KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 26. KÖTET (1966)

26. kötet / 4. sz. - Könyvbírálat - BECK MIHÁLY: Bor György: A fém-karbonilok és származékaik kémiája c. könyvének bírálata

KÖNYVBÍRÁLAT BOR GYÖRGY : A fém-karbonilok és származékaik kémiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 221. old., ára: 45 Ft. A kémiai kötés tisztázására irányuló vizsgálatokban csakúgy, mint a szerves szintetikus nehézipar kifejlődésében megkülönböztetett szerep jutott a különböző fém-karboniloknak és származékaiknak. Noha az első fém-karbonilt közel 80 évvel ezelőtt fedezték fel, ismereteink túlnyomó része az elmúlt 10—15 év rendkívül intenzív kutatásainak eredménye. A szerző több mint egy évtizede eredményesen dolgozik ezen a területen és maga is számos fontos kér­dés tisztázásával járult hozzá a fém-karbonilokról való ismereteink gyarapodásához. A könyv rövid bevezetés és történeti áttekintés után először az alaptípust, a semleges fém-karbonilokat ismerteti. A fontosabb karbonilokat egészen részletesen tárgyalja és min­denütt a kötési és szerkezeti problémák ismertetésére helyezi a súlyt. A következő fejezetek­ben foglalkozik a karbonil-metallát-anionokkal és származékaikkal. Itt tárgyalja a rendkívül érdekes és fontos vegyületcsoportnak, a karbonil-hidrideknek kémiáját is. Ezután a fém­karbonilok halogénszármazékaival, majd foszfin- és izo­nitril-származékaival foglalkozik. A következő — egyben a könyv leghosszabb — fejezetében az átmeneti fém-szénhidrogén­komplexek kerülnek ismertetésre. Minden esetben foglalkozik az alaptípusokkal — illetve a megfelelő fém-szénhidrogén-vegyülettel — is, majd a karbonilszármazékok kémiáját tárgyalja. E fejezet ismerteti az átmeneti fémek karbonil- és szerves­et-komplexeinek katalitikus tulajdon­ságait. Ez a rész Markó László avatott tollal írt munkája. A következő fejezet teszi teljessé a karbonilszármazékok tárgyalását, amennyiben itt találjuk a nitrozil-, a ciano-karbonilok, valamint egyéb kén- és nitrogéntartalmú származékok ismertetését. Az utolsó fejezet foglalkozik a karbonilok szerkezeti és kötési kérdéseivel, amely­hez elsősorban az infravörös és Roman színképek vizsgálata szolgáltatott adatokat. Igen érté­kes része a könyvnek a 101 összefoglaló munkát, a több mint 1200 eredeti dolgozatot és számos szabadalmat idéző irodalmi összeállítás. Az irodalom feldolgozása 1964 végéig teljesnek mondható, de számos 1965-ben közölt fontosabb eredményt is idéz a szerző. Mint ebből a rövid tartalmi ismertetésből is kiderül, BOR GYÖRGY munkája ennek a nagy jelentőségű tudományterületnek a nemzetközi kémiai irodalomban is egyedülállóan tel­jes feldolgozását nyújtja. A számos vegyülettípus osztályozása és az anyag elrendezése igen sikerültnek mondható. Külön érdeme a könyvnek élvezetes stílusa, amellyel nemcsak szak­szerű, de érzékletes képet is ad az olvasónak. A könyv nyomdatechnikailag is kiváló, az Akadémiai Kiadó és az Akadémiai Nyomda jó munkáját dicséri. A munka nagy nyeresége a hazai szakirodalomnak. Idegen nyelven való kiadása is igen kívánatosnak tűnik. BECK MIHÁLY Kémiai Közlemények 26. kötet 1966

Next