Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-02-26 / 46. szám
Nyolcvanharmadik évfolyam, 46. szám ■BHH (Kaschmuer Zeitung) u Uo&fehnUlt , $4. «sám. jipüLaini (Nöscr.vfi aenKfrceu) TelK&iM*í»i 165. ■ja a majjaliiTn'- tósá kMk&vci uftean tejgpeiL. o«o FELELŐS SZERKESZTŐ: D*- KÖVES ILLÉS trpfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész:ént 216 korona, feláré 10S korona, negyedévi« 54 k«y»iaA egy ketőpríc 18 korona,— Egyes azóm ára í k«i9«a Ismét a kisiparosok Hogy a kisiparosok mily jelentős és fontos elemét képezik társadalmi életünknek, mily nagy súlyt vetünk az ő politikai állásfoglalásukra, talán az igazolja legjobban, hogy minden politikai párt a maga számára szeretné őket megszerezni. A keresztényszocialisták maguknak vindikálják. A kisgazdapárt azt állítja, hogy az iparosok a dolgozók, illetve termelők osztályához tartoznak, azért csakis a kisgazdapártban van a helyük. Még mi most sem tudjuk feladni és elhagyni ama meggyőződésünket, hogy a kisiparosok lelkéhez, műveltségéhez és szívéhez a liberális párt esik legközelebb. A kisiparosnak tehát módja és alkalma van arra, hogy e három párt közül válasszon. Teleki A. Sándor azonban ezzel szemben ama véleményét hangoztatta, hogy a kisiparosság már választott, amikor megalkotta az országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos-pártot. Mi a magunk részéről nagyon kételkedünk, hogy a kisiparosság a maga egyetemében a kisgazdapártba belépett volna. Hiszen, ha ott volnának, nem is vethettük volna fel a kérdést: hol vannak kisiparosaink? Az lehet, hogy Szlovenszkó némely vidékén a kisiparosok, miután a keresztényszocialista pártba nem akartak belépni, a másik egyedüli magyar pártot, a kisgazdapártot támogatták, de ez még nem mondja azt, hogy a kisiparosok ott, a nekik legjobban megfelelő pártban foglalnának helyet. Mert, ha igazat adunk is Telek A. Sándornak, hogy kisgazda és a kisiparos a középosztálynak legközepe, az államnak legerősebb oszlopa, a konszolidációnak legbiztosabb záloga, azt mégsem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy ugyanezen okok miatt egymásra fognak találni. Talán falun igen. Néhol. Még talán kisvárosokban is. De nagyvárosokban sohasem. Mert a foglalkozások különbözősége, más és más lelkivilágot, más és más agymunkát, meggyőződést és szükségletet vált ki. Bármilyen közelfekvőnek igyekezzék is feltüntetni Telek A. Sándor a kisiparost és kisgazdát, valóságban egy világ választja el őket. Pár szóval rámutatunk erre a különbözőségre. Az őstermelésnél a természet uralkodik az emberen, az iparban az ember uralkodik a természeten. Az ipari tevékenység terén az emberi észnek, leleményességnek és számításnak sokkal jobban kell érvényesülnie, mint a mezőgazdaság körében. A munkamegosztás inkább alkalmazható az iparban, mint a földmivelésnél, ezért az iparosok között sokkal több a szakképzett egyén, mint a földmiveseknél ahol csak általános képzettségről lehet szó. Az ipar jelentősége gazdasági, művelődési és politikai tekintetben egyaránt megmérthetetlen és felbecsülhetetlen. Ipar nélkül a mezőgazdaság sem fejlődhetik kellőleg, a gazdasági élet nélküle nagyon egyoldalú és tökéletlen. A városi életnek és ezzel a kulturális élet fejlődésének alapját az ipar képezi. Az életmód általa az alsóbb társadalmi rétegekben is szebbé, kellemesebbé és változatosabbá alakul. Politikai szempontból nagy fontossága van, mivel az erős középosztályt voltaképen az ipar teremti meg és a haladás szellemét ő oltja a társadalomba. Amikor tehát rámutattunk a két társadalmi osztály között mutatkozó nagy ellentétekre, ezzel egyszersmind kimutattuk azt is, hogy ez a két osztály nem lehet meg egy pártban, már csak azért sem, mert a kisgazdák jellemeknél fogva inkább a konzervatív irány hívei, míg az iparosság tanulmányánál, képzettségénél, műveltségénél fogva a haladó eszmék iránt bír fogékonysággal. Lám Telek A. Sándorral és hamar ugyanarra a gyékényre kerültünk. Ő is éppen úgy ellensége az alulról jövő demagógiának és a felülről ránk zuhanó reakciónak, mint mi. Ő sem szereti azt a liberális pártot, amelyet főurak, gyárosok és egyéb feudális urak a maguk és nem az általános emberi érdekek miatt alapítanak, mint mi. Mert mi is olyan liberális pártot akarunk, amely minden izében polgári, demokrata legyen, amelynek élén nem előkelő dilettánsok, vagy stréber újságírók, hanem Telek A. Sándor-féle egyéniségek álljanak, amely párt számot vessen a társadalmi életben megnyilvánult összes jelenségeknek törvényszerűségével. Mert csak e törvényszerűségek teljes ismeretére lehet építeni a higgadt, a bölcs, a cselekvő, a mindennel számító politikát, amely éppen azért nem fog kimerülni romboló, gyűlölködő negativizmusba, hanem alkotó, emberszerető pozitívumba fogja erejét és életképességét kimutatni. Élni pedig csak a mozgásban, az előrehaladásban, a szabadságnak ápolásában, a jogoknak elismerésében, vagyis a ragyogó, színtiszta liberalizmusban lehet. S mert a kisiparosság nem akar meghalni, hanem élni, előretörni, fejlődni, a korral haladni, ezért a kisiparosság előbbutóbb hozzánk fog jönni. Ez ellen egy józan iparos se harcolhat, mert ép elmével senki sem akarhat öngyilkos lenni. A magyar-osztrák tárgyalások megszakadtak Nem lesznek újabb tárgyalások. — Áthidalhatatlan ellentét. (CTK) Budapest, febr. 25. Itteni lapoknak jelentik: A tegnapi magyar-osztrák tárgyalások Nyugatmagyarország ügyében váratlan megszakításának oka az a körülmény, hogy a magyar referensek előadása után bebizonyosodott, hogy a magyar és osztrák álláspont között olyan áthidalhatatlan az ellentét, mely minden további tárgyalást lehetetlenné tesz. Minthogy egyik fél sem akceptálta a másik felfogását, elhatározták, hogy utasításokat kérnek kormányaiktól. A referensek ugyan kijelentették, hogy jövő héten új tárgyalás lesz, mégis bizonyosra vehető, hogy az nem következik be. Az ungvári lázadási per második napja Uzhorod, február 25.. (A »Kassai Újság« tudósítójának telefonjelentése.) Tegnapi tudósításomban beszámoltam annak a szenzációs lázadási pernek megindutásáról, amelynek anyaga egy Ruszinszkóban szervezett lázadás a csehszlovák katonaság ellen. A hadbírósági tárgyalás második napjának délelőttje a fővádlott Kárász főhadnagy] kihallgatásával telt el. (Itt a cenzúra 6 sort törölt.) A vádlott a hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy 1920. júniusában maga köré gyűjtött néhány tartalékos tisztet, meg vagy tíz magyar legényt és elindult forradalmat csináli. »[De akartam adni — mondja — a drótot Horthynak, hogy jöjjön, a talaj elő van készítve.« A vádlott nem védekezik, inkább vádolja magát, magatartásával imponálni, akar a hadbíróságnak. — Bűnösnek érzi magát ? — kérdezi az elnöklő hadbíró. — Némileg igen — válaszolja. Lázítás és lázadásban igény de kémkedésben nem. — Mi volt a célja a lázadással? — Hogy a külföld előtt dokumentáljam a nép elégedetlenségét. A további kérdésekre elmondja a vádlott, hogy a Károlyi-rezsim alatt a zalaegerszegi nemzetőrség parancsnoka volt, a kommün alatt mint ellenforradal márt letartóztatták. Kiszabadulása után elhatározta, hogy törzstisztekkel szövetkezve csinálni fog valamit, hogy az evett területeket a magyarság számára visszaszerezze. Nagyige jécre szökött, maga köré gyűjtötte Derűkét, Tomcsányit és több magyar fiút. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Több legényt maga mellé véve, Mauser pisztolyával kezében a korcsmába ment, ott elfogta és lefegyverezte a község egyik csendőreit. A csendőr arra kérte, hogy inkább lőjje agyon, mert azt hallotta, hogy a magyarok kínozzák az elfogottakat, ő megnyugtatta, hogy nem lesz bántóidása. A korcsmából a csendőrörmester lakására mentek és Kárász őt is lefegyverezte. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Még a csendőr,laktanyába mentek és el Tőzsde-Deviza. Pfágtl d«Fis«I öspont Szamkjegyek Február 25, Zürichi valutapiac Budapesti tőzsde Február 24. Február 25, Amsterdam . 2818 60 Milano , 191 — Berűn . . . 129 60 Pária . . . 680 50 Bukarest . . 105 75 Landon . . 315 — Szófia ... 9525 Béva ... 1072 Zürich . . , í853'50 Péíarvár . . 8 55 Bel grid « ■ 2'3 50 New-York . 8150 Stoakholn , 1808-2 J Brüisesl . 602 sO Romár. . . 115 75 Márka . . 129 50 Nőivé* . . 1414.5!) Belgái ■ . . 90— Svéd . .. , 180450 Svájc . ..1848 50 Francia . • 577 60 Irán . . . 146940 Amerika! 8050 79a0 Ólra* . . S91*— Lengyel . . 755 Angol 813*— 312.— •saix. híiyags. 10 72 Budapest 16— Február 23. Berlin . . . 987 New-York 604— Bécs . . . 1*30 London . t 23 44 Prága . . . 750 Pária ... 43 40 Milano 1 . 1202 Budapest . —"— Bukarest . —Oszt. bélyegzett — Magyar hitel 17«5— Jelzálogbank 430— Angol-magy. 890— Salgótarjánij 690— Leszámitolás. 765— Rimamurányi 3300— BaAsDtMtl VRiutaplt« Februái 25. Lei . 635-650- Dollii 520*— Milks 820—840— Lira , 1830-1850*— Fant 19 »0-2020 — Rubel , , 220 — Bio* 70 — 73*— Ssksl , 645*— Szombat, 1921 február 26 hozták onnan a fegyvereket. Kárász kihallgatása után, Tomcsányi került sorra. Vallomásában előadta, hogy Kárász felhívást diktált neki tollba, amely következőképen hangzot : „ »Hozzátok szólok a keresztény magyar testvéreim ! Hát még mindég nem ébredtetek tudatára annak, hogy a gaz zsidó fajta volt oka minden bajunknak Go hogy ez a galád népség meg mindég a nyakunkon ül ? Én, az ungvári körlet katonai parancsnoka, azt a parancsot kaptam Horthy kormányzótól, hogy körletemben a statáriumot kihirdessem. Kárász Irhdg fcr., katonai parancsnok.« Elmondta továbbá Tomcsányi, hogy Kárász fenyegetései miatt volt kényteen szolgálatára lenni, ölj Ielövéssel, csaádját kiirtással fenyegette. (Telefonbeszélgetésünk végével a tárgyalás még folyik.) Együttes roham a Habsburgok ellen Belgrád, február 25. (Budapesti tudósítónk távirata) Munzoni olasz követ egy újságíró előtt kijelentette, hogy Olaszország szövetségre lépett Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával, hogy a Habsburgok visszatérését együttes erővel megakadályozzák. A Szobár-párt új vezetőséget kap (CTK) Bratislava, február 25. A lapok különböző híreire vonatkozólag a szlovák nemzeti és földműves (Srobár) párt végrehajtó bizottsága megállapítja, hogy Srobá és Hodzsa Milán között felmerült differenciákról terjesztett hír alaptalan. Minthogy a párt elnöke Blahó Pál dr. lemondott, a végrehajtó bizottság 3 tagú elnökséget ajánl Branecky, Hodzsa és Szobhár képviselők személyében. A végrehajtó bizottság legközelebbi ülésén az elnökséget véglegesen fogják megválaszani. A lisztellátás krízise A gazdasági tanács tagai Bratislavában. A polgármester Prágába utazott a lisztszüséglet rendezése céljából. A háborús évek közélelmezése, főként a lakosságnak kenyérrel és liszttel való ellátása, rendszerint a tavaszi hónapokban vált kritikussá. Azóta a helyzet nem sokat változott. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.) Kosicének már február 15-ike óta nincsen hatósági főzőlisztje, helyette a város által vásárolt amerikai, Hollandiában őrölt lisztjét osztják ki Nem sokkal reményteljesebb a kenyérliszt kérdése sem. A gazdasági tanács minden lehetőt elkövetett, hogy a város liszt raktárait tartalék liszthez juttassa, felküldte tehát Bauer Gusztáv városi tanácsnokot és Mizsik Józsefet, a szociáldemokrata pártnak a gazdasági tanácsba delegált tagját Bratislavába, hogy a közélelmezési minisztériumban erélyes formában sürgessék a Kosice részére szükségelt lisztmennyiségek halaszthatatlan biztosítását, illetve kiutalását. A két delegátus útjának eredményétől függ, vajjon sikerül-e a lakosság további liszt- és kenyérellátását biztosítani. A Kosice által vásárolt több vagon rizs ügyében lényeges fordulat állott be. A