Kárpáti Igaz Szó, 2003. október-december (84. évfolyam, 148-195. szám)
2003-10-02 / 148. szám
KÁRPÁT! " , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban PRÁGA. Az európai alkotmány tervezetéről cserélnek véleményt, illetve próbálnak meg egyeztetett álláspontot kialakítani a négy visegrádi ország kormányfői azon a találkozón, amely szerda délelőtt kezdődött a Prágától mintegy 50 kilométerre délnyugatra fekvő Dobrisban, LONDON. A brit kormányfő szerdán azt mondta, hogy csak márciusban döntött a brit részvételről az iraki háborúban, és ha ezt a parlament nem szavazta volna meg, lemondott volna tisztségéről. Blair kijelentette: akkor döntött véglegesen az iraki háború megindítása mellett, amikor világossá vált, hogy az ENSZ-ben nem lehet elfogadtatni egy egyértelmű ultimátumot tartalmazó újabb határozatot, és nincs értelme ezzel tovább próbálkozni. STOCKHOLM: Az első számú gyanúsított DNS-nyomait találták meg szakemberek azon a késen, amellyel a tettes három hete halálosan megsebesítette Anna Lindh svéd külügyminisztert. A 24 éves, lelki betegnek tartott, szerb származású Mihajlo Mihajlovic az Expressen előző napi számában közölt értesülések szerint anyjának már elismerte, hogy ő gyilkolta meg Lindhet, rendőrségi kihallgatásain azonban mindeddig tagadta, hogy ő lenne a tettes. Lengyelországba már csak vízummal Október elsejétől már csak vízummal utazhatnak az ukrán állampolgárok Lengyelországba. Ezt a kötelezettséget Varsó vezette be, teljesítve az Európai Unió vele szemben támasztott elvárásait. A jövő év május elsején az EU teljes jogú tagjává váló Lengyelország ugyanis a belépésével csatlakozik az úgynevezett schengeni megállapodáshoz. Csupán emlékeztetőül: az EU-taggá válló országok közül Szlovákia és Csehország már korábban életbe léptette a hozzájuk utazó ukrán állampolgárok számára a vízumkényszert, míg Magyarország, utolsóként a belépő államok közül, november elsejétől vezeti be a vízumkötelezettséget. Az ukrán—lengyel vízumrendszer feltételeit a két ország között ez év júliusában létrejött kétoldalú megállapodás szabályozza. A vízum, amelynek kiadását a lengyel konzulátusok szeptember elsejétől kezdték meg, egyelőre ugyan ingyenes, ám azok a személyek, akik meghívólevél nélkül utaznak Lengyelországba, kötelesek felmutatni a határátlépéskor legalább 300 zlotyt, azaz mintegy 80 dollárt, ami háromnapi ellátásukat biztosítja, illetve a hitelkártyájukat. Tudni kell azonban azt is, hogy a lengyel vízum csupán a lengyelországi tartózkodást teszi lehetővé. Ezzel együtt az ukrán állampolgároknak fel kell készülniük arra is, hogy amikor Lengyelország is csatlakozik a schengeni övezethez, ami várhatóan 2007-ben fog bekövetkezni, akkor Brüsszel előírása szerint a lengyel vízum is pénzbe kerül majd, mint minden vízum az EU területén. Igaz, Leszek Miller lengyel kormányfő már többször is kijelentette: Varsó minden lehetőt elkövet majd azért, hogy a vízum az ukrán állampolgárok számára a schengeni rendszerhez történő csatlakozást követően is ingyenes legyen, ám ez már nemcsak a lengyel vezetéstől, hanem Brüsszel mindenható uraitól is függ. Tart a vízumellenőrzés az ukrán—lengyel határon. Phenjan tiltakozik a külföldi kémrepülések ellen Az Egyesült Államok 160 kémrepülést hajtott végre szeptemberben Észak-Korea területe fölött — állította a KCNA észak-koreai hírügynökség. Szerdai beszámolója szerint a különböző típusú amerikai felderítő gépek az Észak- és Dél-Koreát elválasztó fegyverszüneti vonal mentén repültek, és mélyen behatoltak az ország légterébe, nagyobb célpontok fölé. Egy meg nem nevezett katonai forrást idéző közleményében a KCNA azt írta, hogy az amerikai stratégiai és taktikai felderítő repülőgépek többféle manővert hajtottak végre a kommunista Korea felett. A kémrepülések közül húszat U2 típusú, nagy magasságban haladó kémrepülőgéppel hajtottak végre az amerikaiak — idézte az észak-koreai forrást az AP. Amerikai részről egyelőre nem kommentálták a phenjani bejelentést. Kolumbia: gyilkolják a jelölteket Agyonlőttek egy polgármesterjelöltet kedden Kolumbiában, ő a 15. halálos áldozat a helyhatósági választásokat megelőző kampányban. A gyilkosság az ország északi részén történt, a karib-tengeri partok mentén fekvő Soledadban. Jose Castillo, aki a Liberális Párt színeiben készült indulni a polgármesteri címért az október 26-i választásokon, éppen elhagyni készült otthonát, amikor motorbiciklin érkező fegyveresek rálőttek, majd továbbhajtottak. A férfi volt a hatodik polgármesterjelölt Kolumbiában, akit a választásokat megelőző kampány idején meggyilkoltak. Megöltek további 8 önkormányzati képviselőjelöltet és egy kormányzójelöltet is. A pápa állapota válságosra fordult A pápa egészségi állapota rossz, mondotta a német Bunte című lapnak nyilatkozva Josef Ratzinger bíboros, aki felszólította a hívőket, imádkozzanak a Szentatyáért. A bíboros magántitkára így írja le a 83 éves egyházfő állapotát: »Ugyan már nem tud sem járni, sem felállni, de a hívők számára hős. Azzal, hogy betegsége ellenére nem adja fel, még tiszteletreméltóbbá, hitelesebbé válik. Stein Tönnesson, az oslói békekutató intézet elnöke, a Nobelbékedíj bizottsághoz közel álló személyiség szerint 2003-ban ezzel a megtisztelő díjjal II. János Pált jutalmazzák. A Nobel-békedíjat elnyerő személy kilétét október 10-én fedik fel a norvég fővárosban. A Nobel-békedíjat csak élő személyiség kaphatja, ezért a Bagdadban a terroristák bombamerénylete áldozatául esett ENSZ- főmegbízott, Sergio Vieira de Mello posztumusz nem részesülhet a békedíjban. Panoráma ГП' •• і F Л •• j •• Tizenöt év börtön zsidó telepeseknek A jeruzsálemi körzeti bíróság tegnap 15, illetve 12 évi börtönbüntetésre ítélte a ciszjordániai Bejt Ajin zsidó település három lakosát, mert tavaly egy pokolgépet akartak elhelyezni egy kelet-jeruzsálemi arab leányiskola előtt. Ugyanakkor a názáreti körzeti bíróság 15 nappal meghosszabbította három izraeli arab fiatalember előzetes letartóztatását, akiket az ügyészség egy izraeli katona meggyilkolásával vádol. A názáreti körzeti bíróságon az ügyészség Oleg Sajhet izraeli katona elrablásával és meggyilkolásával vádolt meg tegnap három Kefar Kana i fiatal izraeli arabot. A gyilkosságot ez év júliusában követték el, látótávolságban a katona otthonától. Egyikük, a 20 éves Tarek Nudzsidat letartóztatása után a helyszínen rekonstruálta a tettet , de később a bíróságon azt állította, hogy hamis vallomást tett, amelyet kihallgatása során a rendőrök fizikai és lelki ráhatás eszközeivel kényszerítettek ki belőle. Tegnap már mindhárom vádlott tagadta bűnösségét. Szélrózsa EU-alkotmány és kisebbségi jogok A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, idézte Bugár Bélát a pozsonyi Új Szó című napilapnak adott interjújában a neves Miroslav Kusy professzor, akivel az újságíró az Európai Unió készülő alkotmányáról és a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól beszélgetett. A professzor elmondta, hogy a kollektív jogok kérdését immár fél évszázada feszegetik, hiszen tény, hogy amióta az egyes államok tudatosították a kollektív jogok létezését, elutasítják, megkerülik a problémát. Példaként említette Kusy a szolidaritási jogokat, melyeket különböző elméleti munkákban, tanulmányokban, vitákban a szakemberek időről időre felvetnek, ám a gyakorlatban nem igazán érvényesíthetők. Az államok egyszerűen ódzkodnak tőlük. Úgy véli, hogy az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja— köztük a kisebbségek kollektív jogai— olyan stádiumba került, hogy szükséges azt rögzíteni az egyes nemzetközi dokumentumokban. Ám mindez egyelőre még nem valósul meg. Az erre adandó magyarázat pedig igen egyszerű. A politikusok szeretik az egyszerű elveket és megoldásokat. Ha pedig az általánosan elfogadott jogokhoz újabbak társulnak, a már bevett dolgokat megbolygatja néhány új tényező, az természetesen komplikációkat okoz. Csakhogy ezek a szövődmények elkerülhetetlenek, csak idő kérdése, mikor kerülnek az alkotmányba, illetve a különböző nemzeti és nemzetközi dokumentumokba. Sajnos, egyelőre nincs meg a politikai akarat. És nem csupán Szlovákiában, hanem egész Európában is. Egész Európában, és azon belül nálunk is. Az egyes államok keményen elutasítják, gondoljunk csak Párizsra. Franciaországban még a kisebbségek létét sem ismerik el, úgyhogy nagy fába vágta a fejszéjét az, aki a kollektív jogokért harcol. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint Kukán azért nem támogatja Budapest javaslatát, mert elkezdte elnökválasztási kampányát, és elutasító magatartásával bizonyítani akarja, mennyire jó szlovák. Van benne valami, sőt meggyőződésem szerint Bugárnak igaza van. A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, mert tudják: ha támogatókat akarnak szerezni, a magyarok elleni kirohanással mindig sikert arathatnak. Kukán korábban azt mondta, megpróbálja meghódítani a magyarokat is, és tárgyalni fog az MKP- val, hogy támogassa kampányát. Ha valóban szavazatszerzés céljából mondta, amit mondott, akkor még inkább érthetetlen a dolog, hiszen állítólag a magyarok támogatásával is számol... Szlovákiában nem a magyarság az egyedüli kisebbség, hanem nagyon sok kisebb csoport él itt, és mindegyik megpróbál majd érvényesülni az Európai Unióban. Amíg ez csak magyar kérdésként jelent meg, addig vörös posztó volt a szlovákok számára. Ha viszont elismerjük például a homoszexuálisok jogait, akkor a nemzetiségi közösségeket sem lehet megkerülni. Csakhogy jelenleg a homoszexuálisok jogaival is gond van: a kereszténydemokraták szemében ők ugyanolyan vörös posztónak számítanak, mint általában a magyarok a szlovákok számára. Viszont az Európai Unió e téren nyomást gyakorol Szlovákiára, és akár tetszik, akár nem, ha Európába igyekezünk, az esélyegyenlőséget biztosítani kell. A diszkriminációellenes törvényt el kelleni fogadni, és ez egy újabb lépés lesz a kollektív jogok elismerése felé. Ha ezeket sikerül elfogadtatni a politikailag nem kényes esetekben, akkor előbb-utóbb rendezni kell a politikailag kényes jogokat is, mint amilyenek a nemzeti kisebbségeké. 2003. október 2., csütörtök Túszejtés Párizs körzetében Egy férfi túszul ejtette szerdán egy család több tagját, köztük egy gyermeket a Párizs körzetében levő Ivry-sur-Seine franciaországi településen. Egyelőre nem ismeretes a vadászpuskával felfegyverkezett túszejtő célja, és azt sem tudni pontosan, hány túszt tart a hatalmában. Az AFP francia hírügynökség rendőri forrásra hivatkozó jelentése szerint a bűncselekmény tettese »dühöngő, megszállott« személy. A francia rendőrség egy különleges alakulata a bűntett helyszínére érkezett. Washington újabb határozattervezetet készít Az Egyesült Államok még ezen a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarja terjeszteni az Irakra vonatkozó új határozat tervezetét. Az iraki helyzet további stabilizálását egyengetni hivatott tervezetet szombatig megvitatják más kormányokkal — közölte kedden a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Richard Boucher. Az átdolgozott szöveg magába olvasztja más kormányok felfogását. Különösen Franciaország és Németország szorgalmazta a szuverenitás mielőbbi átruházását az irakiakra. A cél az, hogy a határozatban tekintetbe vegyünk számos megfontolást, különösen a politikai folyamat meggyorsításának óhaját — mondta Boucher. — Az irakiaknak maguknak kell eldönteniük, mennyi időre van szükségük egy új alkotmány megszövegezéséhez — mondta Boucher, bár hozzátette: az Egyesült Államok szerint fél év is elég erre a munkára.