A Jövő Mérnöke, 1984 (31. évfolyam, 1-39. szám)

1984-01-27 / 2. szám

Számítástechnikai fejlesztés — nehezebbek lettek az alapszigorlat feltételei - kísérlet a szakmérnökképzésben — a levelező tagozat is Másoddiplomásokra épít Az építőmérnöki kar utóbbi öt évéből az egyetemi tanács decemberi ülésén hangzott el beszámoló. Ennek alapján vá­zoljuk most a fél évtizednyi fejlődést. Ilyenkor — egy-egy időszak áttekintésekor — látni csak igazán, hogy van előre­lépés, noha a megoldandó fel­adatok is mindig újraterme­lődnek. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1931. évi határozatát követően a kar megkezdte az érvényes tantervek átvizsgálá­sát, s úgy döntött: a határozat­ból eredő minden konzekven­ciát — a tantervi irányelveik szellemének megsértése nél­kül — érvényesíteni fogja. Az 1983. évi beiskolázás már a módosított tanterv szerint tör­tént. Megvizsgálták a karon folyó oktatás szakosításának mérté­két A vizsgálat eredménye­képpen célszerűnek mutatko­zott a szakok tananyagának közelítése. Ugyanakkor a sza­kok szerinti oktatás teljes fel­oldása nem látszott célrave­zetőnek. Ezt a szakterület igen széles kiterjedése nem teszi lehetővé. Vontatottan A tantervmódosítással egy időben sor került a kar okta­tási folyamatának tüzetesebb felülvizsgálatára. Ez a mun­ka az intézeti tanácsok és szaktanácsok keretében, a KISZ-szervezet hathatós köz­reműködésével történt. Megál­lapították, hogy a hallgatókkal szemben támasztott követelmé­nyek mind elméleti, mind gya­korlati téren nagyok. Ám a számonkérés nem minden esetben eredményes, a hallga­tók nem teljesítenek mindig az elvárható színvonalon. Ezért a tantervmódosítás során egyeztetést indítottak annak érdekében, hogy a követelmé­nyeket reális szintre hozzák, s egyben azok maradéktalan megkövetelésének lehetőségét is megteremtsék. A fenti probléma megoldá­sának egyik alapvető tényező­jét a számítástechnikai lehe­tőségek megjavításában és azok jobb kihasználásában látták. Így a diákok manuális számítási és rajzfeladatai csökkenthetők. Ennek megfele­lően a kar — az építészmérnö­ki karral együtt és jelentős külső anyagi támogatással —, nagymértékű számítástechnikai fejlesztési programot dolgo­zott ki. Megkezdődött az új kari számítógép, több terminál és a személyi számítógépek be­szerzése. A program — a beszerzési nehézségek miatt —, vontatot­tan valósul meg, de első ered­ményei már mutatkoznak. Tá­mogatják az intézetek és tan­székek számítástechnikai célú beszerzéseit. Kiemelendő, hogy a föl­dmérnöki szakon, a geo­déziai intézet keretén belül olyan korszerű számítástechni­kai bázis létesült, amely a földmérési munka igen magas szintű automatizálását teszi lehetővé, és várhatóan az ok­tatási folyamat jelentős fej­lődését eredményezi. Ezzel egyidőben a tanszékek eredmé­nyes munkába kezdtek a számítógéppel segített terve­zésnek az oktatásba való be­vezetése terén is. Várható, hogy ez a három másik szak oktatásában is rövid időn be­lül jelentős változásokhoz ve­zet. Gyakorlati ismeretek már az első két évben A tantervmódosítás során az alapszigorlat letételének kö­rülményeit úgy határozták meg, hogy annak keretében ne csak a szorosan vett alaptár­gyak ismeretét vizsgálják, ha­nem lehetővé váljék a hall­gatók teljes kétéves munkájá­nak értékelése. Tehát: az alap­szigorlat feltételei szigorodtak. Ez megkövetelte annak vizsgá­latát, hogy a szigorlaton „el­vérző” hallgatók továbbtanu­lása hogyan oldható meg? Az első és második évfolyamon je­lentős lemorzsolódás tapasz­talható, ám az évfolyamokat elhagyók jelentős része, mint évismétlő vagy évhalasztó — késéssel ugyan —, de tanul­mányai folytatására lehetősé­get kap. . A szigorúbb elbírálás meg­könnyítené, hogy a kellő szor­galmú, de az elméleti tárgyak­hoz nem kellő adottságú hall­gatók valamilyen formában — főiskolai szinten — folytathas­sák tanulmányaikat. E lehető­ség biztosítására az első évek tananyagát úgy módosították, hogy az elméleti tárgyaikon kívül a mérnöki munka gya­korlatát is bemutató ismere­teket is tartalmazzon. Vizs­gálják tehát annak lehetősé­gét, hogy az alapszigorlaton nem megfelelően szereplő, de a mérnöki munkára egyébként alkalmas hallgatók főiskolai szintű befejező képzési lehető­séget kapjanak. Vizsgálták a kiváló képes­ségű hal­lgatókkal való ered­ményesebb foglalkozás lehető­ségét is. Javaslat készül ar­ról, hogy a kiváló képessé­gűek két szakot együttesen vé­gezhessenek el. Tizenöt százalék folytatja a szakmérnökin Szükségessé vált a tovább­képzési tevékenység újbóli vizsgálata is. A kar a nappali hallgatóknak több mint 15 szá­zalékát rendszeres szakmérnö­ki továbbképzésben részesíti. Ez lehetővé teszi a diploma megszerzése előtti és utáni képzés jobb összehangolását és egyes tárgykörök áthelyezését a továbbképzés periódusára. A kar továbbképzési bizottsá­ga — mintegy a meglévő sza­kok folytatásaként !—, a szak­mérnöki tanfolyamok perspek­tivikus rendjére dolgozott ki j­avaslatot oly módon, hogy a nappali képzés rendszeresen figyelembe vehető, szerves folytatását jelentse. Ennek kí­sérleti jellegű kipróbálása a szerkezetépítő szakon meg­kezdődött, és 1985. után — kedvező tapasztalatok esetén — szélesebb körben is beve­zetik. A kar tanfolyamrendszerű képzési javaslatot dolgozott ki a Mérnöktovábbképző Inté­zet számára. A javaslat olyan tantárgyak listáját­ tartalmaz­za, amelyek időszakonként való hallgatása alkalmas a mérnöki ismeretek szinten tar­tására. Az első ilyen tanterv­lista meghirdetése 1984 őszi félévre várható. Különleges problémát jelen­tett a kar levelező tagozatá­nak változó létszámhelyzete és összetétele. A tagozatra je­lentkezők létszáma fokozato­san és jelentősen csökken, és ezen belül is a másoddiplo­máért folyamodó, főiskolát végzettek aránya válik túl­nyomóvá. A követlen tanulás­ra jelentkezettek — és megfe­leltek — száma annyira csök­kent, hogy ilyen tanfolyamo­kat szinte lehetetlen indítani. A nappali tagozatos tanterv­módosítással együtt megkezdő­dött az új levelező tantervek kidolgozása is. Elsődlegesnek most már a másoddiplomáso­kat tekintik. Az új tantervben számukra hét féléves képzési időt irányoztak elő. A karra jelentkezők száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez elsősorban demog­ráfiai okokkal magyarázható, de a középiskolákban sem tu­dott a kar kellő propagandát kifejteni. Problémát okoz a szakokra való jelentkezés nagy egyenlőtlensége is. Ez admi­nisztratív átirányítás szüksé­gességét vonja maga után. A karon végzett hallgatók elhe­lyezkedése viszont nem okoz nehézséget: az álláskínálat je­lentősen meghaladja a kibocsá­tott hallgatók számát. P. J. Szerencsés kimenetelű baleset „Lavina” a műegyetemen, a vizsgát sikerült befejezni Beszakadt az üvegtető a központi épület, alagsor 51-es termében, január 25-én, mert a tetőről hatalmas hótömeg zuhant le rá. A teremben írásbeli kol­lokvium folyt, 50 körüli diák és három tanár részvételével. Dr. Szász Gábor tanszékveze­tő megsebesült a lezuhanó üvegtörmeléktől. Mintegy hat centiméteres vágás keletke­zett a fültő mögött, de óriási szerencsére, a csont nem sé­rült meg. A professzort azon­nal átkísérték az orvosi ren­delőbe — saját lábán ment át —, bekötözték, 26-án érdek­lődtünk, jól van. A baleset idejét másod­­percnyi pontossággal ismer­jük. Tizenegy óra hét perc harminc másodperckor kö­vetkezett be. Ugyanis, aho­gyan az egyik felügyelő ta­nár, Szép Gabriella elmond­ta: — Éppen levegőt vettem, hogy felszólítsam a hallgató­ságot, tollakat letenni, lejárt a 60 perc, s ebben a pilla­natban leszakadt a tető. A professzor két padsor között állt, ott érte a lezuha­nó üveg és hó, kétoldalt a diákoknak sikerült elugra­­niuk. Két részletben tervezték megtartani a vizsgát. Ez volt a példamegoldási szakasz, a kész dolgozatok ott feküdtek a padon, csak néhány nedve­sedett át közülük. A második órában következett volna az elméleti vizsga. A diákokat átvitték a­z épületbe, s kis termekben, több felügyelővel meg is írták a második részt, így a vizsgát sikerült befe­jezni. Az eredményekről Szép Gabriellától ennyit tudtunk meg: Az én csoportomban meglepően jók voltak ... A professzor úrnak mi­előbbi gyógyulást kívánunk! Értesültünk a munkavédelmi osztálytól: szükségesnek tart­ják azonnal megvizsgáltatni, hogy tehetők biztonságosab­bá az üvegtetők, hiszen még elgondolni is rettenetes, hogy mekkora baj lehetett volna ebből. Ugyanezen a napon az alagsori tornateremben is be­tört hat tetőablak, itt azon­ban szerencsére senki nem tartózkodott. (salgó) A sí első napja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1984. JANUÁR 27. Azért dolgozott érte annyit? A professzor érdeklődő ember volt, így előfizetett a kari lapra. Nem lehetett panasza a terjesztésre, hi­szen megjelenés után szé­pen megcímeztek neki egy példányt: dr. X. Y.-nak, cím, rang, egyebek — igaz, hogy a dr-t kisbetűvel ír­ták. Egy szép napon levél ér­kezett a KISZ-bizottságra. Névjegy hullott ki belőle: Dr. X. Y., a feladó a nagy­betűs Dr-t gondosan, piros­sal bekarikázta. Na igen, a pontosság mindent megér. A mérnök egyik legfontosabb tulaj­donsága a precizitás.­­J. A tartalomból: 2. oldal: Miért van nagy különbség a kari átlagfizetések közt? egy-egy vezetői döntés helytelen . . . Tudod-e? 3. oldal: A dolgozói étkeztetési térítési díj emeléséről.. . 4. oldal: Nosztalgiázni jó!... . ..Pancsoló kislány”... Fonog­ráffa züllött. . . Hanyatt-homlok ... 5. oldal: Talpon maradni... nem tudtam... de... kérdést bárki feltehet: Eredeti megfogalmazásban megy to­vább . .. csak épp az nem derül ki belőle, hogy egy oktatási intézményről van szó ... A Hogy intézné ezt el, ha Ön volna a KISZ-titkár? KISZ-bizottságnak felvet­jük a problémát, hogy in­tézkedjenek és a diákok vegyék igénybe a ruhatá­rat a kat T­­iTesre. É s e válasz még aká Jkor is kommentárt igény fel, ha belátjuk: nehéz dolga teh­ét annaak, akit naponta idegesítenek efféle, megol­dást váró és megoldhatat­­an problémákkal. Mert fizetjükk csal: el — amit e válasz alapján elképzelhe­tünk. ELSŐ FELVONÁS. A KISZ-bizottság elvi dön­tést hoz, melynek értelmé­ben minden igaz marxista és ifjúkommunista köteles a ruhatárban hagyni a ka­bátját. MÁSODIK FELVONÁS. Az egyetem hat karán a KISZ rendkívüli alapszer­vezeti gyűléseket hív össze, melyeken az aktívák meg­vitatják a problémát, majd elhatározzák: a jövőben minden rendes fiatal a fen­tiek szerint cselekszik. HARMADIK FELVO­NÁS. KISZ rendfenntartó gárdát hoznak létre, mely­nek tagjai ügyeletet tarta­nak a Goldmannon, nehogy elvetemült hallgatók be­fottó: De tényleg, mi az istennyilának viszik be a kabátokat? „A Goldmann menzán, a ruhatár ellenére elszaporo­dott az a hallgatói szokás, hogy a kabá­tot, táskát a sorba való beállás előtt az ablakok melletti székre rakják és így fél órára is lefoglalják az asztalt. Sür­gősen tenni kellene vala­mit” — állítja egy gépész­kari dolgozó a szakszerve­zet legutóbbi információs füzetében. S, noha nem tudjuk, hogy milyen ada­tok alapján varrja e csúnya (?) szokást csak a hallgatók nyakába: belátjuk, igaza van. (Valóban lenni kÁTVS*~csempészhessék kabátjukat ' valamit, hiszen ez az is­ a menzára,­­mert szokás — mindany- NEGYEDIK FELVONÁS, ‘/lyiunknak­ kényes/hietlen- A Jövő Mérnöke olvasói le­séget okoz alkalmianként, veteket közöl. Ezekben fel­­!Az már más kérdés, hogy a háborodott oktatók tiltakoz­­óprobléma felvetőjével csak az arrogáns KISZ-es , együtt tanácstalanok va­gyunk: mit is,kellene ten­ni? Talán segít, ha csal, az kap kaját, aki ál ruhatárban hagyja a cuccát? Nem szimpatikus a megoldás. Más módszert pedig nem könnyű kitalálni. Legalább­is azt hinné az ember. A jóléti intézményekkel foglalkozó osztályvezető­­sbe (akinek a szakszerve­zeti információs bizottság rendezők randalírozása­i miatt. „Az én kabátom, oda viszem, ahová akarom” — írja a felháborodott olva­dó, miközben a szerkesztő­­tág a ruhatári kapacitás növelésének esélyeiről fag­gatja a gmf főigazgatóját. Ki azi események gyűjtőtm­­­etz tovább a­­végtelensé­gig. Vagy talátt-nem­ erre gondfltt a válaszadó? (Egyelőre ezek az ötletek kiszignálta a kérdést) arról­ tűnhetnek arrogánsnak: van más a véle*K.A értért elnézést kérek az ele­mezőtől,­­s­ a­ jóléti­ osztály vezetőjétől­.—In­­­ddig azt hittem, elmúltak azok az idők, amikor minden lé­nyeges és lényegtelen, ifjú­sággal kapcsolatos és ifjú­sághoz egyáltalán nem kap­csolható eset, gond ürügyén a KISZ-t tették felelőssé. Ráadásul — hangsúlyozom — szerintünk nemcsak a hallgatók ludasak a ren­detlenségben. Ezen az ala­pon a jóléti osztály fordul­hatna a szakszervezethez, a nőtanácshoz, a népfront­hoz ... —eö—

Next