A Jövő Mérnöke, 2003 (50. évfolyam, 1-8. szám)
2003-02-14 / 1. szám
Pisa-jelentés) tükrében látható riasztó adatok (a magyar fiatalok rossz olvasási tudása, gyenge olvasás értése) arra intenek, hogy a tartalmi és szemléletbeli megújítást a közoktatásban kell elkezdeni, hiszen a felsőoktatás már nem tudja pótolni az alapvető hiányosságokat. Az olvasottakat nehezen értő vagy rosszul értelmező mérnök például nem tudna helyes döntéseket hozni, képtelen volna új szakmai anyagokat könnyen és gyorsan elsajátítani, rugalmasan alkalmazkodni az új szakmai feladatokhoz. A miniszter szerint a közoktatás legalapvetőbb faladatainak egyike, hogy a tanulni tudás, valamint az elemző, kritikai olvasás, szövegértés képességét kialakítsa a tanulókban. A közoktatási törvény módosításával el kell érni, hogy több idő és figyelem jusson ezekre az alapvető készségekre az általános iskolában - mondta Magyar Bálint, aki legalább ugyanilyen fontosnak tartja az idegennyelv-oktatást. A középiskolát elvégzett diákoknak az EU legalább 1 hivatalos nyelvét tökéletesen kell ismerniük (ami annyit jelent, hogy nemcsak érteni, de beszélni és írni is kell tudniuk ezen a nyelven), a magyar diákok másként nem lehetnek versenyképesek nyugat-európai társaikkal. A tárca azt szeretné, ha az emelt szintű érettségi vizsga tartalmazná a középfokú nyelvvizsgát is, egy nyelvből. A közoktatás harmadik legfontosabb feladataként jelölte meg az oktatási tárca első embere a digitális kultúra elsajátíttatását. Az elektronikus írásbeliséggel való megismerkedés, majd a számítógép-használat készségének kialakítása már az általános iskola 4. és 7. osztálya között meg kell történjen, hogy a szaktárgyak belépésekor az oktatás már építhessen ezekre a kialakult készségekre. Magyar Bálint meglepőnek - és a bolognai folyamattal ellentétesnek - tartotta a Rektori Konferencia állásfoglalását és a tanárok ellenkezését a tervezett kétszintű érettségi vizsgával szemben. A tárca érveit sorolva elmondta: a középiskolák között kiélezett a verseny, és ma már óriási az esélyegyenlőtlenség. Egyre inkább tanúi lehetünk, ahogy a felsőoktatás benyomul a középfokú oktatásba, egyes helyeken az érettségi feladatsorok bújtatva egyetemi szigorlati követelményeket tartalmaznak. Míg a felsőoktatás nyitottabbá vált, addig a közoktatás idő előtti, szükségtelen versenyhelyzetet teremt, amely az otthonról hozott különbségeket erősíti, és nem ad esélyt azok kiegyensúlyozására. Mindenképpen mentesíteni kell ettől a versenytől a közoktatást, és el kell érni, hogy csakis a középiskolai tanmenetben szereplő tananyag lehessen az érettségi vizsga tárgya. A kétszintű szelekció éppen azt a célt szolgálná, hogy tehermentesítse a ma egészségtelen mértékben túlterhelt diákot. Például matematikából mást, más módon kellene tanulnia annak a középiskolásnak, aki ebből a tárgyból akar majd felvételizni, míg erre az emeltebb szintű tudásanyagra nincs szüksége annak, aki egészen más pályára, például jogásznak, bölcsésznek készül. A felsőoktatási intézmények szabadon eldönthetik majd, hogy emelt vagy nem emelt szintű érettségi vizsga legyen-e náluk a felvételi követelmény az egyes szakokon, valamint maguk állapíthatják meg a felvételi ponthatárokat. Ami a felsőoktatást és a képzési keretszámokat illeti, arról Magyar Bálint elmondta: az egyetemeknek piaci döntéseket kell hozniuk. A felsőoktatásban egyre élesebbé válik majd a verseny, úgy a nemzetközi, mind a hazai piacon, és nem az oktatási kormányzat fogja eldönteni, mennyi jogászt, közgazdászt, informatikust stb. képezzenek. A minisztérium csak az államilag finanszírozott helyekről dönt. Ma a felsőoktatási intézményekben mintegy felefele arányban tanulnak hallgatók az állami és az önköltséges (térítéses) képzés keretében. A nemzetközi „tudáspiacon” a hallgatókért kíméletlen verseny folyik; hazánkban arra készülhetünk fel, hogy például a volt szocialista országokból számíthat jelentős keresletre a magyar felsőoktatás. A miniszter ezután szólt az egyetemek szempontjából egyik legkényesebb kérdésről is: a hazai felsőoktatási intézmények átalakítandó vezetési struktúrájáról, a „tudós- vagy menedzser-típusú intézményvezetőt” kérdésköréről. Az intézményi struktúra akkor működőképes és hatékony, ha megvan a kutatás akadémiai szabadsága, a szakmai munka kompetens irányítása, de emellett - függetlenül - ott áll a racionális alapú piaci menedzselés is. Az intézményeknek fel kell készülniük az új európai kihívásokra. A Bologna-folyamatról beszélve nem az a kérdés, hogy szükség van-e a változásra, hanem inkább az, hogy VALÓDI változás lesz-e, vagy csak átfestjük a cégtáblát „Bologna-színűre” és hozzáidomítjuk, hozzágyötörjük a jelenlegi, elavult struktúrákat. Magyar Bálint nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormányzatnak nem lesz pénze olyan mértékű támogatást adni a felsőoktatási intézményeknek, amennyire szükség volna, tehát pusztán központi költségvetési forrásból nem lehet majd megvalósítani a szükséges beruházásokat. Az egyetemek finanszírozásába, bár nehéz, de okvetlenül szükséges bevonni a magántőkét (ennek sikeres példája a kollégiumépítés területe). Az állam különböző ösztönzőkkel serkentheti a cégeket erre. A minisztérium szeretné a kutatás-fejlesztési tevékenységet az eddigieknél jobban támogatni, ám erre sincs elegendő költségvetési forrás. A megoldást a miniszter itt is abban látja, hogy sokkal erőteljesebben kell bevonni a gazdaságot a K+F-be. A kiváló fiatal szakemberek, a tudós-utánpótlás képzését kiemelten fontosnak ítélik meg, ezért az államilag támogatott PhD-hallgatók keretszámát jövőre 150 fővel emeli meg a minisztérium. • • • Jürgen Koppen EU-nagykövet más elfoglaltsága miatt ugyan nem tudott részt venni a BMEU Konferencián, de sikeres munkát kívánva elküldte üdvözletét a résztvevőknek. • • • A megnyitó beszédek után a konferencia szekciókban folytatta munkáját. Az első nap délelőttjén oktatási kérdésekről, a bolognai folyamatról és a kétciklusú mérnökképzésről esett szó. A szekció elnöke, Molnár Károly oktatási rektorhelyettes bevezetőjében elmondta: a bolognai folyamat pozitív kényszer. A Bolognai Nyilatkozat 6 pontja közül a 2. pont foglalkozik a kétciklusú képzéssel. Ma Magyarországon ez a képzési struktúra azzal járna, hogy megszűnne a duális (főiskolai és egyetemi) képzési rendszer, és helyébe az alapdiploma és az arra (külön) ráépíthető mesterdiploma, azaz a felsőfokú képzés nemzetközi gyakorlatában leginkább jellemző BSc és MSc fokozat lineáris rendszere lépne. Ezek már ismert tények, a megvalósítás módján azonban még sok vita van. Az ellenhangok leginkább a főiskolák tájékáról hallhatók. Sokan szeretnék, ha az első szint a mai főiskolai szint maradna. Ám ez a megoldás nem jó. (Többek között az elméleti tárgyak alacsonyabb óraszáma, s az emiatt hiányzó tetemes kreditpontszám miatt sem.) Az áttérés feladata kettős - utalt rá a rektorhelyettes. Az első szintű képzésről kiadott tanúsítványnak szavatolnia kell: az oklevél tulajdonosa tud annyit, hogy beléphessen a 2. szintű képzésbe, ahol majd elmélyültebb szakismereteket szerezhet. Ma is gyakorlat, hogy a főiskolai végzettséggel az egyetem FOTÓK: PHILIP JÁNOS