A Jövő Mérnöke, 2002 (59. évfolyam, 1-11. szám)
2002-02-22 / 1. szám
o Az élet minősége és a műszaki fejlesztés Az emberi életnek szinte valamennyi területét közvetve vagy közvetlenül befolyásolja a mérnöki tevékenység. Ez indokolhatja, hogy az Európai Unió 5. keretprogramjának egyik kiemelt területe az életminőség („Quality of Life") javítását illetve megtartását célzó itatásokat támogatja, és a Műegyetem idei Nyílt Napjának témaválasztását is hasonló gondolatmenet alapján választottuk. A „fenntartható fejlődés” fogalma olyan törekvést takar, amelynek lényege, hogy a műszaki fejlesztés ütemét, a növekvő fogyasztási igények kielégítését egyrészről, a Föld nyersanyagkészleteinek és erőforrásainak felhasználását másrészről olyan módon kell egyensúlyban tartani, hogy az emberiség következő generációinak lehetőségei, életszínvonala ne legyenek rosszabbak a jelenleginél. A Föld népességének növekedésével a lakhatás, az élelmezés és az egészségügyi ellátás iránti igények kielégítése, az egyéb fogyasztási cikkekkel való ellátás, a közlekedési és kommunikációs lehetőségek biztosítása mind nagyobb erőfeszítéseket igényel. A véges nyersanyag- és fosszilis energiahordozó készletek mellett az említett feladatok megoldására csak rendkívül intenzív műszaki fejlesztés mellett van esély. A növekvő igények kielégítése óhatatlanul károsítja a környezetet, ugyanakkor a túlélés elemi feltételei közé tartozik a környezetszennyezés csökkentése. Ennek megoldása szintén műszaki fejlesztésen, az anyagtakarékos technológiák alkalmazásán, a megújuló energiaforrások hasznosításán, a hulladékok újrahasznosításán, a környezetkímélő közlekedésen - szállításon, a vízkészletek védelmén és még sok más műszaki feladat megoldásán múlik. A történelem során mindig, de az utóbbi években - feltételezhetően a környezetkárosító tevékenységgel is összefüggésben - mintha a korábbiaknál gyakrabban, számos természeti katasztrófa fenyegette - károsította az embereket. Az emberi tevékenységgel összefüggő kiváltó okok megszüntetése mellett az ezek elleni védekezés szintén műszaki feladat: az árvízvédelem, a földmérés, a folyószabályozás régi, mondhatni klasszikus mérnöki tevékenység, de egyebek között ide tartoznak a veszély előrejelzését szolgáló méréstechnikai és információs rendszerek, a földrengésbiztos építmények, élelmiszerbiztonság, a hulladékkezelés és -hasznosítás, a tűzvédelem is. A biztonság más szempontból is a mérnöki munka egyik központi kérdése. A gyártástechnológiák fejlesztése, általában a technikai eszközök használata, a közlekedés és szállítás, a motorizáció növeli a balesetek kockázatát - az ennek csökkentésére irányuló műszaki fejlesztés a hétköznapi felfogás szerint is közvetlenül érinti számos ember mindennapi életét. Ugyancsak sokak által megtapasztalható az információs és kommunikációs lehetőségek, a szórakoztatóipar és a szabadidő kellemes eltöltését szolgáló eszközök fejlődése, hozzávéve ehhez a távoktatás és a távmunka lehetőségét is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések fő irányát a mennyiségi igények teljesítésén túl az alapanyagok és a termékek minőségével szemben támasztott fogyasztói követelmények kielégítése jelöli ki. Ez a tevékenység a hagyományos eszközök (pl. agrotechnika, új alapanyagok és technológiák alkalmazása, táplálkozástani és funkcionális vizsgálatok, stb.) mellett növekvő arányban alkalmazza a molekuláris biológiai és biotechnológiai kutatások eredményeit. Ilyen megoldásokkal találkozunk a növénynemesítésben (speciális tulajdonságokkal rendelkező növények előállítása génmanipuláció segítségével), az élelmiszertermelésben (pl. biotechnológiai úton előállított oltóenzimek, fermentált élelmiszerek), az élelmiszerbiztonsági rendszerek működtetésénél (pl. DNS-alapú mikrobiológiai, vagy enzimműködésen alapuló kémiai vizsgálati módszerek, gyorstesztek), illetve a hulladékhasznosításban (pl. bioetanol előállítása). A molekuláris biológiai technikák alkalmazása hatékony eszköz lehet számos fejlesztési elképzelés megvalósításában, ugyanakkor szakmai és etikai problémákat is felvet, amelyek megoldása a különböző területeken dolgozó szakemberek szoros együttműködését igénylik. Számos olyan terület létezik, ahol a mérnöki munka a legközvetlenebb fiziológiai és pszichológiai értelmezésben érinti az emberi élet minőségét. A termikus, vizuális és akusztikai környezet mérhetően befolyásolja a komfortérzetet, a munkateljesítményt, az egészségi állapotot - a megfelelő feltételek biztosítása mind a szokásos hétköznapi környezetekben, mind egyes különleges munkahelyi körülmények között csak több mérnöki szakterület sikeres együttműködése révén lehetséges. Az egészség megőrzését, a hatékony gyógyító munkát, illetve tartós betegségek esetén az életminőség javítását szinte valamennyi területen a folyamatos műszaki fejlesztés támogatja. A megelőzést és a gyógyítást közvetlenül szolgálják a csúcstechnológia élvonalába tartozó diagnosztikai és/vagy terápiás műszerek és eszközök (pl. multifunkciós automata vér-analizátorok, hordozható gyorstesztek, számítógépvezérelt rehabilitációs robotok, speciális optikai eszközök stb.). Ezen termékek megalkotása integrált tudást, illetve a szakterületek (orvostudomány, mikroelektronika, információtechnológia, biokémia, analitika, gépszerkezet stb.) integrálását igényli. A gyógyszerek alkalmazása képletesen és valóságban is a gyógyító és megelőző terápiás kezelések szerves része. A gyógyszeripari fejlesztések jellemzője a célzott terápiás területek figyelembevételével olyan molekulák előállítása, amelyek hatásossága a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb. A szerves kémiai alapú, hagyományos gyógyszeripari eljárások továbbfejlesztése mellett a biotechnológiai úton előállított gyógyszeralapanyagok jelentősége is növekszik. A költségigényes tevékenység hatékonyan csak a fejlesztőműhelyek (egyetemek, klinikák, kutatóintézetek) és a gyógyszergyárak szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlődés ellenére számolni kell azzal, hogy a népesség egy - ma 5-7%-ra tehető - hányada valamilyen fogyatékkal él, jelentős részének egészségi állapota romlik. Ezért látszólagos ellentétként az egészségügyi ellátás és az életszínvonal javulása is felelős: a várható élettartam megnövekedése okán a demográfiai folyamatok elöregedő társadalmakat jeleznek, ami hosszabb távon szintén a gyengébb képességű, segítségre, illetve speciális műszaki megoldásokra utalt személyek számának emelkedésével jár. A számukra is, tehát mindenki számára akadálymentes épített és tárgyi környezet, közlekedési, munkavállalási, képzési lehetőségek biztosítása számos mérnöki területen átívelő, összetett feladat. Az épített környezet nemcsak műszaki paraméterekkel jellemezhető, jól vagy kevésbé jól funkcionáló, egészséges vagy kevésbé egészséges létesítményeket jelent, hanem tudatformáló hatása is van. Az épületek, települések esztétikai értékek hordozói, az adott táj, ország arculatának fontos tényezői. A műemlékek és történelmi épületegyüttesek a kulturális örökség részeit képezik, megőrzésük, értelmes hasznosításuk az identitástudatot erősíti. Más oldalról a településtervezés, az urbanisztika a maga léptékében a termelés, a közlekedés, a lakás olyan kereteit hozza létre és fejleszti tovább, amelyek közvetlenül visszahatnak mind az ipari tevékenységre, mind pedig az élet minőségére. A tudományos megismerés jelenlegi folyamatát a tudományterületek közeledése és átlapolása jellemzi. A kutató és fejlesztő tevékenység eredményeinek mind szélesebb körű alkalmazásához a különböző szakterületek művelőinek folyamatos együttműködése szükséges. Ennek szakmai és technikai alapfeltételei a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen biztosítottak. A szervezeti egységek, illetve kutatócsoportok egymással, valamint más - hazai és külföldi - intézetekkel, illetve ipari partnerekkel szoros együttműködésben valósítják meg a fejlesztés célkitűzéseket. A gazdaság szereplőinek, valamint az alap- és alkalmazott tudomány művelőinek közös tevékenysége biztosíthatja, hogy a műszaki fejlesztések a társadalom igényeit szolgálják, a megszülető mérnöki alkotások pedig valóban az életminőségünk javításához járuljanak hozzá. Zöld András - Kalaus György - Tömösközi Sándor