Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)
1976-04-04 / 13. szám
8. oldal Hogy ne legyen háború: (Folytatás az első oldalról) Mai hatalom az átadott népekkel jól lakik. Ez olyan cinizmus, amelyet az amerikai ember nem fog elviselni. És itt Sonnenfeldt és mestere, Kissinger nemcsak azért követett el súlyos hibát, mert választás évében vagyunk, hanem azért is, mert bicentenniális évben vagyunk, és ha a bicentenniális ünnepi évet, a 200 év üzenetét tiszteljük, akkor tisztelni kell majd azt is, hogy mit jelent az amerikai szabadsághagyományok szempontjából a zsarnok szempontját elfogadó, cinikus haszonpolitika. • Már e pillanatban is tapasztalható Ford elnök választási vezérkarának az idegessége. Többször intették, sőt nyomták Ford elnök republikánus ellenjelöltjét, Reagan kormányzót afelé, hogy az előválasztások vitáiból a külpolitikai kérdéseket hagyja ki. Reagan kormányzó a jövő hétre váratlanul országos tvi-beszélgetést jelentett be. És mivel a váratlan bejelentés a fenti híradás után történt, lehet ez a megdöbbentő kijelentés, igenis, egyik kérdése lesz a választásoknak. Joggal. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy mi okozta ennek a bejelentésnek az időszerűségét? Talán olyan szovjet zsarolás történt a ditantolás körül, aelynek Kissinger nem tudott ellentállni? Vagy, hogy a választások előtt ne kelljen a hetente fiaskóját beismerni, engedtek a kremlini zsarolásnak? Történt talán már régebben ilyen értelmű megegyezés Washington és Moszkva között, és a megegyezés értelmében kezdődik az amerikai politika európai átállítása? Kissinger külügyminiszter, szokása szerint és sohasem okulva, ismét hajlandó (mások bőrére) felezni? Feladván Kelet-Európát, ha Moszkva megígéri, hogy békében hagyja Nyugat-Európát? Tehát az nem új politika, hanem régi, csak a mostani válságban lépett így a ditantoló külügyminiszter? Tehát, míg Ford elnök, hogy a szavazatokat megkapja, nem ejti ki többé a „detente” nevét, Kissinger tovább ditantolt titokban. • Ez a hír népünk bekötését jelenti a Szovjetunióba. Miután a pártbekötés megtörtént, ami lelki és szellemi béklyókat jelentett. Miután a közgazdasági bekötés most folyik, ami a magyar életszínvonalnak az orosszal való kiegyenlítését jelenti. És most következik a politikai, az alkotmányos bekötés — amelyet Kissinger külügyminiszter hajlandó helyeselni? Bizalmasan. A törvényhozókkal erről nem beszélve. Csupán a követeket utasítva. Ha Ford elnök és választási masinája azt hiszi, ezt ki tudja kapcsolni a választásból, akkor téved. — Csak egy dolog felől lehetnek bizonyosak, ha ez igaz, egyetlen etnik voksot sem fognak kapni. ★ (A Közös Magyar Külügyi Bizottság állandó titkára, Gereben István, Washingtonban, a külügyminisztériumban tájékoztatást kért, és a Magyar Külügyi Bizottság tagjai pénteken, március 26-án megjelentek a külügyminisztériumban.) ★ Ez ugyanis már nemcsak külpolitikai kérdés — amerikai és magyar vonatkozású —, hanem erkölcsi kérdés. Népeket megerőszakoltak, és most azt mondják nekik: mivel az erőszak a nyers katonai hatalommal természetellenes, vállalják önként a prostitúciót, az legalább állandó és békés. Nem kell hozzá erőszak, csak lealacsonyodás. (1976. III. 25.) Elvtársak, hát érdemes volt? A kremlini kommunista párt, hogy hatalomhoz jusson Magyarországon és abban megtarthassa magát, öszszetört mindent, százezreket hurcoltatott el Szibériába, millió és millió kisembertől rabolta el életrevalóját, ezreket végeztetett ki, nemzedékeket szorított ki kivívott életpályájukról, több millió magyar magzatot ölt meg, kurtavasba rakta irodalmunkat, tudományunkat, egyetemeinket és akadémiánkat, de sajtónkat is. Mindezt azzal a kiáltással, hogy a munkásosztály jólétét kívánja ezzel emelni. És 1975. november 13-án a Ludas Matyi című pártengedélyes lap ezt a panaszos levelet közli: „DE MIVEL? — Szeretnénk szebbé tenni kollégiumunkat, de az ehhez szükséges apróságokat nehezen tudjuk beszerezni. Régóta hajkurászunk például ajtózárakat, földelt konnektort, meszet, cementet, bútorpántot, fehér Trinát-festéket. Ha a megvásárolt Salgó-elemekre nézünk, menten elkeseredünk. KISZ-pénzből vettük, de nem tudjuk őket felállítani, mert csavart nem adtak hozzá, nem is kapható. No és a 2 milliméteres ablaküveg!? Két ládával kellene, két hónap óta keressük nagy bizalommal. »Árazzák« — mondják az üzletben. Két hónapja? Ezek után a Diáktanács elhatározta: ablakainkat marhahólyaggal ragasztjuk be, akárcsak dicső eleink. Ez »feldobná« az épületet, talán még műemlék-jelleget is adna neki. Igen ám, de, hol kapható marhahólyag? Elhatároztuk még, hogy a »Csináld magad« mozgalom mellé megalakítjuk a »De mivel?« mozgalmat is! A 43. sz. Ipari Szakmunkástanuló Kollégium KISZ Önkormányzata, 1097 Budapest, Illatos út 4.” Annyi szörnyűség és annyi kegyetlenség után tehát a szakmunkástanuló kollégium Kommunista Ifjúsági Szövvetsége teszi fel a kérdést: De mivel? Mi pedig, akik mindig ellene voltunk ennek a szörnyen korlátolt, elvakultan véres és ennek következtében reménytelenül ostoba kísérletnek, csak ezt kérdezzük: — Elvtársak, hát érdemes volt? KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Képfaragók és beszédírók (Folytatás az első oldalról.) én vagyok Amerika elnöke és győzni fogok az előválasztáson, hiszen Amerika elnöke nem veszíthet, színtelen, szagtalan álláspont. Főként igen kis hatással van az ellenzéki érzésű, konzervatív emberekre, akik nyugtalanok, mert bizony elég sok olyan nyitott problémája van Amerikának, ami miatt a polgárokban ellenzéki felfogás alakul ki. A törvény elnéző, túlságosan enyhe alkalmazása a polgárokat és otthoniakat szinte gonosztevő hadjárattal fenyegető bűnözőkkel szemben, a Kissinger—Nixon alapítású hetente külpolitika, amelyben a Szovjet elfoglalta és megnyerte az afrikai kulcsállamot, Angolát, és onnan fenyegeti a harapófogó afrikai szájával Európát, a kommunista pártok előre nem látott lépésváltása, amellyel kapcsolatban a nagyközönséghez a kormány szólni sem mer, így viszont a nagyközönségben a sokféle jel láttán egy hatalmas külpolitikai becsapás körvonalai kezdenek felrémleni, amit nem állít meg sem az, hogy a hetente szót nem használják, csak a gyakorlatot, és hogy a külpolitikáról nem illik vitatkozni az elnökválasztáson. ★ AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK egyik különlegesen amerikai mesterembere és mestersége a képfaragó, illetőleg a politikai képfaragás. Magyarán ezt úgy mondhatnánk, hogy a jelölt milyen arcot vág a szavazók felé. Ezt minálunk választási propagandának hívták, de mivel a második háború óta rossz íze van ennek a szónak, itt képfaragásnak, képfaragónak nevezik. És még úgy sem titkolják, mint a szép asszony a tükre előtt, kétszemközt elvégzett kozmetikai műveletét. Sőt, ezt a politikai kozmetikust ünnepelni szokták és igen sokszor olvashatjuk, ennek a jelöltnek ez a kitűnő választási képfaragó alakította ki ,,image”-jét jól, vagy ennek a jelöltnek meg amaz szakember faragott olyan politikai ,,image”-et, amelybe belebukott. Máskor meg a jelölt szellemi jelentkezéséről szólva megállapítják, ki volt a beszédírója, szellemi ábrázatának ki volt az alkotója. Az amerikai választó előbb-utóbb felteheti majd a kérdést, amit minden európai politikához szokott ember már régen feltett: mire szavaz az amerikai szavazó ezek után? Vagy miképpen választ a jelöltek között, ha tulajdonképpen olyan politikai bábukról van szó, akiknek szájába egy beszédíró adja a szöveget, politikai ábrázatát pedig egy főlő képfaragó metszi ki ravaszul vagy ostobán. Fordítva is feltehetjük a kérdést, miképpen lehet biztos az amerikai közönség afelől, hogy a megválasztottelnök hogyan dönt majd kritikus pillanatokban, amikor akkor már elbocsátotta beszédíróját és éppen levetette kifaragott képét, „image”-ét? Amit az amerikai jelölteknek meg kellene érteni, a politikai képfaragás és beszédírás lehet szakmai, kortesbüszkesége annak, aki kortes-képfaragó és kortes-beszédíró, de nem lehet túl nagy büszkesége a jelöltnek, aki a szavazatokat kéri. Mert ha a beszédeket jobb ember írja, mint az elnökjelölt, akkor talán mégis csak azt kellene megválasztani, és ha valaki jobban tudja, hogy bizonyos esetekben milyen ábrázatot, képet kell vágni az eseményekhez, miért nem azt mutatják a közönségnek? Ha pedig ostoba a képfaragó, meg a beszédíró, milyen jelölt az, akinek ilyen rossz az emberismerete? És egyáltalán, milyen szellemi és politikai ostobaság az, hogy ezzel bárki még dicsekszik is? ★ AZ ELŐVÁLASZTÁSOK KÜLÖNÖS SIKEREI, például Carter sikere figyelmeztetően arra mutat: ezt nemcsak mi újonnan jött amerikaiak vesszük észre, hanem az egész amerikai gondolkozás szembe fordul ezzel a politikai sekélységgel. Mással ugyanis nehéz megmagyarázni, például, a Carter-sikert, vagy Reagan kormányzó North Carolinában elért győzelmét. Ez a két jelölt hangoztatta legkevésbé azt, hogy ki írja beszédeit és ki a képfaragója. De ezt mutatja főként a demokrata párt előválasztásain történtek. Olyan jelöltek jelentkeztek, akik, mint politikai nomádok, egymagukban rótták az utakat és beszéltek a nagy választási masinéria, tehát a beszédírók és képfaragók fitogtatása nélkül. Kiestek, de velük együtt igen hamar kiesnek azok a jelöltek is, akik ebben a gyakorlatban bíznak. Az egyéni alkalmazású képfaragókon kívül számítani kell a jelölteknek aképfaragó szakmára, intézményekre is: a sajtóra, a televízióra és a rádióra. A gondolatközlő eszközökön belül is folyik a politikai képfaragás. Ennek a képfaragó gyakorlata olyan régi, mint maga a sajtó, rádió és televízió. Ez persze lehet jóindulatú és rosszindulatú. Az úgynevezett médiát is emberek csinálják. És politikai érdekeltségek adják ki. Erről sokat tudnának beszélni a kibukottak. Azért a kibukottak, mert mindaddig, amíg versenyben vannak vagy hatalomban ülnek, szívesen veszik igénybe a média barátságát, sőt számítanak rá, tehát udvarolnak neki. Amíg idézik őket, erről senki sem beszél. Amikor pedig már kibuktak akár a hatalomból, akár csak a hatalomért folyó versenyből, legfeljebb szomszédaiknak szólhatnak, vagy könyvet írhatnak, ami majdnem ugyanaz, csak a szomszédok vagy a szellemi szomszédság olvassa el. A képfaragó intézmények, a szakma igen erős tényező a politikában. Mindig is az volt, mindig is az lesz. Azonban ma már a kritikus olvasás, hallgatás és szemlélődés a levegőben van. Ma — általában — közkeletű, intézményes képfaragás a liberális jelölteknek kedvez. A konzervatív áramlat tehát az intézményes képfaragással is szemben találja magát ebből következően. És a legizgalmasabb, legmodernebb és legbátrabb politikai tanulmány az lenne ma Amerikában, ha a politikai képfaragásból kiindulva valaki felsorolná azokat a politikai eseményeket, amelyek a nemes értelemben vett liberalizmustól a mai amerikai liberális álláspontig jutottak. Egészen a föderatív, nagy méretek merev kereteiig, a kényszerű iskolaautóbuszoztatásig, a sokféle társadalmi muszájig, a szovjet diktatúra „de facto” elismeréséig. Míg a konzervatívoktól ma azt várja az amerikai szavazó, hogy a szovjet diktatúrával szemben olyan külpolitikát vezet be, amely a szabadság ügyét ismét felveti, amely a társadalmi muszájokat, a nagy testű föderatív kormányzást megszünteti, az iskolaautóbuszoztatás esetében a személyes és szabad iskolaválasztás jogát visszaadja a szülőknek. ★ EGY KIS HUMORÉRZÉKKEL tehát azt mondhatjuk, hogy a liberális képfaragó szakma, amikor önarcképet készített, jól befaragta magát. (1976. III. 24.) Dr. Wagner Ferenc elismerése A pennsylvaniai bányavidék egyik központjában, Hazletonban nagy sikerű bicentenniai bált rendezett a Hazleton Area Center for Slavic Studies február 21-én. Erre az alkalomra olyan ünnepi szónokot kerestek, aki a nemzetiségi kérdés irodalmának tárgyilagos művelője. Választásuk dr. Wágner Ferencre esett, aki „The American Idea of Nation in Historical Perspective” címen ismertette az amerikai nemzeteszme fejlődéstörténetét a koloniális időktől napjainkig, és korszakonként megjelölte a fontosabb etnikai csoportok szerepét az amerikai életforma alakításában. A Hazleton Area Center for Slavic Studiesnak ez volt első nagyszabású nyilvános szereplése, s ez volt első seregszemléje a különböző szláv nemzetiségi csoportoknak: ukránoknak, lengyeleknek, szlovákoknak és délszlávoknak. Wagner Ferenc előadásáról a helyi angol nyelvű sajtó részletes, fényképes beszámolót közölt. A HACSS vezetősége meghívta dr. Wagner Ferencet előadássorozat tartására a nemzetiségi kérdés tárgyköréből. Az amerikai kétszáz év üzenete: ISTENNEK LEGYEN HÁLA! Amikor az amerikai forradalmi szabadságharc főparancsnoka, Washington György tábornok, 1777. novemberében értesült arról, hogy Saratogánál az angol inváziós haderő tábornoka, Burgoyne — akit kortársai „Gentleman John”-nak neveztek —, letette a fegyvert, a jó hírt a következő napiparancsban adta katonái tudtára: „Ragyogjon ma minden arca és örvendjen minden szív, amikor az események Legfőbb Rendezőjéhez kell forduljunk örömteli hálával és imával, hogy ilyen jelentős sikerrel jutalmazott bennünket.” Washington György nemcsak katonai köszöntéssel üdvözölte a győzelmet. Elrendelte azt is, hogy tizenhárom ágyúlövés katonai tiszteletadással köszöntse a jó hírt. De ugyanakkor felszólította a tábori lelkészeket is, hogy minden alakulat előtt beszéddel emlékezzenek meg az örvendetes eseményről, vallásos tiszteletadással. És az Istenben hívő szabadságharcos tábornokot az amerikai közvélemény megértette. A New Hampshire kolóniában, Porthsmouthban megjelenő lap, a FREEMAN’S JOURNAL ezt írja róla: „Ebben a válságban, amikor oly hatalmas hajóhad és haderő inváziója folyik, amilyet még eddig nem látott a föld, lássuk meg a háborúnak ezt a világító jelenségét és legyünk érte hálásak, hogy áldásként kaptuk Washingtont, mint vezetőnket.” Vajon mit szólna a kétszáz év amerikai dicsőségéből felénk tekintő Washington ahhoz, hogy annak a nevét, akinek köszönetet mondott a szabadságharc sikeréért és akinek az áldását látták kortársai Washington erényeiben, hogy az Isten nevét és az Istenhez szóló imát Amerika iskoláiból kitiltották? Ez is a kétszáz év üzenete. 1976 április 4. Útitársi Levelek dr. Szépe László dr. Alkalom magyar lelkiismeret-vizsgálatra A nagyböjt a lelkiismeret-vizsgálat ideje. A keresztény élet fő célja, hogy igyekezzünk minél tökéletesebbé válni. A lelki országba csak az mehet föl, aki lelkibbé vált. A lelkivé váláshoz szükséges a gyakori lelkiismeretvizsgálat. Ugyanígy a magyarságöntudatnak is mérőlése az, hogy mennyit valósítunk meg a gyakorlatban a hazaszeretet, a keresztény és magyar világszemlélet jelszavaiból. Mindnyájunk előtt világos, hogy a nemzeti színű szalag vagy díszmagyar viselése, nem a szónoklat és ünneplés a főmértéke a magyarsághoz való tartozásunknak. Ezek is hasznosak és dicsérendők, de a hétköznapokon végzett áldozat a keresztény magyar világnézetért a döntő. Vannak az életünkben alkalmak, amikor erről az áldozatkészségről tehetünk tanúságot. Eleven példa volt erre az 56-os szabadságharc, amikor itt kint nem szónoklatokra volt szükség, hanem áldozatra, munkára és politikai kapcsolatokra, amelyek ha jobbak lettek volna, véglegesen felszabadították volna hazánkat. Mártír bíborosunk körútja idején is mindnyájan éreztük, tudtuk, hogy emigrációs szervezeteink, klubjaink és az egész emigrációs politikai tevékenységünk teljes revízióra szorul. — Ha ezt nem végezzük el, akkor hőseink — még ha szentek és óriások is —, mind elhullanak hiába. A hazaszeretet lelkiismeret-vizsgálatán, most a nagytejben — ezekre kell magunkban választ adnunk: Mi a pozitívum a magyarságomban itt kint? A keresztény magyar életpélda, munkában és családban? — Vagy csak üres jelszavak, kokárdák? — Tudok-e közös magyar célért öszszefogni? Vagy csak a saját elképzelésemhez ragaszkodom — Én is úgy teszek, mint egyesek, hogy nyomjuk le azt, aki közöttünk fél fejjel feljebb emelkedik? Tanulok-e más, kis népek politikai munkájából, ahogyan ők a saját népük javát szolgálják?... Gondolatok, kérdések. Ezekre is felelnünk kell, legalább magunkban, titokban — és valamikor ezekről is számot kell adnunk.★ ALKALOM. — A Levelekben nem szoktunk a politika napi kérdéseivel foglalkozni. De most olyan alkalom adódik itt, az Egyesült Államokban, amikor a nyugati partvidék magyarsága próbatétel elé kerül. Bizonyságot tehet arról, hogy mennyi a magyarság öntudata, mennyire képes összefogni, szervezni, reklámozni, barátokat, szavazókat szerezni, áldozatot hozni. Nagy alkalom ez magyar lelkiismeret-vizsgálatra. A gyakorlati eredmény majd mérőléce, ítélete lehet a magyarság értékének Kaliforniában. Egy múltkori beszélgetésünkben példaképnek említettem Könnyű Ernő családját. Az ausztriai menekülttáborról került az Egyesült Államokba. Szorgalmas tanulással, munkával, katonai tiszti rangot, munkahelyén vezető állást ért el és közben keresztény erkölcsű családot, négy gyermeket nevelt fel. Abban a beszélgetésben még nem mondtam el, hogy einő komoly, aktív munkát végez a politikai porondon is a józan keresztény eszmékért, úgy ahogyan mi akarjuk. És ez nagy szó itt, a mai fejtetőre álló világban. — Most a californiai 13. „district”-ben az Egyesült Államok kongresszusába pályázik. Ez pedig igen nagy dolog! (Ha nekünk csak néhány képviselőnk lenne, vagy csak egy-egy magyar szenátorunk, magyar sorskérdésekben már nagyon előre lennénk!) Gyakorlatilag: Kaliforniában a választásokon egy keresztény magyar származású és érzelmű ember indul. Mit tudunk és mit akarunk érdekében tenni? Ha a körzetében minden magyar (vannak vagy ezren ott) csak tíz szavazótszerez és az a tíz másik tizet nyer meg, akkor Kaliforniának már lehetne magyar képviselője Washingtonban. — beszélgetés, telefon, írás, röplapok, baráti körök ... menynyit lehetne tenni! Tudom, lesz, aki azt kérdezi: Miért ő? Milyen pártján? Milyen vallású? — stb ... Ha mi a magyar érdekeket még mindig pártokban és felekezetekben mérjük, akkor nem is őszinte a mi magyarságunk. (Hogy a 13. körzetnek mik a határai, városai, hogy melyik napon van a választás stb., azt az ott lakók megtudhatják például az Amerikai Magyar Szövetség Intézőbizottságának elnökétől: Fazakas Ferenc, 1117 Lily Avenue, Sunnyvale, Ca.)♦ A magyarságért végzett munkánk, áldozatunk is beletartozik a nagybőjti lelkiismeret-vizsgálatunkba. A Teremtő nem véletlenül adta az életünket a magyar népből. Ennek a népnek, hazának szolgálatáról is felelőséggel tartozunk és számot kell adnunk, csökönyösen? IKKA Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. V 1RAG és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek. TUZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába KUMANIABA Pénz és csomagküldés, Kelet Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZÖSÉGI hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK T R A N S E X 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5 ***m*‘* '**‘‘**'*'*L^* ^'>'^-c'''*'*'*''* ^ ~ ^pinrinrinnr»~i'y^yy^~*~MAnnjk