Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-03-24 / 69. szám
& oldal. Feltámasztják a a lakáshivatalt Kosként i minisztérium leirata a városhoz (Saját tudósítónktól.) 1922. augusztus 19-én irdették iki a 225. számú lakástörvényt, mellyel elhatalmazást kapnak az egyes községek arra, ogy saját (belátásuk szerint a helyi viszonyokaik megfelelően alkalmazzák vagy nem alkalmazik a lakástörvényt. A törvény megérkezett a csicei hatóságokhoz is, a zsupanátushoz, a váoshoz és a rendőrségre is és annak idején a hátságok tanácskozásokat folytattak arra nézve, úgy véilszerű-e, ha a város él e törvényi adta >gaival. A törvény fontos rendelkezéseket taralmaz a lakások bérbeadásának szabályozására Így többek között megköti a háztulajdonos,letve a lakás bérbeadójának jogát arra nézve, ogy a megüresedő lakással szabadon rendeikezen. A törvény értelmében a háztulajdonos szabadon csak azon lakások felett rendelkezhet, melyekben a megüresedés előtt nem állami tisztviselő lakott és az új bérlő megfelel azon követelményeknek, melyeket a törvény taxatíve kásorol, követelmények, hogy a bérlő 1.köziunikcióárius legyen, 2. helyi illetőséggel bírjon* 3. keeskedelmi, ipari,bánya stb. vállalatoknál bírjon skalmazást, 4. átköltöző, 5. idegenből jött csehslovák állampolgár legyen. Ezeknek a követlményeknek az ellenőrzésére hivatott a potjicai hatóság, illetve az esetleges lakáshivatal. A törvény rendelkezése szerint az egyes közegeknek nem kötelessége, hanem a szükségez képest joga volt igénybe venni a törvény edveziményes rendelkezéseit. Kivételt csak a megüresedett lakásokról felfektetett nyilvántartás s az állami tisztviselők lakásaival való diszonálás képez, melyek az egyes községek állásontjától függetlenül is érvénybe léptek. Kassán a város képviselőtestülete annakidején nem foglalkozott a törvény alkalmazásának kérdésével, mert általában az volt a vélemény, hogy a lakásviszonyokat jobban megjavítja és szabályozza a szabadforgalom. Ezért a törvényt a város nem használta föl, el nben a timpanátus utasítására a rendőrség azllami tisztviselők lakásainak biztosítása céljáés lakáshivatalt álított föl. Ez a lalkáshivatal működött sokáig, mert a törvény téves értelmezése számos kellemetlenséget okozott a hatóágnak. Legújabban a minisztérium kereste meg várost az irányban, hogy miért nem léptette letbe a 225. számú lakástörvényt? A város — mint értesülünk — a községi képviselőtestület le viszi a lakástörvényt és ez fog dönteni aföit, hogy szükségesnek találja-e a törvény kedezményes rendelkezéseinek igénybevételét, úgy sem. roham a magyar vonatkozású szentképek eltávolítására (Saját tudósítónktól.) A csehszlovák köztáraság megalakulása után Szlovenszkón igen teintélyes számú cseh tisztviselő hevezkedett, akik az itteni nép valllásos érzületét nem ismerték és éppen ezért gyakran nem is respektilták. Emlékezhetünk még az elmúlt év nyarán irtént kassai szoborrombolásra, amikor „ismeretlen tettesek”” a bankói Lujza-forrás alaitt álló kápolna Szent János-szobrát összetörik. A fejét leventék és ostoba csínyből a szobralak kezei közé rakták. A város egész katolikus társadalma felháborodott akikor és Döntőn elhatározással 36 ezer koronát adott ösze az uj kápolna céljaira, mely ugyanazon aelven fel is épült. A nemzeti és vallási türelmetlenség azóta sem sokként, amit az alábbi eset bizonyít: Kassán, a Kálvária utca 27. számú ház egyik irkához hozzáépítve áll évtizedek óta egy kis ápolna, melyről a környék éltesebb I hüvői érekes legendát beszélnek. Az 1850-es évek közt a házat egy kassai civil vette meg, aki nem aívesen látta a kertben álló öreg, rozoga káolmáit. Nem is nézte sokáig, hanem egy nap bontatta. A környék ájtatos hívői ekkor megmondták: Az Isten megbünteti, mert lerombolta kápolnát! És a büntetés az emlékezők szerint e is következett, mert a háztulajdonos pár év múlva meghalt. Az örökösök azután tíz Isten haragjától való félelmükben a ház sarkához építtették az új kápolnát, mely mind a mai napig fennáll és rendes stációja a bucsujárók tömegeinek. De a jelenlegi tulajdonosnak sem nagyon konveniált a kápolnai és az egyházi hatóságokhoz fordult azzal a kérelmmel, hogy vitessék el. Az egyházi hatóságok megvizsgálták a kápolna ügyét i és arra a megállapításra jutottak, hogy a kápolna magántulajdon, a háztulajdonos kizárólagos tulajdona. A dolog itt ennyiben maradt, a kápolnát pedig továbbra is meghagyták régi helyén. Nem sok idő múltán váratlanul a rendőrség avatkozott a kápolnaügybe. Átiratot intézett a városhoz, melyben intézkedést kért a kápolnában levő Szent István-kép eltávolítására. A képben kifogásolja, hogy az Szent Istvánt a magyar koronával ábrázolja a lábai mellett Magyarország címerével. A város úgy határozott, hogy a műemlékeket gondozó országos bizottságot kérdi meg, milyen szellemben intézze el a rendőrség átiratát. A környék katholikus hívői körében nagy nyugtalanságot keltett a kápolna elleni roham. Forradalmi jelenségek Németországban és Ukrajnában A német összeesküvés célja volt a kormány eltávolítása és a szocialista miniszterek elpusztítása. Berlin, márc. 23. (Saját tud. táv.) A német kormány messzeágazó összeesküvést fedezett föl, melynek vezetője Rosbach, szolgálaton kívüli főhadnagy. A rendőrség házkutatást tartott a főhadnagy lakásán és a Német Nemzeti Párt irodáiban. A beható házkutatás igen bőséges adatot és anyagot szolgáltatott a rendőrségnek, melyeknek alapján az egész összeesküvés, a legkisebb részletéig is, napfényre került. Az összeesküvőknek az volt a céljuk, hogy a Kapp-féle puccshoz hasonlóan, a német birodalmi kormányt eltávolítsák, a porosz alkotmányt megváltoztassák, a szocialista minisztereket merényletekkel elpusztítsák, a birodalmi gyűlést és a porosz országgyűlést szétkergessék, a weimari alkotmányt hatályon kívül helyezzék és helyébe a német nemzetiek és a nemzeti szocialisták diktatúráját fölállítsák. A vezérek már mozgósítottak. Az egész német nemzeti és nemzeti szocialista tábor rendelkezésükre állott. Kidolgozták a Berlin elleni fölvonulás tervét is. A birodalmi kormány mindent megtett, hogy az államcsínyre vonatkozó törekvéseket csírájában elfojtsa. A francia kormánynak a legpontosabb értesülései voltak a fölforgatók erőszakos terveiről és a tájékozott német körökben azt tartják, ha a német forradalmi elemek megvalósítják államcsínnyel az ország kormányának megváltoztatását, akkor a franciák is megvalósítják ama régi tervüket, hogy Berlinbe bevonuljanak. Ezért kísérték nagy figyelemmel a német reakciós körök mozgalmát, amelyet éppen azért támogattak, hogy a világ előtt erkölcsi jogcímük legyen arra, hogy rendcsinálásra bevonuljanak Berlinbe. Az ukránok a lengyelek ellen. Ugyancsak forradalmi mozgalmakat jelentenek Lembergből, ahol az ukránok óriási tüntetést rendeztek a lengyel elnyomás ellen. Az ukránok — körülbelül húszezren — népgyűlést tartottak, amelyen a legélesebb hangok hallatszottak a kormány ellen. A vezérszónok, Romancsuk, az országgyűlés volt elnöke, proklamációt olvasott föl, amelyben fölszólítja az ukránokat, hogy lépjenek be a lengyel hadseregbe, hogy így fegyverhez jussanak és az így kapott fegyvert fordítsák a lengyelek ellen. Az izgalom oly nagy fokra hágott, hogy a lengyelek méltán féltek forradalmi jelenetektől, miért is a rendőrség közbelépett és a gyűlést föloszlatta. Ebből véres összeütközés támadt az ukránok és a rendőrség között, amelyben többen halálos sebet kaptak. A rendőrök közül nyolcan sebesültek meg. Számos embert letartóztattak. Állami alkalmazottak tiltakozó nagygyűlése a fizetésleszállitás ellen Demonstráció az 1922. 394. sz. törvény ellen. — Memorandumot küldtek a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. (Saját tudósítónktól.) A kontoei állami alkalmazottak a fizetésleszállitás előtti tizenkettedik óráiban tiltakozó gyűlést tartottak a Schalkház nagytermében. Az 1922 december 20-án hozott 394. sz. törvény szerint .Ugyanis 1923 április 1-től az állami atka mázolták tűzelését tetemesen redukálják. A törvény a fizetésleszálitás indokolásául a megélhetési viszonyok olcsóbbodását jelölte meg. Az állami alkalmazottak hatalmas tömegben jelentek meg a tiltakozó gyűlésen, melyet Wild szervezeti titkár nyitott meg, kinek szavai után Fiatka prágai kiküldött, az állami alkalmazottak központi szervezeti titkára ,a gazdasági viszonyokat ismertette. Míg a drágaság — mondotta — a háború óta tízszeresre emelkedett, addig az állami alkalmazottaik a háborús fizetéseknek legfeljebb ötszörösét kapják. Ennek dacára a legközelebbi időben törvény lép életbe, amely az állami alkalmazottak pótlékait 50 százalékkal csökkenti Rámutatott az adó címén eszközölt levonások rendszertelenségére ismert míg az állami alkalmazottak fizetése évek óta egyforma, addig adó címén mindig többet ,és többet vonnak le. Az állami alkalmazottak még sohasem voltak olyan nyomorúságos helyzetben, mint ima. Beszédét élénk helyesléssel kísérték, majd a gyűlés a következő határozatot fogadta el: HATÁROZAT. Az állami, vasúti és egyéb közalkalmazottak és a tanítók 1923 március 22-én Koálcén megtartott összejövetelükön, tanácskozás után a következő határozatot hozták: — Kérik a csehszlovák köztársaság kormányát, valamint a kormánytöbbségi pártokat, hogy az 1922 december 20-án hozott 394. sz. törvényt haladéktalanul revízió alá vegyék. Ezen törvény alapját az képezte, amit a kormány indokolásul a törvényhez kiadott: az életszükséglet! cikkek általános árzuhanása. Ez az áresés egészen a törvény beadásaa napjáig azt a célt szolgálta, hogy enyhítsen az állam Financiális bajain az 50 százalékos jövedelemadó formájában és a nyugdíjalap illetékeinek percentuális csökkentésével Az árak esését várták, azt hitték, hogy az áresés április 1-én eléri azt a stádiumot, hogy hozzáfoghatnak a drágasági pótlék 20 százalékos csökkentéséhez a vonatkozó törvény 5. szakaszának 2. pontja értelmében és a jövedelemadónak 75 százalékra való felemeléséhez. 1. Az 1922. 394. sz. törvény azonban igen sok családban a jövedelem lehetetlenségig való redukálását jelentené, nem is szólva a drágasági pótléknál szenvedett veszteségről így pld. az anya után fizetett járulékok, vagy a háztartást vezető testvér után adott járulékok, továbbá gyermekek járulékainak stb. megszüntetésével. És most az életszükséglet cikkek leszállítása és az életlehetőségek kiszélesbítése helyett, az élelmi cikkek drágulása dacára újabb érzékeny leszállítást terveznek és egyidejűleg emelni akarják jövedelemadó címén az eddigi levonásokat. Ez annyit jelent, hogy ápr. 1-től a fizetések újból havi 200 koronával lesznek leszállítva. Miután azonban az elvárt árcsökkenés nem következett be, a hivatalnokok és alkalmazottak fokozott gonddal néznek a jövő elé. Az összegyűltek meg vannak győződve, hogy a kormány és a koalíciós pártok azon a nézeten vannak, hogy nem következtek be a remélt előfeltételek, melyek a 20 százalékos csökkentést indokolnák és meg van róla győződve a gyűlés, hogy az ápri 1-i fizetésleszállítást elhalasztják, míg az Indokolt lesz. A gyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy a legrövidebb időn belül juttassa el a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez a minisztertanácshoz való előterjesztés végett. A gyűlés ezzel véget ért. Kemal újabb zavart okoz London, márc. 22. (Saját tud. táv.) Londonban a török ellenjavaslatok beható tárgyalására a szakértőkből három bizottságot alkottak, egy politikait, egy jogit és egy pénzügyit. Mind a három bizottság hozzáfogott a hozzája utalt kérdések tanulmányozásához. A tárgyalás eredményét titokban tartják. Valószínű, hogy a bizottságok munkája 3—4 napot fog igénybe venni. Kemal egy északszíriai küldöttség előtt franciaellenes nyilatkozatot tett, kijelentve, hogy az a terület, amelyen évszázadok óta törökök laknak, nem maradhat tovább francia kézen. Ezen nyilatkozattal az 1921. évi októberi francia—török szerződés főtárgya és jogosultsága megdőlt. Ezen nyilatkozat a francia körökben bombaként hatott. A törökök Konstantinápolyba várják Harrington ezredest, akivel a török kormány külön szerződést akar kötni Konstantinápoly fokozatos kiürítésére. FORUM A gömöri tanítók két nesztora Két kiérdemelt magyar néptanító portréját óhajtom rövid vonásokban bemutatni, amidőn szinte páratlanul hosszú, áldásteljes munkásságuk után, lelki és testi erejük teljes épségében a jól kiérdemelt nyugalomba vonultak. A rimaszombatai áll el fiu-népiskola tanítótestületének két kiváló tagja: Törköly József, iskolavezető igazgató és Váry János, ig.-tanító, vált meg szerény, de fölötte magasztos katedrájától. Törköly József teljes 52 esztendeig gondozta az Urnák kertjét fényes tehetséggel, szent lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgalommal. Váry János 48 évig foglalkozott a halhatatlan gyermeklelkek nevelésével, a természetfölötti felelősségérzet élénk éberségével őrködött tanítványai hitbeli meggyőződésének és kuturális életnyilvánításainak ápolásán. Úgy Törköly, mint Váry tanítványaikban Isten gyermekeit látták. Sziveik magukba zárták a népiskola kicsiny tanítványait s ez a fölfogás egész erejüket áthatotta, lelkük elválaszthatatlan járulékává lett. Innen származott megállást nem ismerő szorgalmuk, iskolai és iskolán kívül való munkájuk: mennél többet tudni és mennél többet tenni s mindezt a gyermek lelki kiművelése által, a haza, az állam és az egyház javára. Ez az életfelfogás magyarázza meg azon szinte csodálatos hatást, melyet tanítványaikra tettek úgy az iskolában, mint a családban, mint pedig kint az életben Ez a nyitja azon nagyarányú sikereknek, miket évről-évre fokozottabb mérvben arattak és miket a felsőbb tanhatóságok mindig a legnagyobb készéggel elismertek. Amidőn a benső érzésemtől ösztönözve rovom ezen igénytelen sorokat, nagyon csábitó reám az alkalom, hogy nesztorainkat dicsérő szavakkal illessem. De visszafojtom e vágyat lelkemben, mert ismerem puritán erkölcsüket s tudom, hogy a magasztalást a dicséretet mindenkor megérdemelni, de sohasem meghallgatni törekedtek, hogy működésükkel mindenkor használni, de sohasem csillogni vágytak. Azonban örül a lelkem azon, hogy annak a szeretetnek, nagyrabecsülésnek és ragaszkodásnak, mely Törköly és Váry — az egész országban szétszórt — tanítványai, tisztelői és barátai szívében él, én lehetek tolmácsolója e lap hasábjain. Hittel és szeretettel dolgoztak mindvégig az embernevelés szent oltárán, ezért munkájuk eredménye: a nemzeté, a hazáé! Már pedig, kik önzetlenül, tiszta buzgósággal, nemes ambícióval, keresztény odaadással küzdöttek a jóért, azoknak fáradozásait nem hagyja nagy jutalom nélkül a jóságos Ég! Lássák ők még sokáig munkájuk sikereit boldog megelégedésben! SCHLOSS LAJOS. — Az iskolák húsvéti szünideje. A közoktatásügyi minisztérium közl, hogy a húsvéti szünet virágvasárnap, március 25-én kezdődik és április 4-én, szerdán, ér véget. A szünidő meghosszabbítása nincs megengedve. — A Huszita-téren vasárnap délelőtt 11 órakor térzenét tart a katonai zenekar. MARIUS MAERTEN (francia) RÓZSA (magyar) 30XMÉRKŐZÉSE ma szombaton este 8 órakor a Schalkeházban. Fő utca 23. válthatók. V