Katolikus Szemle 44. (1930)

8. szám - Könyvismertetések és birálatok - Telekes Béla (ford.) - Bartha József: Zsoltárok. Dávid király és zsoltáros társai könyve. I. k. 120 l., II. k.

tanácsa szerint bírálta felül, amiben rendesen a vallástalan, de mindenben szaktekintélyként szereplő Van Swieten felfogása döntött. A vallásellenes szellemet nem egy állami hivatalnok Van Swieten halála után is nyomósan képviselte. A lefoglalt könyveket a helytartótanács épületében a püspök­tanácsosra bízták, később a királyné elrendelte megsemmisítésüket. Körülbelül ezekben adhatjuk Schermann dolgozatának vázlatát. Tagadhatatlanul világos, áttekinthető képet fest a szerző tárgyának törté­neti fejlődéséről. Azonban anyagát sokszor csupán kronologikus sorrend­ben egyszerűen felsorolja, csak itt-ott tesz egy pár értékes közbeszúrást, amelyeknél megint a polemikus kiélezés elmaradása az igazság tárgyilagos megállapítását épen nem veszélyeztetné. Kifejezetten reámutathatna a királyi beavatkozás megmagyarázása céljából arra a jogi felfogásra, amely a királyi hatalom és az egyház viszonyából a király ama kötelezettségét vezette le, hogy a téves tanok ellen az egyháznak védelmet nyújtson. A helytartótanács létesítésének idejét 1724-re teszi, pedig ez a XVI. század első felétől kiinduló fejlődés után 1723-ban már szervezetet is kapott. Többször lényegtelent feleslegesen részletez (pl. rendeletek ismertetése), máskor forrásának hézagait nem tölti ki. Egyébként is megérdemelné e lelkiismeretes és pontos dolgozat, hogy a szerző a kiadott anyag szélesebb felhasználásával s a bécsi levéltárak eredeti forrásanyagával kiegészítse. —r .n. Zsoltárok. Dávid király és zsoltáros társai könyve. Telekes Béla fordí­tása. I. k. 120­­., II. k. 247 l. Remény-kiadás. Budapest, 1929. Irodalmunkban a zsoltárok fordítását legrégibb nyelvemlékeink között legelőször a XV. század vége felé keletkezett Apor-kódexben találjuk. Ettől kezdve mind a katholikusok, mind a protestánsok részé­ről igen sok írónk és költőnk foglalkozott a zsoltárok fordításával. Mivel e magas szárnyalású vallásos dalok templomi éneklése a protestáns istentisztelet lényeges részét teszi, szinte magától érthető, hogy a zsoltárok első teljes fordítása protestáns író kezéből, a Szenes Molnár Albert tolla alól került ki. Ez a magyar zsoltáros könyv a Marót és Beza-féle francia zsoltár­énekek után (német közvetítéssel) készült s a protestánsok — kisebb-nagyobb átdolgozással — ma is ezeket a már elavult és nagyon is szabadon fordított zsoltárokat használják temp­lomaikban. Katholikus részről a zsoltárok teljes és egyúttal legművészibb fordítását Kálmán Károly készítette. Az ő zsoltáros könyve, mely a leghivatottabb kritikusok (Szász Károly, Gyulai Pál) részéről igen nagy elismerésben részesült, a zsoltárok szellemét híven, de modern művészi formákban tükrözteti vissza. Másfél évtizeddel később (1923), tehát szinte napjainkban, Sík Sándor fordította le újra katholikus részről a Bibliának e remek alkotásait. Az ő fordítása a zsoltárok szellemét belső és külső formában, leghívebben tükrözteti vissza. Kálmán fordítása

Next