és az indemnitást nem fogadja el. Az elnök ezután közli, hogy a miniszterelnök átirata szerint újév napján Sopron átvételének tiszteletére hálaadó istentiszteletet tartanak. A Ház elhatározta, hogy képviselteti magát ezen az istentiszteleten. A Ház ezután áttér az Interpellációk tárgyalására. Szilágyi Lajos teszi szóvá a katonai hatóságok újabb atrocitását. Karácsony hétfőjén a budapesti katonai körletparancsnokság letartóztatta Hitzinger János Pált, a műegyetemi ifjúság vezérét, mert állítólag ittas állapotban a kormányzó ellen sértő kifejezést használt. Szilágyi közbelépett és megkérte Sárkány tábornok körletparancsnokot, hogy ha már letartóztatták Hitzingert, legalább ne verjék meg, mint ahogy ez Budaörsöm már egy ízben megtörtént vele. Hitzingert a körzetparancsnokságról átvitték az ügyészségre, ahol azonban nem fogadták el a foglyot Erre visszakísérték a térparancsnokságra, ahol elbocsájtották azzal, hogy este 7 órakor jelentkezzék. Hitzinger fölkereste délután Szilágyit. Tagadta, hogy kormányzósértést követett volna el. Este adott szavához hiven visszament a térparancsnokságra, ahol újból letartóztatták és csak másnap engedték szabadon. Az interpelláló követeli a kormánytól, hogy gondoskodjék arról, hogy a jövőben katonai hatóságok ne tartóztassanak le polgári akamályoket jogtalanul. Hitzinger esetében a katonai hatóság azonnal köteles lett volna jelentést tenni az államrendőrségnek. Miután a polgári ügyészség Hitzingert nem volt hajlandó letartóztatni, a körletparancsnokságon nem lett volna szabad őrizetbe venni. Hangsúlyozta az interpelláló, hogy ez csak egy eset a sok katonai visszaélés közül. Hogy a katonaság menynyire hatalmaskodik Magyarországon, arra jellemző, hogy Prónay a nyugatmagyarországi harcok idején megrótta a hadügyminisztert azért, mert nem védelmezte őt meg a miniszteri székből Szilágyinak egy nyilatkozatával szemben. Néhány nappal utóbb Belitska honvédelmi miniszter csakugyan szót kért, hogy a parlamentben megvédelmezze Prónayt. Prónay tehát fölülmaradt. Vass József helyettes miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy mihelyt Szilágyi az esetet neki elmondta, minden intézkedést megtett. A vizsgálat, igazolta a Szilágyi interpellációjában előadott tényeket. A fogollyal jól bántak. Ezzel a sajnálatos eseménnyel kapcsolatban megállapítja, hogy a katonai hatóság csakugyan elhamarkodta a dolgot. Ha mulasztásról vagy visszaélésről van szó, nem fog elmaradni a legszigorúbb megtorlás. A kormánynak gondja lesz arra, hogy hasonló eset többé elő ne forduljon. L i ngauer Albin két nyugatmagyarországi embernek — Lak és Kollár nevünknek — Bécsben, illetően Németújvárott történt letartóztatása ügyében interpellál. Az a Vád, mondja, hogy a letartóztatottak fölkelők voltak, alaptalan, mivel a két fiatalember a nyugat magyarországi zavargások idején egyáltalán nem is tartózkodott Nyugatmagyarországon. Kérdi a miniszterelnököt, hogy hajlandó-e a kormány állást foglalni ebben az ügyben, mivel hasonló esetek nagymértékben veszélyeztetik a két állam közötti jóviszony fen maradását. Az interpellációt kiadták a külügyminiszternek. Lingauer másik interpellációjában követeli, hogy a három nyugatmagyarországi határvárosnak, Szombathelynek, Sopronnak és Kőszegnek amelyek a nyugatmagyarországi megyék elvesztése folytán most meg vannak fosztva piacnktől, kisebb árumennyiségek kivitelénél ne támasszanak nehézségeket. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy haladéktalanul tárgyalásokat, kezd az illetékes miniszterekkel, hogy az említett városok határforgalmát megkönnyítsék. Az elnök délután 1/44 órakor bezárja az ülést A legközelebbi ülés január 3-án, kedden lesz. «« ** .1 ovoVasárnap, 1022 január 1 Bethlen, a bekerült. Vázsonyi nyilatkozik a tavaszi választásról és a terrorkormány haláltusájáról. Budapest, december 31. Vázsonyi Vilmos a politikai helyzetről a következőképen nyilatkozott: — A kormányban nincsen semmi egyenesség és őszinteség. Közel vagyunk a választásokhoz és senki sem ismeri a kormány szándékait. Hathavi indemnitást kér a kormány és senkinek sincs tájékozása arról, hogy milyen lesz az új választójog, milyen lesz az új választási eljárás és megmarad-e a jelenlegi választójog, vagy pedig a lajstromos és aranyos választás lép annak helyébe? Egy kormány, amely telesvájjal hirdeti, hogy le akar a törni a demagógiát és az értelmiséget akarja diadalra juttatni, nem mer az arányos választási rendszer mellett nyilatkozni, amely egyedül tenné lehetővé, hogy a választás az értékei javát vigye be az országgyűlésbe. De nemcsak, hogy a választójoggal nem vagyunk tisztában, hanem álnéven semnt bistov’térennk a választások szabai’ságáról és tisztaságáról Pennállanak továbbra is a kivételes rendelkezések, a kormány a háború esetére kiadott kivételes felhatalmazásukat nem adta ki kezéből. Ha tehát egyet mást rendeleti után módosított is, nincs semmi garancink arra nézve, hogy ezeket az elégtelen módosításokat vissza nem vonja-e holnap, holnapután, vagy a nemzetgyűlés föloszlásakor, éppen a választások idején. Ha a kormánynak úgy tetszik, a cenzúrát rendeleti úton újból életbeléptetheti, arról nem is szólva, hogy föntartotta magának a lapok, betiltásának és aj lapok engedélyezésének rettenetes jogát. Addig, amíg ennek a kivételes hatalomnak közjogi és büntetőjogi vonatkozású része törvénnyel nem lesz megszüntetve, szabad választásról szólni sem lehet . Hogyan lehetne szabadon választani egy sajtóval, amelynek feje fölött ott lebeg a hetitás állandó réme, az internálás jogával együtt, amely lehetővé teszi, hogy bármely kényelmetlen embert közigazgatási úton megfosszanak éppen a választás idején szabadságától? Nagyon téved a kormány, ha azt hiszi, hogy nagyon is átlátszó és gyereket hekítő mozdulatai, amelyeket most az ellenzék ellen végez, bárkit is tévedésbe ejtettek. Ha most bizonyos engedményeket tett a munkásságnak, mindenki jól tudhatta, hogy ez nem a kormány lelkéből fakadt gyöngédség. Csak meg kell figyelni, kik ülnek a kormány háta mögött és kik támogatják a leghangosabban és rögtön mindenki tisztában lehet ennek a kormánynak a lelkületével. Ez a kormány úgyszólván államosította azokat a szervezeteket, amelyek az előző kormányok alatt is államot akartak játszani az államban. A miniszterelnöknek „Vannak szervezeteim“ kezdetű Apponyi elleni enciklikája nyíltan bevallotta, hogy milyen oszlopokon nyugszik az ő uralma. Nevetséges az a föltevés, hogy azok a rétegek, amelyek két esztendőn át annyi megaláztatást szenvedtek, ilyen kis, apró szsnfényvesső rendeltetésekért megfeledkeznek azokról a férfiakról, akik a legsúlyosabb és legvesedelmesebb időkben ott állottak a vált,án és küzdöttek az egyenlő■Ágért, a jogrendért és a közszabadságért. Nagyon jól látjuk ezeket a bekerítő mozdulatokat és csak mulathatunk rajtuk. Magyar hazánkra egyáltalán nem haragszunk, ezzel tehát nem kell bennünket kibékíteni, de a rendszert nem azonosítják a hazával és a sok keserűség, amely a lelkekben fölhalmozódott, csak akkor enyészik el, ha elenyészett az a rendszer, amely kivételes hatalmon, terroron, gyümöködéésen és az egyenlő jog megsértésén épült föl. Az a kormány, amely politikáját egyre-másra változtatja és mindig egyik csoporttal szeretné agyonveretni a másikat, csak mására vessen, ha e x lex be szerü. Én azt hiszem, ez az esemény nem lesz nagyon megrázó hatással rá. Az exlex: ez a konyhalatinsággal csinált szó, amely annyit jelent, törvényen kívül, hogyan riaszthatná meg ezeket azz edzett férfiakat ? Én azt hiszem, hogy nem 1922 január elseje óta vagyunk rexlexben . . . A politika újéve. - A J 6v 6 budapesti tudósítójától. - Budapest, december 31. A nemzetgyűlésen még mindig az érdeklődés teljes hiánya mellett, a kormányprogram és az indemnitás egyesített, változatos vitája folyik. Az esztendő utolsó napjának az ülését három ellenzéki szónok : Drózdy, Andaházy-Kosnya Béla és a Friedrich-párti Weisz Konrád beszélték ki, de lassan kint a legszélsőbb ellenzékiek fölszólalása sem okoz az ülésteremben nagyobb, különösebb emóciót, Keddig most szünet lesz. Közbül nem történik egyéb, mint az, hogy a magyar politikában már tradíciós újévi üdvözlések alkalmával fejtegetik majd a magyar politika mostani vezérei azokat az elveket, amelyek a következő napok bizonyára eljövendő küzdelmeiben számukra irányadók lesznek. Kis baj lesz majd a miniszterelnök üdvözlésével, mert Bethlen csak újév éjszakáján tér haza. Vass Józsefnek kell majd megköszönnie a kormányhoz annyira ragaszkodó pártok szerencsekívánságait Könnyű dolga lesz: a pártok nem nagyon tolonganak majd a miniszterelnökségre. Vass egyébként, akiről tegnapi tudósításomban jeleztem, hogy Bethlen képviseletében sikertelen tárgyalásokat folytatott az ellenzéki csoportok megbízásából tárgyaló Szilágyi Lajossal,s egészen beleéli magát a premier helyzetébe. A nemzetgyűlés folyosóján egy újságíró kérdésére széles gesztusokkal és hangosan hirdette, hogy igenis, Bethlen, ő, az egész kormány a zsidókkal való felbéleíés gondolatát azzal is akarja szolgálni, hogy az egyetemi numerusz clauzuszról szóló törvényt lényegesen megváltoztatja: a „kontingens“ emelésével lehetővé akarja tenni „a kisebbségi felekezetek és fajok” kategóriájába tartozó diákok nagyobb számának fölvételét. A politikai köröket élénken foglalkoztatja az a hír, hogy a kis Friedrichpárt tagjai között erős mozgolódás van az anya-kereszténypárt irányában. Nem lehetetlen, hogy Friedrichék és Hallerék hamarosan egy pártba kerülnek. Ezzel kapcsolatosan számolnak azzal is, hogy Huszár Károly és néhány híve ekkor kénytelen lesz a kereszténypártot otthagynia. Huszár nem akarja ugyanannak a pártkörnek a levegőjét színi, mint amelyikben a sneiziderkeresztények vezére van. Csak kuriózumképen említem meg, hogy a „Magyarország“ közlése szerint a választójogi törvénytervezet alapelvei a következők lesznek : A javaslat általános, titkos, egyenlő, községenkénti és közvetlen választójogon alapul, a nők aktív és passzív választójogának kizárásával Mivel a nők választójogának kérdésében a kormányzópártok, sőt maga a kormány sem egységes, e kérdést nem teszik pártkérdéssé, úgyhogy a nők választójogának megszavazásánál vagy meg nem szavazásánál szabadon nyilvánulhat meg a nemzetgyűlés minden tagjának véleménye. A választói jog meglehetős kautélákhoz van kötve, végleges álláspontot azonban a kormány még nem foglalt el, mert ezt egy érésből egybehívandó értekezleten akarják megbeszélni. Mindenesetre a Friedrichféle választói jogi rendelet határain jóval belül van az aktív választói jog gyakorlása. Úgy számítják, hogy a törvényjavaslat január közepén a Ház elé kerülhet