Kecskemét és Vidéke, 1922. július-december (3. évfolyam, 147-242. szám)

1922-10-07 / 229. szám

ifiam­adik évfolyam 229. szám Ara 0..l*o­r?. Kecskemét, 1922. okt. 7. szombat Kecskemét,Vid­éke­­ár 1 hónap?1» 180 koronás s­erken­téség és kiad­óh­iva­tal B*gyclitti*1« 500 kora › • Kecskemét, Arany János utca 6. szám, --------- FŐSZERKESZTŐ: WERDERBER ADAM a róm. kath. bérhez átjáró udvarában IcMimián i 135 • Tolstonazám ■ 139 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Bank diktat­ura Rövidesen felállítják és a pénzszűke Katona József mauzóleumát kijelölik Kada Elek díszsír­helyét. — Ma tárgyalja a városi tanács a tervezetet. Saját tudósítónktól. — Kecskemét, okt. 6 Régi terv közeledik a meg­valósulás felé. Kecskemét kegye­lete emléket állít két legnagyobb fiának Katona Józsefnek és Kada Elek polgármesternek. A terv keresztülvitelét a háború és az azt követő zavaros idők késleltet­ték. A Szentháromság-temető ren­dezésével most újra előtérbe nyomult a terv megvalósítása. A városi­­tanács még az év elején megkereste a róm. kath. Egyháztanácsot, hogy a díszsír­helyek kijelölése iránt intézked­jen. Az egyház elkészítette a ter­vet, mely szerint a Szenthárom­ság temetőnek a Reáliskola felé néző frontját kiképzik. A régi huszár lovarda területén uj utat nyitna­k és az ut mindkét oldalán félköres a­ku területet jelöl­tek ki, melyen a három díszsír­hely között Katona József mauso­­leumát állítják fel. A díszsír­helyek egyikére Kada Elek pol­­gármester hamvait helyezik el. A díszsírhelyek elhelyezésére a részletes terv már elkészült. A városi tanács ma délelőtt 11 óra­kor értekezletet tart, melyen Zi­­may polgármester, az összes ta­nácstagok, a Katholikus Egyház­község részéről Dömötör Pál, dr. Hagedüs Ferenc és dr. Iványosi Szabó László, a Kada család kép­viseletében Mohácsy Lajos törv. bíró és Kerekes Ferenc főmérnök vesznek részt. A tárgyalások eredményeként rövidesen megkezdik a munká­latoka­t és így a régóta vajúdó terv végleges megvalósulása előtt áll. Az egész ország tiz nagybenk Teeziben van és ez a tiz bank elég volt ahhoz, hogy a korona 022 körüli stabilizáló­dása dacéra a szén, a liszt, a kenyér, a rnha ára folyton emelkedjen. A kor­mány teljesen lehetetlen a bank­­okrícia diktatúrájával szemben és az általuk mesterségesen előállí­tott pénzszűke katasztrófájának fel­kerülése végett kénytelen tovább­ra is a bankóprést igénybe venni. Beigazolt tény, hogy minél több bankjegy kerül forgalomba, bizo­nyos idő múlva még nagyobb pénzszűke áll e­l. A nagybankok országos érdek ürügye alatt mil­­liárdokat vesznek át a jegyinté­­zetiők hatszázalékos kamatra. Sze­rintük a nomierciális hitelt folya­matosan ki kell elégíteni. Viszont cáfo­hatatlan, hogy a bankpolitika régen túl lép­i a törvény által megengedett kamat, láb határokat. Mordhatnók azt, hogy kivéel nélkül uzsoraüzletek­­kel foglalkoznak a bankok, a hik­­ker a megengedett maximum 8 százalék helyett 22—25 százalé­­kot számítanak rá a kölcsön fo­lyósítása és kamat címen. Ugyan,­akkor panasz tölti meg a liberá­lis orgánumokat, hogy a gazda­közönség elterti a forgalomtól a pénzt, hogy állandóan csökken­nek a bank és takaré­kbetétek. Azt az elban nem hallani, hogy a bank­betétek után mindössze 4 százalékot, folyószámlás elhelye­zésnél pedig még kevesebb ka­matot fizetnek. És ugyancsak a mai elfekélyesedett pénzgazdálko­­dást jellemzi az is, hogy­ miden a bankok 20—25 százalékra dol­goznak, ugyanakkor a fegyinté­­zettől 6 százalékra kapnak köl­csönt üzleteik lebonyolítására. Ilyen visszás helyzetben azután magá­tól érthetődő a pénzszűke. Senki sem helyezi el tőkéjét a bankban, hanem más, jövedelmezőbb mó­don csinál befektetést. A drága­ság növésével és az infláció kö­­vetkeztében pedig a bankjegyfor­galom folyton emelkedő képet mutat és bármi komikusan is hangzik, mégis tény, hogy minél több bankjegyet hoznak forga­lomba, a pénzszűke annál válsá­gosabb. Midőn tehát a mérséklet nél­küli és a magyar nemzeti érde­keket keresztező nagybarokkoncent­­ráció ellen fordul a közvélemény, feltétlenül jogos a felháborodás és a bankdiktatúra megfékezésé­nek a követelése. is. I * Ml Pl 9$ OdsMM ith­­si C Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, K I i m f| V353IVUIC­­D, öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket illüfcU Telefon: 252. PT AUTOGÉNNEL HEGESZT. SWMWMWMPBBBWUHMUIBKHKlhMIIBMIWlTBIilHHIBMBMBBMMBMlffHBWWIlIffWTIIMn'Hllfll rWHHlllfflBIB—Nlgtf ■! HHH W—Tllllll ■UMHMmBPBMBnanHMHMnHHHHHMHHHMMHBBMHI **»*»»»»##*»»**»#»*¥¥¥*##3* A Kassai Sport Club üdvözlete Kecskemétnek. Keszérclevél a polgárm­esterhez a lelkes fogadtatásért. — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, okt. 6. A Kassai Spon Club látogatása felejthetetlen emlék marad mind­azok előtt, akik elszakított vére­inkké­, a csonka haza iránti olt­­hatatlan szeretetükkel együtt érez­nek. A KSC itt tartózkodása üd­vözlet volt az elszakadt Felvidék­től. Fogadtatásuk a testvéri sze­retet bizonyítéka. Kecskemét lelkes támogatását nem felejtették el."A város közön­sége szeretettnek önzetlenül szép megnyilatkozástért Zimsy polgár­­mesterhez intézett alábbi levelük­ben mondanak hálát. Kassa, okt. 2. Polgármester Úr, Méltóságos Uram! A club választmánya elnöksége egyenként és összesen mély hálá­val emlékszik vissza arra a nagy előzékenységre, arra a szívünkbe markoló testvéri szeretetteljes őszinte fogadtatásra és a szeretet­nek minden alkalommal való meg­nyilvánulására, amit clubbunk re­­prezentásainak tapasztalnak sze­rencséjük volt. Mondanunk sem kell, hogy magukkal hozták Kecs­kemét város közönsége barátsá­gainak melegét és szeretetük ben­­sőségét. Nagyon kérjük, fogadja Méltó­ságok clubbunk elnöksége, vá­lasztmánya és mindnyájunk hálás szive egész melegének megnyilat­kozását és méltóztassék egyben szívesen venni hálatelt köszöne­­tünket és baráti istenhozzádunkat. Olvashatatlan aláírások. Titkár. E nők. Felmentették a férjgyilk­­­ssággal vá­dolt Erdélyinét. Tegnap tárgyalta Hauzinger András büntető tanácsa a, bugac­­morostori férjgyilkossággal vádolt Erdélyi Lászlóné bűnügyét, aki 1921. júliusban baltával agyon­ütötte férjét. A tegnapi tárgyaláson a bíróság elfogadta a védő állás­pontját, mely szerint az asszony önvédelemből ölte meg az urát. Az ítéletet tegnap lapunk zártakor hirdette ki a bíróság és Erdélyi Lászlónét a gyilkosság vádja alól felmentette. Erdélyinél szabad­lábra helyezték. Külön egyezmény Kemál és a franciák között. BERLIN, okt. 6. A francia Ed­gar Ouviet cirkáló fedélzetén már október 3-án este előzetes egyez­ményt kötöttek a kemalistákkal, amelynek értelmében a görögök 10 napon belül kötelesek Tráciát — Drinápolyt is beleértve — a Maricáig kiüríteni, de a kema­­lista hadsereg csak a békeszer­ződés aláírása után fogja meg­­szállni Tráciát, ahol időközbeni angol, francia és olasz csapatok gyakorolják az igazgatását. Ha a görögök vonakodnának Tráciát kiüríteni, akkor az angol hajóhad a szövetségesközi hajórajjal egye­temben zár alá helyezi a görög kikötőket és a kematista hadse­regnek megengedik az átkelést a tengerszorosokon, hogy a görö­göket Tráciál kiűzzék. A kame­­listák a maguk részéről hozzá­járulnak ahhoz, hogy a szövetsé­gesek a bék­etárgyalások végleges befejezéséig megmaradjanak Kon­­santinápolyban. Időközben a ke­­malista polgári hatóságok nyomo­k­ban berendezkedhetnek Konstan­tinápolyban, úgy, hogy a főváros a szövetségesek és kemalisták együttes igazgatása alatt fog ál­lami. Az angolok és a törökök kölcsönösen kötelezik magukat a semleges zóna kiürítésére. Szállítják a menekülte­ket Szmirnából. LONDON, okt. 5. Konstanti­nápolyi távirat szerint vasárnap az utolsó menekülteket is elszál­lították Szmirnából. A különböző nemzetiségekhez tartozó elszállí­­­tott menekültek száma összesen­­ 180000 , Mudaniában létrejött a­­ megegyezés antant és a törökök között. LONDON, október 5. Harring­ton tábornok és a szövetségesek, másrészt pedig Ismad pasa kö­zött megegyezés jött létre, mely­nek aláírását mára várják. Noha hivatalos megerősítés nem érke­zett, mégis tájékozott körökben úgy tudják, hogy a megegyezés a szövetségesek szeptember 23 i jegyzéke alapján jött létre. Esze­rint a törökök csak a békekötés megtörténte után vonulhatnak be Tráciába.­Az angolok tehát ke­resztülvitték azt az eredeti állás­pontjukat, hogy a török csapatok csak diplomáciai megállapodások után vonulhatnak be Tráciába. A főkérdés most az, vájjon a görö­gök meghajolnak-e e döntés előtt.

Next