Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-02-26 / 46. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 46. szám ■BHH (Kaschmuer Zeitung) u Uo&fehnUlt , $4. «sám. jipüLaini (Nöscr.vfi aenKfrceu) TelK&iM*í»i 165. ■ja a m­­ajjaliiTn'- tósá kMk&vci uftean­ tejgpeiL. o«o FELELŐS SZERKESZTŐ: D*- KÖVES ILLÉS trpfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész:­ént 216 korona, feláré 10S korona, negyedévi« 54 k«y»iaA egy ketőpríc 18 korona,­­— Egyes azóm ára í k«i­9«a Ismét a kisiparosok Hogy a kisiparosok mily jelentős és fontos elemét képezik társadalmi életünk­nek, mily nagy súlyt vetünk az ő politi­kai állásfoglalásukra, talán az igazolja legjobban, hogy minden politikai párt a maga számára szeretné őket megszerezni. A keresztényszocialisták maguknak vindi­kálják. A kisgazdapárt azt állítja, hogy az iparosok a dolgozók, illetve termelők osztályához tartoznak, azért csakis a kis­gazdapártban van a helyük. Még mi most sem tudjuk feladni és elhagyni ama meg­győződésünket, hogy a kisiparosok lelké­hez, műveltségéhez és szívéhez a liberális párt esik legközelebb. A kisiparosnak tehát módja és alkalma van arra, hogy e három párt közül válasszon. Teleki A. Sándor azonban ezzel szemben ama véleményét hangoztatta, hogy a kisiparosság már választott, ami­kor megalkotta az országos Magyar Kis­gazda, Földműves és Kisiparos-pártot. Mi a magunk részéről nagyon kételke­dünk, hogy a kisiparosság a maga egye­temében a kisgazdapártba belépett volna. Hiszen, ha ott volnának, nem is vethettük volna fel a kérdést: hol vannak kisipa­rosaink? Az lehet, hogy Szlovenszkó némely vidékén a kisiparosok, miután a keresztényszocialista pártba nem akartak belépni, a másik egyedüli magyar pártot, a kisgazdapártot támogatták, de ez még nem mondja azt, hogy a kisiparosok ott, a nekik legjobban megfelelő pártban foglalnának helyet. Mert, ha igazat adunk is Telek A. Sán­dornak, hogy kisgazda és a kisiparos a középosztálynak legközepe, az államnak legerősebb oszlopa, a konszolidációnak legbiztosabb záloga, azt mégsem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy ugyanezen okok miatt egymásra fognak találni. Talán falun igen. Néhol. Még talán kisvárosok­ban is. De nagyvárosokban sohasem. Mert a foglalkozások különbözősége, más és más lelkivilágot, más és más agymun­kát, meggyőződést és szükségletet vált ki. Bármilyen közelfekvőnek igyekezzék is feltüntetni Telek A. Sándor a kisiparost és kisgazdát, valóságban egy világ vá­lasztja el őket. Pár szóval rámutatunk erre a különbözőségre. Az őstermelésnél a természet uralkodik az emberen, az iparban az ember ural­kodik a természeten. Az ipari tevékeny­­ség terén az emberi észnek, leleményes­ségnek és számításnak sokkal jobban kell érvényesülnie, mint a mezőgazdaság köré­ben. A munkamegosztás inkább alkal­mazható az iparban, mint a földmivelés­­nél, ezért az iparosok között sokkal több a szakképzett egyén, mint a földmiveseknél ahol csak általános képzettségről lehet szó. Az ipar jelentősége gazdasági, műve­lődési és politikai tekintetben egyaránt megmérthetetlen és felbecsülhetetlen. Ipar nélkül a mezőgazdaság sem fejlődhetik kellőleg, a gazdasági élet nélküle nagyon egyoldalú és tökéletlen. A városi életnek és ezzel a kulturális élet fejlődésének alapját az ipar képezi. Az életmód általa az alsóbb társadalmi rétegekben is szebbé, kellemesebbé és változatosabbá alakul. Politikai szempontból nagy fontossága van, mivel az erős középosztályt voltaképen az ipar teremti meg és a haladás szellemét ő oltja a társadalomba. Amikor tehát rámutattunk a két társa­dalmi osztály között mutatkozó nagy ellentétekre, ezzel egyszersmind kimutat­tuk azt is, hogy ez a két osztály nem lehet meg egy pártban, már csak azért sem, mert a kisgazdák jellemeknél fogva inkább a konzervatív irány hívei, míg az iparosság tanulmányánál, képzettségénél, műveltségénél fogva a haladó eszmék iránt bír fogékonysággal. Lám Telek A. Sándorral és hamar ugyanarra a gyékényre kerültünk. Ő is éppen úgy ellensége az alulról jövő demagógiának és a felülről ránk zuhanó reakciónak, mint mi. Ő sem szereti azt a liberális­ pártot, amelyet főurak, gyárosok és egyéb feudális urak a maguk és nem az általános emberi érdekek miatt alapí­tanak, mint mi. Mert mi is olyan liberá­lis pártot akarunk, amely minden izében polgári, demokrata legyen, amelynek élén nem előkelő dilettánsok, vagy stréber újságírók, hanem Telek A. Sándor-féle egyéniségek álljanak, amely párt számot vessen a társadalmi életben megnyilvánult összes jelenségeknek törvényszerűségével. Mert csak e törvényszerűségek teljes ismeretére lehet építeni a higgadt, a bölcs, a cselekvő, a mindennel számító poli­tikát, amely éppen azért nem fog kime­rülni romboló, gyűlölködő negativizmusba, hanem alkotó, emberszerető pozitívumba fogja erejét és életképességét kimutatni. Élni pedig csak a mozgásban, az előre­haladásban, a szabadságnak ápolásában, a jogoknak elismerésében, vagyis a ragy­ogó, színtiszta liberalizmusban lehet. S mert a kisiparosság nem akar meg­halni, hanem élni, előretörni, fejlődni, a korral haladni, ezért a kisiparosság előbb­­utóbb hozzánk fog jönni. Ez ellen egy józan iparos se harcolhat, mert ép elmé­vel senki sem akarhat öngyilkos lenni. A magyar-osztrák tárgyalások megszakadtak Nem lesznek újabb tárgyalások. — Áthidalhatatlan ellentét. (CTK) Budapest, febr. 25. Itteni lapoknak jelentik: A tegnapi magyar-osztrák tárgyalások Nyugatmagyarország ügyében váratlan megszakításának oka az a körül­mény, hogy a magyar referensek előadása után bebizonyosodott, hogy a magyar és osztrák álláspont között olyan áthidalhatatlan az ellentét, mely minden további tár­gyalást lehetetlenné tesz. Minthogy egyik fél sem akceptálta a másik felfogását, elha­tározták, hogy utasításokat kérnek kormányaiktól. A referensek ugyan kijelentették, hogy jövő héten új tárgyalás lesz, mégis bizonyosra vehető, hogy az nem következik be. Az ungvári lázadási per második napja Uzhorod, f­ebruár­ 25.. (A »Kassai Újság« tudósítójának tele­­fonjelentése.) Tegnapi tudósításomban beszámoltam annak a szenzációs láza­dási pernek megindut­ásáról, amelynek anyaga egy Ruszinszkóban szervezett lázadás a csehszlovák katonaság ellen. A hadbírósági tárgyalás második napjá­nak délelőttje a fővádlott Kárász főhad­nagy] kihallgatásával telt el. (Itt a cenzúra 6 sort törölt.) A vádlott a hozzá intézett kérdésekre el­mondta, hogy 1920. júniusában maga köré gyűjtött néhány tartalékos tisztet, meg vagy tíz magyar legé­nyt és elin­dult forradalmat csiná­li. »[De akartam adni — mondja — a drótot Horthynak, hogy­ jöjjön, a talaj elő van készítve.« A vádlott nem védekezik, inkább vádol­­ja magát, magatartásával imponálni, akar a hadbíróságnak. — Bűnösnek érzi magát ? — kérdezi az elnöklő hadbíró. — Némileg igen — válaszolja.­­­­ Lází­tás és lázadásban igény de kémke­désben nem. — Mi volt a célja a lázadással?­ — Hogy a külföld előtt dokumentál­jam a nép elégedetlenségét. A további kérdésekre elmondja a vád­lott, hogy a Károlyi-rezsim alatt a za­laegerszegi nemzetőrség parancsnoka volt, a kommü­n alatt mint ellenforrada­l márt letartóztatták. Kiszabadulása után elhatározta, hogy törzstisztekkel szövet­kezve csinálni fog valamit, hogy az e­­­vett területeket a magyarság­­ számára visszaszerezze. Nagyige jécre szökött, maga köré gyűjtötte Derűkét, Tomcsá­­nyit és több magyar fiút. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Több legényt maga mellé véve, Mau­ser­ pisztolyával kezében a korcsmába ment, ott elfogta és lefegyverezte a köz­ség egyik csendőreit. A csendőr­ arra kérte, hogy inkább lőjje agyon, mert azt hallotta, hogy a magyarok kínozzák az elfogottakat, ő megnyugtatta, hogy nem lesz bántóidása. A korcsmából a csend­­őrörmester lakására mentek és Kárász őt is lefegyverezte. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Még a csendőr,laktanyába mentek és el­ T­őzsd­e-Deviza. Pfágtl d«Fis«I­ öspont Szamkj­egyek Február 25, Zürichi valutapiac Budapesti tőzsde Február 24. Február 25, Amsterdam . 2818­ 60 Milano , 191 — Berűn . . . 129 60 Pária . . . 680 50 Bukarest . . 105­ 75 Landon . . 315 — Szófia ... 9525 Béva ... 1072 Zürich . . , í853'50 Péíarvár . . 8 55 Bel grid « ■ 2'3 50 New-York . 8150 Stoakholn , 1808-2 J Brüisesl . 602 sO Romár. . . 115 75 Márka . . 129 50 Nőivé* . . 1414.5!) Belgái ■ . . 90— Svéd . .. , 180450 Svájc . ..1848 50 Francia . • 577 60 Irán . . . 146940 Amerika! 80­50 79a0 Ólra* . . S91*— Lengyel . . 755 Angol 813*— 312.— •saix. híiyags. 10 72 Budapest 16­— Február 23. Berlin . . . 987 New-York 604­— Bécs . . . 1*30 London . t 23 44 Prága . . . 7­50 Pária ... 43 40 Milano 1 . 1202 Budapest . —"— Bukarest . —Oszt. bélyegzett — M­agyar hitel 17«5— Jelzálogbank 430— Angol-magy. 890— Salgótarjánij 69­0— Leszámitolás­. 765— Rimamurányi 3300— BaAsDtMtl VRiutaplt« Februái 25. Lei . 635-650- Dollii 520*— Milks 820—840— Lira , 1830-1850*— Fant 19 »0-2020 — Rubel , , 220 — Bio* 70 — 73*— Ssksl , 645*— Szombat, 1921 február 26 hozták onnan a fegyvereket. Kárász kihallgatása után, Tomcsányi került sorra. Vallomásában előadta, hogy Kárász felhívást diktált neki toll­ba, amely következőképen hangzo­t :­ „ »Hozzátok szólok a keresztény magyar testvéreim ! Hát még mindég nem ébred­tetek tudatára annak, hogy a gaz zsidó fajta volt oka minden bajunknak Go hogy ez a galád népség meg mindég a nya­kunkon ü­l ? Én, az ungvári körlet kato­nai parancsnoka, azt a parancs­ot kap­tam Horthy kormányzótól, hogy körle­temben a statáriumot kihirdessem. Ká­rász Irhdg fcr­., katonai parancsnok.« Elmondta­ továbbá Tomcsányi, hogy Kárász fenyegetései miatt volt kény­te­en szolgálatára lenni, ölj Ielövéssel, csa­ádját kiirtással fenyegette. (Telefonbeszélgetésünk végével a tár­gyalás még folyik.) Együttes roham a Habsburgok ellen Belgrád, február 25. (Budapesti tudó­sítónk távirata) Munzoni olasz követ egy újságíró előtt kijelentette, hogy Olasz­ország szövetségre lépett Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával, hogy a Habs­burgok visszatérését együttes erővel meg­akadályozzák. A Szobár-párt új vezetőséget kap (CTK) Bratislava, február 25. A lapok különböző híreire vonatkozólag a szlovák nemzeti és földműves (Srobár) párt végre­­­hajtó bizottsága megállapítja, hogy Srobá és Hodzsa Milán között felmerült diffe­renciákról terjesztett hír alaptalan. Mint­hogy a párt elnöke Blahó Pál dr. le­mondott, a végrehajtó bizottság 3 tagú elnökséget ajánl Branecky, Hodzsa és Szobhár képviselők személyében. A végre­hajtó bizottság legközelebbi ülésén az elnökséget véglegesen fogják megválaszani. A lisztellátás krízise A gazdasági tanács tag­ai Bratislavá­­ban. A polgár­mester Prágába utazott a lisztszüség­­let rendezése céljából. A háborús évek közélelmezése, főként a lakosságnak kenyérrel és liszttel való ellátása, rendszerint a tavaszi hónapokban vált kritikussá. Azóta a helyzet nem sokat változott. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.)­ Kosicének már február 15-ike óta nincsen hatósági főzőlisztje, helyette a város által vásárolt amerikai, Hollandiában őrölt lisztjét osztják ki Nem sokkal reményteljesebb a kenyérliszt kérdése sem. A gazdasági tanács minden lehetőt elkövetett, hogy a város liszt raktárait tartalék liszthez juttassa, felküldte tehát Bauer Gusztáv városi ta­nácsnokot és Mizsik Józsefet, a szociál­demokrata pártnak a gazdasági tanácsba delegált tagját Bratislavába, hogy a köz­­élelmezési minisztériumban erélyes formá­ban sürgessék a Kosice részére szükségelt lisztmennyiségek halaszthatatlan biztosítá­sát, illetve kiutalását. A két delegátus útjának eredményétől függ, vajjon sikerül-e a lakosság további liszt- és kenyérellátá­sát biztosítani. A Kosice által vásárolt több vagon rizs ügyében lényeges fordulat állott be. A

Next