A Jövő Mérnöke, 1997 (44. évfolyam, 1-17. szám)
1997-01-23 / 1. szám
„A tudomány és technológia szerepe a társadalmi jólét megteremtésében" címmel a Magyar Mérnökakadémia 1996 novemberében angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést rendezett, tisztújító közgyűlés után. A közgyűlés Rubik Ernő professzort örökös tiszteletbeli elnökké választotta, az MMA új elnöke Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár, új főtitkára Takács János tanszékvezető egyetemi docens lett. A kerekasztal-beszélgetést a Mérnökakadémiák Világszövetségének (CAETS) svéd elnöke, Hans G. Forsberg professzor vezette, aki előadását a következő szavakkal kezdte: „Amikor fiatal fiú voltam, emlékszem, édesanyám felhívta a figyelmemet egy régi svéd mondásra, miszerint minden új elképzelés (innováció) a szükség szülötte. Életem későbbi szakaszában azon is elkezdtem töprengeni, hogy a lustaságnak nincs-e nagyobb szerepe az innovációk létrejöttében.” Forsberg professzor állítása szerint döntő jelentősége van a tudomány felől az ipar felé irányuló technológia-transzfernek, a mérnököknek és az újító szellemnek, s minden új elképzelés megvalósításakor feltétlenül figyelembe kell venni környezetünket, valamint az információs technológiák gyors fejlődéséből következő lehetőségeket és korlátokat. Forsberg professzornak határozottan az a véleménye, hogy a témakör megítélése szempontjából abszolút prioritása van annak, hogy az egyetemeken első osztályú (minőségi) oktatómunkát végezzenek. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az oktatást az aktuális kutatómunkák eredményeire alapozzák. Egy mérnöknek a modern társadalmakban a tudást olyan termékekké, illetve szolgáltatásokká kell átformálnia, amelyet a vásárlók keresnek, amelyekre piaci igény van. Ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az ára az idő függvényében egyre kisebb kell, hogy legyen a technológiák folyamatos korszerűsítése következtében. Igazán jó mérnökké csak jó képzéssel a háta mögött válhat valaki. Tudnia kell, hogy a szakmájában minek van realitása és minek nincs, s tisztában kell lennie a gazdasági környezettel is. A mérnökök, szélesebb értelemben a kreatív mérnökök azok, akik egy egészséges társadalom jólétéért a legtöbbet tehetnek. Felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetnek a kormányok és más érintett közintézmények annak érdekében, hogy a tudomány és technológia fejlesztésére, előrevitelére képes mérnökök, újítók valóban kreatívvá válhassanak az adott társadalomban. Forsberg professzor szerint alapvető és meghatározó fontossága van az oktatási rendszernek. Rendkívül fontos a megszerzett tudás mielőbbi hasznosítása, az iparvállalatok és az egyetemek, kutatóintézetek közötti folyamatos kapcsolat kiépítése és ápolása. Döntő jelentősége van annak, hogy a kormányok értékeljék megfelelően kreatív állampolgáraikat, s ne sújtsák őket olyan adórendszerrel, hogy elveszítsék kezdeményezőkészségüket. Tudjuk, hogy néhány tízezer évvel ezelőtt kezdődött el a mezőgazdaság fejlődése, mintegy 5000 évvel ezelőttre tehető a bányászat kialakulása. Ezekhez képest a mintegy 300 évvel ezelőtt elkezdődött ipari forradalom eredményei változtatták meg legnagyobb mértékben környezetünket. Megnőtt a népszaporulat, s a javak elosztása a világ különböző országai között rendkívül egyenlőtlen. S bár egy nukleáris háború veszélye kisebb, mint néhány évvel ezelőtt, mégsem lehet kizárni a helyi háborúk veszélyét, ahol is az éhség önmagában is szerepet játszhat. A Rio de Janeiroban rendezett környezetvédelemmel kapcsolatos világtalálkozón a résztvevők hitet tettek amellett, hogy mindent megtesznek a „fenntartható” fejlődés érdekében. Ehhez azonban nélkülözhetetlenek a magas szinten képzett, újító szellemű mérnökök, az innovációra képes egyéniségek. Az emberiség fejlődését három fontos szakaszra osztaná Forsberg professzor. A mezőgazdasági „forradalom” lehetővé tette, hogy a kezünket a korábbiaknál jobban hasznosíthassuk. Az ipari forradalom lehetőséget teremtett arra, hogy az agyunkat használjuk a kezünk helyett, s ezzel is hozzájárult a társadalmak jobb ellátásához. Az információs forradalom viszont arra ad lehetőséget számunkra, hogy az agyunkat hasznosíthassuk az eddigieknél is jobban. Teljesen egyértelmű, hogy az információs technológiák megfelelő alkalmazása nemcsak hogy nem vezethet munkanélküliséghez; ellenkezőleg, új munkahelyeket kell, hogy teremtsen. Az a vállalatok hiányossága, ha nem élnek kellő mértékben ezzel a lehetőséggel. Forsberg professzor expozéja végén úgy vélte, hogy a társadalmi jólét megteremtésében szükség van arra, hogy a döntéshozók az eddiginél jobban figyeljenek a mérnökök, tudósok véleményére. Bízik abban, hogy ennek szükségességét maguk a döntéshozók is felismerték már. A kerekasztal-beszélgetésen számos értékes és hasznos (norvég, cseh, izraeli, amerikai és magyar) észrevétel is elhangzott, abban azonban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy magas színvonalú műszaki-természettudományi felsőoktatás kell ahhoz, hogy kreatív, innovációra képes fiatal diplomások kerülhessenek ki egyetemeinkről. Ez ugyanis elengedhetetlen záloga társadalmi jólétünk megteremtésének. dr. Ginsztler János A tudomány, a technológia és a társadalmi jólét 1997. JANUÁR 23. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Budapesti Műszaki Egyetem - a GRAPHISOFT R&D Számítástechnikai Fejlesztő Rt. adománya alapján - pályázatot hirdet a GRAPHISOFT tevékenységi köréhez közel álló területek hallgatói részére, ösztöndíj elnyerésére. A pályázat - amelyet félévenként hirdetünk meg -, a Villamosmérnöki és Informatikai, az Építészmérnöki és az Építőmérnöki Kar negyed- és ötödéves hallgatóinak, valamint a fenti karokon posztgraduális (PhD) képzésben résztvevőknek kínál az 1997 márciusa és júliusa közötti időszakra, összesen 15 fő részére, személyenként havi 15 ezer Ft ösztöndíjat. A pályázatokat az egyetem oktatóiból és a Graphisoft képviselőjéből álló négyfős zsűri bírálja el. A pályázat beadásának határideje: 1997. február 28. (péntek) déli 12 óra. Helye: a BME Tudományos Osztálya, K épület, I. emelet 45. A pályázat tartalmazza az alábbiakat: - Tanulmányi eredmények -A kötelező tananyagon túlmutató szakmai munka és annak eredményei (TDK-munka, programozói, tervezési, grafikai tevékenység stb.) - Személyi adatok (név, lakcím, levelezési cím). Bírálati szempontok: - A pályázó tanulmányi eredménye - A pályázat szakmai és tudományos színvonala. A pályázat írásos, de a zsűri személyesen is meghallgathatja a pályázókat. Eredményhirdetés: 1997. március 10. Az első ösztöndíjfizetés hónapja: március. Az ösztöndíj odaítélése, illetve elfogadása nem kötelezi munkaviszony létesítésére sem a GRAPHISOFT-ot, sem a pályázókat, de a cég, jövendő munkatársai megválasztásakor, előnyben részesíti a GRAPHISOFT-nál dolgozni kívánó ösztöndíjasokat. Budapest, 1997. január 13. dr. Gordos Géza egyetemi tanár, kutatási rektorhelyettes