A Jövő Mérnöke, 1984 (31. évfolyam, 1-39. szám)
1984-01-27 / 2. szám
Számítástechnikai fejlesztés — nehezebbek lettek az alapszigorlat feltételei - kísérlet a szakmérnökképzésben — a levelező tagozat is Másoddiplomásokra épít Az építőmérnöki kar utóbbi öt évéből az egyetemi tanács decemberi ülésén hangzott el beszámoló. Ennek alapján vázoljuk most a fél évtizednyi fejlődést. Ilyenkor — egy-egy időszak áttekintésekor — látni csak igazán, hogy van előrelépés, noha a megoldandó feladatok is mindig újratermelődnek. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1931. évi határozatát követően a kar megkezdte az érvényes tantervek átvizsgálását, s úgy döntött: a határozatból eredő minden konzekvenciát — a tantervi irányelveik szellemének megsértése nélkül — érvényesíteni fogja. Az 1983. évi beiskolázás már a módosított tanterv szerint történt. Megvizsgálták a karon folyó oktatás szakosításának mértékét A vizsgálat eredményeképpen célszerűnek mutatkozott a szakok tananyagának közelítése. Ugyanakkor a szakok szerinti oktatás teljes feloldása nem látszott célravezetőnek. Ezt a szakterület igen széles kiterjedése nem teszi lehetővé. Vontatottan A tantervmódosítással egy időben sor került a kar oktatási folyamatának tüzetesebb felülvizsgálatára. Ez a munka az intézeti tanácsok és szaktanácsok keretében, a KISZ-szervezet hathatós közreműködésével történt. Megállapították, hogy a hallgatókkal szemben támasztott követelmények mind elméleti, mind gyakorlati téren nagyok. Ám a számonkérés nem minden esetben eredményes, a hallgatók nem teljesítenek mindig az elvárható színvonalon. Ezért a tantervmódosítás során egyeztetést indítottak annak érdekében, hogy a követelményeket reális szintre hozzák, s egyben azok maradéktalan megkövetelésének lehetőségét is megteremtsék. A fenti probléma megoldásának egyik alapvető tényezőjét a számítástechnikai lehetőségek megjavításában és azok jobb kihasználásában látták. Így a diákok manuális számítási és rajzfeladatai csökkenthetők. Ennek megfelelően a kar — az építészmérnöki karral együtt és jelentős külső anyagi támogatással —, nagymértékű számítástechnikai fejlesztési programot dolgozott ki. Megkezdődött az új kari számítógép, több terminál és a személyi számítógépek beszerzése. A program — a beszerzési nehézségek miatt —, vontatottan valósul meg, de első eredményei már mutatkoznak. Támogatják az intézetek és tanszékek számítástechnikai célú beszerzéseit. Kiemelendő, hogy a földmérnöki szakon, a geodéziai intézet keretén belül olyan korszerű számítástechnikai bázis létesült, amely a földmérési munka igen magas szintű automatizálását teszi lehetővé, és várhatóan az oktatási folyamat jelentős fejlődését eredményezi. Ezzel egyidőben a tanszékek eredményes munkába kezdtek a számítógéppel segített tervezésnek az oktatásba való bevezetése terén is. Várható, hogy ez a három másik szak oktatásában is rövid időn belül jelentős változásokhoz vezet. Gyakorlati ismeretek már az első két évben A tantervmódosítás során az alapszigorlat letételének körülményeit úgy határozták meg, hogy annak keretében ne csak a szorosan vett alaptárgyak ismeretét vizsgálják, hanem lehetővé váljék a hallgatók teljes kétéves munkájának értékelése. Tehát: az alapszigorlat feltételei szigorodtak. Ez megkövetelte annak vizsgálatát, hogy a szigorlaton „elvérző” hallgatók továbbtanulása hogyan oldható meg? Az első és második évfolyamon jelentős lemorzsolódás tapasztalható, ám az évfolyamokat elhagyók jelentős része, mint évismétlő vagy évhalasztó — késéssel ugyan —, de tanulmányai folytatására lehetőséget kap. . A szigorúbb elbírálás megkönnyítené, hogy a kellő szorgalmú, de az elméleti tárgyakhoz nem kellő adottságú hallgatók valamilyen formában — főiskolai szinten — folytathassák tanulmányaikat. E lehetőség biztosítására az első évek tananyagát úgy módosították, hogy az elméleti tárgyaikon kívül a mérnöki munka gyakorlatát is bemutató ismereteket is tartalmazzon. Vizsgálják tehát annak lehetőségét, hogy az alapszigorlaton nem megfelelően szereplő, de a mérnöki munkára egyébként alkalmas hallgatók főiskolai szintű befejező képzési lehetőséget kapjanak. Vizsgálták a kiváló képességű hallgatókkal való eredményesebb foglalkozás lehetőségét is. Javaslat készül arról, hogy a kiváló képességűek két szakot együttesen végezhessenek el. Tizenöt százalék folytatja a szakmérnökin Szükségessé vált a továbbképzési tevékenység újbóli vizsgálata is. A kar a nappali hallgatóknak több mint 15 százalékát rendszeres szakmérnöki továbbképzésben részesíti. Ez lehetővé teszi a diploma megszerzése előtti és utáni képzés jobb összehangolását és egyes tárgykörök áthelyezését a továbbképzés periódusára. A kar továbbképzési bizottsága — mintegy a meglévő szakok folytatásaként !—, a szakmérnöki tanfolyamok perspektivikus rendjére dolgozott ki javaslatot oly módon, hogy a nappali képzés rendszeresen figyelembe vehető, szerves folytatását jelentse. Ennek kísérleti jellegű kipróbálása a szerkezetépítő szakon megkezdődött, és 1985. után — kedvező tapasztalatok esetén — szélesebb körben is bevezetik. A kar tanfolyamrendszerű képzési javaslatot dolgozott ki a Mérnöktovábbképző Intézet számára. A javaslat olyan tantárgyak listáját tartalmazza, amelyek időszakonként való hallgatása alkalmas a mérnöki ismeretek szinten tartására. Az első ilyen tantervlista meghirdetése 1984 őszi félévre várható. Különleges problémát jelentett a kar levelező tagozatának változó létszámhelyzete és összetétele. A tagozatra jelentkezők létszáma fokozatosan és jelentősen csökken, és ezen belül is a másoddiplomáért folyamodó, főiskolát végzettek aránya válik túlnyomóvá. A követlen tanulásra jelentkezettek — és megfeleltek — száma annyira csökkent, hogy ilyen tanfolyamokat szinte lehetetlen indítani. A nappali tagozatos tantervmódosítással együtt megkezdődött az új levelező tantervek kidolgozása is. Elsődlegesnek most már a másoddiplomásokat tekintik. Az új tantervben számukra hét féléves képzési időt irányoztak elő. A karra jelentkezők száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez elsősorban demográfiai okokkal magyarázható, de a középiskolákban sem tudott a kar kellő propagandát kifejteni. Problémát okoz a szakokra való jelentkezés nagy egyenlőtlensége is. Ez adminisztratív átirányítás szükségességét vonja maga után. A karon végzett hallgatók elhelyezkedése viszont nem okoz nehézséget: az álláskínálat jelentősen meghaladja a kibocsátott hallgatók számát. P. J. Szerencsés kimenetelű baleset „Lavina” a műegyetemen, a vizsgát sikerült befejezni Beszakadt az üvegtető a központi épület, alagsor 51-es termében, január 25-én, mert a tetőről hatalmas hótömeg zuhant le rá. A teremben írásbeli kollokvium folyt, 50 körüli diák és három tanár részvételével. Dr. Szász Gábor tanszékvezető megsebesült a lezuhanó üvegtörmeléktől. Mintegy hat centiméteres vágás keletkezett a fültő mögött, de óriási szerencsére, a csont nem sérült meg. A professzort azonnal átkísérték az orvosi rendelőbe — saját lábán ment át —, bekötözték, 26-án érdeklődtünk, jól van. A baleset idejét másodpercnyi pontossággal ismerjük. Tizenegy óra hét perc harminc másodperckor következett be. Ugyanis, ahogyan az egyik felügyelő tanár, Szép Gabriella elmondta: — Éppen levegőt vettem, hogy felszólítsam a hallgatóságot, tollakat letenni, lejárt a 60 perc, s ebben a pillanatban leszakadt a tető. A professzor két padsor között állt, ott érte a lezuhanó üveg és hó, kétoldalt a diákoknak sikerült elugraniuk. Két részletben tervezték megtartani a vizsgát. Ez volt a példamegoldási szakasz, a kész dolgozatok ott feküdtek a padon, csak néhány nedvesedett át közülük. A második órában következett volna az elméleti vizsga. A diákokat átvitték az épületbe, s kis termekben, több felügyelővel meg is írták a második részt, így a vizsgát sikerült befejezni. Az eredményekről Szép Gabriellától ennyit tudtunk meg: Az én csoportomban meglepően jók voltak ... A professzor úrnak mielőbbi gyógyulást kívánunk! Értesültünk a munkavédelmi osztálytól: szükségesnek tartják azonnal megvizsgáltatni, hogy tehetők biztonságosabbá az üvegtetők, hiszen még elgondolni is rettenetes, hogy mekkora baj lehetett volna ebből. Ugyanezen a napon az alagsori tornateremben is betört hat tetőablak, itt azonban szerencsére senki nem tartózkodott. (salgó) A sí első napja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1984. JANUÁR 27. Azért dolgozott érte annyit? A professzor érdeklődő ember volt, így előfizetett a kari lapra. Nem lehetett panasza a terjesztésre, hiszen megjelenés után szépen megcímeztek neki egy példányt: dr. X. Y.-nak, cím, rang, egyebek — igaz, hogy a dr-t kisbetűvel írták. Egy szép napon levél érkezett a KISZ-bizottságra. Névjegy hullott ki belőle: Dr. X. Y., a feladó a nagybetűs Dr-t gondosan, pirossal bekarikázta. Na igen, a pontosság mindent megér. A mérnök egyik legfontosabb tulajdonsága a precizitás.J. A tartalomból: 2. oldal: Miért van nagy különbség a kari átlagfizetések közt? egy-egy vezetői döntés helytelen . . . Tudod-e? 3. oldal: A dolgozói étkeztetési térítési díj emeléséről.. . 4. oldal: Nosztalgiázni jó!... . ..Pancsoló kislány”... Fonográffa züllött. . . Hanyatt-homlok ... 5. oldal: Talpon maradni... nem tudtam... de... kérdést bárki feltehet: Eredeti megfogalmazásban megy tovább . .. csak épp az nem derül ki belőle, hogy egy oktatási intézményről van szó ... A Hogy intézné ezt el, ha Ön volna a KISZ-titkár? KISZ-bizottságnak felvetjük a problémát, hogy intézkedjenek és a diákok vegyék igénybe a ruhatárat a kat TiTesre. É s e válasz még aká Jkor is kommentárt igény fel, ha belátjuk: nehéz dolga tehét annaak, akit naponta idegesítenek efféle, megoldást váró és megoldhatatan problémákkal. Mert fizetjükk csal: el — amit e válasz alapján elképzelhetünk. ELSŐ FELVONÁS. A KISZ-bizottság elvi döntést hoz, melynek értelmében minden igaz marxista és ifjúkommunista köteles a ruhatárban hagyni a kabátját. MÁSODIK FELVONÁS. Az egyetem hat karán a KISZ rendkívüli alapszervezeti gyűléseket hív össze, melyeken az aktívák megvitatják a problémát, majd elhatározzák: a jövőben minden rendes fiatal a fentiek szerint cselekszik. HARMADIK FELVONÁS. KISZ rendfenntartó gárdát hoznak létre, melynek tagjai ügyeletet tartanak a Goldmannon, nehogy elvetemült hallgatók befottó: De tényleg, mi az istennyilának viszik be a kabátokat? „A Goldmann menzán, a ruhatár ellenére elszaporodott az a hallgatói szokás, hogy a kabátot, táskát a sorba való beállás előtt az ablakok melletti székre rakják és így fél órára is lefoglalják az asztalt. Sürgősen tenni kellene valamit” — állítja egy gépészkari dolgozó a szakszervezet legutóbbi információs füzetében. S, noha nem tudjuk, hogy milyen adatok alapján varrja e csúnya (?) szokást csak a hallgatók nyakába: belátjuk, igaza van. (Valóban lenni kÁTVS*~csempészhessék kabátjukat ' valamit, hiszen ez az is a menzára,mert szokás — mindany- NEGYEDIK FELVONÁS, ‘/lyiunknak kényes/hietlen- A Jövő Mérnöke olvasói leséget okoz alkalmianként, veteket közöl. Ezekben fel!Az már más kérdés, hogy a háborodott oktatók tiltakozóprobléma felvetőjével csak az arrogáns KISZ-es , együtt tanácstalanok vagyunk: mit is,kellene tenni? Talán segít, ha csal, az kap kaját, aki ál ruhatárban hagyja a cuccát? Nem szimpatikus a megoldás. Más módszert pedig nem könnyű kitalálni. Legalábbis azt hinné az ember. A jóléti intézményekkel foglalkozó osztályvezetősbe (akinek a szakszervezeti információs bizottság rendezők randalírozásai miatt. „Az én kabátom, oda viszem, ahová akarom” — írja a felháborodott olvadó, miközben a szerkesztőtág a ruhatári kapacitás növelésének esélyeiről faggatja a gmf főigazgatóját. Ki azi események gyűjtőtmetz tovább avégtelenségig. Vagy talátt-nem erre gondfltt a válaszadó? (Egyelőre ezek az ötletek kiszignálta a kérdést) arról tűnhetnek arrogánsnak: van más a véle*K.A értért elnézést kérek az elemezőtől,s a jóléti osztály vezetőjétől.—Inddig azt hittem, elmúltak azok az idők, amikor minden lényeges és lényegtelen, ifjúsággal kapcsolatos és ifjúsághoz egyáltalán nem kapcsolható eset, gond ürügyén a KISZ-t tették felelőssé. Ráadásul — hangsúlyozom — szerintünk nemcsak a hallgatók ludasak a rendetlenségben. Ezen az alapon a jóléti osztály fordulhatna a szakszervezethez, a nőtanácshoz, a népfronthoz ... —eö—