Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)
1977-02-13 / 6. szám
1977 február 13. DR. VARGA LÁSZLÓ: Búcsú a jobb- és baloldaltól • POLITIKAI ELEMZÉSEKBEN, különösen Amerikában, ha valakit haladónak akarnak minősíteni az baloldali vagy balközép. Ezzel szemben fejlődésellenes a jobboldali vagy a jobbközép. Az utóbbi alatt azt értik, hogy a fejlődés menetéről lemaradt, holt vízben úszkál. ( • Az utolsó harminc év azonban azt mutatja, hogy a jobb- és baloldali meghatározások már nem képviselnek kristálytiszta fogalmakat és a két oldal közötti határok elmosódtak. Sőt, el is tűntek, mert éppen úgy lehet találni haladáselleneseket a baloldalon, mint a fejlődés híveit a jobbon. •Nem beszélek sem a szélsőbal, sem a szélső jobbról. Ki az, aki a barna és vörös diktatúra után még mindig hisz az erőszakban és az emberi jogok elnyomásában és politikai kérdéseit •i egy-egy embercsoport kiirtásával akarja megoldani? Sztálin balról irtott ki milliókat, Hitler pedig ugyanezt tette jobbról.). -i ' • NEHÉZ IS MEGHATÁROZNI, hogy ki a bal- és ki a jobboldali. Baloldali talán a marxista? Nem hinném, mert kevés józan baloldal ki vallja a marxi tételeket. Akkor talán a szocialista a baloldali? Részben igen, részben nem, de -s ugyanezt lehet mondani a jobboldaliról is. H . ugyanis a szocializmust annak klasszikus értelmezésében vesszük, hogy híve a termelőeszközök kisajátításának, akkor úgy a bal-, mint a .jobboldal erősen megoszlik. Kevés baloldali helyesli, hogy az egyéni kezdeményezést, vállalkozást, magántulajdont ki kell kapcsolni a termelésből. Az elmúlt 30 év világosan igazolja, hogy a kommunista államokban, ahol minden az állam kezében van és az egyénnek csak egy kis kezdeményezési területe van, az életnívó sokkal alacsonyabb, mint ott, ahol a termelőeszközök javarésze magánkézben van. Ezt bizonyítja Svédország példája is, ahol •„baloldali” szociáldemokraták közel 40 évig voltak kormányon és csak pár hónapja adták a helyüket egy „jobboldali” koalíciónak, mégis, a termelőeszközök 95 százaléka magánkézben van." És talán az a jobboldali, aki ellenzi a termelőeszközök állami tulajdoniba vételét? Aligha. Az Olasz Keresztény Párt, amelyet jobboldalinál minősítenek, többet államosított,mint a „baloldali” svéd szociáldemokrata párt, sőt a legtöbbjet az egész Nyugaton, kivéve a kommunista államokat. Józanul ma már senki sem tagadjahogy ah aközt, amit a közérdek megkíván. Akkor talán a szakszervezetekkel való kapcsolat határozza meg a jobb- vagy baloldaliságot? Ez sem világos terület. A „jobboldali” német keresztény pártnak éppen olyan erős szakszervezete van, mint a német „baloldali” szociáldemokratáknak. — Amerika nagy embere, a JAFL—CIO elnöke, G. Meany, 1972-ben egyik elnökjelöltet sem kívánta támogatni, tehát sem a a„jobboldali” Nixont, sem a „baloldali” McGovernt. Az utóbbit egy baloldali álmodozónak tartotta, mg az előbbit a nagytőke támogatójának ! Talán a jóléti állam felé haladás dönti el egy párt vagy kormány jobb- vagy baloldaliságát •Ez sem, mert úgy az angol konzervatív, mint : a német keresztény párt vagy a svéd „koalíció •“kormány” egyformán vallják a német szociádemokrata vagy angol munkáspárttal, hogy an ■nak, aki hibáján kívül nem dolgozik, segély jár és aki képtelen dolgozni vagy rászorult, annak szükségsegély jár és mindenki jogosult illő nyugdíjra és orvosi kezelésre. Sőt ezeket egyformán vallják Amerika volt elnöke, a „jobboldali” Ford, mint az új elnök, a „baloldali” Carter. Hogy Amerikában az általános betegbiztosítás még mindig nem törvény, az nem a mindenkori „jobboldali” vagy „baloldali” elnök hibája, hanem az Amerikai Orvosi Egyesületé, ahol milliókat költenek propagandára a törvényhozásban, hogy megakadályozzák ennek a fontos törvénynek a megszületését. Közben a szegényember itt fizeti a legtöbb adót, orvosnak, kórháznak, orvosságoknak, és ami különös, hogy a törvényhozás úgynevezett „baloldali” tagjai ezen a téren mozdulatlanok. Talán az adórendszer dönti el egy-egy ország abb- vagy baloldaliságát? Nem. Eltekintve atól, hogy az adófizetéstől való iszony egyformán érinti a bal- és jobboldalt, abban minden józan nyugati párt egyetért, hogy az adórendszernek abban kellene sújtani a magas jövedelmet, mint a kis keresetet, és kevés lehetőséget kell adni a részvénytársaságoknak, a nagytőkének, hogy nyúljon az adókötelezettség alól. Nixon éppen így nem fizetett adót „jobbról”, mint Kennedy üres háziorvosa „balról”. Nixon azzal, hogy kihúzta magát az adófizetés alól, többet ártott magának, mint az egész Watergate-üggyel, hiszen 972-ben kevesebb adót fizetett, mint egy detroiti Ford-szakmunkás. Ha viszont a kisember érdekében tett kormányintézkedések döntenék el egy-egy vezetőnek vagy kormánynak a jobb- vagy baloldaliságát, akkor itt a „jobboldali” De Gaulle és az ugyancsak „jobbos” Johnson elnök vinnék el az álmát, mert mindkettő erős, mélyreható intézedéseket tett a kisember gazdasági felemelése érdekében. • HA MARX VISSZATÉRHETNE egy 21—45 lapos Amerika—Európa körútra és vízumot kap Ja a Szovjetunióba — amit nehezen hiszek —, akkor az első napok látottjai alapján biztosan legetné a történelmi materializmus elméletét — és Amerikába érve — ahová nemcsak vízumot adna, de a repülőtéren vörös szőnyeggel várják és a hírszolgálat fényszórójával — egynapi átottak alapján átírná az osztályharc elméletét. Ha pedig Marxszal nem közölnék, hogy melyik országot látogatja meg és rábíznák, ő ítélje meg látottak után, hogy hol van — Amerika látortása után magasra emelné a Kommunista Kiáítványt és lelkesen mondaná: „Ez az, ezért küz- jöttem! Ez a munkásparadicsom!” A Szovjet-idóban tett látogatása után pedig dühösen szó-lítaná ökölbe jobb kezét és harcosan ordítaná: Le a munkáselnyomókkal!” Tehát a „baloldali” szovjet kormány messze ilmarad szociális intézkedésekben a kapitalista „ jobboldali” amerikaiaktól. A LEGTÖBB NYUGATI ORSZÁGBAN az ösávharc elmélete már a múlté, mert azt sem a jobb- sem a baloldal nem vállalja. Az amerikai munkásréteg már régen nem munkásosztály, hátm középosztály, mert mindazokkal a feltételkkel rendelkezik, amik ennek az osztálynak jellemzői: megfelelő fizetésű állás, egy kis ház, öcsi és nyugdíj. Ma egy Ford-szakmunkásnak, ■tévi munkája után biztosabb az állása, mint egy egyetemi tanárnak 10 év után, hogy ne is beszéljek a „fehérgalléros” tisztviselőkről. A jobb- és baloldal határvonalának elmosó-, ■ ását jól mutatja, hogy ma már a szociáldemok- rata párt sem igényes, hogy a hatalom megtartsa érdekében kit választ partnernek. A német mciáldemokrata párt, amely kevesebb szavazat ,mit mint a német kereszténypárt, a „jobboldali” szabad demokratákkal lépett politikai ügyre, hogy egy pár évig tovább kormányozasson. Ez magyar viszonylatban úgy nézne ki, mintha Peyer Károly Vázsonyi Vilmossal kötött olna politikai házasságot. 1 11 • A HATALOM MINDENKIT MEGRONT, le-! i ven az jobb- vagy baloldali, és a hosszú kor- hlányzás legtöbbször már inkább a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, mint a közérdek szolgálata. A svéd szociáldemokrata kormány is 40 év alatt agyonbürokratizálta a közigazgatást és a nép élő ügyeiből lassan halott akták lettek. A vízfejűvé dagasztott községi és állami közigazgatás pedig egyre több adót jelentett a dolgozó polgároknak. Az angol munkáspárt az államosításokkal lépett túlzásokba, illetve akar túlzásba lépni. Ezen a téren a túlzók azt hirdetik, hogy államosítan kell mindent, amit csak lehetséges, magánkézhez kell hagyni, ami szükséges! Ennek én az ellenkezőjét vallom, — vagyis államosítani kell a szükséges és magánkézben kell hagyni, amit csal lehetséges. Ma már minden józan jobb- vágy baloldali tudja, hogy csak le kell nyesni az ember alkotó, vállalkozó kedvét és máris ott a nyomot. A jólét alapja az ember kezdeményező vágya és cselekvése. Ahol az egyének vagy részvénytársaságok netán ezt túlzásba viszik, ott egy jó kormány alatt a bal- vagy jobboldali két tényező mozgásba lendül, hogy levágja a haszonéhséget: a szakszervezet és a jó adórendszer. Ahol pedig akár jobb, akár baloldaltól a jóléti állam gyakorlatát túlzásba viszik, ott előbb utóbb súlyos bajok keletkeznek, mert ahol többet osztanak ki mint amit termelnek, ott a csőd beköszönt. Évekkel ezelőtt Uruguayban jártan és Montevideo polgármester-helyettesével ebédeltem, aki büszkén magyarázta, hogy jóléti államuk egyike a legjobbaknak a világon. Példának hozta fel a korai nyugdíjaztatást, teljes fizetéssel, valamint számos más, valóban irigylésre méltó szociális intézkedést. Én udvariasan megkérdeztem, hogy honnan van fedezetük ezekre a juttatásokra? A polgármester-helyettes kissé meglepődött kérdésemen és csak annyit mondott, hogy ez az ő politikájuk és náluk minden jól van. Én utána annyit tettem a beszélgetéshez, hogy ha a termelés fedezi a juttatásokat akkor ez jó és helyes, de ha nem, akkor kérdéses, hogy mennyi ideig tart? Ebben maradtunk Pár év múlva Uruguayból, Dél-Amerika Svájcából, a gazdag, demokratikus kis államból valóságos politikai és gazdasági zűrzavar lett, amelyből a mai napig sem lábalt ki. Mert könynyű osztogatni, akár jobbról, akár balról, de nehéz azt megtermelni vagy a külkereskedelm mérlegből kihozni. ALAPVETŐ EMBERI JOGOK érvényesítése terén sincs különbség a józan jobb vág baloldal között, mert mindkét csoport programjában ott vannak az alapvető emberi jogok, mint szabad véleménynyilvánítás, szabad egyesülés és gyülekezési jog, korszerű választójog. Minden más jog ebből táplálkozik. Korszerű az a választójog, ahol a lakosságnak kb. 60 százaléka jogosult szavazni és választani szabadon és titkosan Ahol a fenti alapvető emberi jogokat a polgárok nem gyakorolhatják, ott a demokráci csak a szótárban található, legyen az a „baloldali” Szovjetunió, Kína, Magyarország .. vag a „jobboldali” „Ami” kormánya és az úgynevezett harmadik világ többsége. Ezért a mélyrágta jobb- és baloldal helyett célszerűbb a haladó szelleműekről és fejlődésellenesekről beszélni. Az előbbiek azok, akik vallják és teszik a szociális intézkedések helyességét, a fenti alapvető emberi jogok gyakorlata. És mindezen felül pártolói a kormány kulturális szellemi életének, mert a kenyér nem elég. Ahol nincs szellemi szabadság, ott fénytelen az élet ! Gazdaságilag a hangsúly a munkásság jóléte. s van, mert ahol a kisember illően él, ott a politi kai biztonság és a gazdasági fejlődés jó alapo I kon áll. • EZÉRT ÍRÁSAIMBAN ÉS ELŐADÁSAIM IBAN búcsúzom a jobb- és baloldali meghatáro | sásoktól és csak haladó szelleműekről és fejlőd lést ellenzőkről írok és beszélek. Egyéni vonatú sózásban pedig a humanizmus az a mérték, amit minden közéleti embernek el kell érni. Aki alatt a marad, az se nem jobb- vagy baloldali, hanem I politikai krédójától függetlenül korszerűtlen és maradi. VI. Pál pápa az ifjúságtól A mai ifjúság a két világháborúból örököl , szomorúságban szenved — mondja a pápa — melyhez hozzájárul a mai „forradalmi mánia” • A mai nemzedék hordja annak a két háborúnál sebeit, melyek ledöntöttek országokat és megtöltötték a temetőket és fájdalommal borították a már amúgy is szomorú világot. Keserű, kételkedő, hitetlen, bosszúállásra és lázadásra kész nemzedék a mai fiatalság — állapította meg szomorúan a Szentatya. A pápa úgy látja, hogy a háborúk vérözöne árnyékolja be a mai fiatalok lelkét. A fiatalság lehangoltságának másik oka az éle bizonytalansága, amelyet a forradalmi mánia okoz. •Ki — Hány tagállam — kérdezte a pápa — alapul ma ezen a kifejezésen: forradalmi nemzedék? Az ilyen forradalom tagadja a történelmi múltat, törvénytelenséget hoz a törvény és rend helyébe, csakhogy megváltoztassa azt, ami volt. 4*V ' •. . • — Az emberek szíve nem boldog — folytatta a Szentatya. — Gazdagság, felfedezések, találmányok, az életet könnyíteni akaró technikai berendezések ellenére az emberiség boldogtalan A haladás vigasz helyett elégedetlenséget hoz. Ám a pápa hozzátette, hogy Krisztus Urunknál megtalálható a válasz. Jöjjetek hozzám és én megvigasztallak titeket — mondja Jézus. — De — folytatta a Szentatya —a baj az, hogy némely keresztény csak azt fogadja el a Szentírásból, ami kedvére van, de azt: „Vedd fel kereszted és kövess engem!” elveti, pedig a kereszténynek a kereszt is hozhat boldogságot — fejezte be beszédét VI. Pál. (—y —a) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keressel fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET a legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerkai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET irodájának címe: 2889 East 116. St., Cleveland, Ch. 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk (216) 231-6663. Látókör Zbigniew Brzezinski Mindig cinikusnak tartottuk Kissinger külügyminiszter közép- és kelet-európai politikáját, amely úgy akart a Szovjetunióval kizántolni, hogy a Vasfüggöny mögött élő és a Szovjet által elnyomott népek sorsát leírta. Ez a cinizmus bosszulta meg magát, amikor Ford elnök — hitelt adva a saját külügyminiszterének — kijelentette, hogy a vasfüggöny mögött nincs szovjet uralom .. Ez azonban már a múlté. Carter az új elnök megkezdte kormányzását. Az új adminisztrációban Zbigniew Brzezinski, lengyel, cipi származású egyetemi tanár lett az új elnök tanácsadója a nemzeti biztonság kérdéseiben. (Olvasva nevét, mindig eszünkbe jutnak azok a magyarok, akik olyan kaméleoni buzgalommal alakítgatják magyar nevüket angolra. Nem hisszük, hogy nehezebben kiejthető név akadna az angol nyelvterületen, mint Zbigniew Brzezinski neve. Mégsem változtatta meg, bizonyítván, hogy Amerikában nem a név, hanem az ember számít, bármilyen nehéz kiejtésű is legyen etnek neve.) Zbigniew Brzezinski, akinek apja még Pilsudski diplomatája volt, cikksorozatában körvonalazta a Carter-adminisztráció külpolitikájának helyzetfelmérését. Ebből kívánunk most idézni néhány bekezdést. A tanulmány címének magyar fordítása: „Az Egyesült Államok nem menekülhet el világszerepe elől.” „Harminc évvel a háború vége után sem Európa, sem Japán nem készült fel arra, hogy nagyobb szerepet játsszon a hagyományos, akár pedig a globális problémákban — állapítja meg Carter elnök tanácsadója. — Az a gazdasági kificamodás, amelyet a fejlett ipari társadalmak szenvedtek az olajtermelő államok által végrehajtott áremelés következtében, aláaknázták ugyan az Egyesült Államok döntő gazdasági és politikai szerepét, de közben még szükségesebbé tették, mint volt az elmúlt húsz esztendő alatt. Érthetően meglévő ma az elégedetlenkedés a világ szegényebb részén, hogy a világlakosság egytizenhatod részének egyharmad rész jut az újból fel nem használható forrásokból és mégis 1975-ben mind több és több kormány sürgette Amerikát, hogy gazdasági erejét növelje, annyira fontos Amerika gazdasági prosperitása a világszíntéren. Semmi sem bizonyítja jobban Amerika központi jelentőségét a világ gazdasági egészsége tekintetében, mint ezek a sürgetések, amelyek Amerika erejének mind magasabbra való növelését akarják látni — a saját érdekükben.” „Általában szólva: Amerika rendszeres szerepe úgy gazdaságilag mint politikailag egyensúlyozó kulcsszerep. Különösen ez a helyzet az élelemtermelés terén: Amerika lett az élelem egyensúlyozó kulcsforrás. ” „Az Egyesült Államok széles értelmű történelmi üzenete megtartotta értékét... Az alapvető mondanivaló ebben az üzenetben az amerikai tapasztalat: első a szabadság, azonban a szabadságban lényeges a többségi elv központisága. Az egyéni szabadságot legjobban olyan társadalom biztosíthatja, amely a többségi elven alapul. Globális vonatkozásban ez azt jelenti, hogy a többségi szavazati elv elfogadja a különbözőséget és nem kötelez arra, hogy egyetlen menetben mindenki egyetlen, kötelező, ideológiai modell felé masírozzon ...” „Az Egyesült Államok jelenti még mindig a világ legtöbb népének a legvonzóbb társadalmi viszonyokat (akár példát is), és ez marad Amerika különleges ereje. Ebben a tekintetben, mint versenytárs, a Szovjetunió még csak számításba sem jöhet ..” „Végül: Amerika hűtlen lenne saját, eredeti értékeihez, ha cinikus felfogást tanúsítana a Szovjet keleteurópai népekkel kapcsolatos vonatkozásairól, amikor ezek a népek vagy kibővíteni vagy megtartani igyekeznek saját nemzeti függetlenségüket.. Egy ilyen cinikus állásfoglalás káros lenne az Egyesült Államokra nemcsak egész Európában, de még Kínában is.” Sokan hangoztatták ezt eddig a magyar száműzöttek köreiben is. . i MSZOSZ őszi ülése Newarkban Dr. Pogány András elnök, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöki tanácsának rendes őszi ülését 1916. december 11-re a Newark (New Jersey) Internaional Airport Holiday Inn különtermébe összehívta. Az amerikai lakos elnökségi tagokon kívül jelen volt Reégési Tollas Tibor, az európai szervezetek képviseletében ,s Walter István, a Kanadai Magyar Szabadságharcos Szövetség részéről. A tanácskozás, mely öt órán át tartott, cőszerű problémák megbeszélésével telt el, melynek sorn néhány fontos határozat született. Ezek között: A nyolcadik szabadságharcos világkongresszust a viágszövetség elnöke 1977. március 19-én, szombati napra a kanadai Niagara Fallsba hívta össze. London (1970) és Washington (1973) után 1977-ben Kanadán van a sor és ezért választották Niagara Fallst a következő tisztújító világszövetség helyszínévé. A megrendezés tisztségével dr. Szimonisz László tanácstag (Buffalo, N. Y.) lett megbízva. Ugyancsak összeállították az új világszövetségi tisztikar jelölőbizottságát is. Tagjai: Vitéz Baán OFM, dr. Szimonisz László, Czene Ferenc, Walter István, Tímár András és Kecskési Tollas Tibor. (M. Sz.S.) . TUZEX IKKA ! J itWCGy GYÓGYSZER * ,£íl%i£SÍTtiZi/ J -rel . Tic sees * V Tel: 226;8868 és 521-5526 Erdélyi csomagol NÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb. Magyar, angol betűs írógépek. ] Herendi porcellán, tape recorder, 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107 3. oldal