Kapu, 2005. április (18. évfolyam, 4. szám)

VILÁGSZERTE - Borbély Zsolt Attila: Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete: látszatteremtés és önátmentés

2005. 04.­ ­ ILÁZIS/K­liasi­ nálatos módon találkozik a mindenko­ri román kormány látszatokra építő ki­sebbségi kurzusával. Az etnosovinizmus­­sal átitatott román politikum nem kíván­ja megoldani a kisebbségi problémá­kat, letudni kívánja azokat. Nem akar külpolitikai bonyodalmakat, viszont ér­demi beleszólást sem kíván biztosítani az erdélyi magyar nemzeti közösségnek saját sorsának irányításába. Ehhez kell egy kezelhető, engedelmes partner, mely megelégszik a látszatokkal és be­segít a látszatteremtésbe: ápolja az or­szág külföldi imázsát, ellátja az etatista, centralista magyarellenes román ki­sebbségpolitikát a magyar nemzeti kö­zösség hitelesítő bélyegével. Érdemes belegondolni, mi is volt az RMDSZ 2004-es kampányának vezérmo­tívuma: az aradi Szabadság-szobor. Me­lyet nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően önállóan állítottak fel egy köztéren, hanem egy minimum vitatha­tó művészi értékű, viszont vitathatatlan üzenetű román diadalívvel szemben. S a román látszatteremtés e gigantikus mementójának, a Megbékélési Emlék­parknak keretében felállított Szabadság­szobor volt az RMDSZ fő legitimációs érve a tavalyi választási megméretteté­sen. Az RMDSZ kiváló partnernek bizo­nyult abban, hogy ne legyen európai ügy az erdélyi magyarság tarthatatlan sorsából. Ahelyett, hogy minden követ megmozgatna a világ közvéleményének Erdélyre fókuszálásának érdekében, a kormányzatban való részvételével és az önálló külpolitika feladásával asszisztált ahhoz, hogy a Nyugat kihúzza a megol­dandó problémák listájáról az erdélyi magyarság ügyét. Egy szó mint száz, Markóék nem tö­rekednek közösségi érdekképviseletre, hiszen hatalmuk fenntartásához elég annak a látszata. A látszatteremtésben szükség van időnként látványos ele­mekre. A Szabadság-szobor felállítása után nem valószínű, hogy helyreállíta­nák mondjuk az aradi Kossuth-szobrot (esetleg Avram lánca e célra tervezett szobrával szemben, a megbékélés to­vábbi hangsúlyozása végett), mert még meg­találná valaki kérdezni, hogy mi van a törvényben kodifikálandó jogo­sítványainkkal, netán már hosszú ideje ígért kisebbségi törvénnyel. Az RMDSZ az új román kormány megalakulásával lépéskényszerbe került. Új elem a látszatpolitikában: a ki­sebbségi törvénytervezet El is készült egy tervezet, melyben tetten érhető az utóbbi tíz év RMDSZ politikájának minden nyomorúsága, a belső demokráciadeficittől, a politikai gyávaságon, a nómenklatúra önfenn­tartó reflexein keresztül az öncélú lát­szatteremtésig. Örömteli viszont, hogy a törvényter­vezet napvilágra kerülése után végre mozgósította erőit az autonomista tá­bor is: a tervezettel kapcsolatban több fontos dokumentum is megjelent az utóbbi hetekben. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az autonomista bel­ső ellenzék egyszemélyes utóvédje módosító javaslatcsomagot tett közzé, mely garanciákat igyekszik bevinni a tervezetbe foglalt jogokat megerősí­tendő, illetve az autonómia intéz­ményrendszerét alapozza meg. (Mind a kisebbségi törvénytervezet, mind Toró T. Tibor módosító indítványai ol­vashatóak román nyelven, a www.transindex.ro honlapon.) Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szö­vetség Választmányának elnöke, az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke „A demokráciadeficit és a látszatauto­nómia között a kisebbségi törvény ter­vezete” címmel egész oldalas elemzést közölt a Krónika c. kolozsvári napilap 2005. április 1­3-ai, hétvégi számának hasábjain. Ebben a politológus-politi­kus elsősorban a politikai dimenziókat tárja fel. Dr. Veress László, a Magyar Polgári Szövetség kisebbségi szakértő­je részletekbe menő, elsősorban a jog­dogmatikára kiélezett tanulmányt írt a jogszabálytervezetről. (A tanulmány néhány, a lényeget nem érintő rövidí­tés mellett szintén olvasható www.transindex.ro honlapon, egyéb­ként e-mailen és kéziratban terjed.) Társadalmi párbeszéd RMDSZ- módra Szilágyi Zsolt idézett írásában helye­sen mutat rá, hogy a kisebbségi tör­vénytervezetről nem folyt társadalmi párbeszéd. Ez egyébként nem megle­pő az előzmények ismeretében. 1996- ban a demokrácia alapelveihez ragasz­kodó még létező belső ellenzék (a Reform Tömörülés és az Erdélyi Ma­gyar Kezdeményezés) élénken tilta­kozott az Operatív Tanács puccsszerű eljárása ellen. (Sokszor leírtam már: az RMDSZ addigi gyakorlatában pél­dátlan módon a kérdésben dönteni hivatott, 1996. november 28-ára összehívott SZKT ülésére utazó képvi­selők a 27-ei újságokból tudhatták meg nemcsak azt, hogy az RMDSZ kor­mányra lép a választás győzteseinek oldalán, hanem azt is, hogy a miniszte­rek személy szerint ki lettek jelölve.) 2000 és 2004 között a protokol­lumokat utólag legitimáltatták az SZKT-val, nemegyszer formai hibák­kal. Magát a protokollumot volt, hogy fel se tették szavazásra, csak az Opera­tív Tanács határozatait erősíttették meg. Ezúttal nem is került a legutóbbi SZKT napirendjére a kormányzati megállapodás. (Ezzel kapcsolatban Frunda György úgy nyilatkozott a Kró­nika 2005. április 5-ei számában, hogy elégséges volt az SZKT felhatalmazása a tárgyalásra. Hogy a tárgyalásnak nem voltak konkrét keretei, nem volt az SZKT által megszabott feltételrendszer ezúttal sem, s így a végül megkötött kormányzati megállapodást is meg kellett volna erősítse az SZKT, az Frundát a jelek szerint legkevésbé sem zavarja.) Mindezek után nehéz csodálkozni azon, hogy a kisebbségi törvényterve­zet is a háttérben készült, az RMDSZ egyszerre csak előrukkolt vele. Ez van­ 1993-hoz képest, amikor az SZKT va­lódi parlament módjára konszenzus­orientált eljárás keretében az egész közösséget reprezentálva fogadta el az RMDSZ első hivatalos kisebbségi tör­vénytervezetét, ennyi a „haladás”: a látszatautonómia törvénytervezetét néhány szakértő rakta össze, elvégre ez is elég ahhoz, hogy le legyen tudva egy kényelmetlen kérdés. Az viszont a cinizmus csúcsa, hogy az RMDSZ még megpróbálta a társadalmi vita látszatát kelteni, miközben azt ép­penséggel megakadályozta. Veress László kiértékelése összefoglalja, mi­ként is néz ki RMDSZ-es felfogásban egy jogszabálytervezet össztársadalmi kiértékelése, megvitatása: „Az RMDSZ szakértői testülete által jegyzett tör­vénytervezet kizárólag román nyel­vű munkapéldánya 2005. március 16-án (szerdán) került bemutatásra az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén, majd másnap felke­rült kizárólag románul az RMDSZ honlapjára is. A képviselők 2005. március 21-ig (hétfő) tehettek javasla­tokat, a frakció március 25-án, szer­dán véglegesíti a tervezetet, majd a tervek szerint nem az RMDSZ ha­nem a román kormány nyújtja be a tervezetet április első napjaiban a bukaresti parlamentben. A Húsvét előtt tíz nappal nyilvánosságra hozott törvénytervezet társadalmi-szakmai vitájára a Húsvét utáni néhány nap marad, az erdélyi magyar sajtóban megjelent felhívások szerint 'az inter­neten keresztül bárki megteheti saját módosító javaslatait'. ” (Ud­varhelyi Híradó, 2005. március 18., ki­emelések az eredeti szövegben.) Az

Next