Kárpáti Igaz Szó, 1995. október-december (76. évfolyam, 108-143. szám)
1995-10-03 / 108. szám
Ukrán-kuvaiti együttműködés Olekszandr Moroz, fogadva az Ukrajnában tartózkodó kuvaiti parlament küldöttségét, annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán—kuvaiti együttműködés terén sok új lehetőség kínálkozik. Az ukrán házelnök felvetette egy ukrán—kuvaiti parlamentközi csoport létrehozásának lehetőségét is. A Legfelső Tanács elnöke szerint a kétoldalú együttműködés tovább bővíthető a repülőgép- és gépgyártás, a mezőgazdaság, de különösen a kőolaj- és gázipar területével. Egy 52 milliós ország nem függhet egyetlen kőolajszállítótól, hangsúlyozta a házelnök, s nem zárta ki, hogy Kuvaitból tengeri úton vagy Törökországon, illetve Kírián keresztül csővezetékenkezzen a kőolaj Ukrajnába. Amint azt a kuvaiti küldöttség vezetője kifejtette, országa érdekelt az Ukrajnával való együttműködésben. Fesztiváloztak az újságírók Amolyan kötetlen négy napot töltöttek Kőrösmezőn az ország újságírói, bár programkínálatból igazán nem volt hiány. Volt sajtókonferencia, kerekasztal-beszélgetés a sajtó helyéről és szerepéről a társadalomban, melyek során természetesen nyomatékosan esett szó a lapok súlyos gazdasági helyzetéről is. A növekvő postai és nyomdai költségekről, a csillagos eget ostromló papírárakról s más problémákról. Mindemellett volt díjkiosztás, az esztendő legjobb újságíróinak jutalmazása, esténként pedig a kőrösmezői dal- és táncegyüttes tagjai gondoskodtak a jó hangulatról. Jóllehet, a programok egy részét az állandóan zuhogó eső és havas eső meghiúsította, ám a Hoverla meghódítását nem tudta meggátolni. Igaz, erre a merész tettre csak mintegy hatvanan vállalkoztak a szakadó esőben, ködben és a kellemetlen hűvös szélben, de a visszatérés örömében már mindenki egyként osztozott, így a fesztivál résztvevői nyugodtan elmondhatják, hogy Ukrajna legmagasabb csúcsát végül is meghódították, arra viszont továbbra sem ismerik a választ, hogy az újságok súlyos gazdasági helyzetén hogyan lehetne úrrá lenni -e ! Ungváriak figyelmébe! Október 6-án, az Aradi vértanúk napján az UMSZ és a BÉKK koszorúzási ünnepséget tart a Kálvárián és a Szobránc utcai emléktáblánál. Gyülekezés a református templom előtt 15 órakor (k.e.i.)_____________________ Kanadai vendég Ukrajnában Kijevben tartózkodik Roy Romanov, Saskatchewan kanadai tartomány miniszterelnöke. A kanadai vendég tegnap találkozott Leonyid Kucsma elnökkel, Olekszandr Moroz házelnökkel és Jevhen Marcsuk miniszterelnökkel. A látogatás idején kétoldalú megállapodások aláírására kerül sor. A tervek szerint Roy Romanov ellátogat Perejaszlav-Hmelnyickijbe, Csernyiveibe és Lvov megyébe. Perejaszlav-Hmelnyickijben részt vesz egy mintafarm megnyitó ünnepségén, Lvov megyében pedig felkeresi szülei házát. Ukrán••magyar kapcsolatok Ülésezett a parlamentközi vegyesbizottság Szeptember 29-én Debrecenben tartotta meg első, s egyben alakuló ülését a nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán— magyar parlamentközi vegyesbizottság. A konzultatív és javaslattévő testület létrejöttét a múlt év szeptemberében Olekszandr Moroz és Gál Zoltán házelnök által szentesített parlamenti együttműködési megállapodás irányozta elő. A parlamenti vegyesbizottság munkájában a Magyar Országgyűlés és az Ukrán Legfelső Tanács részéről egyaránt hat-hat honatya vesz részt. Három-három személyt delegálnak a parlamentek külügyi állandó munkabizottságai, hármathármat pedig a kisebbségi és emberjogi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságok. Ukrán részről Mihajlo Dancsa, Jevhen Marmazov, Andrij Mosztickij, illetve Szerhij Kijasko, Ion Popescu, Tóth Mihály tagja a testületnek, a magyar oldalt Fedor Vilmos, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, illetve Hága Antónia, István József és Tóth Pál képviseli. Az alakulógyűlésen — melyen részt vett Csiha András, az ukránmagyar parlamentközi vegyesbizottság elnöke is — lapunk információi szerint a felek leszögezték: hasznosnak és értelmesnek tartják az ilyen típusú együttműködést. Egyben maghatározták azokat a témaköröket, amelyekkel az elkövetkezendőkben kiemelten akarnak foglalkozni. Közösen óhajtják tanulmányozni az emberi és a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megvizsgálják a meglévő törvények gyakorlati alkalmazását. Szükségesnek tartják, hogy mindkét állam továbbfejlessze törvénykezését ebben az irányban, különös figyelmet fordítva a szülőföldhöz való jogra, az etnikumi élettér megőrzésére a meglévő migrációs folyamatok tükrében. A törvénykezéseknek, a részvevők véleménye szerint, figyelemmel kell lenniük a kisebbségi kérdés regionális aspektusaira, a gazdaság hatására a kisebbség egzisztenciateremtésében. Jogköreire támaszkodva a vegyesbizottság várhatóan megteszi ajánlásait a két ország törvénykezése és kormánya irányába. A testület állást foglalt abban is, hogy szeretné önmagát megjeleníteni a működő kormányközi vegyesbizottságokban, részt venni azok munkájában. Saját tevékenységébe viszont szeretné bevonni a kormányközi vegyesbizottságok elnökeit. A találkozón alkalom nyílt arra is, hogy mindkét fél beszámoljon a meglévő nemzetiségi törvények gyakorlatban történő alkalmazásáról, eszmét cseréltek az ukrán— magyar alapszerződésből eredő kisebbségi és egyéb feladatok végrehajtásáról. A nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán—magyar parlamentközi vegyesbizottság tagjai abban állapodtak meg, hogy évente legalább kétszer találkoznak. Akövetkező összejövetelre, melynek helyszíne vagy Lemberg, vagy Ungvár lesz, várhatóan jövő év első felében kerül sor. A második ülés fő témája a regionális együttműködés és a kisebbségek helyzete lesz. —kő— kio/i i in i.r ■ 1995. október 3., kedd ■ 108. (15 159.) szám ■ SZABADÁRAS ■ Második francia atomrobbantás A nemzetközi tiltakozások ellenére Franciaország hétfőre virradó éjszaka végrehajtotta szeptember elején kezdett kísérleti sorozatának második atomrobbantását: ennek színhelye ezúttal nem Mururoa szigete, a fő kísérleti telep, hanem az ahhoz közeli Fangataufa-atoll volt. A töltet hatóereje »kevesebb mint 110 kilotonnás« volt: ez több mint ötszöröse a szeptemberi első robbantás megfelelő adatának, s szintén több mint ötszöröse az egykori hirosimai atombomba robbanóerejének. A párizsi védelmi minisztérium közleménye szerint a kísérlet az »atomfegyverek hitelességét, s jövőbeni biztonságát« szolgálta. Szakértők viszont ezt »lefordítva« a nagy robbanóerőből arra következtetnek, hogy a franciák az új, tengeralattjáró-fedélzeti hadászati rakétájuk atomtöltetét próbálták ki. Az atomrobbantás az első kísérlettől eltérően ezúttal nem vezetett utcai zavargásokhoz a csendesóceáni Francia-Polinéziában, igaz, a hatóságok elővigyázatosságból eleve kilenc század csendőrt vezényeltek a térségbe. A nemzetközi visszhang ellenben most is elítélő volt. Az atomkísérletek legradikálisabb ellenzője, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet arra kérte a világ kormányait, hogy Franciaországot szigeteljék el diplomáciailag, utasítsák ki nagyköveteit, s vigyék az ügyet az európai bíróság elé. A különböző kormányzatok ennél ugyan jóval viszszafogottabbak voltak, de — különösen a térségben — maguk is élesen bírálták a francia lépést: az újzélandi, illetve az ausztrál kormány behívatta a francia ügyvivőket, a japán miniszterelnök »rendkívül sajnálatosnak«, sőt, a pénzügyminiszter egyenesen »arrogánsnak« nyilvánította az új robbantást, a Dél-csendes-óceáni Fórum vezetése pedig kilátásba helyezte, hogy a kísérlet megrontja majd a kapcsolatokat a szervezet és Párizs között. A robbantást Franciaországban is elítélték a környezetvédő szervezetek, az ellenzéki Szocialista Párt európai parlamenti képviselői pedig azt hangoztatták, hogy Jacques Chirac államfő a mostani kísérlettel »másodszor is megcsúfolta Európát«. A francia kormány szóvivője, Francois Barain viszont úgy vélekedett, hogy a második kísérlet után nyugodtabb légkörben folytatódhat a kísérletsorozat, mert mostanra a Greenpeace »sokat vesztett tekintélyéből«, s »hozzászoktak« Ausztrália, no meg Új-Zéland tiltakozásaihoz, illetve a hagyományos partnerek sajnálkozásához. Világbanki hitelek Ukrajnának A Világbank és Ukrajna között megállapodás született arról, hogy a pénzintézet közel 150 millió dolláros hitelt nyújt Kijevnek a vízerőművek korszerűsítésére és a vetőmagtermesztés fejlesztésére — jelentette az Interfax Ukrajna hírszolgálat. A Világbank 114 millió dollárral kívánja támogatni az ukrajnai vízerőművek felújítását, és az egész energiarendszer irányításának hatékonyabbá tételét. Az összeget a már több mint 20 éve üzemelő 8 legnagyobb erőmű fejlesztésére fordítják. A 8,5 százalékos kamatú hitel lejárati ideje 17 év, az első viszszafizetéseknek 5 év múlva kell megtörténniük. A nemzetközi hitelintézet 32 millió dollárt különített el arra a célra, hogy három olyan magánvállalat jöjjön létre Ukrajnában, amely vetőmagtermesztésre, elsősorban gabonafélék nemesítésére szakosodik. Ezt a hitelt is 17 évre adták, a visszafizetés 5 év múlva kezdődik, de a kamat csak évi 7 százalék. Peking Kína hajlik a kompromisszumra Kína hajlandó elfogadni az e hónapra New Yorkba tervezett amerikai—kínai csúcstalálkozóra szóló amerikai meghívást, ha a Fehér Házból hiányzik a »politikai akarat« arra, hogy Washingtonban állami fogadásban részesítse Csiang Cö-min államfőt. Peking döntéséről Csien Csi-zsen kínai külügyminiszter nyilatkozott kínai újságíróknak a hét végén New Yorkban. Csiang Cö-min New Yorkban jelen lesz az ENSZ 50. évfordulóján rendezendő ünnepségeken. Clinton elnök meghívta ugyan Washingtonba, de nem akar államfőnek kijáró fogadást adni tiszteletére, mert attól tart, hogy ezzel azt üzenné Pekingnek, támogatja politikáját, jóllehet fegyverkezése és fegyverkereskedése, valamint az emberi jogok lábbal tiprása miatt rendszeresen bírálja azt. Damaszkusz Szína az egész Golánt akarja A szíriai védelmi miniszter kijelentette, hogy országa továbbra is elkötelezett a közelkeleti béke helyreállítása mellett, de az egész Golán-fennsíkot vissza akarja kapni, mielőtt békét kötne Izraellel. Hivatalos források szerint Musztafa Tlász vasárnap egy katonai előadássorozat megnyitóján felszólalva »kapitulációnak« nevezte a ciszjordániai palesztin autonómiáról szóló megállapodást, amelyet a múlt héten Washingtonban írt alá a PFSZ és Izrael. Szíria azt szeretné, ha Izrael teljesen kivonulna a Golánfennsíkról. Izrael viszont azt akarja, hogy előbb Szíria rendezze vele kapcsolatait, s — álláspontja szerint — csak ezután lehet szó a csapatkivonás mértékéről. Dakká Áradások Bangladesiben Több mint egymillió embert vágtak el a külvilágtól pusztító árvizek Banglades északi részén. Az otthonaikban rekedt emberek kimentésére katonákat vetettek be — jelentette az AP a bangladesi kormány egyik tisztségviselőjének közlését idézve. A helyi lapok tudósítása szerint a halálos áldozatok száma már száz fölött van, ám a kormány csupán tizenhét halálesetet erősített meg. Az elmúlt öt napban közel 900 milliméter csapadék hullott a térségben, s ennek következtében a folyók gátjaikat áttörve elárasztották a falvakat.