Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1952 (59. évfolyam, 4-6. szám)
1952-01-25 / 4. szám
1952 JANUÁR 25 Az Egyház demokráciája Írta: KŐÉRBEREKY A. ISTVÁN Valamikor a húszas évek derekán, a kezembe került Woodrow Wilson elnöknek, még egyetemi tanár korában írott, egyik könyve, amelyből a demokráciáról vallott két alaptétele maradt meg emlékezetemben. Az egyik arról szólt, hogy a világ legdemokratikusabb intézménye a római katolikus Anyaszentegyház, a másik pedig megállapította, hogy az Egyesült Államokban a munka demokráciája uralkodik. Amerikában az Egyház az államtól teljesen független társadalmi intézmény jellegével bír s az államhatalommal nincsen közjogi kapcsolata; ennélfogva az Egyház legmagasabb funkcionáriusainak, illetve képviselőinek, az egyházfejedelmi polcot betöltő megyés püspököknek sincsen közjogi szerepük, tehát az államnak az egyházi tisztek és méltóságok betöltésére befolyása nincsen. Egészen más az Egyház helyzete Magyarországon. A Szent István király alapította államszervezetnek — ahogy azt fiához intézett “Intelmei”-ben kifejezte — az Egyház és annak főpapjai első, fenntartó pillérei. Az Egyház megtartó erejét meggyőzően igazolja, hogy a magyarság Európa keleti védőbástyájának a szerepét vállalta és például a keletről jött török hatalom másfélszázadon át tartó magyarországi uralmának kísértései nem voltak eredményesek. Gondoljunk arra, hogy a magyarság elzárkózásával ellentétben, a görögök, szerbek, albánok tömegesen tértek át a török hitére és szolgálták készséggel Nyugateurópa elfoglalására és a nyugati kultúra megsemmisítésére törő török uralmat. A Nyugathoz való hűség minden időkre szóló bizonysága, Mindszenty József hősi magatartása és papságának, az ő példája nyomán jelentkező martíriuma, valamint a Vasfüggöny mögötti magyarságnak kitartása, dacára az ezzel járó emberfeletti és úgy látszik végnélküli szenvedéseinek. Ugyanilyen hűséggel töltötte be az Egyház István király alapította állammal szemben vállalt fenntartó szerepét. A történelem lapjai örökítik meg az Egyháznak a nemzetért folytatott küzdelmét, amelyet szóval, tollal s ha kellett fegyverrel, vérét ontva és lelki hatalmával vívott. Elég, ha a mostani Kossuthünnepek kapcsán éppen időszerű, szabadságharcra utalok, amikor is az Egyház rendületlenül a nemzet és a szabadság oldalára állott. A magyar Püspöki Kar, az 1848. október 28-án kelt és a Koronához intézett felterjesztésében figyelmezteti a királyt, V. Ferdinándot, koronázási esküjére és felkéri, hogy az abban foglalt kötelezettségének tegyen eleget; az utána kiadott közös pásztorlevélben pedig felhívja a hívőket, hogy engedelmeskedjenek a szabadságot szolgáló közhatóság közegeinek. A magyar PüspökiKarnak, mert kötelességét a történelmi hagyományoknak megfelelően töltötte be, a szabadság ügyének elbukása után, hivatalvesztés, börtön lett a sorsa, nem beszélve arról, hogy hány katolikus pap végezte — Haynau gyilkos parancsára — nemes életét az akasztófán. Bizonyságul álljon itt a leghitelesebb tanúnak, Kossuth Lajosnak, az Egyházról írott kijelentése: — Ha van osztály, amely előtt kiváló tisztelettel kell meghajoljnom, úgy a római katolikus papság az, a szegény falusi plébánostól kezdve az egyházfejedelmekig . . . Csaknem egy szívvel-lélekkel a nemzet ügyét pártolták! Mindezekből megérthetjük, hogy az Egyháznak miért volt Magyarországon —szemben amerikai helyzetével — közjogi jellege és hogy miért gyakorolt az a nemzet politikai életére befolyást. Egy másik eltérés az amerikai rendszertől az a körülmény, hogy az Egyház Magyarországon — még Szent Istvántól eredő s bár az évszázadok során lemorzsolódott, de még a legutóbbi időkig is — olyan vagyonnal rendelkezett, amelyik bizonyos függetlenséget biztosított neki a hívőkkel szemben, ami kétségtelenül módot nyújtott volna Rómának arra, hogy az egyházi tisztségek betöltésénél antidemokratikusan hasson. Lássuk, várjon e körülmények közepette miként érvényesültek a wilsoni demokrácia elvei az Egyházban? Eddig négy hercegprímást értem meg: Vaszary Kolozst, aki mint szerény szerzetes indult s lett a történelem neves kutatója, azután a felvidéki, szegény családból származott, nagyeszű és kitűnő szervező, Csernoch Jánost és az ugyancsak felvidéki, kisiparos család sarját, a kiváló egyházjogászt, Serédi Jusztiniánt és végül Mindszenty Józsefet, akiről mindenki tudja, hogy egy nyugatmagyarországi földmíves család adta őt nemzetének. És ők voltak a magyar Egyház fejei, hercegprímásai, az ország első zászlósurai, a legmagasabb közjogi méltóság viselői, akikről mindenki elismeri, hogy jól megállták a helyüket. Ezzel be is fejezhetném a magyar Egyház demokratikus voltának bizonyítását, de meg kell még említenem egyházmegyémnek, Székesfehérvárnak legutóbbi püspökeit, a Felvidékről származó Prohászka Ottokárt, a magyar intelligencia térítő apostolát, a hírneves hitszónokot, a szociális haladás kiváló előhírnökét, aki, mint a legszegényebb püspök, nem átallotta birtokát a nincstelenek között felosztani, és akinek egy kis könyvtárra szóló írott művei, évszázadok múlva is hatni fognak nemzete és az emberiség lelki életére; valamint utódját, az Amerikában is jól ismert Shvoy Lajost, az egykori munkásplébánost, a gyakorlati szocializmus apostolát, akik mind a ketten kistisztviselői család gyermekei voltak. Gondolnom kell még a Fejér megyéből származó, Glattfelder Gyulára, az előbb csanádi, majd később kalocsai érsekre, a magyar főiskolai ifjúság neveltetésének intézményes megszervezőjére, a bognár legényből lett kocsigyártó fiára. Ha pedig valaki a főnemesség szerepe után érdeklődnék — mert hiszen a demokráciában születési rangra való tekintet nélkül, minden tehetség és kiválóság érvényesülhet — úgy báró Apor Vilmost, a győri püspököt kell említenem, akinek nemes életét egy kommunista orosz katona gyilkos fegyvere oltotta ki, mert védte az oltalma alá menekült leánysereget. Boldoggá avatásának perét Róma már be is vezette. Ami állt a születési rangra, ugyanaz állt a nemzetiségi származásra is, amint azt példák, a soviniszta magyar szellem cáfolataként, beszédesen igazolják. A wilsoni demokrácia elvei tehát a nemzetiségi családok fiaival szemben is érvényesültek, ha egyébként az illetők az Egyház által megszabott feltételeknek megfeleltek. A példák tömegei azt is igazolják, hogy a főkegyúri jog birtokosa, Ferenc József király, és annak kormánya is elismerte az Egyháznak az egyházi kinevezéseknél érvényesíteni kívánó szempontjait. A rendelkezésre álló sokezer példából csak ezeket, az időbelileg hozzánk olyan közel álló eseteket említem fel annak bizonyságául, hogy nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is színtiszta igazság volt az Egyház demokratikus voltáról szóló wilsoni tétel! SZOMORÚ GYÁSZ ESETÉN bizalommal keresse fel BODNÁR A.LAJOS diplomás temetésrendezőt és balzsamozót, aki a gyász óráiban enyhülést és segítséget nyújt pontos, figyelmes és körültekintő szolgálataival. 3929 Lorain Aye. Cleveland, Ohio Telefonok: MElrose 1-3075 és MElrose 1-3076 Gyász esetén hívjon telefonon! KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Father Galambos József: aiiiitimiiiiiiiimiiiniiiiiiiitiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuin Ahogy én látom... Igen szomorú és fájdalmas feladatot rótt rám a Gondviselés. Fekete hir suhogott csendes lakásomba és a hir megrázott lelkem mélyéig. Father Biró, a melegszívű magyar pap, áldott lelkű jóbarát nincs többé. Az isteni Gondviselés elszólította közülünk hirtelen, váratlan. Szinte érthetetlenül nézek magam elé és úgy kell a gondolatot magamra kényszeríteni, annyira hihetetlenül hangzik. Bizonytalanul nézek a telefon felé, talán nem jól hallottam, talán a képzelet játszik velem gonosz és sötét játékot? Azonban a telefon másik végén jelentkező hang is a bánat és a váratlan szenvedés súlyától remeg, amikor megismétli a szomorú hírt. Igen igaz, Father Biró nincsen közöttünk többé . . A kikutathatatlan isteni végzés kiszólította a világból, kivette kezéből a jóság, a megértés, a szeretet fegyvereit, amelyekkel harcolt egy életen keresztül. Mert bizony ő más fegyvereket nem ismert és soha nem használt. Nehéz írni Father Bíróról. Nem azért, mintha nem volna mit, hanem azért, mert igen sokat lehetne őróla írni. A gondolatok tömege tolakszik agyamba, amikor őrája gondolok. Ismertem őt nagyon jól, sokszor ültünk egymás mellett csendes beszélgetésbe merülve. Beszéltünk a múltról, de ő a beszélgetést mindig a jövőre terelte. Mi lesz és hogyan lesz, mit és hogyan lehetne tenni? Nem saját magáért, hanem másokért. Életemben kevés olyan emberrel botlottam össze, aki anynyira meg tudott feledkezni saját magáról mások érdekében. Talán éppen ez ölte meg. Az eléggé súlyos lelkipásztori kötelességek teljesítése mellett mindenkor talált időt és alkalmat, hogy mások ügyétsaját sajátjává tegye és jöjjön-menjen szakadatlanul, feláldozva azt a pár órát, esetleg napot, amelyet az annyira mgérdemelt pihenésben tölthetett volna el. Nem volt újság az, hogy egyik nap Chicagóban volt és a másik nap már Washingtonban járt a magyarság ügyében. Amikor figyelmeztették, hogy ez a lehetetlen iram előbb-utóbb adóját fogja követelni, akkor mosolyogva csak annyit mondott: Te gyerek, de valakinek meg kell ezt tenni. Igen, valakinek, de ez a valaki mindig avagy majdnem mindig ő volt. Tovább dolgozott ő, csakis a halál tudta megállítani ezt a másokért, az Egyházért, a magyarságért örökké dolgozó mozgó aranyszívű magyar papot. A múlt év októberében egyik reggel együtt mentünk New Yorkba. Én hajtottam, ő mellettem ült és újra folyt a csendes beszélgetés. Hiszen vele nem is lehetett másképpen beszélni, mint csak csendesen. Akkor mondotta nekem: Gyerek, nem tudom, hogy meddig bírom ezt az iramot. Amikor mondottam neki, hogy vegye egy kissé könnyebben a dolgokat, kisvártatva jött a felelet: De ha én nem csinálom, akkor ki csinálja? Most már aztán ő sem csinálja, mert meleg szíve kihűlt, itt hagyott bennünket mélységes gyászban. Ha Father Bíróról, az én kedves jóbarátomról akarok megemlékezni, azt három szempontból tehetem csak. Father Bíró a magyar pap, a magyar ember és a jóbarát. Mint pap, igazi, Krisztus szíve szerinti pap volt. Papi mivoltához és jelleméhez a gyanúnak még árnyéka sem férkőzhetett. Neki mindenki lelkigyermeke volt és úgy bánt mindenkivel, ahogyan egy jó apa bánik gyermekeivel. Hívei tehetnek erről bizonyságot. Felépítette, kifizette a fairfieldi magyarok templomát, legutóbb iskolát is épített, amely különösképpen közel állott szívéhez. Büszkébb volt arra, mint akármi másra. Papi élete egy munkában és imádságban töltött élet volt. Nem hiszem, hogy ennél nagyobb dicséretet lehetne mondani egy papi életről. Az ő esetében ez nemcsak dicséret, hanem élő valóság is. Father Biró magyar ember volt és maradt amerikai tartózkodása minden pillanatában. Nem volt az a magyar ügy, amelyben részt ne vett volna. Mindenütt ott volt nemcsak tanácsával, hanem munkájával és pénzével is. Amerikai élete alatt a magyar egység gondolatát egyetlen pillanatra sem tévesztette szem elől. Talán életének egyetlen nagy csalódása volt, hogy minden fáradozása ellenére sem sikerült az amerikai magyar egységet létrehozni. Bizony, hogy nem rajta múlott. A székely ember csökönyös kitartásával dolgozott és a harcot soha nem adta fel. Lebilincselő természete egyenesen a vezetésre teremtette, amelyet soha nem keresett, de a közbizalom mindig feléje fordult. Soha nem láttam sem izgatottan, sem haragosan, a lelki kiegyensúlyozottság élő példaképe volt. Tetőtől talpig magyar volt és az maradt élete végéig. Mit mondjak őróla, mint jóbarátról? Akik ismerték, azok tudják, hogy a földkerekség nem hordozott hátán jobb barátot, mint Father Biró. Mindenki szerette, mindenki becsülte. A sors bennünket közelebbi barátságba hozott és én becsültem barátságát, amelyet senki és semmi megingatni nem tudott. A Vasárnap ezt a barátságot csak szorosabbra fűzte és ma a Vasárnap is, meg én is mély gyászba borulva siratjuk legjobb barátunkat. Istenhozzádot nem mondunk, csak azt: a viszontlátásra! Amerika külpolitikája Robert A. Taft szenátor könyve ír. Az amerikai kormánynak arra kell törekednie, hogy évi költségvetését 75 billió dollár keretén belül tartsa. Marriner Eccles a “Fortuna Magazin” 1950 novemberi számában írja: “Lehetségesnek látom 75 billió erejéig megadóztatni Amerika népét.” — Roswell Magill a “Saturday Evening Post”-ban 1951 augusztusban írja: “Ha Amerika 75 billión felül teszi adókivetését, ez az infláció olyan mértékét hozná magával, hogy háború esetén az ország közgazdasági összeomlásnak volna kitéve.” — Majd így folytatja Taft Truman elnök 1951—1952-ben kiszabott 71 billió összegéből is kb. 5 billiót lehetne spórolni, természetesen nem a hadi célokra szánt összegből. Ennyivel kevesebbet kellene adni kölcsönbe és egyéb nem föltétlenül szükséges civil költekezés céljára. (73 oldal.) Még nem találkoztam olyan szakértővel, aki meg tudná mondani előre, hogy milyen lesz a harmadik világháború. Egyben biztos vagyok. Nem lesz hasonló sem az első, sem a második világháborúhoz. Az atombomba szerepe megjósolhatatlan. Nem tudjuk az ellenség erejét ezen a téren, de tudjuk, hogy hatalmas erős és sok repülőgépük van. Szerintem felkészültségünk legelső kelléke az legyen, hogy mi rendelkezzünk a legtökéletesebb repülőkkel és légi katonai szakértő személyzettel. Legyen legelső törekvésünk Amerikát megvédeni az ellenségtől. Fontos az nemcsak nekünk, de az egész világnak, hogy Amerika ne veszítse el szabadságát. Amerika a világszabadság fellegvára. (Citadel.) Ha ezt nem tudjuk fönntartani, az egész világ reménye a felszabadulásban, elveszett. Ha ezt meg akarjuk tartani, a miénk kell legyen a légi és tengeri ellenőrzés és pedig határozott túlerőben. Építsük ezt fel, amíg 75 légi divízióval nem rendelkezünk. Churchill szerint az amerikai atombombától való félelem tartja vissza az oroszokat az európai országok szárazföldi megtámadásától. Churchill ezen nézeteivel egyetem. A Szovjetunió katonai létszáma túlhaladja a miénket sokszorosan. Tehát nem a lélekszám az, ami visszatartotta idáig. Tudjuk, hogy a földi harcot lehetetlenné teheti a háttérben feladott légiháború. Újból hangsúlyozom, hogy habár elsőnek tartom Amerika védelmét és szabadságának fönntartását, nem hagyhatjuk el Európát, Közelkeletet, Távolkeletet és Északafrikát sem. Ezek nélkül nem tudnánk katonai eredményt elérni akkor sem, ha a világ minden légi ereje is a miénk volna. Szabad bázisokra szükségünk van, föltétlenül szükséges tehát a kommunizmust elhárítani világszerte. EURÓPA VÉDELMÉBEN Nem volna helyes katonai stratégia ott harcolni, ahol az ellenség ereje mutatkozik. Ellene vagyok a huzamos földi háborúnak, úgy az európai, mint az ázsiai kontinensen. A szárazföldi szovjet haderővel szemben ott gyengébbnek bizonyulhatunk. Háború esetén mi válasszuk meg a harcteret s mi határozzuk el a győzelem módját. Nem volt nekünk elég a koreai lecke? (Truman’s limited war, MacArthur elbocsájtása). A 19-ik század második felében a tengeri hatalom Anglia kezében volt. Ez a hatalom szabályozta, fönntartotta, vagy egyensúlyozta a békét kb. 200 évig. Ma Amerika szerepe hasonló, azonban ma nem csupán tengeri, hanem légi haderőre is szükség van. Az angol, kanadai és ausztráliai szövetségessel együtt, Amerika mindennemű orosz háborús kihívással szemben meg kell tudja védeni Európát. Ugyanakkor tudni kell, hogy ha az orosz ekkora szövetséggel szemben esetleg nem is merne háborút kezdeni, ez nem jelentené azt, hogy egyszerűen félredobja a kommunista világuralomra törekvő elveit. Békéről fog tárgyalni és folytatja a rég bevált propaganda-munkáját, befészkelődik minden ország kormányába.. Ezzel a veszéllyel szemben építsük fel az európai országok közötti barátságot. A sokat szenvedett emberiség lelkében él az igazi béke utáni vágy és remény. Ez az erő bizonyára győzedelmeskedni fog az orosz által elképzelt “béké”-vel szemben, amely nem szabadságot, hanem rabságot hozna az emberiségre. AZ EURÓPAI SZÁRMAZÁS Amikor külpolitikai terveinket Európa védelmében elképzeljük, fontos problémáink és érdekeink vannak. Európai eredetűek vagyunk, kultúránk európai jellegű. Az amerikai szabadság eszméi is onnan származtak. Nyelvünk, intézményeink, gondolkodásunk és kormányunk princípiumai európai hátterűek. Az amerikai nép nagy többsége származásánál fogva különös szimpátiát érez Európával szemben, kívánsága a legjobb barátság fönntartása. Az Egyesült Államokon kívül Nyugateurópa a legelső ipari és kereskedelmi téren. Sokan állítják, hogy ha az orosznak sikerülne bekebelezni azt, a kettő közös ereje egyesülne s végzetes veszélynek bizonyulna Amerika ellen. Mi a valóság? Beleegyezésünket adtuk, hogy támadás esetén háborúba megyünk. Mi történne azon a területen? Ha az orosz ott támadna, rövid időn belül a szegénységgel küzdő országok minden erejüket felhasználva, gazdaságilag és morális alapon megsemmisülnek. Lebombáznák a vasutakat, gyárakat s ha az orosz el is foglalná, nem volna képes azt üzembe helyezni. Amerika billiókat költött 5 éven keresztül, amíg helyreállította a tönkretett országok ipari és megélhetési lehetőségét. Úgy beszélünk Nyugateurópáról, mintha az egy ország lenne. És ezeket a nemzeteket egyetértésben csoportosítani a legnagyobb kívánságunk. Ezideig ezt nem értük el, ez az Atlanti Egyezmény legfőbb célkitűzése. Szövetségünk Angliával fölötte fontos, ha vannak is eltérő nézeteink, azt közösen valahogyan mindig megoldjuk. Közös légi és tengeri erőink Európa védelmében állnak. Olaszország teljesen különálló probléma. A békefeltételek módosítására szükség volna ahhoz, hogy meg lehessen menteni. Németország helyzete a legveszélyesebb. A legelfogadhatóbb katonai tanács szerint a Rajna az a vonal, amely védhető lenne. Nem csoda, ha nem kívánják országukat egy új harctérnek átadni, ahol két hatalmas világ összecsap. Franciaország belső problémái számosak, de legfőbb ideje lenne, hogy saját hadi erejüket összegezzék. Előnyös lesz a Schuman-terv gyakorlati bevezetése, melyhez sajnos, Anglia nem hajlandó csatlakozni. Eisenhower generális megnyerő egyénisége és hozzáértő katonai tehetsége, szerencsére nagy buzdító hatással van ezen nemzetek egyesítésére és hadi felkészültségére. (Folytatjuk) A SZOMORÚ GYÁSZ ÓRÁIBAN HÍVJA MOLNÁR JÁNOS magyar tervetkezőt és vizsgázott balzsamozót 8632 DEARBORN AVENUE DETROIT, MICHIGAN Telefont VInewood 2-1555 Horváth Kálmán ÓHAZAI ÓRÁSMESTER órák, ékszerek, ajándékok — óra és ékszer javítás jótállás mellett — ellenőrzés “Watch Masterral” — “Chrono’’graph specialista 12524 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 20, OHIO Telefon SKyline 1-3020 3-ik oldal