Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)

1922-07-04 / 149. szám

\ UlUiU. J%Ö*151T&^, tarttassék, legalább 2 évre biztosítsák még fennállását, hogy a joghallgatók tanulmányaikat befejezhessék. Akormányrendelet egyes pontjainak módosítását részletesen felsorolja a memorandum. A memorandumot egyhangúlag elfogadta a nagygyűlés s a küldöttség kijelölésével az előkészítő bizottságot bízta meg. Spenik elnök fölolvasta az üdvözlő táviratokat, a vidék csatlakozó leveleit. Dr. Baintner Hugó dékán zárószavaiban sok sikert kívánt a mozgalomhoz. A válság el fog múlni — mondotta — szebb, jobb jövő fog jönni. Ne csüggedjen senki, tartsanak össze a nagy cél érdekében. A monstre-gyülés ezzel véget ért. Titkos fegyverraktárt fedeztek fel Németországban misztérium elrendelte, hogy a „C“(Consul) szervezet minden tagját le kell tartóztatni, akik részt vettek az összeesküvésben. A gyanúsok jó nagy készét a reratírőrség már letartóztatta. A letartóiztatottaknál számos gyanús és kompromitáló iratot találtak, mindezeket azonban a rendőrség a nyomozás sikere érdekében még nem hozza a nyilvánosságra. A hamburgi rendőrség a köztársaság védelme érdeikében jónak látta, hogy körülbelüli húsz különböző nemzeti egyesületet és társulatot feloszlasson. Ünnepélyes tüntetés a köztársaság mellett. A Kassai Újság jelezte mmár, hogy a a szociáldemokrata párt a liberális polgársággal együtt nagy tüntetést tervez kedden a köztársaság mellett. Az ünnepélyes manifestáciió részleteit a rendőrség már kidolgozta -és megállapította: a demonstráció Berlin nyugati negyedében fog lefolyni.A tüntetést tompítani akarja a fideszi t egyszocialista párt s azt ihirdeti, hogy -nem szabad •igaz -németnek részt vanni benne,miért a tüntetés isak elmérgesíti a Myzetet. A weinmari jelentés szerint a thüringiai imi-Berlin, július 3 .(Saját tud. táv.) A berlini rendőrség fokozottabb mértékben folytatja az országot behálózó forradalmi reakciós kapu haszólását. Ezen a munkáijiában megtalálta a C-szerkezet egyik fegyverraktárát. A fegyverraktárban volt az a gépfegyver, amellyel Rathenaut meggyilkolták. Ezen kkivüll találtak ott két aknavetőt, hati nehéz, mégy Ikönnyű gépfegyvert, 150 gyalosági fegyvert és i mély sok muníciót. Álhírek a királyság visszaállításáról. Németország egyik államában sem tombol annyira a reakció és sehol sem kívánják -annyira -vissza a monarchikus államformát, Mint Bajorországban. Minden puccs, összesiktüvés, merénylet szálai itt futnak össze és itt kell a legéberebb ‘gonddal őrködnie a köztársasági pártinak, hogy a királyságot hirtelen vissza ne állítsák. A helyzetre legjobban jellemző az a hír, amely nem kevesebbet jelentett, iránt azt, hogy Bajorországban ,kikiáltották a királyságot. A délhivatalos Wolff-ügynökség most I k kénytelem volt a legerősebb hangra nyilatkozatban ezt a hírt megcáfolni Harc a „C “-szervezet ellen. A Kárpát Egyesület 50. évi főállásának megünneplése Díszközgyűlés Tátrafüreden. — Jelentés az Egyesület működéséről. Tátrafüred, joáius 2. (Kiküldöitit munkatársuinktól.) Nem a Tátrának, nem a turistáknak, hanem az egész zipszerségnekk tvollt ünnepe a tegnapi nap, midőn a legkisebb falutól a Zipszer fővárosig minden éipkézláibu ember Ölfüredre, Poprádra zarándokolt, hogy ott meleg szívvel ünnepeljék a „Karpathen Verein“ fennállásának ötvenedik évfordulóját. Már szombat délután megváltozott a csendes Magas Tátra egykor oly híres fürdőhelyének, Tárnaófürednak a képe. A villamosok túlzsúfoltan kapaszkodtak fel a lejtős ,szerpentinen és kocsik barrikádozták az országutat. Estére megteltek a villák, tele volt a Grand és a Lillientihal .vendéglő „W“ alakú hosszú,terített asztalai előtt fogyasztották ünnepi vacsorájukat a vendégek. A barátságos ismerkedést hajnalig tartó szórakozás követte. Hasnap reggel 1 ® órakor a. .JKunszatonte“ gyűltek össze a vendégek a „’Kárpát Egyesitet“ 50. évi ünnepi gyűlésére. Az egyesiílét elnöke:: *. Greür Mihály főorvos nyitotta meg a gyűlésit — A Kárpát Egyesület 50. évi születésnapjára gyűltünk össze valamennyien — mondotta bevezető beszédjében. Az ember életében 50 év minden, ám az 'Egyesületünknél, amelyre az emberi kultúra istennője ad életet és úgy az nincs körülhatárolva, rövid időnek mondhatja az elmúlt félévszázad. — A Kárpát Egyesület múltja egy nyitott könyv ,a turisztika, a hegyeik és faioigyeik évkönyvei.. Negyedik tényezője a mi vidékünk kultúrájának. Most már az ember nyugodtan szentelheti magát a természet szépségeinek és élvezheti annak varázsát. Ez ,a mi célunk, ez a mi akarásunk.Ennek a célnak érdekében nyújtja baráti jobbját a jelenlevőknek a Kárpát Egyesület. Bevezető beszéde után örömmel üdvözli a nagyszámú közönséget, közülök név szerint emelve ki a hatóságok és testvéregyesületek kiküldötteit, így elsősorban üdvözli: dr. Vrhovszky helyettes zsupánt és kért tegyen segítségére az egyesületnek nemes törekvésében. Dr. Vrhovszky válaszában megköszönte a szives fogadtatást ,és dr. Ruiman János zsupán üdvözletét tolmácsolta. Nagyon jól tudja — ugytmond — hogy mit tett az Egyesület az elmúlt évben a Tátra turisztikájáért és idegenforgalmáért, amely munka most felbecsülithetetlen. (Reméli, hogy a többi soasoncélú egyesületekkel karöltve a jövőben még fontozottabb mértékben fognak dolgozni a nemes célért. Ö és Ruman zsupán, a saját ésaz egész zsupáni hivatal nevében biztosítja az Egyesületet, hogy náluk mindenkor támogatásra fognak találni. — Vrchovszlky dr. válaszát a gyűlés örömmel fogadta. Üdvözlések. 'Graft? elnök üdvözölte' Votruha kapitányt, aki az islei brigád és a Pbabai Turista-Egyesület, Orel őrnagyot,, a poprádS13. ezred parancsnokát Dusil vezérkari kapitányt, aki az iglói brigád képviseletében jelent meg,, továbbá Drehl József ((Lengyel Kárpát-Egyesület), dr. Puffer (Deutscher Alpeiverein -Prag), iherp dr. ('Sieben bürgischer Karpatenverein), dr. Ott Karl (Mährisch - Oskau), Krocsek (Bielez-BSala), August Riedl (Sudetenverein), Vigyázó János (Magyar Turista-Egyesület) s kiküldöttteket, továbbá a német vendégeket, akiknek jelenléte biztosíték arra, hogy a testvéri kapocs az egyesületek között még szűnt meg. Örömmel állapítja meg, hogy az alapítók közül tizenegyen még ma is élnek és munkálkodnak az egyesület életében. Az elnök üdvözlő szavai után tolmácsolják megbízóik üdvözletét és jókívánságait. A jelenlevőknél különösen élénk visszhangra találtak dr. Staffer, a Karpatenversuth német-iszilléziai csoportja kiküldöttének szavai, aki hangsúlyozta, hogy az egykor oly erős sziléziai csoport ma a mostoha sors miatt a szó szoros értelmében válsággal küzd. Kéri a hatóságok jelenlevő képviselőit, ne tekintsék a turisztikát politikai kérdésnek, adják meg számukra a szabadságjogokat, hogy valamennyi egyesület közös erővel fáradhasson nemes célja érdekében. Ezt annál inkább megteheti, mert egyesületükből száműzve van minden politika, minden vallási, vagy nemzetiségi kérdés.Utána a budapesti Encián-turistaegyesület céinevében Vigyázó János,, a Kárpát-egyesület kasnevében Vigyázó János,a Kárpátegyeslet kassai, eperjesi és gömöri csoportjainak nevében pedig Konrádi Lajos üdvözölték az egyesületet l évfordulója alkalmából. Hafty tanár, az egyesület főtitkára röviden is mentette a Milfőidről érkezett nagyszámú üdvözlő üzeneteiket, így a stockholmi, lerakói, fiumei olasz, Jettlandi német, müncheni, wieni, mecseki éss budapesti hasonló egyesületek küldték el üdvözleteiket. Fischer Miklós ,tiszteletbeli tag nagy hatást keltett ünnepi beszéde után az egyesület elnökségének, illetve választmányán‘ jeáfszítesfre;’ került a ior. Az elnökség indítványa alapján a következőket választották meg: Az albizottságok vezetői lettek: Hajts Béla Intó. Kirándulás: Grosz Alfréd tanár Késmárk: Sárkány Jenő Eperjes. Irodalom: Dr. Bruckner Károly Késmárk. Mentési: Dr. Gábor Tátraszéplak. Vezető: Amlbtczy Albert Schagsndorf. Vizsgázó-bizottság: Kolos Ede, Stenczel Pál és Horti V. Késmárk. Muzeum: Varga Imre Poprád. Ellenőr: Sünter Tih. Késmárk. Minthogy szükségessé vált a választmány kiegészítése is, ennek tagjaiul a következőket választották meg:Dr. Kállay József Bratiszlava, dr. Ruiman János Kosice, Berg Géza tanító Lőcse, Bruckner Ottó igazgató Késmárk, Bi^tovcsián Béla Neusotl, Ereőd, Tibor dr. igazgató Kremnitz, Forberger Árpád igazgató Matlárháza, dr. Gátnám A. főorvos Tátrafüred, Gregorovitz Henrik bíró Rimaszombat,Haviar Mihály főszolgabíró Szepes Béla, Hoffmann Lothar mérnök Mährisch- Ostrau, Instituton Endre mérnök Rimaszombat, Jéger Árpád igazgató Uhmgarten, Kiszely Benedek Csorba, Kolos Ede Késmárk, Kehler Ede Késmárk, dr. Korányi Károly Kosice, dr. Klinisch Pál Tátraszéplak, Kurisch Mátyás Matzdorf, Mlinárcsik Miklós Igló, Ormay Pál dr. Konitnyica, Oszwald Julia Késmárk, Patonay Adolf Késmárk, dr. Pailencsár János Késmárk, dr. Payer Géza Poprád, dr. Pongrácz Gusztáv rendőrtanácsos Tátrafüred, ifj. Reichhardt Dezső Tátraotthon, Seidl Sándor Bratiszlava, Szepessi Félix Podolín, dr. Mán Emil Georgenberg, Tay Aladár Kosice, Tannerle Rudolf Testihen, Teschler Kálmán Poprád, Veribovszky Aurél Poprád, Vukovszky Armand Kosice, Vrchovana Miklós Lőcse, Simáim Ede Poprád, Zuber Oszkár mérnök Késmárk és dr. Szent-Ivány József. A választások után Wein Aladár egyleti titkár (Késmárk) beszámol az egyesület működéséről az utolsó három év alatt. Előadó kérte jelentésének elfogadását, továbbá indítványozta, hogy dr. Kállay Józsefnek, dr. Ruiman Jánosnak az egyesület köszönetét tolmácsolják, továbbá jegyzőkönyvi köszönetet szavazzanak meg a Tátrai h. é. villamosvasut rt.-nak, Sanner Tivadarnak, aki az egyesület részére ingyen irodát ad, továbbá Oszwald Irma és Oszwald Julisika úizleányoknak, akik az egyesület írásos munkáit végzik el díjmentesen. A gyűlés vagy az előterjesztést, mint a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Dr. Gulhi Mihály elnök zárószavai után a gyilos véget ért. bbmmvl1 atngwuci ww ■ taummml Az üzenet írta: LAKATOS LÁSZLÓ. (Ennek a kis drámai jelenetnek szereplői egy férfi és egy nő. A nő Irén, második felesége Ádám Istvánnak. Ádámot megcsalta az első felesége, Edith, aki különben unokanővére volt Irénnek. Irén az Edith idejében még csak olyan ,tűrt személyféle, szegény rokon stb.a háznál, Edith halála után annak utódja.Az első asszony egy Tóth Lala nevű muzsikussal csalta •meg Ádám Istvánt. Ez — igazi férj —■ csak akkor tudta meg a dolgot, amikor az asszony már régen lent a földben és ő szegény ujra •nős. Második felesége az elsőnek, az árulónak vére. Ő a második feleséget bízza meg azzal, hogy most — miután már mindent megtudott— utasítsa ki a házból azt, aki cinkosa volt az elsőnek. Ez fog történni a következő jelenetben, amely egy verandás nagy szobában játszódik.) IRÉN (kis ideig gondolkozik, azután megrántja vállát. Lassan a jobb veranda-ajtóhoz megy, kinyitja, kiszól rajta. Lala! LALA (bejön): Már végeztek. Irénke? IRÉN: Az urammal? Igen, mi ketten már végeztünk. LALA: Tessék? IRÉN: István elment, így is mondhatnám, megszökött. LALA: Nem értem. IRÉN: Hátrahagyott egy csúnya üzenetet. Én rám bízta,hogy adjam át magának. LALA: Csúnya üzenetet nekem... Á, hát ezért volt az imént olyan ideges. Igen... és én szamár, leülök a zongorához és eljátszom Chopin Barcaroláját. IRÉN: Behallottam a másik szobába. Nagyon szép volt. Isteni. (Szünet.) Üljön le kérem. Lala. LALA (leül.) IRÉN: István mindent tud. LALA: Tessék? IRÉN: Az uram mindent tud. LALA (felugrik): Nem értem, mit tudhat... nincs ■ semmi, amit... IRÉN: Mindent tud. LALA: De kérem... IRÉN: Még azt is, hogy Öecsike a maga gyermeke. LALA (kese szinte bénán csap le a sz íróasztalra): "Rettenetes! . . . IRÉN: Várjon, ez még semmi Azt üzeni magának, azt követeli magától,hogy ne járjon többé a házba. A gyermekét azt természetesen láthatja időnkint, de sem itt Men, a gyermeket persze ő fogja nevelni továbbra is. Mi fogjuk nevelni. LALA: Irénke és maga azonosítja magát vele! Ez nem lehet! -Ezt nem tudom elhinni magáról. Azonosítja magát ő vele? IRÉN: A felesége vagyok. (Pici.szünet.) Semmi szavam sincs a házban. LALA: De mégis... IRÉN: Az én személyemet lesz szíves kihagyni a játékból. Én átadtam egy üzenetet, megtettem , amit rám parancsoltak. Ernisd az egész. LALA: Nem tudoik elmenni. IRÉN: Tessék? LALA: Előbb tudnom kell valamit. IRÉN: Már mindent tud. LALA: Az egész oly váratlan, oly lehetetlen... És éppen ima? Talán ma tudta meg ő? Ma jött rá? IRÉN: Már régen tudja. LALA: Mióta? IRÉN: Ne kérdezze. LALA: Már régen tudja és... IRÉN: .. . és most nem tűri tovább. Igaza van. Maga se tenne másként az ő helyeiben. ■ Képzelje magát bele az ő helyzetébe. LALA: Örökre elhagyni ezt a házat, ahol a gyermekem van és ahol lakott az, akit... IRÉN: ...akit szeretett. Edith. LALA: Annyi drága emlék, eleven és holt emlék itt és most sose lássam többé ... IRÉN: Ő így kívánja. A legkevesebb, amit megkövetelhet. LALA: Pokoli. Csak azt az egyet szeretném tudni, akarom tudni, azt az egyet, hogy... IRÉN (közbevág): ...hogy ő hogyan tudtam meg? LALA: Igen. Ezt, ezt, tudnom kell. IRÉN: Szegény ember, ne törje a fejét. Magát elárulták neki! LALA: Á! Kicsoda?IRÉN: Nem mindegy? LALA: Igazán nem az. Vagy gondolja,hogy ezt tűröm, csak úgy fizetség nélkül. Én rajtam még sosem fogott ki senki sem az életben. (Mintegy magában): Ki volt? Ki lehetett? IRÉN: Egy nő volt! LALA: Ezt mindjárt sejthettem volna. Csak nőtől telhetik ki ennyi céltalan és ostoba kegyetlenség. (Pici szünet, hirtelen ráeszméléssel.) Az anyja volt. IRÉN:Nem az volt. Az anyja ma sem tud semmit sem. LALA: Hát akkor? IRÉN: Ejnye, de követelőző. Egyenesen felelősségre von. Tőlem kéri számon... LALA: Nem magától Irénke. De engedjen meg, valakit csak kell kérdeznem. Keresnem kell, tapogatóznom. IRÉN: Sosem fog az illetőre ráakadni. LALA: Vagy sokkal hamarabb, mint gondolja. Nem kell sok ember közül válogatnom. Maga megmondta, hogy nő volt. Olyan kevesen lehettek, akik a titkunkat kileshették ... IRÉN: Csak egy volt, egyetlenegy nő, aki •— kileste a titkukat. LALA: Maga tudja, hogy ki volt? IRÉN:Ez nem tartozik ide. LALA: Kérem, ne dugdossa őt, ne mentegesse ... IRÉN: Eszem ágában sincs. LALA: Nem érdemli meg magától, Irénke,hogy rejtegesse őt. Rá fogok akadni! Hiszen olyan könnyű megtalálni! IRÉN: Gondolja? LALA: Csak olyan valaki tehette, aki gyűlöl, akinek útjában állok. IRÉN: Maga nem áll az illetőnek az útjában. LALA (türelmetlenül): Hogy mondhat ilyet. Újra kérem, ne mentse őt. IRÉN: Nem áll az útjábam Ha egy nő egy férfi ellen tesz valamit, valami csúnyát, valami borzasztót... LALA: Rettentő gyávaság volt! IRÉN: Akkor az a férfi nem állt annak a nőnek az útjában, hanem... LALA: Hanem? IRÉN: Hanem az illető férfi — kitért az illető nő útjából. Túlságosan is kitért, vak kegyetlenséggel félreállt, nem látta meg, nem törődött vele, a titkolt, a lefojtott, a megalázott, a letaposott szerelmével. (Kifakadva.) Rettenetes volt nekem látnom magukat napról-napra,magát és Edithet. Neki ura is volt, gyermekei, boldog és gazdag és én árván és szegényen, hév lányságommal, forró és tikkadt koldus. Az urak szerelmeskednek és a cseléd a szomszédos szobában sir. Nagyon megkínzott engem Lala! -Azok az esztendők! A legjobb, a legszebb időm lehetett volna és ezt most már sosem adhatja vissza nekem. Soha! Soha! Már engem nem állíthat talpra soha és senki sem! Senki! Senki! (Az íróasztalra borul, heves vonaglással zokog.) LALA (az asztalhoz lép, egészen közel a nőhöz): Irénke, maga engem... Ó. ha tudtam volna, sejthettem... Irénke!... (Ráhajol, meg akarja csókolni. Ajka alig érintheti a nő haját.) IRÉN (önkívületben felpattan): Takarodjék! És most már én küldöm! Én! Érti?! LALA (Újra közeledik a nőhöz.) IRÉN: Menjen! Mégsem vagyok koldus!