A Jövő Mérnöke, 1988 (35. évfolyam, 1-35. szám)
1988-02-05 / 1. szám
Hogyan fest az egyetemi étkeztetés Főzeléket - feltét nélkül m az Január ötödikén indult útjára az az egyetemi körlevél, amely a munkahelyi étkeztetés új támogatási rendszerét ismerteti. Az ebben foglaltak részletezésére Hajós Róbertet, (akkor még) a jóléti intézmények osztályvezetőjét kértem meg. — Ha jól tudom, akkor a tavalyi év során többször is emelték a közétkeztetés árait, és itt nem csupán nyersanyagár-emelkedésről van szó, hanem haszonkulcsemelés is történt. Ennek következtében ma már a menzai árak is csillagászatiak. Hogy értékeled mindezt? — Tekintsük előbb a tavalyi évet. 87 januárjában történt az említett haszonkulcsemelés, a menünél 29%-ról 35%-ra, az á la carte étkeztetésnél 39%-ról 45%-ra. Majd áprilisban a nyersanyagárak emelkedése miatt nőttek meg ismét a fogyasztói árak. Az idei évtől a közétkeztetéshez nyújtott Állami támogatás MEGSZŰNT, ezt valahogy ellentételezni kellett. A Pest-Budai vendéglátóipari vállalat fő profilja az üzemi étkeztetés, ezért a támogatás megszűnésével keletkező pénzügyi hiányt csak úgy tudta megszüntetni, ha azt — az új jogszabályoknak megfelelően — a fogyasztókra hárítja át. Így lett a 35%-os menühaszonkulcsból 60%, illetve az á la carte 45%-ból 72%. — Mit jelent ez forintban az egyetem dolgozói számára? — Először is szeretnék tisztázni néhány alapfogalmat: a nyersanyagnorma az az öszszeg, amiből az étkezés nyersanyagait kell biztosítani, a haszonkulcs pedig ennek az összegnek a megfelelő százaléka. Ez fedezi a rezsit, a munkabért, az egyéb dologi kiadásokat, s a maradék lesz a Pest-Budai Vendéglátóipari Vállalat nyeresége. A közétkeztetésre vonatkozó 4/1985 PM. rendelet szerint a dolgozói térítés nem lehet kevesebb, mint az előírt nyersanyagnorma. Jelen esetben (áremelés után) ez a norma menünél 19,70 Ft/adag, á la carte esetében az új jegyek nyomdai elkészülése után a kerekítés miatt 20,20 Ft. Ez az a hányad,,amit az egyetem nem vállalhat át, tehát a dolgozónak kell fizetnie. — Akkor mi az, amit az egyetem magára „vállal”? — Az egyetem vállalja a haszonkulcs emeléséből adódó árnövekedést. Míg ez egy menüatlagnál 86-ban 4,54 Ft volt, majd az elmúlt év januárjától 6,00 Ft-ra emelkedett, a jelenlegi emelkedés ehhez újabb 5,80 Ft-ot tett hozzá. Tehát az egyetem jelenleg 11,80 Ft-ot térít adagonként. Ugyanez érvényes az à la carte-ra is. De ez csak a probléma, egyik fele. A másik az, hogy ha Művelődési Minisztérium 1 500 000 adagra vállalja át ezt a támogatást. Ezt az adatot már jó néhány évvel ezelőtt állapították meg, s időközben az étkezési kedv megnőtt: jelenleg körülbelül 750 000 adag fogy el évente. S mivel 87-től az egyetem a rezsiemelkedést nem kapja vissza a költségvetéstől, így a munkáltatói támogatás összesen évi 6,5 MILLIÓ FORINT TÖBBLETTERHET jelent az egyetemnek. — A körlevélnek az á la carte-étkeztetésre, illetve a jegyekre vonatkozó mondata nem teljesen világos. Megmagyaráznád ezt részletesebben? — Az á la carte-jegyek nyomdai átfutási ideje a sorszámozás miatt rendkívül hosszú, akár több hónapot is igénybe vesz. Ismétlem, ezek az új, 32 forintról szóló jegyek lesznek. (20,20 Ft nyersanyagnorma, plusz 11,80 Ft támogatás.) Ameddig ezek nem állnak rendelkezésünkre, addig a régi jegyeket bocsátjuk ki 26 Ft névértékben, amelyért 14,20 Ft-ot kell fizetni. A dolgozói á la carte, jegyekre érvényes a fent említett miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy a kedvezményt csak egy tételben lehet a dolgozó részére kiutalni, továbbá, hogy az csak akkor jár, ha a dolgozó igényli, és pénzben nem fizethető ki. A Pénzügyminisztériumtól kértük, hogy engedélyezze a jegyek értékének bontását. Úgy gondolom, nem sérti a rendelet szellemét, ha a 32 Ft-ot két 16-os címletben adjuk ki, hiszen így lehetőséget adnánk a kollégáknak, hogy ha egyik nap beérik egy üres főzelékkel, akkor másnap tudjanak fizetni egy szolidabb húsételt is. Egyelőre várjuk a döntést. — Anélkül, hogy a helyzetet minősíteném — gondolom megtette ezt minden olvasó — térjünk át a hallgatói étkeztetésre. E gondok a téren vannak-e — A helyzet itt lényegesen egyszerűbb. A normaemelést a hallgató maga viseli, amit állami támogatás címén (húspénz) címén vissza is kap. A rezsi (tehát a haszonkulcs) emeléséből adódó áremelkedést pedig az egyetem vállalta magára, amit hiányatlanul megkap a minisztériumtól. Hallgatói szemszögből inkább az étkeztetési renddel van probléma. Az elmúlt év végén kiírtunk egy pályázatot, ám a felajánlott tízezer forint, senkire nem hatott serkentőleg, ugyanis január huszadikáig egyetlen pályázat sem érkezett be. Pedig a Pest-Buda még külön pénzösszegeket is felajánlott. (A rektor időközben meghosszabbította a beadási határidőt január 31-ig). Február 1-jétől egyébként ÚJ ÉTKEZTETÉSI RENDET vezetünk be, amely talán nagyobb sikert arat a hallgatók körében. — Ismertetnéd ezt részletesebben is? — A leglényegesebb változás, hogy eddig az első-, és másodéveseket irányítottuk a Bartók Béla úti étterembe, ezután csak az elsősöket „kötjük” ide, viszont ezt mindkét étkezési típusnál megtesszük. A közelmúltban többször is összeült az egyetemi menzabizottság, megvizsgáltuk a hallgatói érveket, s úgy határoztunk, hogy a villamoskari hallgatók kivételt képeznek a fenti irányítás alól. Ők ugyanis elfoglaltságaik alapján egyértelműen hátrányos helyzetben vannak, mert minden órájuk az úgynevezett, déli szárnyon levő épületekben van. Mivel az étteremről lemondani nem tudunk, csupán azzal vigasztalhatom az elsősöket, hogy ők is lesznek másodévesek... — Kik és hogyan fogják ellenőrizni az étkezési rend betartását? — Nyomatékosan felhívjuk a dékáni hivatalok figyelmét, hogy az utalványokra az évfolyamot arab számokkal írják rá, így sokkal nehezebb lesz az egyesből kettest, vagy hármast „varázsolni”. Ugyanígy megkértük a jegyváltókat, hogy csak hibátlan utalványt vegyenek át, ahol az évfolyam átírt, javított, azt ne. — Lesz-e valamiféle megoldás a külsősök „tiltott” étkezésével kapcsolatban? — A legnagyobb problémát e téren a Goldmann menzán jogtalanul étkező idősek és az Egry József Utcai Általános iskolások jelentik. Számuk kb. százra tehető Mivel a kedvezmény nem ruházható át, így ők egyértelműen jogtalanul étkeznek, bár nem hiszem, hogy a kitiltás egyértelműen megoldást jelentene. Mindenesetre a jövőben ellenőrizni fogjuk a jogosultságot, ehhez néhány hallgató már jelentkezett is. Ezúton arra szeretnék kérni minden oktatót és hallgatót, akinek az étkeztetéssel kapcsolatban ötlete, észrevétele van, hívjon fel engem a 27-86-os telefonon, vagy keressen fel személyesen az A épület IV. emeletén. Végeztül álljon itt két táblázat, benne néhány étel régi és új áraival, illetve az árkalkulációval. Ha valaki eddig netán kételkedett volna, ezután biztosan elhiszi, hogy a főzés is művészet. Legalábbis, ha 19,70 forintból próbálunk meg háromfogásos ebédet főzni... Horváth Étel neve régi ár (Ft) új ár (Ft) emelkedés (Ft) Brassói apróp. 33,20 41,30 8,30 sült csirkecomb 36,50 46,70 10,20 sült csirke 36,30 50,90 12,60 rántott s. borda 28,30 35,90 7,60 bélszín tükör t. 55,60 71,10 15,50 rántott sajt 27,20 39,10 11,90 zöldborsófőzelék 10,30 , 12,50 2,20 káposztás kocka 9,60 11,50 1,90 gyümölcsleves 7,80 9,60 1,80 Bruttósítás' .1 . \ -i rí lT.» 1 . . . . . . .. és adóreform 0 a • .. i • . r Dr. Koródi Anna (GMF pénzügyi főigazgató-helyettes) tájékoztatóra összesen 62 millió forint állt rendelkezésre a bruttósításhoz. Ebből a főfoglalkozásúak, valamint a nyugdíjas dolgozók alapbérét és pótlékait teljes körben bruttósítottuk. A mellék- és részfoglalkozásúak esetében csak az általunk folyósított bér nettó értékének megőrzésére korlátozódott a fedezet, így az ilyen körben foglalkoztatottakat lényegében hátrány éri. A minden bizonynyal felmerülő jogos panaszok korrigálására a másod- és mellékfoglalkozásúak bérének kötelező minimumot meghaladó bruttósítására, a szervezeti egységek részére korrekciós keretet biztosítottunk. Az ezek után fennmaradó keretrészt az óra- és vizsgadíjak, megbízási díjak, túlórakeretek bruttósítására fordítottuk. Azonban már a végrehajtás fázisában látható volt, hogy az egyetemi feladatokhoz nélkülözhetetlen, nagy szakismerettel — emiatt főállásban magas fizetésben részesülő — másod-, mellékfoglalkozású dolgozóknak, illetve óraadóknak a jövedelemadó miatti elvonást nem tudjuk kellően ellentételezni. Emiatt a Művelődési Minisztériumtól 8 millió forint béralap pótelőirányzat biztosítását kértük. Nem a költségvetési keretek terhére alkalmazott dolgozók bérének bruttósítását az elmondott elvekkel azonosan, de az érintett saját forrás (állami megbízások, szerződéses munkák, tőkés térítéses képzés stb.) terhére kellett végrehajtani. Az egyetem dolgozói az 1987. évi 14. érv-ben előírt besorolási értesítőt 1988. január 15- én kézhez kapták. Az értesítés dolgozó által aláírt, példányát 1988. február 4-ig kellett a bér- és munkaügyi osztálynak megküldeni. A korrekciós keretek végleges felhasználási adatairól ezt követően lesz pontos információ. Az esetleges keretmaradványokat a gazdálkodó egységek óra-, vizsgadíjak, megbízási díjak, túlórakeretek bruttósítására használhatjuk fel. A személyi jövedelemadó (SZJA) alkalmazásában gondot jelentett, hogy a rendelet későn jelent meg, még ma is érkeznek kiegészítő értelmezések, néhány kérdésben pedig még nincs döntés. Emiatt a február 2-i bérfizetésnél az erre jogosultaknál még csak az al- alkalmazotti, kedvezményt tudjuk figyelembe venni (1000 Ft/hó). Az egyéb — például a három- és többgyermekeseknek gyermekenként 12 000 Ftos, valamint a súlyosantesti fogyatékosokat megillető — kedvezményeket csak a szükséges igazolások bemutatása után tudjuk visszamenőleges hatállyal rendezni. Erről a gazdálkodó egységeknek 100 097/1988. köriratban adtunk tájékoztatást. Az általános forgalmi adó (ÁFA) kapcsán a következő a helyzet: a forgalmi adót nem az idei árak alapján számították ki, hanem minden terméknél alkalmaznak egy egynél kisebb szorzószámot. Ezekhez a csökkentett árakhoz kiszámították az adót, s mi ezt a pénzt kaptuk meg. A hiányt megbecsülni nem tudjuk, mert becsülni csak azt lehet, amire már van tapasztalati adat. Mint tudjuk, erre nincs, ezért év közben kell kiemelten és folyamatosan az ÁFA hatását megfigyelni. A keretek nyilvántartását és visszaigénylését központilag végezzük. A hiányt intézményi pénzmaradványból — ha lesz ilyen — kívánjuk fedezni. Ugyanis az 1987. évi gazdálkodás során kötelező tartalékként kezelt 15,5 millió Ft végleges elvonásán túl, idén további 24 millió Ft-ot zároltak... Titkárok élvonal végén 88 legfontosabb feladatai tömören BARTA GYÖRGY párttitkár: Az oktató-, kutatómunka romló feltételei között min- - dent meg kell tenni egyetemünk hagyományos értékeinek, hazai és nemzetközi rangjának megőrzésért, sőt — nem túlzás — a relatív pozíciójavításért. Ez ma elsőrendű politikai feladat is. Ennek egyik része az iparvállalatok, felsőbb szervek irányába mutató erőteljes aktivitás, másik része pedig az egyetemen belül nagyon nagy következetességet és egészen új, esetleg népszerűtlen döntéseket is jelent. Úgy látom, hogy az egyetem és a karok vezetése, a párt- és társadalmi szervek messzemenően rendelkeznek a „szót értés” igényével és képességével. Ez minden korábbinál nehezebbé válik. Az egyik, bár nem egyetlen ok az, hogy „a szegénység veszekszik ...” A hallgatók és az egész egyetemi közösség számára nagyon lényeges, hogy a legfontosabb kérdésekben a döntések alapos tájékozódás, szakszerű, érdemi vita, lehetőleg alternatívák alapján jól működő, átlátható fórumokon szülessenek meg. És ehhez kell egy gyors és hatásos tájékoztatás, egy toleráns, véleménykülönbségeket is befogadó és színvonalasan kezelni tudó egyetemi nyilvánosság. A demokrácia érvényre juttatása egyszerűen a kor parancsa. A pártélet megélénkült és nagyon kritikus hangvételű vitái e tekintetben is bizonyító erejűek. A párt tagsága tud és akar előrelépni a demokrácia fejlesztésében. Ezt az egyetemi párttestületek hitelesen tükrözik és képviselik. Ha bizonyítani tudjuk ebben az esztendőben, hogy nemcsak a keserű panaszkodásnak és az éles kritikának vagyunk mesterei — jóllehet mai szorító helyzetünk miatt erre sajnos minden alapunk megvan —, hanem érzékelhetően előrelépünk egy tartalmas, korszerűen működő és jelenlegi gondjainkat meghaladni tudó egyetemi közélet felé, akkor az nemcsak egyetemi és nemcsak idei jelentőségű. Kis Papp László, a szakszervezeti bizottság titkára: A szakszervezeti bizottság az 1988. év legfontosabb feladatának tekinti az egyetemi értékek megőrzését és átmentését a következő időszakra. A szociálpolitikában mindent elkövetünk, hogy dolgozóink közérzetét ne rontsuk tovább. Ennek kapcsán az egyetemi bizalmi testület úgy foglalt állást, hogy az üdülési térítési díjak emelésére 1988-ban semmiképpen ne kerüljön sor. Orosz Csaba KISZ-titkár: Ha nagyon röviden kell megfogalmaznom az év legfontosabbfeladatait, akkor a tennivalókathárom csoportba tudom sorolni. Az első a teljesítményelv egyetemen belüli érvényesítését célozza meg. Ez a dolgozók és a hallgatókesetében egyaránt időszerű és érvényes követelmény. Második célkitűzésünk az országos döntések befolyásolása. Ezt részben a KISZ KB-n keresztül valósítjuk meg, részben pedig itt helyben, nyílt politizálással. Fontos, hogy minél nagyobb szerephez jussunk egyes döntések előkészítésében, vitájában, hiszen így az általunk képviselt vélemény is nagyobb súlyt kap. Végül, de nem utolsósorban el kell érni, hogy a KISZ megtalálja helyét és bázisát a társadalomban, s az egyetemen belül is. Pályázati felhívás osztályvezetői és osztályvezető-helyettesi állásra! A Budapesti Műszaki Egyetemen pályázatot hirdet az alábbi állásokra: 1 főosztályvezető a bér- és munkaügyi osztály vezetésére. Feltételek: Állam- és jogtudományi vagy közgazdasági egyetemi végzettség, munkaügyi területen szerzett, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, vezetői jártasság, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. 1 főosztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére a terv- és pénzügyi osztályon. Feltételek: Szakirányú közgazdasági egyetemi, pénzügyi számviteli főiskolai végzettség vagy felsőfokú államháztartási végzettség, 5 éves költségvetési gazdálkodásban szerzett gyakorlat, vezetői jártasság, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázatok a Művelődési Közlönyben jelennek meg. A pályázatokat a Közlönyben történő megjelenésétől számított 30 napon belül a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságra, dr. Boross Zoltán részére kell megküldeni. FEBRUÁR ELSEJÉTŐL A KÖVETKEZŐ ÉTKEZÉSI REND VAN ÉRVÉNYBEN egyetemünkön: a villamosmérnöki kar kivételével valamennyi kar első évfolyamos hallgatója (menü és á la carte jeggyel egyaránt) a Bartók Béla úti étteremben ebédelhet, s jegyét is itt válthatja ki. A villamosmérnöki kar első évfolyamos, és valamenynyi kar felsőbb évfolyamos hallgatói szabadon választhatják meg étkezésük helyszínét. A vacsorát mindenki a Sztoczek utcai étteremben fogyaszthatja el. A dolgozók szabadon választhatják meg, hogy melyik étteremben étkeznek. Új előírás az is, hogy február 1-jétől az á la carte étkezésnél mindenki köteles legalább egy jegy leadására. Az intézkedéssel a külsősöket próbálják kizárni, s ezzel csökkenteni a zsúfoltságot is. Ki mit mond? Amikor az első véleménykülönbségek megjelennek, máris kezdik mondani, hogy a Grósz barátja Berecz, vagy szembefordult a Berecz Grósszal, vagy Berecz Grósz szembefordultak a Pozsgayval, s Pozsgay velünk. .. Holott szó sincs róla, nemcsak azért mert kitűnő az emberi viszony köztük, hanem mert természetes, hogy mi vitázunk és véleménykülönbségünk is van. Véleménykülönbségek fogalmazódnak meg a viták során. Grósz Károly miniszterelnök Képes 7, 1988 (2. szám) Fotópályázat A Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete (AIESEC) és a Közgáz Fotóklub „Magyarország, ma” címmel fotópályázatot hirdet. A postára adás határideje 1988. február 20. A legjobb fotó készítője részt vehet egy külföldön rendezendő nemzetközi diákkonferencián. A beérkezett képekből a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kiállítást rendeznek. A pályaműveket a következő címre lehet küldeni: AIESEC Budapest, Dimitrov tér 8. 1093. Kedvezményes tüzelőakció A SZOT titkársága a dolgozók tüzelőbeszerzésének könynyítésére az idén is biztosít részletfizetési kedvezményt. Az akció során 900, illetve 1200 forint értékű utalványok kerülnek kibocsátásra, melyek bármilyen tüzelőanyagra beválthatóak. Az igényeket 1988. február 29-ig kell megküldeni a bér- és munkaügyi osztálynak (Kecskeméti Józsefné, V. emelet 514.).