Kárpáti Igaz Szó, 2003. október-december (84. évfolyam, 148-195. szám)

2003-10-02 / 148. szám

KÁRPÁT! " , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban PRÁGA. Az európai alkotmány tervezetéről cserélnek véleményt, illetve próbálnak meg egyeztetett álláspontot kialakítani a négy visegrádi ország kormányfői azon a találkozón, amely szerda délelőtt kezdődött a Prágától mintegy 50 kilométerre délnyugatra fekvő Dobrisban, LONDON. A brit kormányfő szerdán azt mondta, hogy csak márciusban döntött a brit részvételről az iraki háborúban, és ha ezt a parlament nem szavazta volna meg, lemondott volna tisztségéről. Blair kijelentette: akkor döntött véglegesen az iraki háború megindítása mellett, amikor világossá vált, hogy az ENSZ-ben nem lehet elfogadtatni egy egyértelmű ultimátumot tartalmazó újabb határozatot, és nincs értelme ezzel tovább próbálkozni. STOCKHOLM: Az első számú gyanúsított DNS-nyomait találták meg szakemberek azon a késen, amellyel a tettes három hete halálo­san megsebesítette Anna Lindh svéd külügyminisztert. A 24 éves, lelki betegnek tartott, szerb származású Mihajlo Mihajlovic az Expressen előző napi számában közölt értesü­lések szerint anyjának már elismerte, hogy ő gyilkolta meg Lindhet, rendőrségi kihallgatásain azonban mindeddig tagadta, hogy ő lenne a tettes. Lengyelországba már csak vízummal Október elsejétől már csak ví­zummal utazhatnak az ukrán ál­lampolgárok Lengyelországba. Ezt a kötelezettséget Varsó ve­zette be, teljesítve az Európai Unió vele szemben támasztott elvárásait. A jövő év május elsején az EU teljes jogú tagjává váló Lengyelország ugyanis a belépésével csatlakozik az úgynevezett schengeni megállapo­dáshoz. Csupán emlékeztetőül: az EU-taggá válló országok közül Szlo­vákia és Csehország már korábban életbe léptette a hozzájuk utazó uk­rán állampolgárok számára a vízum­­kényszert, míg Magyarország, utol­sóként a belépő államok közül, no­vember elsejétől vezeti be a ví­zumkötelezettséget. Az ukrán—lengyel vízumrendszer feltételeit a két ország között ez év júliusában létrejött kétoldalú meg­állapodás szabályozza. A vízum, amelynek kiadását a lengyel kon­zulátusok szeptember elsejétől kezd­ték meg, egyelőre ugyan ingyenes, ám azok a személyek, akik meghívó­­levél nélkül utaznak Lengyelország­ba, kötelesek felmutatni a határ­­átlépéskor legalább 300 zlotyt, azaz mintegy 80 dollárt, ami háromnapi ellátásukat biztosítja, illetve a hitel­kártyájukat. Tudni kell azonban azt is, hogy a lengyel vízum csupán a lengyelországi tartózkodást teszi lehetővé. Ezzel együtt az ukrán ál­lampolgároknak fel kell készülniük arra is, hogy amikor Lengyelország is csatlakozik a schengeni övezethez, ami várhatóan 2007-ben fog be­következni, akkor Brüsszel előírása szerint a lengyel vízum is pénzbe kerül majd, mint minden vízum az EU területén. Igaz, Leszek Miller lengyel kormányfő már többször is kijelentette: Varsó minden lehetőt elkövet majd azért, hogy a vízum az ukrán állampolgárok számára a schengeni rendszerhez történő csat­lakozást követően is ingyenes le­gyen, ám ez már nemcsak a lengyel vezetéstől, hanem Brüsszel min­denható uraitól is függ. Tart a vízumellenőrzés az ukrán—lengyel határon. Phenjan tiltakozik a külföldi kémrepülések ellen Az Egyesült Államok 160 kémrepülést hajtott végre szeptemberben Észak-Korea területe fölött — állította a KCNA észak-koreai hírügynökség. Szerdai beszámolója szerint a különböző típusú amerikai felderítő gépek az Észak- és Dél-Koreát elválasztó fegyverszüneti vonal mentén repültek, és mélyen behatoltak az ország légterébe, nagyobb célpontok fölé. Egy meg nem nevezett katonai forrást idéző közleményében a KCNA azt írta, hogy az amerikai stratégiai és taktikai felderítő repülőgépek többféle manővert hajtottak végre a kommunista Korea felett. A kémrepülések közül húszat U2 típusú, nagy magasságban haladó kémrepülőgéppel hajtottak végre az amerikaiak — idézte az észak-koreai forrást az AP. Amerikai részről egyelőre nem kommentálták a phenjani bejelentést. Kolumbia: gyilkolják a jelölteket Agyonlőttek egy polgármesterjelöltet kedden Kolumbiában, ő a 15. halálos áldozat a helyhatósági választásokat megelőző kampányban. A gyilkosság az ország északi részén történt, a karib-tengeri partok mentén fekvő Soledadban. Jose Castillo, aki a Liberális Párt színeiben készült indulni a polgármesteri címért az október 26-i választásokon, éppen elhagyni készült otthonát, amikor motorbiciklin érkező fegyveresek rálőttek, majd to­vábbhajtottak. A férfi volt a hatodik polgármesterjelölt Kolumbiában, akit a vá­lasztásokat megelőző kampány idején meggyilkoltak. Megöltek további 8 önkormányzati képviselőjelöltet és egy kormányzójelöltet is. A pápa állapota válságosra fordult A pápa egészségi állapota rossz, mondotta a német Bunte című lapnak nyilatkozva Josef Ratzinger bíboros, aki felszólította a hívőket, imád­kozzanak a Szentatyáért. A bíboros magántitkára így írja le a 83 éves egyházfő állapotát: »Ugyan már nem tud sem járni, sem felállni, de a hívők számára hős. Azzal, hogy betegsége ellenére nem adja fel, még tiszteletreméltóbbá, hitelesebbé vá­lik.­ Stein Tönnesson, az oslói békekutató intézet elnöke, a Nobel­­békedíj bizottsághoz közel álló személyiség szerint 2003-ban ezzel a megtisztelő díjjal II. János Pált jutalmazzák. A Nobel-békedíjat elnyerő személy kilétét október 10-én fedik fel a norvég fővárosban. A Nobel-békedíjat csak élő személyiség kaphatja, ezért a Bagdadban a terroristák bombamerénylete áldozatául esett ENSZ- főmegbízott, Sergio Vieira de Mello posztumusz nem részesülhet a békedíjban. Panoráma ГП' •• і F Л •• j •• Tizenöt év börtön zsidó telepeseknek A jeruzsálemi körzeti bíróság tegnap 15, illetve 12 évi börtönbüntetésre ítélte a ciszjordániai Bejt Ajin zsidó település három lakosát, mert tavaly egy pokolgépet akartak elhelyezni egy kelet-jeruzsálemi arab leányiskola előtt. Ugyanakkor a názáreti körzeti bíróság 15 nappal meghosszabbította három izraeli arab fiatalember előzetes letartóztatását, akiket az ügyészség egy izraeli katona meggyilkolásával vádol. A názáreti körzeti bíróságon az ügyészség Oleg Sajhet izraeli katona elrablásával és meggyilkolásával vádolt meg tegnap három Kefar Kana­ i fiatal izraeli arabot. A gyilkosságot ez év júliusában követték el, látótávolságban a katona otthonától. Egyikük, a 20 éves Tarek Nudzsidat letartóztatása után a helyszínen rekonstruálta a tettet , de később a bíróságon azt állította, hogy hamis vallomást tett, amelyet kihallgatása során a rendőrök fizikai és lelki ráhatás eszközeivel kényszerítettek ki belőle. Tegnap már mindhárom vádlott tagadta bűnösségét. Szélrózsa EU-alkotmány és kisebbségi jogok A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, idézte Bugár Bélát a pozsonyi Új Szó című napilapnak adott interjújában a neves Miroslav Kusy professzor, akivel az újságíró az Európai Unió készülő alkotmányáról és a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól beszélgetett. A professzor elmondta, hogy a kollektív jogok kérdését immár fél évszázada feszegetik, hiszen tény, hogy amióta az egyes államok tudatosították a kollektív jogok létezését, elutasítják, megkerülik a problémát. Példaként említette Kusy a szolidaritási jogokat, melyeket különböző elméleti munkákban, tanulmányokban, vitákban a szakemberek időről időre felvetnek, ám a gyakorlatban nem igazán érvé­nyesíthetők. Az államok egyszerűen ódzkodnak tőlük. Úgy véli, hogy az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja— köztük a kisebbségek kollektív jogai— olyan stádiumba került, hogy szükséges azt rögzíteni az egyes nemzetközi dokumentumokban. Ám mindez egyelőre még nem valósul meg.­­ Az erre adandó magyarázat pedig igen egyszerű. A politikusok szeretik az egyszerű elveket és megoldásokat. Ha pedig az általánosan elfogadott jogokhoz újabbak társulnak, a már bevett dolgokat megbolygatja néhány új tényező, az természetesen komplikációkat okoz. Csakhogy ezek a szövődmények elkerülhe­tetlenek, csak idő kérdése, mikor kerülnek az alkotmányba, illetve a különböző nemzeti és nem­zetközi dokumentumokba. Sajnos, egyelőre nincs meg a politikai akarat. És nem csupán Szlovákiában, hanem egész Európában is. Egész Európában, és azon belül nálunk is. Az egyes államok keményen elutasítják, gondoljunk csak Párizsra. Franciaországban még a kisebbségek létét sem ismerik el, úgyhogy nagy fába vágta a fejszéjét az, aki a kollektív jogokért harcol. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint Kukán azért nem támogatja Budapest javaslatát, mert elkezdte elnök­­választási kampányát, és elutasító magatartásával bizonyítani akarja, mennyire jó szlovák. Van benne valami, sőt meggyőződésem szerint Bugárnak igaza van. A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, mert tudják: ha támogatókat akarnak szerezni, a magyarok elleni kirohanással mindig sikert arathatnak. Kukán korábban azt mondta, megpróbálja meghódítani a magyarokat is, és tárgyalni fog az MKP- val, hogy támogassa kampányát. Ha valóban szava­zatszerzés céljából mondta, amit mondott, akkor még inkább érthetetlen a dolog, hiszen állítólag a magyarok támogatásával is számol... Szlovákiában nem a magyarság az egyedüli kisebbség, hanem nagyon sok kisebb csoport él itt, és mindegyik megpróbál majd érvényesülni az Európai Unióban. Amíg ez csak magyar kérdésként jelent meg, addig vörös posztó volt a szlovákok számára. Ha viszont elismerjük például a homoszexuálisok jogait, akkor a nemzetiségi közösségeket sem lehet megkerülni. Csakhogy jelenleg a homoszexuálisok jo­gaival is gond van: a kereszténydemokraták szemében ők ugyanolyan vörös posztónak számítanak, mint általában a magyarok a szlovákok számára. Viszont az Európai Unió e téren nyomást gyakorol Szlovákiára, és akár tetszik, akár nem, ha Európába igyekezünk, az esélyegyenlőséget biztosítani kell. A diszkriminá­cióellenes törvényt el kelleni fogadni, és ez egy újabb lépés lesz a kollektív jogok elismerése felé. Ha ezeket sikerül elfogadtatni a politikailag nem kényes ese­tekben, akkor előbb-utóbb rendezni kell a politikailag kényes jogokat is, mint amilyenek a nemzeti kisebbségeké. 2003. október 2., csütörtök Túszejtés Párizs körzetében Egy férfi túszul ejtette szerdán egy család több tagját, köztük egy gyermeket a Párizs körzetében levő Ivry-sur-Seine franciaországi településen. Egyelőre nem ismeretes a vadász­puskával felfegyverkezett túszejtő célja, és azt sem tudni pontosan, hány túszt tart a hatalmában. Az AFP francia hírügynökség rendőri forrásra hivatkozó jelentése szerint a bűncselekmény tettese »dühöngő, megszállott« személy. A francia rendőrség egy különleges alakulata a bűntett helyszínére érkezett. Washington újabb határozattervezetet készít Az Egyesült Államok még ezen a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarja terjeszteni az Irakra vonatkozó új határozat tervezetét. Az iraki helyzet további stabi­lizálását egyengetni hivatott ter­vezetet szombatig megvitatják más kormányokkal — közölte kedden a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Richard Boucher. Az átdolgozott szöveg magába olvasztja más kormányok felfogását. Különösen Franciaország és Német­ország szorgalmazta a szuverenitás mielőbbi átruházását az irakiakra.­­ A cél az, hogy a határozatban tekintetbe vegyünk számos meg­fontolást, különösen a politikai folyamat meggyorsításának óhaját — mondta Boucher. — Az irakiaknak maguknak kell eldönteniük, mennyi időre van szük­ségük egy új alkotmány megszö­vegezéséhez — mondta Boucher, bár hozzátette: az Egyesült Államok szerint fél év is elég erre a munkára.

Next