Katholikus Néplap, 1855. július-december (8. évfolyam, 1-26. szám)
1855-09-19 / 12. szám
KATHOLIKUN NÉPLAP. Történelmi hittan. (Folytatás.) :-Q|í 2. Isten tökélyeiről és tulajdonairól félkész. Utolsó egyittlétünkkor, kedves a Imrém, ez eszmét: „hiszek Istenben, /' e szempontból tárgyaltuk : hiszem , hogy f egy Isten létezik. Ma e szavak azon értelmét fogjuk előadni: t. i . hiszem mindazt, mit az Isten magáról , kinyilatkoztat a 11.“ Imre. Oh, igen szépen kérem a plébános urat, mert ezután sokkal inkább vágyódik szívem, mint az Isten léte bebizonyítása után. Hogy Isten vagyon , azt minden józan embernek el kell hinni; ellenben : mi az Isten ? ha erről alapos hittel akarunk bírni, azt csak a kinyilatkoztatásból nyerhetjük. L. Gondolod, hogy a hit segélyével egészen fölfoghatjuk a megmérhetlen Isten valóját? I. Korántsem, mert azt akarni annyi volna, mint emberi erő fölöttit kívánni. L. Úgy van, már sz. Ágoston átlátta azt, azért itt imigyen: Akarod az Isten valóját fölfogni; tudd meg, hogy azt soha sem teheted; mert az Isten nem volna nagy, ha eszünknél nagyobb nem volna. Fölségesen nyilatkozott e tárgyban sz. Theo- II. Félév. Poto philu + tatnás, mikor népét a keresztények Istenéről ok -Az ember nem nézheti káprázat nélkül a napot, — melly pedig kisebb teremtményeinek egyike — miképen tekinthetne be a halandó szeme a megmérhetlen isteni Fölségbe? Az ember soha sem leen, képes az Istent egész valójában fölfogni, de legkevésbé a földön. — I. Úgy látszik, már a pogányok is úgy éreztek, kik Semeléről ezt mesélték : Egyszer a legfőbb isten kérésekre megjelent egész pompájában, villámokkal fegyverzetten. Semele annyira nem bírta kiállani a fénylő Isten tekintetét , hogy tüstént szörnyet halt. — E mesének tanúsága az, hogy a halandó nem képes az élő Isten fönségét szemlélni. L. Igaz, de az igazságot sokkal szebben találjuk előadva azon könyvekben, mellyekben egy mese sem találtatik: értem a kinyilatkoztatást magokban foglaló sz. könyveket. Mózes, a nagy próféta, ki, mint sz. Pál mondja, olly hittel birt, hogy szüntelen a látatlannal társalkodnék, kiről maga az ur azt mondja: „szájról szájba szólok hozzá, és színről, nem pedig képekben látja az Urat,de nagy Próféta mondom, egyszer imigyen kérte az urat: „Ha kegyelmet találtam szemeid előtt, mutasd meg arczodat, mutasd meg dicsőségedet.“ Ekkor az Ur ezt felelte : „Arczomat nem láthatod meg, mert senki sem nézhet engem, és él.“ Kijelenté tehát az Ur Mózesnek, hogy senki sem nézheti az Urat egész fenségében. Hű szolga? 12 • Dicsőség ma- i gasságban az Istennek, J s a földön bé- I I keség a jó 7 I akaratú embe- reknek. Ütk.