Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)
1920-09-19 / 214. szám
2. oldal T'/i* '?-./! kei egy hamvadó világnak, melyet fehéren hint be havával a Tél... Megálltam egy hatalmas éjzület előtt, melyen egy nagy, cifra tábla volt és szmoru szívvel betűzgettem furcsa fuitását. Az öreg mellém állt és nézte a cifra táblát. Aztán rám tekintett, jóságosan és megértőn. . . Soh’se tessék! Azt úgy se lehet kimondani! — szólt csendesen és legyintett a kezével. És tovább csoszogott a Morgenzeitungokkal. dl! Midit ? * A Vág tovafutott a vonat mellett, fürgén és ezüstös kacagással, mint ifjú lányos egy farsangi dalba. A kerekek egy régi, tavaszi dalba kezdtek és én ki bámultam a nyitott aknakon. Telegráfpóznák rohantak felém és eltűntek mögöttem a Múltba Néhonnan szűzi rétek illatát hozta felém egy késő délutáni szél, a hegyek ölében apró kápolnák vándoroltak csendes alkonyórák felé, a horizontok uj szinekbe bújtak és a vonat füstje büszkén, bozontosan ind Unt a semmiség felé. Hirtelen megállt a vonat. Apró, vágmenti, csöndes állomás, — talán sárgára volt meszelve és vadszellő lugasa lehetett. Ilyennek képzeltem mindig azokat a napsugaras megállóit az Élet nagydaru, zűrös vonatának, ahol csak a Boldogság lakozik... ! A vonatról két idősebb magyar ur szállt le, fáradtan és szomorúan. Mögöttük két szuronyos, fegyveres katona, durván és konokul... A két öreg úr megállt és visszanézett a távozó vonat felé, mintha búcsúztak volna valamitől, ami elmegy, amit elvisz a fekete vasszörnyeteg... Valaki mintha azt mondta volna mellettem, ott a tömött, kicsiny kupéban, hogy ez a csöndes megálló: Illává vált... Tilkovszky Béla alapján. Habár a kassai rendőrkapitányság eljárása ellen sok panasz sem merült fel, mégis gyakran tapasztalhattuk, hogy különösen a magyarországi utasokkal szemben nem mindig a méltányosság elvétől vezettetve jártak az egyes kapitányságok el. Az új rendelet értelmében mindazon külföldi egyén, aki szabályszerű útlevéllel érkezett a csehszlovák köztársaság területére, csak ott kaphat tartózkodási engedélyt, ahová útlevele ki van állítva; a tartózkodási engedélyt a zsupáni hivatal adja ki. Az útlevelek meghosszabbítása szintén a zsupáni hivatalnál történik, amely saját hatáskörében 14 napi adhat. A 14 napon felüli meghosszabbítási meghosszabbítás a pozsonyi minisztérium útlevélosztályánál kérelmezendő. A rendelet megálapítja továbbá, hogy minden tartózkodási engedélyért 20 korona lesz fizetendő a zsupáni hivatalnál; a miniszteri tartózkodási engedély díjja 50 korona. Új rendelet a külföldiek itt-tartózkodásáról A pozsonyi minisztérium pár napja új rendeletet bocsátott ki, amely az útlevéllel érkező külföldiek csehszlovákországi tartózkodásának módját precizírozza. A rendelet rendkívüli szükségességét az e téren uralkodó káosz indokolja.Eddig ugyanis az útlevéllel érkező külföldi alattvalók dolgát egységes séma híjján a rendőrkapitányságok, mint megfelebbezhetetlen fórumok, intézték saját belátásuk Bombnvetés a Morgan-házakra London, szeptember 17. A „Times“ a newyorki borzasztó robbanásról közli, hogy az utolsó jelentések szerint ott a Morgan bank megsemmisítésére vonatkozó terv merült fel. A szakemberek, akik az üszköket megvizsgálták, azon véleményen vannak, hogy az automobilban bombák voltak, melyeknek délben kellett felrobbaniuk. A robbanás pontosan 12 óra 1 perckor történt. Azt mondják, hogy különös véletlen, hogy ez időben kilenc millió dollárnyi aranyat elszállítottak, rablási kísérletek azonban nem fordultak elő. A Walstreet utcában majdnem az egész forgalom szünetelt Morgan üzlettársai, kiknek értekezletük volt a felső emeleten Spencer Morganon kivül sértetlenül megmenekültek. A newyorki polgármester kijelenti, miszerint a tettesek kézrekerítésére 10 ezer dollárnyi dijat tűz ki. (CTK) Meg van állapítva, hogy a robbanást egy eldobott bomba okozta. A tettes 2 férfi. Az áldozatok száma 17 tisztviselő. A börzét ma ismét megnyitják. A zempléni kultúrharc Dr. Molnár Béla megcáfolja a zsupán nyilatkozatát Tekintetes Szerkesztő Ur ! B. lapjának, a »Kassai Ujság«-nak f hó 15-iki számában, Slavik Mihály, dr. zempléni zsupán ur a megye területén feloszlatott egyesületek ügyében nyilatkozatot tesz közzé, melyre vonatkozóan néhány megjegyzésem van. Felebbezés alatt álló ügyeknek hírlapi szellőztetését helytelennek tartom, azért az ez ügyben megjelent hírlapi közleményekhez semmi közöm, azok megjelenéseiben semmi részem sincs. A zsupán úr nyilatkozatával szemben mégis leszögezem a következőket: A csehszlovák kormány által foganatosított utolsó népszámlálás adatai szerint Lecovce-Gálszécsen 49 százalék magyar, 41 százalék szlovák és 10 százalék »egyéb« nemzetiségű lakos van. Ennek a 49 százalékos magyarságnak azt az Isten adta jogát, hogy éljen, Kultúráját ápolja, e célból önerejéből kulturális és társadalmi egyesületeket tartson fen, jog és igazság szerint elvittatni nem lehet. A békeszerződés kegyetlenül és embertelenül bánik a legyűzöitekkel, hiába, megmondták régen: »Vae victis«, legalább azt a keveset tehát, amit a nemzeti kisebbségek állítólagos védelme címén koncedál, nem lenne szabad illuzóriussá tenni. A békeszerződés annyi sok jót tartalmaz a győzők részére és oly keveset a mi számunkra, ezért annyival több okuk van a győzőknek hozzá ragaszkodni, hogy nézetem szerint veszedelmes játék és rövidlátó politika hirdetni azt, amit a közelmúltban a kassai magyar középiskola ügyében hallottunk, t.., hogy a békeszerződés nem számít, mert mincs végrehajtási törvény róla. A zsupán, urat, akit különben losonci működése alapján a tárgyilagosság és méltányosság jó híre előzött meg, tárgyban azt hiszem rosszul informálták. Hiszen midőn ez ügyben öt fölkeresni volt szerencsém, meglepődve tőlem értesült a gálszécsi magyarság magas számarányáról, valamint arról is, hogy ezen arányszámban a zsidóság csak nagyon kis percenttel szerepel, mert annak idején nagyrészt szlovákoknak vagy »egyéb« nemzetiségüeknek íratták be magukat. Ezen ténnyel szemben a zsupán ur azt hitte, hogy Gálszécsen olyan keresztény, aki magát magyarnak vallja, alig egynéhány akad. A zsupán ur feloszlató rendelete különben már azért is törvénytelen, mert a még érvényben levő régi törvény és rendelet értelmében nem hívta fel az egyesületet a benyújtott alapszabály olyan pótlására, amely aggályait eloszlathatta volna, hanem azonnal a feloszlatás ultima rációjához nyúlt. A zsupán az azt kifogásolja, hogy napszabályaink szövege szerint gyűléseinken csakis magyarul lehet felszólalni. Egyesületünket eddig mi magyarok tartottuk fen, tagjai kizárólag magyarok voltak, mivel azonban szabályaink egyáltalában nem zárják ki azt, hogy más nemzetiségűek is fölvétessenek a tagok sorába, ha megfelelnék azon egyetlen általános kritériumnak, hogy tag lehet minden feddhetlen jellemű tisztességes önjogos polgár, — azt hiszem semmi akadály* nem lett volna az alapszabályok olyan pótlásának, hogy gyűlések alkalmával mindenki anyanyelvét használhatja. Gyakran hallottuk azt, hogy a mostani kormányzat nem fogja elkövetni azokat a hibákat, amelyeket állítóag a régi magyar rezsim elkövetett. Mivel azonban minden szónál ékesebben beszél * tett, szeretnék már a kijelentések némi nyomát látni a praktikus alkalmazásban» Egyébként várjuk ez ügyben a ixw* nány igazságos döntését. Tisztelettel kérem, méltóztassák soraimnak b. lapjában helyt adni. Gálszécii, 1920. szept. 15. Szerkesztő urnak tisztelő hire Dr. Molnár Béla volt magyar orsz. képviselő, a gálszécsi Kaszinó és az Általános Jótékonysági Egyesület elnök« Révész Kálmán távozása Révész Kálmán a tiszáninneni református egyházkerület püspöke, kit a miskolci rtf. egyház lelkészévé választott — a mai napon tartja búcsúbeszédét, aztán elhagyja Kassát, hol 28 éven át hirdette az Isten igéjét és egyházát a virágzás magas fokára emelte. Ő a 24 ik a kassai ref. papok sorában és csak Mihályi Kovács István (37 éven át) és dr. Ferenczy József (40 éven át tölötték be nálánál hosszabb ideig a régi kuruc város legnagyobb felekezetének lelkészi székét. Elődei közül Czeglédi, Gyöngyössi, Ferenczy és mások neveit megörökítette az egyháztörténet, de elmondhatjuk, hogy az egyháza történetére vonatkozó adatok összegyűjtésében és kritikai feldolgozásában egyik elődje sem múlta felül. Az ő munkáiból ismerjük meg híven történetét. Az évszázados küzdelmet, melyet nemcsak a katolikusokkal, de a lutheránusokkal is folytatniok kellett, mig 1844 ben husvét első napján az I. Rákóczi György pártfogása alatt mint „udvari eklézsia“ külön egyházként megalakulhatak Az uj egyházközség azonban csak 1650 ben a Czeglédi István lelkészsége alatt nyert állandó szervezetet és első temploma a Mészáros utcában a mai Apácatemplom volt, melyet már 1673-ban elvettek tőlük. A Thököly és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcai alatt reid időre visszanyert templomát aztán 1711-ben végleg elveszítették s a politikai és vallási reakció korában a belvárosot kitiltva a régi református temető helyén, egy szerény fatemplomban tartották az isteni tiszteletet. A vallásszabadságot biztosító ilal. évi XXXI. ke. meghozatala után vették meg a Tömlöc- és Fazekas-utcák találkozó pontján levő katonai raktárt és építették oda a 1811 töl áll fenn. mai templomot, mely Ez időtől az akkor csak 200 lelket számláló egyházközség békésen fejlődött és ha csaknem 300-ados múltjára vissza tekintünk, igazat kell adnunk Révész Kálmánnak (Abauj-Torna vármegye és Kassa A két protestáns egyház, 150 lap), hogy: „A mily mértékben erősbödött vagy gyöngült Kassán a magyarság, épen úgy növekedett vagy fogyott a kálvinizmus befolyása is.u Révész Kálmán, Révész Imre debreceni papnak a magyar kálvinisták egyik legnagyobb teológusának és egyháztörténet Írójának fia, 18 *2- ben 32 éves korában a pápai ref. theologiai akadémia tanári székéből egyhangú választás utján került a kassai ref. egyházközség élére. Akkor a hívek száma csak 1200 volt, mig 1914- ben 4000-re emelkedett. A kiváló egyházi szónokként ismert uj lelkész alatt a hitélet megerősödött és az egyházközség úgy szellemi, mint anyagi téren szépen fejlődött. A hívek hitbuzgóságát mutatta, hogy az adományok száma az 57000 koronát meghaladta. Munkátsy József adományaiból a templomra új tornyot emeltek 1895- - ben, azonkívül 1900-ban a templom bellsejét is átalakították. Az anyakönyv feljegyzései szerint az újszülöttek száma 1892-től kezdve 48-ről 1914 ben 111-re emelkedett, de a háború és az azt követő események hatása alatt az első sorban s Révész Kálmán buzgalmának köszönhető felvirágzást hanyatlás váltotta fel. 1919- ben a születések létszáma 62 re szállott alá s a hívek száma most alig haladja túl a 2000-et. A Révész Kálmán theologiai és egyháztörténeti munkásságának ismertetése túlhaladná e cikknek keretét. A protestáns irodalmi társaság a magyar történeti társaság érdemei elismeréséül igazgatósági taggá választotta s midőn Debrecenben a a református egyetem megalakult Révész Kálmánt a doktori cím adományozásával tüntette ki. Külföldön is figyelmet keltett a Révész Kálmán irodalmi működése. A Franck-féle világhírű protestáns teológiai enciklopédiában, mely Berlinben német nyelven jelent meg, ő dolgozta fel a Magyarországi egyházakra vonatkozó nyelvű részt és a New-Yorkban kiadott angol egyházi lexikonban is ez a rész az ő munkája. Kiválósága az egyházi autonómia körében sem maradhatott észrevétlenül. Már 1897. évben abauji esperessé választották, hosszú időn át a sárospataki ref. főiskola egyházi gondnoka volt, végre 1918. év végén elérte azt, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület püspökévé választotta. Bár a választáskor már tudva volt, hogy a miskolczi lelkészséggel cseréli fel a kassai egyházat, a fájó érzés dacára a híveket büszkeséggel töltötte el a lelkészüket ért kitüntetés és abban az igazi érdem jutalmazását látták. Most a búcsú pillanata elérkezett. Révész Kálmán elköltözik, hogy fényes tehetségét és hitbuzgalmát szélesebb körben kifejthesse a kávinizmus felvirágzására. A megváltozott viszonyok között létszámban megapadt egyházközség híveinek ragaszkodása kíséri új otthonába is. De a régi hívek a megváltozott viszonyok között is követni fogják volt lelkészük példáját és tanításait és arra fognak törekedni, hogy a hitbuzgalomban erősödve fentartsák a békés fejlődés utján a viszontagság dacára fenmaradt kálvinista egyházat. Kassa és Abauj-Torna megye egyházi, népjóléti és közművelődési mozgalmaiban vezető szerepe volt. A Kazinczy Társaságnak valamennyi tagja s egyideig ügyvezető alelnöke volt Ugyanezt a lisztet töltötte be a közművelődési egyesületnél. Kassa város társadalmának elismerése fényesen megnyilvánult 107. augusztus 5 én, mikor a Révész lelkészségének 26 éves jubileumát ünnepelték. Akkor fia dr. Révész Imre kolozsvári theol. akadémiai tanár tartotta az egyházi beszédet, s a presbytsrium tagjai, és az egyházközség elhanározták szeretetük jeleivel a népszerű lelkészt. Dr. KÁLNICZKY GÉZA.