Kapu, 2005. április (18. évfolyam, 4. szám)
VILÁGSZERTE - Borbély Zsolt Attila: Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete: látszatteremtés és önátmentés
2005. 04. ILÁZIS/Kliasi nálatos módon találkozik a mindenkori román kormány látszatokra építő kisebbségi kurzusával. Az etnosovinizmussal átitatott román politikum nem kívánja megoldani a kisebbségi problémákat, letudni kívánja azokat. Nem akar külpolitikai bonyodalmakat, viszont érdemi beleszólást sem kíván biztosítani az erdélyi magyar nemzeti közösségnek saját sorsának irányításába. Ehhez kell egy kezelhető, engedelmes partner, mely megelégszik a látszatokkal és besegít a látszatteremtésbe: ápolja az ország külföldi imázsát, ellátja az etatista, centralista magyarellenes román kisebbségpolitikát a magyar nemzeti közösség hitelesítő bélyegével. Érdemes belegondolni, mi is volt az RMDSZ 2004-es kampányának vezérmotívuma: az aradi Szabadság-szobor. Melyet nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően önállóan állítottak fel egy köztéren, hanem egy minimum vitatható művészi értékű, viszont vitathatatlan üzenetű román diadalívvel szemben. S a román látszatteremtés e gigantikus mementójának, a Megbékélési Emlékparknak keretében felállított Szabadságszobor volt az RMDSZ fő legitimációs érve a tavalyi választási megmérettetésen. Az RMDSZ kiváló partnernek bizonyult abban, hogy ne legyen európai ügy az erdélyi magyarság tarthatatlan sorsából. Ahelyett, hogy minden követ megmozgatna a világ közvéleményének Erdélyre fókuszálásának érdekében, a kormányzatban való részvételével és az önálló külpolitika feladásával asszisztált ahhoz, hogy a Nyugat kihúzza a megoldandó problémák listájáról az erdélyi magyarság ügyét. Egy szó mint száz, Markóék nem törekednek közösségi érdekképviseletre, hiszen hatalmuk fenntartásához elég annak a látszata. A látszatteremtésben szükség van időnként látványos elemekre. A Szabadság-szobor felállítása után nem valószínű, hogy helyreállítanák mondjuk az aradi Kossuth-szobrot (esetleg Avram lánca e célra tervezett szobrával szemben, a megbékélés további hangsúlyozása végett), mert még megtalálná valaki kérdezni, hogy mi van a törvényben kodifikálandó jogosítványainkkal, netán már hosszú ideje ígért kisebbségi törvénnyel. Az RMDSZ az új román kormány megalakulásával lépéskényszerbe került. Új elem a látszatpolitikában: a kisebbségi törvénytervezet El is készült egy tervezet, melyben tetten érhető az utóbbi tíz év RMDSZ politikájának minden nyomorúsága, a belső demokráciadeficittől, a politikai gyávaságon, a nómenklatúra önfenntartó reflexein keresztül az öncélú látszatteremtésig. Örömteli viszont, hogy a törvénytervezet napvilágra kerülése után végre mozgósította erőit az autonomista tábor is: a tervezettel kapcsolatban több fontos dokumentum is megjelent az utóbbi hetekben. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az autonomista belső ellenzék egyszemélyes utóvédje módosító javaslatcsomagot tett közzé, mely garanciákat igyekszik bevinni a tervezetbe foglalt jogokat megerősítendő, illetve az autonómia intézményrendszerét alapozza meg. (Mind a kisebbségi törvénytervezet, mind Toró T. Tibor módosító indítványai olvashatóak román nyelven, a www.transindex.ro honlapon.) Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke „A demokráciadeficit és a látszatautonómia között a kisebbségi törvény tervezete” címmel egész oldalas elemzést közölt a Krónika c. kolozsvári napilap 2005. április 13-ai, hétvégi számának hasábjain. Ebben a politológus-politikus elsősorban a politikai dimenziókat tárja fel. Dr. Veress László, a Magyar Polgári Szövetség kisebbségi szakértője részletekbe menő, elsősorban a jogdogmatikára kiélezett tanulmányt írt a jogszabálytervezetről. (A tanulmány néhány, a lényeget nem érintő rövidítés mellett szintén olvasható www.transindex.ro honlapon, egyébként e-mailen és kéziratban terjed.) Társadalmi párbeszéd RMDSZ- módra Szilágyi Zsolt idézett írásában helyesen mutat rá, hogy a kisebbségi törvénytervezetről nem folyt társadalmi párbeszéd. Ez egyébként nem meglepő az előzmények ismeretében. 1996- ban a demokrácia alapelveihez ragaszkodó még létező belső ellenzék (a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés) élénken tiltakozott az Operatív Tanács puccsszerű eljárása ellen. (Sokszor leírtam már: az RMDSZ addigi gyakorlatában példátlan módon a kérdésben dönteni hivatott, 1996. november 28-ára összehívott SZKT ülésére utazó képviselők a 27-ei újságokból tudhatták meg nemcsak azt, hogy az RMDSZ kormányra lép a választás győzteseinek oldalán, hanem azt is, hogy a miniszterek személy szerint ki lettek jelölve.) 2000 és 2004 között a protokollumokat utólag legitimáltatták az SZKT-val, nemegyszer formai hibákkal. Magát a protokollumot volt, hogy fel se tették szavazásra, csak az Operatív Tanács határozatait erősíttették meg. Ezúttal nem is került a legutóbbi SZKT napirendjére a kormányzati megállapodás. (Ezzel kapcsolatban Frunda György úgy nyilatkozott a Krónika 2005. április 5-ei számában, hogy elégséges volt az SZKT felhatalmazása a tárgyalásra. Hogy a tárgyalásnak nem voltak konkrét keretei, nem volt az SZKT által megszabott feltételrendszer ezúttal sem, s így a végül megkötött kormányzati megállapodást is meg kellett volna erősítse az SZKT, az Frundát a jelek szerint legkevésbé sem zavarja.) Mindezek után nehéz csodálkozni azon, hogy a kisebbségi törvénytervezet is a háttérben készült, az RMDSZ egyszerre csak előrukkolt vele. Ez van 1993-hoz képest, amikor az SZKT valódi parlament módjára konszenzusorientált eljárás keretében az egész közösséget reprezentálva fogadta el az RMDSZ első hivatalos kisebbségi törvénytervezetét, ennyi a „haladás”: a látszatautonómia törvénytervezetét néhány szakértő rakta össze, elvégre ez is elég ahhoz, hogy le legyen tudva egy kényelmetlen kérdés. Az viszont a cinizmus csúcsa, hogy az RMDSZ még megpróbálta a társadalmi vita látszatát kelteni, miközben azt éppenséggel megakadályozta. Veress László kiértékelése összefoglalja, miként is néz ki RMDSZ-es felfogásban egy jogszabálytervezet össztársadalmi kiértékelése, megvitatása: „Az RMDSZ szakértői testülete által jegyzett törvénytervezet kizárólag román nyelvű munkapéldánya 2005. március 16-án (szerdán) került bemutatásra az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén, majd másnap felkerült kizárólag románul az RMDSZ honlapjára is. A képviselők 2005. március 21-ig (hétfő) tehettek javaslatokat, a frakció március 25-án, szerdán véglegesíti a tervezetet, majd a tervek szerint nem az RMDSZ hanem a román kormány nyújtja be a tervezetet április első napjaiban a bukaresti parlamentben. A Húsvét előtt tíz nappal nyilvánosságra hozott törvénytervezet társadalmi-szakmai vitájára a Húsvét utáni néhány nap marad, az erdélyi magyar sajtóban megjelent felhívások szerint 'az interneten keresztül bárki megteheti saját módosító javaslatait'. ” (Udvarhelyi Híradó, 2005. március 18., kiemelések az eredeti szövegben.) Az