A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-05-30 / 12. szám
Béremelés - de milyen áron? A felsőoktatási törvény módosításának tervezetét május 9-i ülésén fogadta el a kormány, s 13-án nyújtotta be a parlamentnek. A javaslatot az országgyűlés valószínűleg júniusban tárgyalja majd. A felsőoktatás modernizációjához kapcsolódó jogalkotás azonban még korántsem ért véget: a művelődési tárca kezdeményezésére létrehozott szakértői bizottság a törvénymódosítást előkészítő munka végeztével a törvényhez kapcsolódó miniszteri és kormányrendeletek javaslatainak megalkotásához kezd hozzá. A bizottság munkájában továbbra is részt vesz a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Az FDSZ elnökét, Kis Papp Lászlót a törvénymódosításon túli feladatokról, illetve az ahhoz kapcsolódó, még megoldatlan problémákról kérdeztük. Az 1996-os bérekkel kapcsolatban annyi bizonyos: júniustól - februárra visszamenőleg - átlagosan tíz, szeptembertől pedig további öt százalékos béremelést kapnak a felsőoktatási dolgozók. Amelyik intézmény - elsősorban előnyugdíjazással, s nem létszámleépítéssel - még ezen túl bért tud megtakarítani, tovább növelheti alkalmazottainak fizetését. A Budapesti Műszaki Egyetemen egyébként május 17- ig kellett az egyes tanszékeknek felmérniük, kik mennének az idén nyugdíjba, illetve távoznának önként az intézményből. Az ily módon felszabaduló pénzt 4,5 százalékos béremelésre fordítanák, s így az intézményben megvalósulna a KIÉT-megállapodásban rögzített idei 19,5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés. Kis Papp elmondta: a Műegyetemen mintegy nyolcvan dolgozót érintene az intézkedés, s elsősorban az előnyugdíjazás lehetőségével élnek majd az érintettek. Hány hallgatót finanszíroz az állam? A felsőoktatási törvény módosítási tervezete szerint az állam az egyes intézmények, szakok esetében csak meghatározott számú hallgató képzését finanszírozza majd, ugyanakkor az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőségük lenne arra, hogy a keretszámon felül is felvegyenek önköltséges hallgatókat. Nem tisztázott azonban még az, hogy milyen szempontok alapján dönti el a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, illetve a minisztérium, hány hallgató képzését finanszírozza az állam - mondta Kis Papp László. Az elveket az FTT ad hoc bizottsága dolgozza ki. Valószínűleg a felvételi keretszámok meghatározásánál mérvadó lesz, hogy az adott szakterületen milyen a végzettek elhelyezkedési esélye, hányan jelentkeznek az adott szakra, hány oktató dolgozik az intézményben, milyen az egyetem, főiskola befogadóképessége. A tanácsban egyébként elvi álláspont született arról, hogy 1997-től átlagosan öt százalékkal kell emelni a hallgatói létszámot. Ebbe azonban az egyetemeken, főiskolákon a jövőben induló felsőfokú (post secondary) szakképzésben résztvevőket is beleértik. A pénzügyi tárcával ugyancsak tisztázni kell, hogy a jövőben milyen plusz forrásokhoz juthat a felsőoktatás - folytatta Kis Papp. A hallgatói létszám növekedéséből származna a plusz támogatás egy része. Az előzetes megállapodások szerint ez mintegy ötmilliárdos többletköltséget jelentene az államnak. Az egyetemek, főiskolák a jövőben kutatásra is kiemelt támogatást kapnának: 1997-ben 2-2,5 milliárd forint közötti összeget. Ez jóval több, mint amennyit eddig az állam a felsőoktatási kutatásokra, fejlesztésekre szánt, hiszen az idén is mindössze 170 millió forintot osztottak szét erre a célra. Minőségi bérfejlesztésre hatmilliárd? A felsőoktatási dolgozók minőségi bérfejlesztése ugyancsak többletforrásokat igényel. A béremelés egyik formája az új, tíz osztályos közalkalmazotti bértábla bevezetése lenne, amelynek megalkotásáról már elvi megállapodás született a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában. Az FDSZ már kezdeményezte a KIÉT összehívását, s a tárgyalások megkezdését. Az új bértábla felső kategóriáiba természetesen elsősorban a magasan kvalifikált (doktori fokozattal rendelkező, habilitált) felsőoktatási dolgozókat sorolnák. Kis Papp szerint a nem oktató felsőoktatási dolgozók bérfejlesztéséről is gondoskodni kellene, mégpedig úgy, hogy eleve magasabb bérkategóriába léphessen az, aki a felsőoktatási szférában dolgozik. Az FDSZ mindezeken túl egy ötfokozatú felsőoktatási pótlékrendszer bevezetését is támogatja, amelynek legalsó kategóriájába a főiskolai tanársegédek, a legfelsőbe pedig az egyetemi professzorok tartoznának. Végül a minőségi munka elismerésére egy mozgóbérrendszert is ki kellene dolgozni - vélekedik a szakszervezet. Az FDSZ számításai szerint egyébként a felsőoktatási bérfejlesztés 1997- ben hatmilliárd forintot igényelne. A szakszervezet ugyanakkor még arról sem mondott le, hogy az ötfokozatú pótlékrendszert már az idén bevezessék - hangsúlyozta Kis Papp. Lesz-e szeptembertől új tandíjrendelet? A törvénymódosításhoz kapcsolódóan számos jogszabályt kell még megalkotni. A legsürgetőbb feladat a hallgatói juttatásokról és térítésekről, illetve a tandíjról szóló rendelet módosítása. Ennek előkészítését ugyancsak a szaktárca kezdeményezésére megalakult szakmai bizottság - amelyben a Magyar Rektori, illetve Főigazgatói Konferencia, az Országos Akkreditációs Bizottság, a hallgatói szervezetek, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is képviselteti magát - végezné. Kis Papp László elmondta: az FDSZ a hallgatói juttatások és térítések rendszerével kapcsolatban egyetért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) álláspontjával, s támogatja elképzeléseiket. Eszerint tandíjat csak a rossz tanulóknak kellene fizetniük, a jó tanulók pedig ösztöndíjat kapnának. Ugyanakkor lényeges az is, hogy anyagi helyzete miatt senki ne maradjon ki a felsőoktatásból, azaz szociális támogatással, illetve különböző kompenzációs formákkal segítsék a rászorulókat. Hamarosan megalakul az a kompenzációs bizottság, amely a hallgatók támogatására felhasználható költségvetésen kívüli pénzforrásokat keresi meg, s azokról információkat nyújt az érintetteknek. Az FDSZ is részt kíván venni a bizottság munkájában - hangsúlyozta Kis Papp. A szakszervezet szerint a szegény, ámde tehetséges diákok támogatásának egyik lehetséges formája, hogy a vállalatok, önkormányzatok - azaz a felhasználói szféra - ösztöndíjakat ajánljanak fel. Az új tandíjrendelet az idő szűkössége miatt azonban valószínűleg már csak 1997-ben léphet életbe - vélekedik az FDSZ elnöke. A tandíjrendeleten túl ugyancsak sürgős egyebek mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása az új fizetési osztályok létesítéséhez, a felsőoktatási pótlékokról szóló miniszteri rendelet módosítása az új pótlékrendszer bevezetéséhez, illetve az országos kreditrendszerről, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács működéséről, az akkreditációról szóló rendeletek megalkotása - fejezte be Kis Papp László. Udvardi Judit Fotó: Isza Ferenc 1996. MÁJUS 30.