Állami Gimnázium, Kaposvár, 1918
zet" megalakításával, másrészt az ifjúság között az önképzőkör révén azt az önző munkáját, mely őt a proletárdiktatúra kitörésekor a városi proletáruralom egyik fővezetőjévé tette. Kapóra jött neki decemberben az a min. rendelet, mely a „Középiskolai Ifjak Szövetségének“ a diákság gazdasági és kulturális érdekeinek védelmére gyülekezési s lapkiadási jogot és bizalmi tanár választásának jogát adta. Meg is választották a jómodoru Hudrát hamarosan „bizalmi“ tanárnak, kinek irányítása mellett február 8-án megjelent a „Voluntas“ c. ifjúsági lapnak 1. száma. Ez még valahogyan elfogadható volt, de azért az igazgató figyelmeztette az „ifjú szerkesztőket,“ hogy érthetőbben, a népszerű „Zászlónk“ mintájára beszéljenek az alsóbb osztályos növendékekhez, de a javulást csak ígérték. A febr. 20-án megjelent 2. számban már vallásgúnyoló és szülői érzést sértő cikkek is jelentek meg, úgyhogy a március elején tartott értekezleten a tanári kar állást foglalt elene, de mikor kérdőre vonta Hudrát, ő csak azzal mentegethette magát, hogy a kifogásolt sorok és cikkek az ő cenzurálása ellenére véletlenül maradtak a lapban. A lap iránya két pártra szakította az ifjúságot, de a jól preparált erőszakos kisebbség kerekedett felül és a szabadgondolkozó ifjak e lap szerkesztését, kiadását átjátszották a kaposvári szocialista párt részére és a lapot áprilistól kezdve „Ifjúmunkás“ címen a „kaposvári szabadgondolkozó diákok“ szerkesztik. Az „Ifjúmunkásának máj. 2-án megjelent 6. u n. „Marx száma“ Marx Károlynak és elveinek dicsőítéséből áll. E Marx számban ez is áll: „Ifjúmunkások! naponta 6 óránál többet nem szabad dolgoznotok“. Ez ifj. lap egész szereplése magán viselte a Hudra-sugalta terrort, mely az ellenkező maradi vélemények nyilvánítását elnémította, a tanulók között ellentéteket támasztott, s részben vakmerővé, követelődzővé tette. E lap szerkesztői és munkatársai közül kerültek ki az „Ifjúmunkásoknak“ u. n. „szabadoktatói“, kik az intézetben 80, sőt többért adtak elő vegytant és egyéb természettudományt és amikor erőszakos fellépésük ellenére sem volt hajlandó a szertárőr a természetrajzi szertárt előttük felügyelet nélkül megnyitni és vegyiszereket kiadni, a várostól szereztek vegyiszereket és heteken át kísérleteztek jól-rosszul elzárt különféle mérgekkel is. A „kettős bizottság“ ítélt a diákok fegyelmi ügyeiben, amelyek a fegyelmi szabályok tágabb értelmezése és részben megváltoztatása miatt is megszaporodtak. Az iskolavezető pl. megengedte, hogy gimnazisták egyes kabaréelőadáson szerepeljenek, melyek egyikén a nemzeti zászlót meggyalázták. A tanulmányi állapot. Az oktatás az iskolaév folyamán nem volt zavartalan, az iskolai év tanárhiány, spanyolbetegség és fűtőanyag hiánya miatt kb. 12 héttel volt rövidebb a szokottnál. Csak február 25 étől folyt mindennapos tanítás az iskolai év végéig. Az első félévi értesítő február 28-án került kiosztásra. Zavaróan hatott az is, hogy a katonai szolgálatból visszatérő tanárok miatt, másrészt a szabadságolt tanárok miatt a tárgyfelosztáson minduntalan változtatni kellett; sok volt a helyettesítés s a tananyag csak rövidítésekkel volt elvégezhető. Népbiztosi rendeletre június 12 én csak „megfelelt“ illetően „meg nem felelt“ záradékul bizonyítványt kaptak a tanulók, ennek az ambíciót ölő, félszeg intézkedésnek csak a gyöngébb diákok örültek; több törekvő jeles tanuló valósággal elkeseredett az egyenlő elbírálás miatt. A szorgalomra károsan hatott az a híresztelés is, hogy bizonyos tantárgyak (pl. latin, görög) a jövő isk. évben részben, vagy egészben elmaradnak. A vallástan helyett április végétől szociológiát tanítottak; a történet tanítást is kommunista szüvé