Kárpáti Igaz Szó, 1997. október-december (78. évfolyam, 147-194. szám)
1997-10-02 / 147. szám
Nemzetközi élet 1997. október 2., csütörtök 2. Kárpáti Igaz Szó Röviden Amerikai figyelmeztetés Iránnak Az amerikai kormányzat kedden figyelmeztette Iránt, hogy harci gépei veszélybe kerülhetnek, ha továbbra is megsértik a nyugati szövetségesek által Észak-Irak fölött kihirdetett légtértilalmi sávot. Kenneth Bacon védelmi minisztériumi szóvivő közölte, hogy a figyelmeztetést diplomáciai úton, a svájci képviseleten keresztül juttatták el Teheránnak. Koreai rendezés Amerikai vélemények szerint Phenjan valószínűleg mindaddig nem fog véglegesen és egyértelműen nyilatkozni a Koreai-félsziget helyzetének rendezésére javasolt béketárgyalások ügyében, amíg Kim Dzsong Il, az új észak-koreai vezető hivatalosan nem foglalja el helyét a hatalom csúcsán. Görögország repülőgép katasztrófája Kedd éjjel az égeitengeri Szkírosz-sziget közelében tengerbe zuhant a görög légierő egy éjszakai gyakorlaton részt vevő, Mirage-2000 típusú harci repülőgépe. A gép roncsait megtalálták, folyik a kutatás a pilóta után. Hamász-vezető szabadon bocsátása Izrael szerdán szabadon bocsátotta a szélsőséges iszlám Hamász mozgalom szellemi vezetőjét. Ahmed Jaszin sejket romló egészségi állapota miatt engedték ki börtönéből, s egy mentőhelikopteren Ammánba szállították a jordániai király kérésére. Oroszok kiutasítása Csecsenföldről Merénylet Kadujev ellen Oroszország grozniji képviseletének tagjai szerdára virradó éjjel kénytelenek voltak elhagyni Csecsenföldet. Vaha Arszanov csecsen alelnök ugyanis—keddi fenyegetését beváltva — kiutasította a képviseletet, miután az orosz hatóságok nem biztosítottak légifolyosót az általa vezetett, Azerbajdzsánba készülő csecsen állami küldöttségnek. A grozniji orosz tisztségviselők mintegy húsz autóból álló konvoja moszkvai idő szerint röviddel éjfél után hagyta el a csecsen fővárost, s az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint a szomszédos Ingusföldi Autonóm Köztársaságba távozott. Néhány órával korábban Groznijban pokolgépes merényletet hajtottak végre a legszélsőségesebb csecsen lázadó parancsnok, Szalmán Radujev ellen. A pokolgép néhány másodperccel azután robbant fel, hogy Radujev egy televíziós stúdió épülete előtt beszállt az autójába. A robbanás a lázadó vezér egyik testőrét megölte, Radujevet súlyos állapotban szállították kórházba — közölte az Interfax hírügynökséggel egy belügyi tisztségviselő. Idén ez volt a negyedik nyilvánvaló merényletkísérlet Radujev ellen, aki egy, a csecsen háború idején Dél- Oroszországban végrehajtott vakmerő túszejtőakcióval vált hírhedtté. A lázadó vezér szélsőséges fegyveres csoportja a háború befejezése óta két dél-oroszországi vasúti robbantásért vállalt felelősséget. Utóbbi merényleteknek négy halálos és számos sebesült áldozata volt. A japán kormány úgy döntött, hogy lerombolják a szigetország limai nagykövetének a rezidenciáját, amely négy hónapon át Latin-Amerika legsúlyosabb túszválságának a helyszíne volt. Az épület helyén emlékparkot készülnek kialakítani — jelentette a Reuter. A perui San Isidro kerületben lévő épület tavaly december 17-én robbant be a világ közvéleményének a tudatába, amikor a magát marxistának valló Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) fegyveresei a rezidencián egy fogadáson 500 túszt ejtettek. A túszdráma április 22-én ért véget: a perui biztonsági erők megrohamozták az épületet, és a még mindig a túszejtők fogságában lévő 72 túszt — egy kivételével — kiszabadították. Az akcióban mind a 14 emberrabló, két katona és egy túsz életét vesztette. Az épület azóta használaton kívül van. A japán és a perui kormány között az elmúlt hónapokban éles vita bontakozott ki arról, hogy mi legyen a golyólyuggatta, gránátszaggatta rezidenciával, illetve a hozzá tartozó telekkel. A peruiak amellett kardoskodnak, hogy a lerombolt épület helyén emlékparkot alakítsanak ki. Ezt különösen Gaston Barua, San Isidro kerület polgármestere szorgalmazza: véleménye szerint a parkban egy obeliszket is emelhetnének, amely a perui–japán barátságot jelképezné, és emléket állítana azoknak a japán bevándorlóknak, akik 1899- ben a szigetországból elsőként érkeztek Peruba. Tokió számára azonban jogi problémát okoz az, hogy a japán államnak nincs joga a szigetország tulajdonát képező rezidenciát és telket elajándékozni. El kellene tehát adni az ingatlant. Barua polgármester ezzel kapcsolatban jelezte: máris kampányt indított arra, hogy a limai polgárok adományaiból gyűjtsék össze a vételárat. Perui döntés Lerombolják a japán nagyköveti rezidenciát Kormányválság fenyegeti Olaszországot A kommunisták megvonták a bizalmat Kormányválság fenyeget Olaszországban, mivel az Olajfa nevű középbal koalíciót kívülről támogató kommunisták a jövő évi költségvetés vitájában a kormány ellen fognak szavazni. A Kommunista Újraalapítás (RC) párt parlamenti képviselői és szenátorai kedden éjjel tartott együttes ülésükön — két ellenszavazattal — úgy döntöttek, véget vetnek a képviselőházban a kormánytöbbségnek. Az RC parlamenti csoportjának döntése azt bizonyítja, hogy teljesen eredménytelennek bizonyult Romano Prodi miniszterelnök kedden folytatott tárgyalása Fausto Bertinottival, az RC főtitkárával. Hatástalan maradt Oscar Luigi Scalfaro államfő felhívása is. Az elnök arra szólította fel a pártokat, hogy az utolsó pillanatban ne tegyék semmissé mindazokat a rendkívül komoly áldozatokat, amelyeket az ország egész lakossága hozott, hogy Itália az elsők között lehessen tagja az új, közös Európának. A kommunisták szerint a kormány a jövő évi költségvetés tervének elkészítésekor nem vette figyelembe a párt javaslatait, elvárásait. A kormány javaslatát módosításokkal sem lehet elfogadhatóvá tenni, teljesen új költségvetés kell, s az RC hamarosan előterjeszti saját javaslatát — hangzott el a parlamenti csoport ülése után. A Kommunista Újraalapítás párt úgy véli, hogy az olasz gazdaság fellendülése már szükségtelenné teszi a gazdasági szigor politikáját. Elérkezett az idő a párt által sürgetett fordulatra, azaz a munkanélküliség elleni harcra és a szociális gondoskodásr olyan reformjára, mely változatlanul hagyja az eddigi ellátásokat. Az RC azt követeli, hogy Olaszországban 2000-ig vezessék be a 35 órás munkahetet a bérek változatlanul hagyásával. Az állam azonnal teremtsen 100 ezer új munkahelyet az ország déli részén. Állítsák le a privatizálásokat a stratégiai ágazatokban. A párt szerint semmi szükség a nyugdíjrendszer reformjára, a társadalombiztosítás hiányát az előjogok lefaragásával és az adócsalás visszaszorításával lehet pótolni. Az ellenzéki pártok közölték, hogy a költségvetés parlamenti vitájában nem fognak a kormány segítségére sietni és azt követelik, hogy az Olajfa a törvényhozásban tisztázza: létezik-e még a kormányzáshoz szükséges többsége. Belgrádi tüntetés rendőrök gumibotokkal támadtak a tömegre A szerb rendőrség kedd este Belgrád központjában rátámadt a független belgrádi televízió, a Studio B vezetésének leváltása ellen tiltakozó mintegy tízezres tömegre. A Radio Indeks jelentése szerint a rendőrök a gyűlés vége felé, váratlanul jelentek meg a jugoszláv főváros központi terének közelében, s több irányból szorították vissza a tüntetőket, akik a demonstráció után végig akartak vonulni Belgrád központi utcáin. A sétát Zoran Djindjic, kedden leváltott belgrádi főpolgármester, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke kezdeményezte, aki beszédében közölte: »Kitartónak, bátornak kell lennünk, s követelnünk kell, hogy Szerbiában írjanak ki újabb, ezúttal tisztességes választásokat«. Helyszíni jelentések szerint a rendőrség ezúttal jóval brutálisabban lépett fel a tüntetők ellen, mint a téli ellenzéki tüntetéssorozat idején: meg nem erősített jelentések szerint a gumibotokkal támadó rendőrök megverték az egyik diákvezetőt, Cedomir Anticsot és az egyetemista vezető édesanyját is. Egyes jelentések szerint Zoran Djindjic is »közelről találkozott« a gumibotokkal. A Radio Indeks arról is beszámolt, hogy a rendőrök — miután a mintegy 250 fős különleges rendőri egység szétzavarta a tömeget — több tüntetőt őrizetbe vettek. Primakov Kanadában Moszkva ragaszkodik taposóaknáihoz A hivatalos kanadai látogatáson tartózkodó Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter elhárította azt az ottawai kérést, hogy Moszkva decemberben aláírja a taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi szerződést. Az AFP jelentése szerint az orosz diplomácia vezetője Ottawában kanadai kollégájával, Lloyd Axworthyvel tárgyalva erősítette meg azt a moszkvai álláspontot, hogy Oroszország — közelebbről nem részletezett— »technikai« okok miatt nem írja alá az Oslóban megfogalmazott egyezményt, amelynek aláírási konferenciáját Kanada rendezi meg december elején. Eddig mintegy száz ország jelezte, hogy kész csatlakozni a szerződéshez, ám a taposóaknák legnagyobb gyártói — Oroszország, Kína és az Egyesült Államok — továbbra is ódzkodnak a dokumentum elfogadásától. A tárgyaláson Axworthy mindenesetre méltányolta azt a moszkvai döntést, hogy Oroszország befagyasztotta az aknák exportját. A külügyminiszterek közös sajtóértekezletükön elmondták, hogy Primakov első hivatalos kanadai látogatásán főként a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztési lehetőségeinek a kérdéseiről tárgyaltak, és előkészítették Jean Chrétien kanadai kormányfő október végén esedékes moszkvai útját. Programpénz a NATO-partnereknek Védelmi miniszterek tanácskozása A NATO megvizsgálja, milyen keretek között lehetséges az, hogy a szövetségi költségvetésből is támogassák a partnerországok idevágó programjait. A felvetés vizsgálatát a védelmi miniszterek maastrichti találkozóján kezdik meg, de a részletek aligha rajzolódnak ki az év vége előtt — mondta egy magát megnevezni nem kívánó szövetségi forrás a szerdai—csütörtöki találkozó előkészítéséről beszámolva. A NATO-nak évi 700 millió dolláros kerete van infrastruktúra-fejlesztésre, hasonló célzatú, valamint a haderőnemek és egységek közötti együttműködést javító programokhoz való hozzájárulásról lehet szó. A tavasszal újjáalakított euroatlanti partnerségi együttműködés is a napirenden szerepel a védelmi miniszterek október 12-i, nem hivatalos, maastrichti találkozóján. A megbeszélés margóján a NATO-miniszterek találkoznak majd cseh, lengyel és magyar kollégájukkal, így Keleti György védelmi miniszterrel is. A fő téma a csatlakozással összefüggő kérdéskör és a meghívott országok haderőfejlesztéssel kapcsolatos tervei lesznek. Ugyancsak az immár hagyományossá vált találkozót használják fel a miniszterek arra, hogy megbeszélést folytassanak Igor Szergejevvel, az új orosz védelmi miniszterrel. A résztvevők többsége most először találkozik ebben a minőségben Szergejevvel. A tárgyaláson az orosz—NATO együttműködés szorosan vett kérdései mellett a boszniai kérdéskör lesz a középpontban. Vendégek nélkül tárgyalnak majd a miniszterek a boszniai NATO-jelenlét és a belső reformok jövőjéről. A délszláv stabilizációs erőt illetően két fő kérdés van napirenden: az egyik, hogy hogyan módosítsák az SFOR kivonási menetrendjét, amely egyebek mellett a tervezett boszniai szerb parlamenti és elnökválasztások miatt változik meg. A másik egy esetleges hosszabbítás kérdése. Az SFOR mandátuma a jelenlegi állás szerint jövő júniusban jár le, ennek módosítása hivatalosan aligha következik be a decemberi NATO-külügyminiszteri értekezlet előtt. Mint NATO-források elmondták, egy szélesebb körű, békepolitikai együttműködési stratégia lehetősége merült fel. A parancsnoki rendszer számos nyitott kérdése közül sokban nem remélhető elmozdulás, így aligha várható, hogy válaszra talál a legfontosabb vitás kérdés, a déli főparancsnokság vezetőjének nemzetiségéről folytatott sem. Lehetőség látszik viszont a Kanáriszigeteken létesített alparancsnokság vezetésének rendezésére, ahol a jövőben várhatóan európai lesz a parancsnok.