Kapu, 1996. november (9. évfolyam, 11. szám)
VILÁGSZERTE - Várdy Béla (USA, Pittsburgh): Magyarok az Újvilágban
42 VILÁGSZERTE jágháborút megelőző évtizedekben azonban ezek a “kiadók" szinte kizárólag a korabeli nagyobb újságokkal, illetve azok által működtetett nyomdákkal voltak kapcsolatban, így például adott ki könyveket a clevelandi Szabadság, a New York-i Amerikai Magyar Népszava, a pittsburghi Magyarság (Pannónia Nyomda), a clevelandi (később Youngstown-i) Katolikus Magyarok Vasárnapja, valamint a Ligonier-i (Pennsylvania) Bethlen Nyomda. Az utóbbi kettő főleg katolikus, illetve protestáns kiadványokra specializálódott, habár a második világháborút követően a Vasárnap nyomdája több klasszikus magyar és korabeli konzervatív emigráns írók műveit is kiadta. A világháború utáni könyvkiadók megszületése és működése Ugyanez áll a második világháború utáni politikai emigránsok által alapított clevelandi Kossuth (1951-63), Kárpát (1951/59-80), valamint Árpád (1955-) könyvkiadókra is. A Kossuth Kiadó főleg magyar tankönyvek és néhány korabeli konzervatív-nemzeti író munkáinak kiadását vállalta olyan szerzők tollából, mint Ferdinandy Mihály, Gallus Sándor, Kisjókai Erzsébet, Miskolczy Gyula, Nyírő József, Pohárnok Jenő, Szász Béla, Tóth Veremund és Wass Albert. Tíz éves működése alatt azonban legfeljebb egy tucatnyi könyvet jelentetett meg mindössze. A helyzet lényegében ugyanez volt az eredetileg Argentínában alapított, majd 1959-ben az észak-amerikai Clevelandbe költözött Kárpát Könyvkiadóval is. A különbség a Kossuth és a Kárpát között csupán abban nyilvánult meg, hogy az utóbbi csaknem háromszáz munkát jelentetett meg. Tette ezt pedig a már fent említett újságszerkesztő, Kótai Zoltán vezetése alatt, aki a jelzett újságokon kívül egy jó évtizeden keresztül (1958-69) szerkesztette a Kárpát című szépirodalmi képes családi folyóiratot is. Olyan magyar klasszikusok mellett mint Arany János, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Mécs László, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán és Reményik Sándor, a Kárpát Könyvkiadó is elsősorban korabeli konzervatív-nemzeti szépírók, történészek, politikai írók és költők munkáit adta ki. Ezek között szerepelt Eszterhás István, Illés Lajos, Jaszovszky József, D. Kenese Erzsébet, Király Kelemen, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Könnyű László, Kővári Károly, Kutasi Kovács Lajos, Sári Gál Imre, Wass Albert, valamint a jeles clevelandi közíró, kultúrtörténész és egyetemi tanár, Somogyi Ferenc. Ezeknek a műveknek a kiadását Kótai részben a szerzők szubvencióiból, részben pedig a kiadott könyvek jövedelméből fedezte. Ha elsősorban saját maga erejéből jelentette meg a könyveket, a szerzőknek meg kellett elégedniük munkáik egy-két száz példányával, melynek egy részét eladták, más részét pedig elajándékozták. A többit a kiadó tartotta meg, aki aztán azok kiárusításából igyekezett a befektetett összeget visszaszerezni. Az árusítás különben magyar újsághirdetéseken, magyar könyvesboltokon, valamint különböző magyar kulturális és társadalmi rendezvényeken keresztül történt. A clevelandi Árpád Könyvkiadó Vállalat szintén a fent jelzett konzervatívnemzeti vonalat követte. Az előbbiektől csupán annyiban különbözött, hogy elsősorban a clevelandi Magyar Találkozók (később Magyar Kongresszusok), valamint az Árpád Akadémia üléseinek az anyagát adta ki. Ezeken kívül mindössze néhány revizionista szellemű politikai művet publikált. Ideológiailag hasonló jellegű volt az 1963-ban alakult és még mindig létező Vörösváry Kiadó (Weller Publishing Company), mely azonban kapacitásában mindig messze fölülmúlta az említett clevelandi kiadókat. Habár a kanadai Torontóban székel, ennek ellenére alapítása óta az egész észak-amerikai magyarság kiadójának számított. Alapítója a Kanadai Magyarság 1993-ban elhalt főszerkesztője, Vörösváry István, ki nyomdájában számos magyar és idegen nyelvű újságot nyomott. Ugyanakkor sok magyar nyelvű könyvet jelentetett meg, méghozzá igen szép kiadásban. A közel ötszáz megjelent könyv szerzői között szerepel Habsburg Ottó, Horthy Miklós, Kovács Imre, Márai Sándor, Mécs László, Mindszenty József, Nyisztor Zoltán, Wass Albert és sok más olyan szerző, akinek politikai és ideológiai felfogása nagyjából összeegyeztethető volt Vörösváry István tradicionális és a nemzeti ideológiai elkötelezettségével. Ideológiailag hasonló kategóriába tartozott a St. Louis-ban működő Amerikai Magyar Szemle Kiadó (American Hungarian Reviews (1963-92) is, illetve az azzal kapcsolatos Amerikai Magyar Írók Munkaközössége, Könnyű László (1914-92) vezetése alatt. Ez a kiadó azonban szinte kizárólag Könnyű saját munkáinak a kiadásával foglalkozott, melyek között voltak különböző szépirodalmi művek, valamint az amerikai magyarság múltjával foglalkozó kisebb történelmi munkák. A fenti megállapítás részben vonatkozik a floridai Astor-ban működő, gróf Wass Albert (sz. 1908) által alapított Amerikai Magyar Szépmíves Céh-re (American Hungarian Literary Guild-re) (1964) is, mely a hatvanas évek óta, néhány kivételtől eltekintve, gyakorlatilag Wass Albert saját irodalmi munkáit adta ki. Az eredeti magyar nyelvű munkák a Szépmíves Céh, azok angol nyelvű változata pedig a Literary Guild égisze alatt jelentek meg. Wass Albert történelmi és politikai jellegű, főleg a trianoni békeszerződést megkérdőjelező műveket is megjelentetett, különböző szerzők tollából. Az utóbbiak azonban az ugyancsak általa alapított és vezetett Danubian Press kiadásában kerültek a könyvpiacra — elsősorban angol nyelven. Kissé más jellegű volt a Csicsery- Rónay István (sz.1917) által 1954-ben Washingtonban alapított Occidental Press (1954), mely modernebb magyar írókra, illetve haladóbb nyugati gondolkodók műveinek magyar nyelven történő megjelentetésére specializálódott. Ismertebb külföldi magyar szerzői között szerepelt Márai Sándor, Gombos Gyula és Juhász Vilmos. Az Occidental Press ugyancsak jelentetett meg magyar vonatkozású angol, francia és német nyelvű műveket. Anyagiak híján azonban évente mindössze egy-két kötetet adott ki. A nyolcvanas évek folyamán már alig-alig jelentkezett, az évtized végén pedig Csicsery-Rónay végleg hazaköltözött, ahol 1992-ben kiadóját — a régi angol neve alatt — újból megalapította. A hetvenes években új színt jelentett a New York-i Püski Kiadó (1975-), valamint a chicagói Framo Kiadó (1977-) jelentkezése. Az előbbi Püski Sándor (sz. 1911) emigrálásának volt az eredménye. A volt Magyar Élet Könyvkiadó (1939-50) alapító-tulajdonosa ugyanis öt évvel megérkezése után ismét megindította kiadóját és a hátralévő másfél évtizedes amerikai tartózkodása alatt mintegy negyven kötetet jelentetett meg. A szerzők között szerepeltek emigráns magyar írók (Borbándi Gyula, Faludy György, Gombos Gyula, Györgyey Klára, Monoszlóy Dezső, Nagy Károly, Ölvedi János, Sztáray Zoltán, Zilahi Lajos), kisebbségi sorsban élő magyar írók (Duray Miklós, Püspöki Nagy Péter, Sütő András), valamint hazai magyar írók is (Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos, Konrád György, László Gyula). Püski Sándor 1989- ben repatriált Budapestre, ahol kiadója