Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1984 (91. évfolyam, 1-50. szám)
1984-05-27 / 21. szám
1984. május 27. GESZTELYI NAGY ELEK: Amerika kínai törekvéseinek háttere A történelem tudása szükséges a jelen megértéséhez és a jövő tervezéséhez. Nélküle az élet többnyire csak érthetetlen vegetáció. Az Isten és annak teremtménye, az ember csinálja a történelmet, az ember alkotásaiban azonban kevés a szeretet, az erkölcs, az alázat és a béke, annál több az erőszak, kegyetlenség és igazságtalanság. Részünkre a négy, előbb említett fogalom közül ez alkalommal a béke a legfontosabb, mert a technika fejlett állapotát tekintve az biztosítja fennmaradásunkat, puszta létünket. A béke természettudományi szempontból nem más, mint az erők egyensúlya. Ezért utazott Reagan elnök Kínába, hogy ezt a fennmaradásunkat biztosító állapotot tartósítsa. Kínába, mely országnak azóta már halott egykori vezetője másfél évtizeddel ezelőtt még a világ hóhérának nevezte Amerikát. A béke biztosítására két dolog szükséges — mondja a liberális hírközlés által sárba taposott Nixon volt elnök a Newsweekben megjelent nagy horderejű cikkében. Az egyik az „élni és élni hagyni" elv érvényesítése Amerika és a Szovjetunió között, a másik a Kínával való, tizenkét évvel ezelőtt elkezdett kapcsolatok elmélyítése. Nixon szerint bár a Szovjetunió hódító törekvése hozta közelebb egymáshoz a világ leggazdagabb (Amerika) és legnépesebb (Kína) államát, a gazdasági kapcsolatok fontosabbak, mint a katonaiak, és annak ellenére, hogy lényeges politikai nézeteltérések vannak köztünk, nincs okunk arra, hogy ellenségek legyünk, de annál több okunk van arra, hogy barátokká váljunk. Az 1972-ben létrejött informális szövetséget főképpen a szovjet agresszió hozta létre, mely ma sokkal nagyobb, mint akkor volt, mert közben a Szovjetunió növelte nemcsak Amerikára, de Kínára irányított rakétáinak számát is, fölemelte a Kína határán elhelyezett hadseregének létszámát, valamint jelentősen megerősítette a Csendes- és az Indiai-óceáni haditengerészetét, és — „mellékesen” — elfoglalta Észak-Vietnamot és Afganisztánt. Ennek ellenére ha mi a szovjet agressziótól való félelemre alapítjuk szövetségünket, mondja Nixon, akkor sorsunkat másra bízzuk, de ha a gazdasági együttműködésre, akkor az a saját kezünkben marad. Ennek a gazdasági kapcsolatnak pedig tág tere van, tekintettel Kína mezőgazdasági és technológiai helyzetére. Egyébként is Kína nem tud erősebbé válni katonailag, csak ha egyidejűleg gazdaságilag is megerősödik. Egy megerősödött Kína problémákat fog okozni a Szovjetuniónak, és sokkal előbb, mint nekünk. Egy gyenge Kínától sokkal több okunk van félni. Néhány érdekes statisztikai adat: 12 évvel ezelőtt Kínába egyetlen amerikai turista sem utazott, jelenleg évente 100 000 amerikai látogat az óriási távol-keleti országba. 12 éve egyetlen kínai cserediák sem volt itt; ma 10 000 van. A két ország közti kereskedelem értéke 5 millió dollárról 5,5 billió dollárra emelkedett. Ennek a forradalminak mondható változásnak megértéséhez néhány történelmi adat említése szükséges. A jelenlegi Kína nagyjából három forradalomnak az eredménye. Ez a három forradalom a következő: az 1911-es republikánus forradalom, amely a Mandzsu-dinasztiát döntötte meg; az 1927-es nacionalista forradalom, amely a katonai diktátorok hatalmát törte meg, és a kommunistákat törvényen kívül helyezte; és a második világháború után a kommunista forradalom. Minden forradalom bizonyos okokra vezethető vissza. Ezek az okok vagy emberileg tervezettek, vagy véletlenek. A minőségi okok közül csak néhányat említünk meg: elégedetlenség mint anyagi ok; ideológia propagálása mint formai ok; válság, intézmények összeomlása mint közvetve ható ok; forradalmi vezetők hatalomátvétele mint végső ok; belső és külső példák, nemzetközi összetűzések és háború mint járulékosok. Az általános elégedetlenség, az intézmények összeomlása, az új forradalmi ideológia propagálása, Japán példája (ahogy Oroszországot megverte), a forradalmi szervek tevékenysége az 1911-es forradalomban csúcsosodott ki, amikor is sikerült megdönteni a Mandzsu-dinasztia uralmát, de hatásos politikai szervezet hiányában nagyobb részben sikertelen maradt. A következő 16 év a forradalom jegyében telt el. Az idegen hatalmak viselkedése, valamint a Nyugat magatartása Szun Jat-szent orosz orientációra késztette, és a Koumintang tagjai sorába kommunistákat is felvett. Csang Kaj-sek az egység helyreállítása érdekében hadműveleteket indított, a kommunisták pedig lázadásokat szítottak. Csang Kaj-sek felszámolta őket, erre az oroszok visszamenekültek a Szovjetunióba, a kínai kommunisták pedig a déli hegyekbe. Mao Ce-tung Dél-Kínában szervezni kezdte a vörös hadsereget, de 1934-ben a nemzetiek támadása elől fel kellett húzódnia északra, Jenanba. 1936-ban a kommunisták elrabolták Csang Kaj-seket. 1937- ben Japán megtámadta Kínát, és ezzel kitört a japán—kínai háború. A Koumintang és a kommunisták szövetséget kötöttek, s ez a nemzeti forradalom végét és a kommunista forradalom kezdetét jelentette. A japán támadás következtében a nemzetiek elvesztették politikai és gazdasági bázisaikat, s ez derékba törte erejüket, ugyanakkor megerősítette a kommunistákat. 1935-től 1945-ig a kommunisták főleg a nemzetiekkel való leszámolásra készültek. Mao Ce-tung hadműveleti bázisokat létesített, biztosította az önellátást, földet osztott, gerillataktikát alkalmazott, és erősítette a kommunista pártot. Amikor 1945-ben kitör a háború a kommunisták és a nemzetiek között, Mao Ce-tung — részben a Szovjetuniótól kapott japán fegyverekkel — megverte a Kuomintangot. Csang Kaj-sek vereségének okai a következők voltak: halogatta a reformokat, nem hozta nyilvánosságra a háború utáni programját. De vereségét főleg az amerikai segély megvonása okozta. A segélytervet az itteni demokrata politikusok buktatták meg. * Mao Ce-tung sikerei hatalomra kerülése után fokozatosan csökkentek. A kínai népnek igen magas árat — 80 millió emberéletet — kellett fizetnie Mao politikai balsikereiért, a „nagy ugrás előre” és a „kulturális forradalom” cégjelzésűekért. Egyébként a „kulturális forradalom” célja az volt, hogy visszaállítsa Mao hatalmi súlyát. Ez a hatalmi súly éppen a „nagy ugrás előre” — mellyel túl akarta szárnyalni a Nyugatot — sikertelensége következtében veszett el. Politikája a megbénult elszigeteltség zsákutcájába jutott, és arra kényszerült, hogy tízezer mérföld távolságból meghívja a gyűlölt kapitalista világ vezetőjét, mert nem tudott kimozdulni a kínai—orosz ellenségeskedés holtpontjának süppedő sarából. Nem szabad elfeledkeznünk még egy nagyon fontos kínai-szovjet ellentétről, és ez a területi kérdés. Kína 1 200 000 négyzetmérföldet követel vissza a Szovjetuniótól. Ezt a hatalmas földdarabot az oroszok az utolsó 150 év alatt rabolták el Kínától. (1480-tól kezdve az egész orosz történelem területi hódítás volt.) Kína mindig északról kapta a hódítókat, de azokat mindig elnyelte, beolvasztotta. Mao rémuralma alatt a kínai nép torkig lett a kommunizmussal, s amikor aztán a pragmatikus Teng Hsziao-pingnek választania kellett az ideológia és a fennmaradás között, akkor a fennmaradás mellett szavazott, és a múlt évben elküldte miniszterelnökét Washingtonba, ez évben pedig meghívta Reagan elnököt. A mostani alkalommal Kína és Amerika megkötötték a nukleáris együttműködési egyezményt, aminek értelmében amerikai vállalatok szállítanak Kínába nukleáris reaktorokat és alkatrészeket. A kínai és az amerikai nép együttműködése megváltoztathatja a történelem folyását, mert egyikük sem akar a másikon uralkodni, és együttműködésük így vérontás nélkül meg tudja akadáyozni a Szovjetunió világuralmi törekvéseit. A Magyar Segély Egylet jelenti: Egyesületünk a folyó tanévben érettségizett és egyetemet végzett magyar ifjúság ballagásának megünneplésére június 3-án, vasárnap, pontosan fél 1-kor a Magyar Evangélikus Egyház helyiségében (West 98th Denison) családi ebédet rendez, melyre szeretettel hívja tagjait és barátait. Ebéd előtt rövid műsor lesz. „Most érett" fiatal barátaink névsora nem teljes, ezért nagyon kérjük őket, valamint igen tisztelt szüleiket, hívják meg a mi nevünkben a Nagy-Cleveland területén vagy környékén most érettségizett vagy egyetemi tanulmányaikat most befejezett magyar fiatalokat. Kérjük a ballagok nevét a következő clevelandi telefonszámok egyikén bejelenteni: 228 6967, 3334227, 941 0654. A most érettségizett és egyetemet végzett fiatalok egyesületünk vendégei. Más részvevőknek az ebéd ára 8 dollár. Az ebédre jelentkezni lehet a föntebb megadott telefonszámokon. Határidő: június 1. Az „Emlékezzünk régi ballagásainkra, ballagjunk együtt fiataljainkkal!" gondolat szellemében egyesületünk szeretettel hívja a közelmúltban már jó példával elöljáró jubiláns ballagókat. Azokat, akik ebben az évben érkeztek el egy-egy ünneplésre érdemes évfordulóhoz, de hazájuktól elszakadva nem gyűlhetnek össze régi osztálytársaikkal. Fiatalodjunk, és ballagjunk együtt az itteni fiatalokkal! Dr. Endrey Antal Hungarian History című 396 oldalas történelmi munkája 6 térképmelléklettel kapható a Vasárnap könyvosztályán: P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509. HISTORY Ara: kemény kötésben 22 dollár, puha kötésben 18 dollár KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Ki védje meg Európát? Németország vezető politikai köreiben ezekben a napokban mind gyakrabban hallhatók olyan hangok, hogy Európának többet kell tennie saját védelme és külpolitikai felelősségének kielégítése érdekében. Ez a fejlemény azonban egyáltalán nem hasonlítható az ellenzékben lévő szociáldemokrata — kiváltképpen a párt balszárnyához tartozó — politikusok ama nyilatkozataihoz, amelyekben nagyobb szerepet követeltek Európa számára a nyugati védelemben. Míg azokat a megnyilatkozásokat leplezetlen tartózkodás jellemezte az Egyesült Államokkal szemében, most olyan politikusok is hangsúlyozni kezdik Nyugat-Európa az iránti kötelességét, hogy meg tudja védeni magát, és maradéktalanul képviselni tudja saját álláspontját a védelem kérdéseivel kapcsolatban, akiknek Amerika iránti lojalitása s tisztánlátása abban a tekintetben, hogy a második világháború befejezése óta az Egyesült Államok védi és garantálja Nyugat- Európa békéjét és szabadságát, kétségbevonhatatlan. Még Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök is Európa közös védelmi erejének kifejlesztése mellett emelte fel a szavát, és az Egyesült Államoktól való nagyobb függetlenséget javasolt. „Európa önrendelkezési jogát — mondotta a bajor miniszterelnök — mégsem garantálhatja kizárólag Washington. A nyugat-európai országoknak már csak pszichológiai okoknál fogva is szükségük van arra a tudatra, hogy adott esetben meg tudják védeni önmagukat.” Hasonló értelemben nyilatkozott egy osztrák napilapban Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter is. Néhány nappal a nyilatkozat előtt ugyancsak Genschernek egy cikke keltett feltűnést, amelyben nemcsak a Szovjetunió, de az Egyesült Államok kezdeményezését is hiányolta amiatt, hogy a fegyverkezés korlátozását célzó megfeneklett tárgyalások nem mozdulnak el a holtpontról. Túl ezen, német politikai körökben arról is esik szó, hogy a Nyugat-európai Uniót föl kellene ébreszteni szundikálásából. Az hogy erről egyáltalában szó esik, ugyancsak bizonyos önállósodási törekvésre mutat. Legújabban pedig a védelmi fegyverek világűrbeni elhelyezésének amerikai terve ad lendületet annak a német koncepciónak, hogy Európának mind védelmében, mind külpolitikájában nagyobb önállóságra van szüksége. 3. oldal A chicagói Szent István Király Plébánia aranyjubileuma TOLLAS TIBOR: VÉGVÁRATEMPLOM Mihályi Gilbert atyának, a chicagói Szent István-templom 50 éves jubileumára Konok őseink századokon át várakat emeltek, útt templomot. Házatok nem volt, de már új hazát a tengerentúl így foglaltatok. Tartott a kő, mert kötötte a hit, ölelő, védő falai között ki-ki meglelte honát, társait: Isten előtt senki se száműzött! Az oltárképről Szent István vigyáz, táborba gyűjti szétszórt seregét. Ősi zsoltártól oldódik a gyász, és egybeköt a pártos ezerév. Hol anyátok mint gyermek térdepelt, most fiatok mond imát — magyarul. A hétvégeken iskolára lelt harminc gyerek Petőfit tanul. Mert minden templom végvár, őrtorony, nyíl záporozza, idegen szavak. Helyt kell állni a napi ostromon, ha rést ütnek, vagy hull a vakolat. Bennetek él a múlt s a jövendő, élők és holtak, szétszórt magyarok — ötven vagy ezer esztendőt őrző maroknyi sereg: Imádkozzatok! Elnémult honi harangok helyett kiáltsátok, vészjelző lármafák, — mert szolgálnunk így rendeltetett — a nagyvilágba népünk igazát. Az aranyjubileumi hálaadó szentmise június 3-án, vasárnap lesz, dr. Irányi Lászlónak, a katolikus magyar emigráció püspökének s John G. Vlaznynak, Chicago segédpüspökének részvételével. Utána koktél és bankett.