Kecskemét, 1886. január-június (15. [14.] évfolyam, 1-26. szám)
1886-01-03 / 1. szám
1. szám e lyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a kör tagjai e helyen is tisztelettel meghivatnak. Bódogh Lajos, a 48-as kör elnöke. — Ti»*tnyitá» a kath. egyháznál. A helybeli róm. kath. egyháztanács múlt vasárnap tartott ülésén elhatározta, hogy miután január 2-án a szervezeti szabályzat általa le fog tárgyaltatni, január 3-án délelőtt 16 órakor tisztújító gyűlést tart. Ezen gyűlésen fog az elhunyt dr. Kocsis József pénztárnok állása is választás útján betöltetni és a kath. gymnasiumnál szervezett házfelügyelő is ekkor fog megválasztatni. A pénztárnoki állás évi 700 frt javadalmazással lett összekötve. Az iskolaépület felügyelője pedig 240 frt évi fizetést, természetbeni lakást, esetleg 60 frt lakbért fog kapni. — Szerkesztő változás. A „Kecskeméti Lapok“-nak nyolcz hónapon át volt szerkesztője dr. Tassy Pál jogtanár a múlt év végén a lap szerkesztésétől visszalépett, — a lap szerkesztését az új évvel új szerkesztő — de érdemes régi író — főtisztelendő Hanusz István reáliskolai tanár vette át. „A kecskeméti közs. tanítótestület“ által az „Eötvös-alap“ és az „Országos tanítói árvaház“ javára, az „Olvasókör“ termeiben, folyó január 9-én tartandó hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyre a meghívók már kibocsáttattak. — Belépti-díj : személyenként 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. — Jegyek előre válthatók Gallia E., Scheiber József, Fehér Márton és Falta Lajos kereskedésében. A hangverseny műsorozata : 1. „Ik a operakivonat.“ Doppler Károlytól, zenekarra átírta Nemesszeghy István zenetanár, előadja a műkedvelő ifjak zenekara 2. „Népdal egyveleg“ Zimay L.-tól, előadja a dalárda. — 3. „Szavalat“, előadja Bán Julia k. a. — 4. „Hegedű duett“, előadják Nemesszeghy István és Soós Ferencz. — 5. Rajnai bordal“, Liszt F.-től előadja a dalárda. — 6. „Szavalat“ előadja Kerekes József. 7. Szép Szöszke“, polka-mazur Mikus Irmától, előadja a műkedvelő ifjak zenekara. — Kezdete 7 órakor. Akik esetleg meghívót még nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek jelentkezni a rendezőségnél, — mely egyúttal örömmel jelenti, hogy a baranyai tisztet Dömötör Sándorné úrnő volt szives elvállalni. — Uj pártelnök. Városunk függetlenségi és 48-as pártjának 1885. decz. 26-án tartott közgyűlése dr. Horváth Ádám jogtanár polgártársunkat pártelnöknek megválasztotta. A közgyűlés lefolyását lapunk mellékletén közöljük, h úgy szintén az új pártelnöknek ott olvasható meghívóját pártunk tagjainak figyelmébe ajánljuk. — Társas-estély. Az országos tanári egyesület „Kecskeméti körének“ formája alatt mintegy 1500 főnyi, leginkább tanárból álló társaság jött össze a „Próféta“ helyiségeiben a múlt évi december hó 30-án este. A csekélyszámú jelenlevők zene mellett, élénk víg társalgás közepette éjfélen túl mulattak együtt. A legnevezetesebb körülmény különben az, hogy a különben jól sikerült estélyen — mintha csak összebeszélés történt volna — egyetlen toaszt sem mondatott! Hiába, változatosság gyönyörködtet. . . — Hornyik-album. Amint jó forrásból értesültünk, városunknak az irodalommal foglalkozó férfiai a boldog emlékezetű Hornyik János emlékezetére egy Hornyik-albumot szándékoznak kiadni, melynek tiszta jövedelme egy Hornyik-emlék felállítására fordíttatnék. Mindenesetre csak örülhetünk e nemes czélú mozgalomnak, melynek a legszebb sikert kívánjuk. — Jutalomjátékok. Kedden január hó 5-én Hevesy Józsefnek jutalmául színre kerül: „Görgei, vagy a világosi fegyverletétel“ cz. történeti színmű a 48—49-ki szabadságharczból merítve. Irta Dalnoky Gaál Gyula. A darab egészen új jelmezekkel fog színre kerülni, az előforduló néma képletekhez, u. m. „a világosi fegyverletétel, Görgei álma, a fehér leány“ — szükséges díszleteket teszi a jutalmazandó. — Csütörtökön jan. 7-én Tonané jutalmául a „Csókon szerzett vőlegény“ cz. kitűnő bohózat fog előadatni. Nem tartjuk fölöslegesnek e helyen felhívni a közönség figyelmét mindkét jutalmazandó TM. Az eddigi jutalomjátékok is alig hoztak néhány krajczár hasznot az ütőtöknek, ez pedig nagyon elkedvelenítő hatással van a legjobb és legszorgalmasabb színészre is. Pedig ha azok a családok, melyek tehetnék, de nem járnak színházba, csak legalább a jutalomjátékok alkalmával vennének jegyeket,a színház tele lenne s ők meg sem éreznék azt a csekély kiadást. Azért még egyszer figyelmébe ajánljuk a közönségnek mindkét jutalmazandót, mert bizony megérdemlik a pártfogást s mert Tolnaynénak már egyszer úgyis elmaradt épen a közönség hiányában a jutalomjátéka. Jutalomjátékok alkalmával azt a csekély áldozatot pedig nagyon sokan meghozhatnák a szinügynek! — A 48 -as kör tánczvigalma. A helybeli 48-as kör január 24-én tartja meg a „P róf ó ta“ termében tánczvigalmát, a meghívók most állíttatnak ki, — a hét végén szétküldésük már megkezdetik. — Melyik Kecskemét legrendesebb utczája ? Erre a kérdésre egy nem érdekelt fél a halasi-nagy-utczát nevezi meg, mint ahol nyáron rendesen öntözik a ládákat, s most pedig, mikor síkos az út, nem késnek homokkal, hamuval stb. behinteni. Bizonyára követendő jó példa, melynek gyakorlása a házi uraknak nem sok pénzbe és fáradtságba kerülne. Talán rendőrileg is kötelezhetők volnának erre ? — Előléptetés. Muraközy Gyula tvszki joggyakornok a helybeli törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki. Gratulálunk a jeles tehetségű és közkedveltségnek örvendő ifjú megérde- melt kitüntetéséhez. — „Hamisbankó.“ Lapunk olvasói emlékeznek, hogy a múlt évben a fenti czím alatt Somogyi János iparos polgártársunk egy népszínművet irt, melyet Sághy színigazgató akkor zsúfolt ház előtt elő is adatott. A népszínműről akkor bírálatot is mondtunk s a kerdő szó némely hibáitól eltekintve, attól a költői hivatottságot nem tagadtuk meg. — Ezen népszínműre vonatkozólag bizonyos köröktől hozzánk az alábbi sorok intéztek, a melyet itt egész terjedelemében közlünk: „Tekintetes Szerkesztő úr! Jelen sorainknak szíveskedjék l. lapjában tért engedni. Emlékezve azon élvezetes estélyre, melyet a múlt évben helybeli fiatal írónk Somogyi János úr, Sághy Zsigmond színtársulata által bemutatott „Hamis ban kó“ cz. népszínművével szerzett, melyre vonatkozólag, tisztelettel hívjuk fel városunkban működő színigazgatóság figyelmét, miszerint tudjuk azt, hogy színigazgató Jáni János úrnak az ő deficites világában egyedüli boldog álma a teltház, mely álmának teljesülésére biztos garanciát azon körülmény nyújt, ha Somogyi ügyes népszínművét s az ahhoz Szabados Géza zenedei igazgató úr által szerzett még ügyesebb zenét megszerzi és mihamarább előadatja. Kecskemét, 1885. deczember 31. Hazafias tisztelettel: Több szinpártoló.“ — Elefoglalt bor, Zubornyák György kocsmárostól a korcsmai engedély többszöri kihágás miatt megvonatván, a jó keresetteli eleste után élete párját tartani nem volt hajlandó, miért is azt szépen ott hagyta, annál könnyebben, mivel a pap által sem voltak összekötve. A menyecske azonban élelmesebb volt, mert magára hagyatva, engedély nélkül is folytatta a bormérést, mely körülmény azonban a rendőrség tudomására jévén, tőle a bor elkoboztatott ■ nyilvános árverésen eladatott. — Díszdeszka. A kath. egyháztanács múlt vasárnap tartott gyűlésén elrendelte, hogy hivatalos hirdetései és a falragaszok részére készíttessék egy olyan fekete tábla, amilyen a Szűcs Ferencz-féle házon is van. Ezen meghagyás folytán a gondnokság azután készíttetett pár „ferslag“ deszkából a parochia sarkára egy olyan táblát, mely a házat is teljesen dísztelenné teszi. A tábla nem tanúskodik a gondnokság jó ízléséről. — Kérelem. Mindazok, akik a jót. nőegyletnek f. évi január 16-iki báljára tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek hozzám fordulni. Dr. Horváth Mihály egyl. titkár. — Korcsmár veszekedés. Nagy Mihály szabó a múlt héten nagy keservében muzsikáltatta magát Bagi István vásárszéli korcsmájában, de a „dadáknak“ fizetni nem volt hajlandó, hanem inkább azoknak „azs anyjukat sértegette“, mi Bóbán László prímást méltó haragra gyullasztván, a sértést visszautasította, mire a Nagy Mihálylyal levő Bajáki Gergely felugorván, a nála levő somfa-bottal Bóbán Lászlónak úgy a búbjára tapintott, hogy azon „S“ alakban — mint a sértett czigány is magát kifejezte — „folytonossági hiány támadt.“ — Az ügy, a kapitányság előtt van. — Figyelmeztetés a gazdákhoz. Figyelmeztetjük gazdálkodó polgártársainkat, hogy az újévkor fogadott cselédjeiket a kapitányi hivatalnál beíratni el ne mulasszák, mert a beiratás elmulasztása esetén a megbirságoltatáson kívül egyébb kellemetlenségeknek is ki lehetnek téve. — Tenyész-bikák vásárlása és eladása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter az ország közgazdasági előadóihoz, köztük városunkban id. Szeless Kálmán úrhoz is, a tenyész-bikáknak országos tenyésztési czélokra évenkint megejtetni szokott általános vásárlása végett leiratot intézett, mely az 1886-ik évben megtartandó vásárlások és eladásokra főbb vonalaiban igy intézkedik : A tiszta magyar fajta bikákból csakis 2/a—3 évesek fognak vásároltatni. Fekete-tarka bikák meg nem vétetnek. — Az eladásra szánt állatok a közgazdasági előadónál 1886 január hó első felében a tulajdonosok által okvetlen bejelentendők, mert az előadó jan. 20-ig azokról jelentését a miniszterhez megtenni köteles. — A községek által megszerezni óhajtott tenyész-állatokról a jelentés pedig febr. 15-ig terjesztendők fel. — Az eladásra felajánlott bikák a miniszter megbízottja által február és márczius hóban fognak megszemléltetni, amikor is azok vételára meg fog határoztatni. A megvásárlott bikák átvétele a lehetőséghez képest ápril 15-ig meg fog történni, s azok ára a miniszter utalványozása után ki fog fizettetni. Ha az eladott állatok ápril 15-ig a kincstár által át nem vétetnek, az eladónak az átvételig azok tartásáért — naponként és darabonként 2 kgrm. zabot és 7 kgrm. szénát számítva — 35 kr tartási dij fog fizettetni. — Az eladásra, úgy a magán tenyésztők és községek által eszközlendő vételekre vonatkozó bővebb értesítéssel a fent nevezett közgazdasági előadó szolgál. — Leálczázott csaló. 1885. évi deczember hó 20-án vasárnap reggel a piaczon egy jó állapotban levő czifra kivarott subát 10 frtért adott el Tóth J. edényárusnak egy vidéki fiatal ember, holott a suba jóval többet ért, a mely körülmény Horváth Lajos rendőrbiztos gyanúját felkeltvén, a legényt letartóztatta, ki magát Nagy János Ferencz jászkerekegyházi lakosnak vallotta s azt állította, hogy felesége Kóczián Margit elhalálozván, a temetési költségek fedezésére akart a suba árából pénzt csinálni. Vallomása alkalmával tanúsított magaviselete még inkább gyanúsnak tűnvén fel, továbbra is letartóztatva hagyatott s csakugyan többszöri kihallgatás és szembesítés után kivallotta, hogy ő nem Nagy, J. Ferencz, hanem Tűzkő Ferencz kerekegyházi lakos és a subát Alpár-Ujfaluról Schweiger Nándor dohányos kertészétől lopta, kinél dohánytesomózni napszámban volt. A suba kiadatott tulajdonosának, az ügy pedig áttétetett a kis járásbírósághoz. -- Tisztességes életmód fiatal leányoknak! Újvidéken és Pancsován a m. kir. selyemfonodákban több munkásnőre szükség lévén, miután azok ott helyben kellő számban meg nem szerezhetők, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter kénytelen azok megszerzését az ország más vidékein megkísérleni, e végből a közgazdasági előadók ennek eszközlése végett megkerestettek. Ily leirat érkezett városunk közgazdasági előadójához id. Szeles Kálmán úrhoz is, melyből az alábbi értesítést közöljük: A selyem-fonodákban való munka könynyü és az tágas, nagy, szellős termekben végeztetik. — Nagy testi erőt a munka nem igényel, de annyival inkább kitartóan pontos figyelmet. — Legalkalmasabbak ezen munkára egészséges, jól kifejlődött és 14—16 évkor közt levő leányok. — Fizetésük ezen leányoknak mindaddig mig tanonczok, koruk ügyességük és szorgalmukhoz képest 9 és 11 forint közt váltakozik havonként; e mellett lakásukról és a szükséges ágyneműről is az illető selyemfonó gyár gondoskodik, valamint az útiköltség is a gyár részéről fedeztetik. — Élelmezésükről azonban a leányok önmaguk kötelesek gondoskodni. — Egyelőre ötven ily gyári munkás leányra van szükség , és az esetben, ha a munkás leányok ezen száma egy községből vagy vidékről volna beszerezhető, úgy akkor a gyár részéről a munkás leányokon felül ugyanazon községből vagy vidékről még egy korosabb nő is alkalmaztatnék, kinek szolgálati kötelességében állana egy részt, a munkás leányok számára főzni, másrészt a felügyeletet felették gyakorolni. — Ezen nő fizetése havonta 30 forint lenne. — Ha pedig a leányok szorgalmuk és ügyességükkel a munkát annyira elsajátítják, hogy az első félév után a nagyobb ügyességet kívánó dologgal is megbízhatók, úgy akkor fizetésük havonkint 14 frtra, ha pedig később a fonást is elsajátították 18 frtra felemeltetik. •— Netáni betegség esetén a gyógyítás ingyen eszközöltetik. — A munkába lépés ideje 1886 márczius hó 1-ső napja. — Bővebb értesítést id. Szeless Kálmán úr nyújt, kinél a jelentkezések folyó január hó vége előtt okvetlen megteendők. — Szerkesztői üzenet. Bird I. Helyben. Elkésve küldetvén be, nem volt közölhető. KECSKEMÉT. EGYVELEG. * Váratlan eredmény. A: Hallgassa csak barátom, hogy mi történt velem. Ablakomban valami kis zöldet akarván látni, csináltattam egy csinos kis ládát, tele vetettem virág maggal, megöntöztem és képzelje mi lett belőle? B. Bizonyosan valami szép virág ? A. Dehogy! rendőr jött fel hozzám, mert a víz lefolyt az utczára. * Cseléd fogadásnál. Asszony: Cselédkönyvedben az áll, hogy ha vagy. Cseléd: Oh igen. Tessék csak a szeretőmet megkérdezni, 10 esztendeje vagyok hozzá hűséges! * A szabók ellenőrzése sehol sem volt olyan szigorú, mint 1730-ban Angliában. A kelmét, mielőtt a szabónak átadták pontosan megmérték, midőn a ruha kész volt, azt minden kelme darabkával együtt újólag meg mérték s ha kevesebb súlya volt, a szabót szigorúan megbüntették. * Az i r ó t oll a k tartóssága. Mi a kik annyi réz és aczéltollat elpusztítunk nem is gondoljuk, hogy a régiek milyen sokáig használtak egy alkalmas lúd-, vagy más tollatt, így például Sacchini, a tudós jezsuita nagy munkáját írva hét éven keresztül használt egy és ugyanazon tollat. Állatul Leó pedig 40 éven keresztül irt ugyanazon hattyutollal s meg siratta, mikor véletlenül elveszett. * Melyik a legkedvesebb hang? Szülőknek a gyermek első kaczagása; inyenczeknek a pezsgő durranása; vadásznak a vad hangja ; fáradt öregnek a kályha sistergése; tánczosnak a szép tánczzene; urfinak az ostorcsattogás; katonának, dob, trombita és golyófütyülés; szél-málnárnak a szél búgása ; fösvénynek a pénz csengése stb. Mennyi különböző hang! * A szórakozott tanár. A híres Neander tanár, aki szórakozottságáról is nevezetes volt, egy barátjánál volt vendég egy estén. Az eső szinte szakadt s a házi úr arra kérte vendégjét, hogy ne menjen haza ilyen borzasztó időben, hanem maradjon nála hálui. Neander vonakodott, mert mint induló se háló inge, se sapkája stb, nincs vele. Midőn a barát újólag sürgeté a maradásra, Neander egyszerre csak feltűnt, kis idő múlva visszatért magával hozva egy kis csomagot s e szavakkal köszöntött be: „No most már itt maradhatok, elhoztam hazulról mindent, ami szükséges az itt háláshoz!“ * Mértékletesség. Egyik apa: Barátom a te fiad igazán mértéktelen; minden este 8 — 10 pohár sört bevág. Másik apa: Uh, de aztán más tekintetben mértékletes ám ! így például vizet — egyáltalában nem iszik. *A borhamisítás büntetése. Hogy mily szigorúan büntették a múlt században a borhamisítást, arról tanúságot tesz egy német uralkodó 1752-ks rendelete, melyben a borhamisítót „minden kegyelem nélkül kötél által való halállal“ rendeli büntetni. Valamivel kevesebb, a jelenleginél azonban több szigorúság ma sem ártana a borhamisítókkal szemben. * Kétértelmű válasz. Béres: Tekintetes uram kérem alássan egy zsidó van oda künn az udvaron a nagy ökröt akarja megnézni. Ur : Jól van, megláthatja, azonnal megyek! * Kölcsönös bók. Két úr utazik a vasúton. Az egyik reágyújt a szivarra s oda tartja utitársa orra elé e szavakkal: „Nos, mit mond e szivar illatához?“ Másik úr: „Úgy tetszik, mintha disznósörtét égetnének olyan kellemetlen szaga van.“ Első úr: Talán csak nem ért oda szivarom az ön szakáiéhoz? * Gonosz ezérzás. B. asszony, aki ismeretes arról, hogy gyakran zajos jelenetek színhelyévé teszi házát, egy ismerőshöz így szól: — Szeretném magamat férjemmel együtt lefestetni; 1886. január 3. nem alálhat valakit ? — De igen, Werner urat, ő csatakép-festő. * Elhamarkodta. Két ur a hűvös hullámok hátán ringatja magát; egyszerre összetalálkoznak. — Ah, ön az kedves barátom?Jó, hogy találkozom önnel ! Meg akartam hívni holnap estére hozzánk. Feleségem szívesen látja. — Köszönöm s elfogadom. Milyen toilletteben ? Tán Irakban? Ments isten ! Jöjjön úgy, amint van ! * Azok a gyermekek. A nagybácsi szörnyen kényes orrára, mely a természet különös szeszélyénél fogva, pirosas fényben dereng. Képzelhetni megütközését, mikor a kis Toto ezt a megjegyzést teszi: „Nézd csak mama! A nagybácsi nem úgy tesz mint te. Te az ajkadra kened a pirositót, ő pedig az orrára !“ * Fenomenális tüneménynek volt szem- és fültanúja a napokban a párisi rendőrkapitányság. Két rendőr egy Martin Lujza nevű koldusasszonyt fogott el, aki a Notre Dame templom lépcsőin lebzselt s akinek a következő tábla lógott a nyakában: „Nincs se lakásom se kenyerem és száz éves vagyok.“ A rendőrségnél azonban kitűnt, hogy az asszony még csak 65 éves. M. Breton rendőrkapitány erre így szólt a fogolyhoz: „Maga csalást követett el, de mivel életemben először hallom, hogy egy asszony öregebbnek és pedig majdnem még egyszer öregebbnek mondja magát, ezúttal elengedem büntetését.“ Páris egész női közönsége, mint jelentik, mély megbotránkozással olvasta a koldusasszony eljárását. KÖZGAZDASÁG. HELYI GABNAÜZLETI TUDÓSÍTÁS. 1885. Tisztabúza métermázsánként deczember 31. 7.20-7.30 Kétszerbúza „n 6.00—6.05 Rozs „ 11 5.40-5.50 Árpa „ 11 5.80—6.00 Zab ,,i 6.10—6.20 Tengeri kecskeméti „ 4.75—4.80 Tengeri 6 bánáti ,, ii 5.00 — 5.05 Új ii 0.00-0.00 Csöves „ ii 0.00 - 0.00 Köles „ ii 5.30—5.60 Burgonya „ ii 1.80-2.10 Széna „ ii 3.40—3.50 Szalma ,, ii 1.40-1.50 Szalonna kilója 0.38-0.40 SERTÉSVÁSÁR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése. Budapest — Kőbánya, 1885. deczember 31. Átlagos hetiárak: magyar válogatott ára 260—320 klgrm. nehéz 47-47 kr.; 180-240 klgrm. nehéz 42—44 kr.; öreg sertés 300 klgr. felül 44—45 kr.; vidéki sertés 40 43 kr.; transitóban: szerbiai 36-42 kr., romániai 00—00 kr.tiszta súlyban; magló-— kr. kilogrammonként. Eleségárak: tengeri 5 frt 35 kr., új 0 frt 00 kr. árpa 6 frt 20 kr. „Kecskemét és Kőrös gyümölcskereskedelme“ czim alatt emlékezik meg a „P. N.“ városunk és Nagy Körös gyümölcskereskedéséről, és Kada Eleknek a napokban közzétett czikkéből sorol föl pár érdekes adatot. Mielőtt Kada Eleknek azon érdekes czikkét egész terjedelmében hoznánk, itt most csak a „P. H.“ által közölt czikkecske reprodukálására szorítkozunk. Nevezett lap így ír : „Volt már alkalmunk ráutalni e helyen e két derék magyar város virágzó gyümölcskereskedelmére. Most Kada Elek foglalkozik e tárgygyal hosszasabban és több érdekes adatot sorol föl. A két városnak "a nyári gyümölcs-idény alatt naponta külön telig"vonat áll rendelkezésére, amely kizárólagosan gyümölcsöt szállitván, fennakadás nélkül megy Ausztriába s ott a Nándor vasút által átvétetvén, azonnal személyvonati sebeséggel továbbittatik. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a kecskeméti és körösi baraczkot és szilvát, valamint a meggyet nemcsak Dresda vagy Berlin, hanem Moszkva és Szt. Pétervárott is élvezhetik. Ez az intézkedés szüli azt az eredményt, hogy míg Körös és Kecskemét azelőtt Halas város mintájára csak tengelyen volt képes termésének egy részét olcsó árban értékesíteni, ma már olyanok a viszonyok, hogy 1883 ban Körös 794 tonnát, Kecskemét 2135 tonnát, az 1884 ik rossz esztendőben Kőrös 624 tonnát, Kecskemét 1057 tonnát és végre 1885- ben október 15-éig maga Kecskemét már 4022 tonnát szállított ki a külföldre és szállít még most is nagy mennyiségben — A hatvanas években tette meg az első kísérletet NI an d te I Károly kecskeméti gyógyszerész és Pataki Vilmos kecskeméti pékmester, hogy Oroszországba küldtek gyümölcsöt és dinnyét. Ezek voltak a nagy úttörők s ma már lassanként oda fejlődött a dolog, hogy nemcsak a lengyel, német és olasz nagykereskedők tartózkodnak állandóan a gyümölcsérés ideje alatt Kecskeméten, hanem a kecskeméti kereskedő is összeköttetésben van Lengyel, Orosz, Porosz-, Bajor- és Szászországgal is. Tehát nem egészen három évtized alatt tekintélyes gyümölcskereskedő várossá fejlődtek, mert amint látták azt, hogy a gyümölcs értékesíthető, azonnal nagyobb gondot fordítottak a tömeges termelésre. — Valóban e példából sok magyar város okulhatna.“ Az angolok mint borkészitők. Az olvasók némelyikét talán meg fogja lepni s mégis valóságon alapszik, hogy az angolok is, habár Angolországban nem terem szőlő, bort készítenek. Az angol nép páratlan a gyakorlati életben s mindig szem előtt tartotta azt az alaptételt: ha a hegy nem jön én hozzám, elmegyek én hozzá. Miután Anglia ködös ege alatt a szőlő nem tenyészik, a praktikus angolok fölkeresték a szőlőt