Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1925
t pedig a város közönsége viseli. Anyagi hozzájárulásra nem lévén szükség a nm. Minisztérium a V. o. megnyitásához már 1875. aug. 16-án hozzá is járul s napokkal utána aug. 26-án 19817/1875. sz. leiratával a „Főreáliskola“ címet adományozza. Az intézet tovább fejlődésének sorsa ismét a tanári testület és a város közönségének kezébe kerül, mert bár 1875/6 — 1878-ig eső tanévekben fokozatosan megnyílik V—VIli. osztály, ez — az állam nehéz pénzügyi helyzete miatt — most is csak úgy lehetséges, hogy évről-évre, osztályról-osztályra egy új helyettes tanárt fizet a város közönsége, egy tanári munkakört pedig vállal önként és díjtalanul a tanári testület. Szinte elkerülhetetlen, hogy név szerint is meg ne említsük intézetünk bölcsőjénél álló, élesszemű és megértő városi polgármesterünket Bagi Lászlót, az intézet akadályt nem ismerő első igazgatóját Dr. Dékány Rafaelt, az első „nagy tanári karból Hanusz István, később intézeti igazgatót, Holosnyai Ambrus c. igazgatót, Bóka Péter tanárt, kik különben is vagy négy évtizedig működtek intézetünknél. Iskolánk 1878-9. isk. évtől kezdve nyolc osztályú főreáliskola, melynek fenntartását — a nehéz pénzügyi gondok megszűnvén — a magyar állam veszi át s hordozza napjainkig. Az alapító szerződés szerint az intézet elhelyezésére alkalmas épületről a város gondoskodik, melyet öt év alatt köteles felállítani Az évről—évre megnyíló osztályok magánházakban ideiglenesen találnak helyet. — Az I. o. 1870 okt. 7-én a város tulajdonát képező Kiss Pál-féle házban (ma u. n. ártézi kút van a helyén) nyílik meg, ugyanott van egy szobában az igazgatói iroda és tanári szoba, egy kis mellékhelyiségben a szolga. A II. o. részére ugyan itt egy termet építenek, de mert tovább építkezni már nem lehet, a III. o. már kiszorítja az irodát a szomszédos Gaál József-féle házba (III. tized Hó sz.), ahová a IV. o. is kerül a következő évben. A terminus lejárta közeledvén a város állandó épületről gondoskodik s az eddigi katonai és csendőrségi célra lefoglalt saját tulajdonát képező Őrhalmi-féle (III. t. 187.) házba költözteti be a négy osztályú iskolát 1874 okt. 1-én. A 2280 □ m. terjedelmű, két uccára (Jókai ucca és Séta-térre) szolgáló hatalmas telken a beköltözés óta szinte egy évtizedig folyik az építkezés. A sok üggyel-bajjal folyó munka a fejlődésben levő intézet munkáját sokszor zavarja, így pl. az V. és VI. osztály két éven át jó messzire a többitől, a jelenlegi Batthyányi u. elején (Vik. 2) levő Millhoffer-féle házban tud csak elhelyeződni. A Jókai utcai emeleti rész 1875/6-1876/5. években épül fel. Átalakítás alá kerül a telek majdnem minden udvari épülete, hisz ezek katonai raktár és konyha voltak, — át kellet alakítani a Séta-térre eső alacsonyabb helyiségeket is. — E munkálatok, javítgatások 1885-ben végre lezárultak Az állam és város képviselőiből álló felülvizsgálásra kiküldött szakbizottság az eddigi munkákat helyben hagyta ugyan, de a viszonyokat mérlegelve 3 új teremnek építését tartja feltétlen szükségesnek, mely új épületrész pár év múlva 1892-ben készen is lesz s a Séta téri oldalon, a régi ódon épülettömbnek a legszebb frontját alkotja. E mi régi ,,épületünk“ változatlanul fennáll most is. 1920 óta a fiú- és női felsőkereskedelmi- és az ipari szakiskola lakik benne. A népességben állandóan növekedő immár teljes erejében élő intézet négy évtizedig él már e pedagógiailag és egészségi szempontból — nem egy ide látogató szakember által is megütközéssel — kifogásolt épületben, mikor a nm. vallás és közoktatásügyi Minisztérium 1912-ben megbízza Lellbach Kálmán budapesti