Kassai Hirlap, 1922. január-február (19. évfolyam, 1-47. szám)
1922-01-14 / 11. szám
XIX. évfolyam, 11. szám tiarstenlOng é* M■dóhhatal i Koste«, mi (reduttá 00. T«i«r< 104. ssOm. Szombat 4tg)sl«nik minden HP d. «. 4 ÓrakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Jelölői szerkMStA: LAUSCMMANN OTTÓ KoSice, 1922. január 14. ELŐFIZITŠSAROKl Egy «g4y évre % '■& kérőn», félévre 108 korona, negyedév?« 54 kara«», agyből napra 18 korona « Egy **áiára h«tg» ben Ob widíken 1 K inihiiiteeTiTiiinmmiiiiiimiiniiiiiámmáiiimiiaiiiiiiáiáiiifcHHiiiftnnTHÉiiiffgTrrrmifm rrrrrfiTfTnTír A magyarság expoziturái A szlovenszkói magyar színészet új stádiumba jutott Ha igaz az az optimizmus, amelyet Faragó Ödön színigazgató tegnap Prágából jelentett intervjúja tükröz vissza, úgy májusban a magyar színészet egy hónapra lakóhelyet talál a csehszlovák köztársaság fővárosában-Meg kell állani e rövid tartama miatt látszólag csekély tény mellett, mert ennek a mai viszonylatban nagy jelentősége, sőt hordereje van. Az új állam három éves fennállása alatt, a régi talajon új légkörbe került magyarság nem részesült kellőleg vagy egyáltalán a köztársaság által hirdetett demokratizmus áldásaiban- A magyarság volt az az elem az államban, amelyre a meglevő és sok-sok évre visszamenőleg megmagyarázható ellenszenvből minden rosszat ráfoghattak, mert a külpolitikai szerencsétlen körülmények és helyzetek folytán ez uj állam magyarsága helyzetének tehetetlen gyöngesége úgyszólván magától adódott.A legelemibb demokratikus jogok sem nyertek elismerést, minden intézkedésre a részvétlenség és a könyörtelen politika vaskeze ütötte bélyegét, álmodni se lehetett tehát arról, hogy a meg nem értésen, amely a magyarság jogainak negációját a csökönyösségig menő ragaszkodással szinte a végletekbe túlozta, bárminő kis rést is lehessen ütni. Épp ezért nagy vívmány a magyarság számára, hogy kultúrája még ma is csaknem magában álló ébrentartója: a színészet bevonulhat — ha csak egy hónapra is — Prágába Magyar színészet Prágában ! Ez a gondolat talán színesebb sorok megírására is tudná ösztökélni a tollat, ha ez a csöpp az ürmök keserű tengerében nem volna olyan igen nagyon kicsi. De örvendeni lehet neki, mert abban, hogy erre lehetőséget nyújtottak, megcsillan egy paránya annak a megértésnek, amely képes megoldani a magyarság sok igazságtalan, különösen szociális sérelmeit is-Nem vesszük készpénznek a szubvenciót illetőleg Faragónak tett ígéretet, nemcsak azért mert egy lemondásban levő kultuszminiszter tette, hanem mert az ígéretek a magyarságnak eddig még mindig csalódást hoztak. De ha kétkedésünk nem válna be, szóljon bér ez az államsegély egyelőre csak a prágai szezonra, az edigi kormányzási elvek oly áttörését fogja jelenteni, hogy egyben kedvező kihatásokkal kell okvetlenül járnia az állami költségvetésre is, amelynek eddigi szűkkeblűségét a magyarság szociális ügyeinek szempontjából eléggé rosszallottuk.Van e kérdésnek azonban még morális etnikai súlypontja is. Ha a magyarság legszélsőbb ellenzéki képviselői letették a parlamenti esküt arra, hogy az állam alapján állanak, a magyar színészetnek sem lehet oka az állami támogatást visszautasítani vagy amiatt helyzetét kényelmetlennek érezni. A magyarságnak a saját fejlődése érdekében igényt is kell tartania az állam támogatására, ami kifejezést nyert már abban is, amikor a szlovenszkói magyar sajtó az állami budget tárgyalása során egyöntetűen kritikát gyakorolt a mostoha elbánás miatt, amiben a magyar nemzetiség részesült. Sőt a magyarságnak jobban be kellene vonulnia az állam fővárosába. Szeretnők megvalósítva látni a Prágában megjelenendő komoly magyar ellenzéki sajtóorgánum ügyét és nem lenne célellenes egy ott létesítendő magyar kaszinó vagy magyar ház sem. Minél több szociális, kulturai és politikai expozitúrára tesz szert a magyarság Prágában, ugye a köztársaságban annál inkább biztosítva lesz. Min den ilyen expozitúra a magyarság aktív erejének a központba nyúló csápja volna, melyek egyrészt kidomborítani tudnák állandóan a magyarság sokoldalú képességét és nagy értékeit, ezzel szemben pedig mintegy előőrsön állva, természetes kapcsolatukkal leegyszerűsíthetnék azt a rettenetes távolságot, amely a magyarság és azon központ között fennáll, ahonnan ügyeit eddig még jóindulattal alig-alig intézték. Cselekedni vele van elég. Cselekedni kell 1 A Briand-kabinet demiszionált. Saját távirati jelentés. Páris, január 13. Azok az ellentétek, amelyek a cannesi konferencia kapcsán az angol és francia kormányok között felmerültek, Franciaországban kormányválságot idéztek elő. Briand kabinetje tegnap délután 4 óra 30 perckor beadta lemondását. Mitterand köztársasági elnök a kabinet demisszióját elfogadta. Bethlen magyar miniszterelnök Wienben. A bizottságok megkezdték t munkájukat. — Bethlen a köztársasági elnöknél. — Saját tudósítónktól. — Wien, jan. 13. Tegnap reggel érkezett Bethlen gróf magyar miniszterelnök 15 referens kíséretében Wienbe. A keleti pályaudvaron a küldöttséget Davy szakfőnök és Duffek dr. fogadták. Bethlen gróf a pályaudvarról a magyar követségre ment, majd d. e. 10 órakor először találkozott a külügyminisztériumban Schober kancellárral. A miniszterelnökök találkozása után a hivatalos jelentés szerint a két delegáció ült össze először a külügyminisztériumban. Az ülést Schoberr kancellár nyitotta meg. Örömét fejezte ki afölött, hogy a magyar delegátusokat Wienben üdvözölheti e kérte, hogy létesítsenek három bizottságot: egyet a pénzügyek és politikai ügyek, egyet a vasúti szállítási s határszéli ügyek és egyet a kereskedelempolitikai ügyek részére. Bethlen gróf miniszterelnök megköszönte a kancellár üdvözlését. Rögtön összeállították a bizottságokat és a műszaki szakértők azonnal értekezletre ültek össze. A delegációk első ülése után Bethlen gróf miniszterelnököt Hainisch köztársasági elnök fogadta kihallgatáson Schober dr. kancellár jelenlétében. Moliére születésének 300-ik évfordulója. A franciák nemzeti ünnepe E hó 14-re esik a franciák világhírű vígjáték írója születésének 300-ik évfordulója. Franciaországban ez alkalommal nagy ünnepségeket tartanak, melyek 14-én a Sorbonneban rendezett díszgyűléssel kezdődnek, ahol a köztársasági elnök is megjelenik és csak 18 án érnek véget. A kormány, a tudományos és művészeti intézetek, iskolák, a Maison de Moliéreel élén az összes színházak versenyeznek egymással, hogy hódolatukat a halhatatlanná vált férfiú emléke iránt kimutassák.Ez az ünneplés visszhangra talál az egész világon, mert a színdarabok, amelyekben Moliére genieje megnyilvánult, az összes műveit nyelvekre lefordítva az emberiség közkincsévé lettek. Moliére csak színpadi neve Poquerin János Babtistnek, ki 1622. január 14-én született Párisban, hol atyja udvari kárpitos volt. Anyját 10 éves korában elvesztette és nagyatyja által gyakran a színházba vive nagy hajlamot mutatott a színészet iránt. Midőn a chermonti kollégium után az orleansi jogi iskolát elvégezte, visszatért Parisba 1645. körül s ahelyett, hogy az ügyvédkedést megkezdte volna, társaival színtársulatot alakított. Ez a vállalkozás kevés sikerrel járván, volt iskolatársa Conti herceg támogatásával, az egész társulat a vidékre ment és Moliére mint igazgató bejárta egész Franciaországot. A társulat oly hírnévre tett szert, hogy a király fivérének pártfogását megnyerve a mai Louvre egyik termében (melyet testőrségi teremnek neveztek) kaptak helyet 1658 ban. Itt adták elő a színműírásban már előbb is kitűnt Moliére híres darabját a Les précieuses ridiculest. Ez a darab maró szatírája azoknak, akik újításra törekedve, dagályos érzelgősséggel megrontotték a szép francia nyelvet. Az elért fényes sikert továbbiak követték a Palais Royalban, hová Moliére társulata, midőn a Louvre keleti homlokzatát építeni kezdték, a mai Theatre Francais helyére átköltözött. Moliére sok színdarabot irt és azokban a főszerepet rendesen ő játszotta. Korának hibáit ostorozva, sok oly tulajdonságot tett nevetségessé, amelyek az embereknél mindig változatlanok maradnak. Ezért művei évszázadok után sem vesztették értéküket. A Les précieuses ridiculeson kívül a Le Misanthrop, Tartuffe, Lavaré, Le Bourgeois Gentilhomme és Les femmes savants címü darabokat szokták a költő halhatatlanságát hirdető remekművek gyanánt megjelölni. De más színműveiben s a XIV. Lajos udvarának mulattatására irt kisebb munkáiban is kiapadhatatlan humor és szellemesség nyilvánult meg. Moliére gyakran saját életének eseményeit is kiszatirizélte. A nagy író szintén elkövette, mint sokan előtte és utána, azt a hibát, hogy 40 éves korban fiatal leányt vett feleségül. A 16 éves Bejárt Armande aztán kacérságával sok bánatot okozott férjének, ki különválva is élt később az élénk temperamentumú színésznőtől. — Moliére XIV. Lajosnál nagy kegyben állt, szép évdíjat húzott és a színelőadásokból vagyonra tett szert. Autenili házában vendégszeretettel fogadta barátait, köztük : Boileaut, Rodmet, Lafontainet. A híres író és színész úgy halt meg, mint a katona a harcmezőn, élethivatásának gyakorlása közben. Már régebben betegeskedett, de mégis ő játszotta utolsó darabjában,A képzelt beteg-ben (La mabade irraainaire) a címszerepet. A negyedik előadás utolsó jelenetében, a Juro szó kiejtése közben vérhányás fogta el, öntudatát elvesztette és pár óra múlva meghalt 1673. február 17-én. A 300-ik évforduló alkalmából nem lesz érdektelen feleleveníteni az adatokat arra nézve, mily elismerésben részesült a magyarok részéről Moliére irodalmi működése. Először 1792-ben fordították le a nagyenyedi tanulók Moliére 2 darabját. Később több fordítás is megjelent. Kazinczy Ferenc A kénytelen házasságot és a Botcsinálta doktort, Döbrentey Gábor a Fösvényt fordították le, Csokonay Doktorandusza is a Moliére képzelt betege után készült. De a Kisfaludy társaságé az érdem, hogy Moliére összes művei lefordításával a magyar irodalmat megajándékozta. Kazinczy Gábor, Szász Károly, Csiky Gergely, Berczik Árpád, Lévay József Arany László, Várady Antal és Komás jelese a fordítók Nemzeti Színház műhalhatatlan francia irodalmánk sok közt voltak. A soron tartja a színműveit. A magyarok sem maradtak el tehát Moliére megbecsülésében a többi nemzetek mögött s együtt ünnepelnek a 30- ik évfordulón a nagy francia nemzettel, mely a tudomány, művészet és irodalom terén oly elhatározó befolyást gyakorolt az egész világ kultúrájának fejlesztésére. Benes dr. expozéja a ruszinszkói kérdésről. Prága, jan. 13-Tegnap a parlament alkotmányjogi bizottságában Benes dr. miniszterelnök expozét mondott a ruszinszkói viszonyokról. Ismertette a ruszinszkói kérdés történelmi fejlődését. A podksrpatskarusi lakosság politikai műveltségének hiánya nagy mértékben hozzájárult, hogy nem tudtak az ottani lakosságból megfelelő számú kellően művelt szakembereket kiválasztani. Ezt hiányt cseh vagy esetleg szlovák tisztaviselőkkel kellett pótolni. Az utóbbi időben jelentékenyen javult a helyzet- A közmunkaügyi minisztérium nagyot lendített közlekedési téren. Az egészségügyi minisztérium erős küzdelmet folytatott a betegségek elterjedése ellen. A vöröskereszt egylet segítségével csaknem egészen sikerült a ragályos betegségeknek gátat vetni. Az általános egészségügyi viszonyok nagy javulást tüntetnek föl. A közművelődési szempont főleg sok elemi iskola felállítását szorgalmazza. A ruszinszkói nép elhanyagolt politi itikai fejlődése dacára is törekedni kell a választások kiírására, hogy a nép számára lehetővé tétessék a közügyek intézésében való részvétel. Még igen sok akadály van, de Beneš dr. konstatálja, hogy határozottan tiltakozni kell ellene, hogy Ruszinszkóról úgy beszéljenek, mint valami afrikai gyarmatról. A tisztviselői viszonyokat sem lehet nagyon kedvezőtlenül megítélni. Igaz, hogy egyesek nem voltak méltók arra a pozícióra, melyet betöltötték, dt általában nagy munkát végeztek. A politikai igazgatás tisztviselőinek helyzete javul és a betöltetlen helyekre hazai tisztviselőket fognak tenni. A választás határideje nem állapítható meg pontosan, de a legrövidebb időn belül megejtik, hogy minden párt élvezhesse politikai jogait. Az ideiglenes kivételes intézkedések biztosították, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzett miatt Ruszinszkóban ne érvényesülhessen a Horthy-rendszer. A kormány nem kedvez egy politikai mozgalomnak sem s örömmel fogadja a központi parlement ellenőrzését- Az expozé utáni vitában részt vettek Smeral dr. Hackenberg, Ullrich, dr- Heim, dr. Selley, dr- Pateidl, dr- Medveczky és dr. Mazanec képviselők.