Katholikus Hetilap, 1886 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-08 / 14. szám
Megjelenik minden csütörtökön. — Előfizetési ár : egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyedévre 1 frt. — Hirdetések ára: 4 hasábos petitsor 8 kr. Az előfizetési pénzeket a Szent-István Társulat igazgatóságához, a kéziratokat a lap szerkesztőségéhez (IV. Lövész utcza 13. sz.) kérjük küldeni. ——---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Budapest, 1886. 14. szám. Április 8. A belgák országa. A világ egyik legszebb intézménye,melynek létrehozásában egyházunk annyi — mondhatnám elévílhetlen babért szerzett — s a melyre a világ békéje alapíttatott, a társadalom romlásnak indult. Az a magasztos egyetértés, melyet a keresztény eszmék az emberiség boldogságára teremtettek, elenyészik; — a hazafiság,melynek szent vallásunk fő istápolója volt mindig, elköltözik az emberek rideg szivéből, — a becsület szálai foszladoznak. — Ez képe a belgák társadalmának. — Hatalmas és boldognak nevezé Európa a kis Belgiumot, mintaállama volt a világi szerencsének. Sokszor tapasztaltuk, ha hazai intézményeink reformjáról volt szó, hogy állami ügyeinket intéző köreink ezen boldog országra hivatkoztak; akár szellemi akár anyagi kérdések forogtak szőnyegen, a kis ország volt a vágyak hazája. — Szabadnak, függetlennek s hozzá gazdagnak ismerte a világ, — s a való az ellenkezőt bizonyítá be. — Belgium társadalma a vulkánon tánczol, a szenvedély féket tört, zúz, tör, rombol mindent, polgárpolgár ellen küzd, a fiú talán atyjára támad, — nem ismerik el a hatalmat, nem tisztelik a jogot, nem engedelmeskednek a törvénynek. A politikai sajtó vészes híreket hoz Belgiumból. A társadalmi forrongást a munkások kezdték, követelték azon kiváltságokat, amelyek elérése Európa szövetséges sociális munkásait oly rettegett hatalommá nevelte. Mert ők, a socialisták, ma hatalmat képeznek, mondjon bármit a világ. Az a mozgalom, mely a lefolyt héten évtizedekre feldúlta Belgium társadalmának jólétét, nem Belgiumban birja csupán gyökereit; ez egy háló, melynek szálai Európa minden országában a legégetőbb kérdéseket összekuszálják. — Belgium csak a megfelelő, kedvező talajt adta, ahol ezen mérget rejtő magvak ily bojzorványt termettek. Máris hallik, hogy a belga munkások mozgalmát a világ minden részében szétszórt s a társadalmi rend ellen összeesküdt elemek mily szenvedéllyel pártolják, egyenesen segélyezik azokat, pénzt, ruhát, kenyeret küldenekszenvedő pályatársaiknak! S tegyük fel a kérdést: mi okozta ezen mozgalmakat? Valljuk be őszintén, ha voltak anyagi okok, melyek bizonyos fokig nehézzé tevék a munkások sorsát, tűrhetlenné viszonyaikat, úgy ha a társadalmi rend sarkalatos eleme: a vallás lángja ég a szenvedők szíveiben, a türelmetlenség, a harag szenvedélylyé nem válik. — A vallástalanság éltetője a sociális mozgalmaknak. Ez az a föld, a melyen a világ békéjének megrontói mozognak, gondolkodásuk, érdemeiknek, családi viszonyaiknak, polgári kötelességeiknek veszélye, átka az emberiségnek. S méltán, míg Belgium népe a józan ész tanácsait követve, a katholicismus egyik kiváló országa volt, az állami czélok felé törekvő intézmények mellett a polgárok boldogsága virult. Földművelése előrehaladt, gyáripara elérte a fejlődés azon fokát, hogy produktumai csodálat tárgyai lőnek Európa más iparűző nemzetei szemében, kereskedelme messze kihatott a természet kincseit kizáró tengeri világ minden irányára, a kultúrája emelkedett, Belgium legutolsó földművese, napszámosa élvezetet talált az írás-olvasásban. S mindezt, ezen jólétet megaranyozá a békés társadalom nyugalma, melynek alapköve a vallásosság volt, a tiszta vonzalom a szeretet vallásának tanai iránt, azon elvek iránt, melyek a világ békéjét melengetik. Ám a nemzet nem maradt azon alapon, melyen fejlődése megindult; az egyház-ellenes elvek terjesztését Belgium liberális kormánya kezdé meg, az akatholikus irány feltüzelé az alkotmányos ország választóit, a sajtó sza