Kecskemét, 1896. július-december (27. [24.] évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

nem ott marad fakó kupaknak, azt már meg­lepte a moly; később az ilyen fakó szőlőbimbók összecsomósodnak; azokat már összeszőtte se­lyemszálakkal a hernyó, amely, ha a fürtöt megrázzuk, néha leereszkedik selyemszálon s akkor könnyen elfogjuk; de többször úgy elbú­jik, hogy alig találunk rá. Az ilyen, betegségüket eláruló fürtöket leg­jobb azonnal bepermetezni. Az irtószert csinál­hatjuk kvaszszia-forgácsból fekete szappanal, vagy Zacherlin-porból (persapor, féregirtó por), szintén szappannal, egy hektó vízre 8 font szap­pan, IV2 font persapor vagy kvasszia-forgács. Ezt az olvadékot a rendes peronospora-perme­­tező géppel fecskendjük a fürtökre, de nem a hintő rózsával, hanem egyenes csövel, hogy a fürtbe behatoljon. Van más szer is, melyhez ajánltatik szappan, borszesz, kozmaszesz, thanason; de ezek olyan cifra szerek, hogy a neveiktől is elfut, nem a moly, hanem a gazda. Van azonban egy hatalmas moly-pusztító szerszám, melyet­ Olaszországban használnak már négy esztendő óta. Olaszországban ugyanis a szőlőmoly oly pusz­tításokat, tett, hogy az évi termésnek 40—60 szá­zaléka, kárba, ment miatta. Lásd: »II vignaiulo, viticoltura pratica, sulié norme ad invenzione del celebre sacerdote An­gelo Candeo. Padova.« 24-ik lapon és a kö­vetkezőkön. Ennek a sok milliókra menő kárnak a legyő­zésére találta föl tisztelendő Angelo Candeo olasz abbé a rovarölő fujtatót (Solfina insetti­­cida), mely e szőlőveszedelem meggátlásában csodákat mivelt négy év alatt. Egy ilyen futtatót szíveskedett nekem meg­küldeni e napokban próbatétel végett Schwartz József úr, műszerkereskedő, kipróbálás végett. Ide iktatom a tanulságos kisérő levelet. Nagyságos dr. Jókai Mór úrnak. Nagy érdekkel olvastuk Nagyságodnak a »Pesti Hirlap«-ban megjelent mai czikkét, és miután véletlenül Candeo abbé, egy elsőrangú olasz ter­melő, volt nálunk rövid idő előtt a kiállítás meg­tekintése czéljából,­­ tájékoztatva vagyunk a Cochylis ambiguella pusztításai, valamint az ellene való védekezés tekintetében. Candeo abba küldött nekünk egy molypor­­szóró-fúvót, valamint a hozzá szükségelt féreg­irtó port, mely a Cochylis ambiguellát, petéit, hernyóit, sőt a pillét is, elpusztítja. Miután magunk is érdekelve vagyunk a szőlő­­termelés tekintetében. Nagyságodnak, szives ki­próbálás czéljából, ezennel átküldjük Candeo­abbénak egy fúvóját és 5 kgm molyirtó port, az erre vonatkozó olasz brosúrök kíséretében és kérjük, hogy méltóztassék azokat tőlünk szíve­sen fogadni és a kísérletek sikeréről bennünket szívesen éri­­nteni. s. l. Éz, a próbához rögtön hozzá fogok, ámbár ün­nep­nap van, megengedi azt a törvény, hogy a sző­lőt vasárnap is megmentsük, az eredményt majd közölni fogom. Ugyanezzel a szerrel és fujtatóval a legma­gasabb gyümölcsfáról is perczek alatt le lehet pusztítani mindenféle hernyót, lepkét, bogarat, sőt a penészféléket is, úgy szintén az őszi ba­rack plágáját, a levéltetűt. A fújtató szerkezete tökéletes. Az ára nem lesz magasabb, mint a permete­zőgépé­s a hozzá való féregölő­ por (oly finom, mint a füst) 5 kilónként 3 forint (de ez elég 3 hold szőlőre). A később előjövő molylepkék összefogására pedig szintén kipróbált szerül ajánlhatom, hogy nyílt tálakban helyezzünk el a szőlők útjain ecetes vizet (az ecet mentül áporodottabb, annál hatásosabb), erre mind rásereglenek­ a molypil­lék s belevesznek. Ezt a szert legközelebb ta­láljuk. Az első védekezési munkával, azt hiszem, hogy már elkésünk, az első ivadék szőlőmoly a szőlő­virágzás után úgy eltűnik, hogy rá nem találunk, azért kell tíz nap múlva a kikelt pil­lékre vadászunk, hogy a második ivadék elszapo­rodását meggátoljuk, mely még azon évben pusz­títja a termést s őszszel begubózza magát a ka­rók repedéseibe s itt kitelel, tavasszal mint pille repül elő s petéit egyenesen a szőlők virág­­fürteibe tojja. Ezen cikkemnek a befejezése után veszem a következő, nagyon érdekes levelét a minisztert kiküldött Jablonovszky úrnak Halasról, mely egyrészt amennyire megvigasztaló arra nézve, hogy Kecskeméten és Halason a szőlőmoly elter­jedése nem oly elijesztő, mint hirlelve volt, de megjelenése még­is elég okot ad rá, hogy az el­lene való védekezést egész komolyan vegyük. Hiszen tavaly az én szőlőmben is csak egy pár tőkén volt észlelhető a cochylis ambiguella , mert akkor nem láttam az elpusztításához, az idén már, mint Jablonovszky úr megállapítja, igen el van terjedve. A miniszteri kiküldött szaktudós levelét közlöm egész terjedelmében, hálás köszönete­­met fejezve ki írójának. Jablonovszky József miniszteri kiküldött le­vele Halasról. »Szakadó esőben jövök most szállásomra a halasi szőlőkből, s a város főjegyzője, dr. Babó úr Ngodnak a P. H. mai számában megjelent tárcacikkével fogadott. Miután Kecskemét és Halas szőlőjét láttam s a látott eredményről ő excellenciájának, a földmivelésügyi miniszter úrnak, több rendbeli távirati jelentést küldöt­tem, Ngodnak is küldök egy rövidke hirt, amely örvendetes. Kecskemét és Halas szőlője igen gyönyörű, s ha később vész nem éri, víg és hangos szüre­tet fog tartani. Az való­­igaz, hogy Cochylis am­biguella van mindkét városban, de annyira cse­kély mértékben, hogy keresve kellett keresnem. Magam több órai keresés után 20 hernyócskát bírtam összehozni, másfelé küldött emberek 21 holdról két fürtöt hoztak, melyekben egy her­nyót találtam. Kecskeméten találtam olyan Chasselas tőkét is, amelyen 28 gyönyörű fejlődésű fürt volt és ezen tőkén hosszas keresés után egy darab igen kifejlődött hernyót találtam. Annyi hernyó sehol sem volt, mint Ngod sző­lőjében a Svábhegyen. A hernyók kis számán kívül örvendetes az is, hogy már mind érett: találtunk 4 bábot is, s ezzel vége a tavalyi invá­ziónak és kártételnek. Ha az itteni tulajdonosok megszívlelik Ngod intő szavát, amelyet különben magam­ is hirdettem, s újból ismételni fogok, akkor semmi veszély nem fenyeget.« Ez a megnyugtató helyzet tehát még nem je­lenti azt, hogy túl vagyunk minden veszedelmen! Ellenkezőleg, mert kicsi még a baj, el kell azt már most fojtani, mert későbben ki tudja, les­z-e olyan könnyű a dolgunk. Végül a molypille-fogó lányára nézve szíve­sen fölajánlja a szaktudós levélíró mintául a ve­zetésére bízott intézet gyűjteményének egy pél­dányát kölcsönképen, melylyel nagy hálára kö­telez le. Ezen lámpaminta rajzát közölni fogom (a szerkesztőség beleegyezésével) a Pesti Hírlap gazdasági rovatában, mely után azt minden bá­dogos elkészítheti. K­E­C­S­K­E­M­É­T 27. szám 1896. július 5. ÚJDONSÁGOK. — A képviselőválasztók névjegyzéke. Az országgyűlési képviselő választási köz­ponti választmány a város mindkét választó­kerületénél az összeíró küldöttségek által 1897-ik évre készített névjegyzékeket folyó évi június hó 15-ikétől 25-ikéig tartott ülé­seiben átvizsgálván, ezekből a választók ide­iglenes névjegyzékeit egybeállította. A tör­vény értelmében ezen ideiglenes névjegyzé­kek a polgármester által erre megbízott tisztviselő felügyelete alatt a városházánál a b­i­z­ott­s­á­g­i teremben, folyó évi j­ú­­­lius hó 5-ik napjától ezen hó 25- éig bezárólag közszemlére kitétetnek s azo­kat a felügyeletre kirendelt tisztviselő jelen­létében a mondott napokon át d. e. 8 órától 12-ig mindenki megtekintheti és d. u. 2 órá­tól 6 óráig lemásolhatja. Ezen névjegyzékek ellen továbbá folyó évi július hó 5-ikétől 15-éig nemcsak saját személyét illetőleg bárki is fölszólalhat, hanem ezenkívül min­denkinek, azon választókerületben, melynek névjegyzékébe felvetett, jogában áll bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt is a névjegyzék ellen felszólalni. A felszólalásnál egy beadványba több egyénre vonatkozó fel­szólalás is bele­foglalható, s a beadványról a felszólalók térítvényt kívánhatnak. A fel­szólalások pedig a névjegyzékekkel együtt lévén kitéve, azokat szintén mindenki meg­tekintheti, s mindazok, kik felszólalni jogo­sítva vannak, folyó évi július 16-tól 2­5 - i­g a felszólalásokra észrevételeket nyújt­hatnak be, de minden felszólaláshoz az észre­vételek külön adandók be. Végre úgy a fel­szólalások, mint az azokra tett észrevételek, a központi választmányhoz czimezve, a pol­gármesteri hivatalnál írásban nyújtandók be s a szükséges okmányokkal kellőleg felsze­­relendők. A K­­ossut­h­ Szob­or-b­i­zott mi a pénztárnoká­nak legutóbbi kimutatása................... 4983 k­t 50 kr. Azóta adakoztak: Az ács és kőmives ifjak június 29-iki mulatságának jövedelme........................ 11 frt 40 kr. Főösszeg: 4994 frt 90 kr. — A Kecskeméti család gyásza. Mély részvéttel értesültünk a köztiszteletben álló Kecskeméti családot ért súlyos csapásról, mely­ről a következő szomorú jelentés ad számot: »Özv. Glaser Adolfné szül. Kecskeméti Berta mint anya, dr. Kecskeméti Lajos és neje, szül. Schwartz Eszter, mint nagyszülők, dr. Kecske­méti István, ifj. dr. Kecskeméti Lajos és neje, Nyíri Berta, dr. Kecskeméti Emil, Kecskeméti Helén férj. dr. Fayer Gyuláné és férje dr. Fayer Gyula fájdalomtól megtört szívvel jelentik úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is a feledhetetlen kedves gyermek-, unoká- s unoka­öcsnek, Gl­as­er Gyula főreáliskolai tanulónak élete 15-ik évében hosszas szenvedés után tör­tént gyászos elhunytát. A drága halottnak halt tetemei folyó évi június hó 30-án délután 5 óra­kor fognak az izr. vallás szertartásai szerint a nagyszülői házból nyugalomra tétetni. Kecske­mét, 1896. június hó. Áldás és béke poraira!» Vigasztalja némileg a fájdalom által lesujtotta­­kat azon általános, mély részvét, amely a teme­tés alkalmával is városunk lakosságának min­den rétege részéről megnyilvánult. — Előléptetés. Szabó Károly pénzügyi titkárt, Szabó László derék polgártársunk je­les fiát a pénzügyminisztériumhoz nevezték ki titkárrá, ürömmel közöljük ezen előléptetést, mely kitartó szorgalom és nagy szakértelem méltó jutalma. — Katona Zsigmond gyógyszerészről múlt számunkban közölt hírt oda kell igazítanunk, hogy az országos gyógyszerészeti központ vidéki alelnökévé választották meg. Az országos gyógy­szerészeti kongresszuson tiszteletbeli elnökké vá­lasztották meg s mint ilyen többször elnökölt is. Ismételjük: érdemes férfit értek e kitüntetések. — Ilosvay Vilmostól: »Az Arisztotelészi tudományrendszer« czím alatt, egy fölöttébb ér­dekes bölcseleti munka jelent meg, amelyről al­kalmilag még szólani fogunk. Ára és a hely nincs följegyezve; Czegléden, Sebők Bélánál nyomtatták. — Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok közelebb városunkba érkezik és szemlét tart a kecskeméti helyőrség fölött. — A nemzetközi posta- és távirókong­­resszus leránduló tagjai tiszteletére Kecskemét város közönsége­­. évi július 12-én a városi mű­kertben nyári mulatságot rendez. Kezdete délután 5 órakor. Ételek és italok kiszolgálásá­ról a vendéglős gondoskodik. A rendezőség által kibocsátott meghívó belépő jegyül szolgálván, másra át nem ruházható, s a belépés alkalmával előmutatandó. — Felkéri a rendezőség közönsé­gét, hogy lehetőleg nemzeti viseletben jelenjék meg. — A második egyetemes tanügyi kong­resszus most gyűlt össze Budapesten. Az első 1848-ban volt. Körülbelül ötezren vesznek részt benne férfi és nő tanítók, közép- és felsőbb isko­lai tanárok. Az 1848-ban tartott első kongresz­­szus még élő tagjait dísztagokká választotta a jelenlegi kongresszus. Ebben a kitüntetésben részesült Böszörményi Mihály kecskeméti nyugalmazott tanító is, akinek őszinte szívből kívánjuk, hogy még sok egyetemes tanügyi kongresszusnak lehessen tagja friss egészségben.­­ Az ev. ref. jogakadémiai tanács jú­nius hó 29-én látogatott ülést tartott d­r. S­z­e­­less József elnöklete alatt. A megüresedett ró­mai jogi tanszékre rangsorozat, vagyis megkülönböztetés nélkül kandidálta Raf­­fai Ferencz és Pázmány Zoltán egyenlően képesí­tett jogtudorokat. Dr. Illyefalvy Géza — sajná­latra — nem volt kandidálható ezúttal, mert ezen szintén jeles képzettségű ifjú (aki már az állam­­tudományok tudora) az idő rövidsége miatt nem nyerhetett jogtudori felavatást. Úgy tudjuk, hogy a jogtanárválasztást a legközelebbi t­. bizott­sági közgyűlésen ejtik meg. D­r. J­á­s­z­ó Viktor tanárnak külföldi egyetemek látogatására és ta­nulmányozásra félévi szabadságidőt engedélye­zett a tanács. A helyettesítést dr. Szigethy Lehel és dr. Tegze Gyula tanárok vállalták ma­gukra. A tanács megbízatása lejáróban lévén, megkeresi a fenntartó testületeket az újjáala­kítás iránt. Ezután, az őszön az új tanács fogja megválasztani 3 évre a jogakadémiai igazga­tót. Mész­áros János lelkész indítványára el­határozta a tanács, hogy felterjesztést tesz oly irányban, hogy az újonnan megválasztandó jog­­tanárokra nézve az egyetemi magántanári képe­sítés megszerzésére kitűzött egy év, három évre hosszabbítassék meg. — Felhívás: A nemzetközi posta- s távíró­­kongresszusnak városunkba érkező tagjai tiszte­letére a város közönsége f. hó 12-én a városi műkertben zártkörű tánczvigalmat rendez. Fel­hívom azért a városi közönséget, hogy ha téve­désből f. hó 10-ig valaki ezen tánczvigalomra meghívót nem kapott és arra igényt tart, a meghívó átvétele végett a hivatalos órák alatt nálam jelentkezzék. Mészáros József ta­nácsnok. r— A vasárnapi népgyűlésen a dobogó, amelyről a szereplők, szóltak nem egészen sze­rencsés helyen volt felállítva. A beszélőre rend­kívül kellemetlenül hat, hogy ha a napsugarak odatűznek fejére. Gyakorlott szónok azt is mind­járt észreveszi — és őt nyomban le is hangolja — hogy a legerősebb hang is elszalad s a közön­ség­­közül csak a legközelebb levők értik meg a szót Ilyen alkalmakkor a legnagyobb figyelmet igényli a hely megválasztása. De hát piaczte­­rünk új, egészen változott körülmények vannak s igy sem csodálni, sem rossz néven nem lehet venni, ha még nem tudjuk, hogy melyik e czélra a legalkalmasabb pont úgy a közönség, mint a szónok szempontjából. — A félegyházi tervezett vasútak ba­jai. A Félegyháza és Majsa között tervezett va­sút engedmény­ei közül Félegyháza polgármes­tere, dr. Z­ám­b­ó Géza kivált. Szolnok város azon határozatát, hogy a Félegyháza és Szolnok kö­zött építendő vasútra 30.000 forintot szavazott meg, a belügyminiszter alaki hiányok miatt meg­semmisítette. — Az új színház megnyitása. Amint hall­juk, illetékes körökben már nagyban készülnek az új színház méltó ünnepélyes megnyitására, amely körülbelül októberben történvén, egyszers­mind záró­ünnepe lesz ezredévi ünnepségeink­nek itt városunkban. Úgy beszélik, hogy Ábrá­nyi Emil prológot, Bartók Lajos alkalmi rö­vid darabot ajánlottak föl. A »Bánk-bán» egy fölvonását a nemzeti színház művészei játsza­nál. Talán nem szabadna kifelednünk Jókai Mórt sem, akit kedves emlékek fűznek Kecske­méthez s aki bizonyára készséggel járulna hozzá ez ünnep fényének emeléséhez. A legutóbb itt járt budapesti egyetemi ifjak is tervbe vették, hogy ez alkalommal jogászainkkal karöltve nagy­szabású bált rendeznek Szép ünnepekre van te­hát kilátásunk. — Idegenek Kecskeméten. A nemzetközi posta és táviró kongresszus tagjai a nagy világ minden tájáról már egybe vannak gyűlve Buda­pesten, ahonnan július 12-én érkeznek Kecske­métre. Innen Szikrába mennek ki. — Az új városház előtti tér rendezése szépen halad. Nemsokára készen lesznek már a kövezési munkálatokkal s csak akkor tűnik majd ki az új nagy tér szépsége igazán. Lapunk múlt számának a városház előtti parkra vonat­kozó újdonságára nézve azt a felvilágosítást nyertük, hogy csak két oldalról lesznek bokrok, középütt két csoport a szőnyegkertészet szá­mára van fenntartva. Mihelyst a kerítés kész lesz, még ez évben ez a két csoport is fel lesz ily módon díszítve. Mindenesetre helyes, hogy ízléses módon legyen díszítve szép városházunk környéke s főleg eleje. — Illemhely. Nem régi szó. De azért már mindenki tudja, mit értünk alatta. Ilyen hiány­zik a nagy piacztéren, ahol tán többre is volna szükség. Ha az ilyenek Budapesten a legszebb utczákon és tereken helyt állhatnak, akkor a mi piaczterünket sem éktelenítenék el. Azt hisszük, nem kell bővebben magyarázni, hogy a piac­on, ahol oly sok ember oly hosszú ideig kénytelen tartózkodni, ilyen illemhelyek fölállítása köz­szükséglet. — Új gyógyszertárak. Úgy halljuk, hogy ismét új gyógyszertárak nyithatása iránt kérvé­nyeznek városunknál. Egyet a Csongrádi-nagy­­utczára, a másikat a Vásári-nagy-utczára kérel­mezik. Minden egyébtől eltekintve, méltányta­lannak tartanók e kérelmek teljesítését mosta­nában két okból. Egyik az, hogy valamennyi gyógyszertár helyet változtatott a legutóbbi idők­ben, ami igen tetemes költséggel s bizonyos ráz­­kódtatással járt. Másodszor pedig most július­­­tól fogva jelentékenyen alábbszállította a bel­ügyminiszter a gyógyszerészeti árszabás min­den tételét. Ezeket elsősorban figyelembe kell venni s egyelőre ezek is elegendőek a fönt jelzett kérvények visszautasítására. — Köszönetnyilvánítás. T. Metzger Béla úr a városi zeneiskolának 4 db zeneművet volt szives adományozni a szorgalmasabb növendé­kek jutalmazására. Fogadja ezért az iskola há­lás köszönetét. Kecskemét, 1896. julius hó 3. Szent-Gály Gyula igazgató. — A vasúti pályaház elé még ez évben 95 méter hosszú és 5 méter széles veranda, fo­lyosó épül vasszerkezettel. Ez alá jön az illem­hely is és a régi ronda piszokfészkek eltűnnek. Úgy halljuk, hogy a vasúti vendéglő ügye is kedvezőbbre fordult. Ideje is, hogy amidőn már nemsokára két helyiérdekű vasútvonal is torkol­lik be a pályaházba, a váró közönségnek legyen alkalma étkezni és szomját eloltani.­­ Szabados Géza magánzenedéjében jú­lius és augusztus hónapokban is tartatnak ren­des tanórák és így zongora, hegedű és czimba­­lomra növendékek mindenkor felvétetnek. — A június 8-diki bandériumról, hogy a múlt vasárnap a népünnepre kivonultak, sok érdekes megjegyzést hallottunk a város végéről. Egyik ürgési gyülekezet elcsodálkozott, hogy ilyen pompás ruhákban jöttek be ide Árpád apánk és vitézei. Azt hitték, abból a korból való öltözetek. A másik csoport meg azt vitatta, hogy ezek a bandéristák nem ide valók, úgy hozatták őket Budapestről. Persze a prémes süveg alatt nem ismerték föl azokat, akiket polgári ruhában mindenki ismer­ő köszöntéssel üdvözöl. De­ azért tetszett a bandérium mindenféleképen az Ürgés­­ben is. — Zongoraleczkék adására vállalkozik Röszler Izsó, aki, mint halljuk, már eddig is si­keresen foglalkozott tanítással s legutóbb egy tanítványa kitűnő eredménnyel állotta ki a vá­rosi zeneiskolában a felvételi vizsgát. Feltéte­leit megtudhatni tőle Mátyási­ utcza 190. szám. alatt levő lakásán.­­ — Milyen színű a magyar zászló ? Hát­­ mikor kitűzik, piros, fehér, zöld. Azután jön egy­­ eső, utána meleg nap, kiveszi először is a zöld­szint, azután a pirosat. Kecskeméten ma már ritka a házakon a nemzeti zászló, annál több a piros, fehér, fehér. Sőt már teljesen fehér zász­lókat is lobogtat a szél. Legalább azon utczákon, ahol a július 12-ei kongresszus elmegy, jó volna gondoskodni a zászlók megújításáról. Helyes lenne, ha ezen utczák háztulajdonosait felkérné a tanács, hogy a bevonuláskor szíveskedjenek házaikat szőnyegekkel, lombfűzérekkel stb. fel­díszíteni. — Hochmann Béla divatáru bazárában Kecskeméten, a reform, egyház bazár­ épületé­ben bámulatos olcsó áron kaphatók. Utazó bőröndök, ládakofferok és kézi tás­kák. •—Férfi és női fehérneműek. — Szatien turista ingek. — Nap-és esernyők. — Sé­­tapálczák. — Fegyházban kötött férfi, női és gyermekharisnyák. — Nyakkendő­k. — Bőr, selyem és ezérna szövött keztyűk. —­ Nagy választék mindennemű millenniumi em­lék­érmek, jelvénye­k és nemzeti szal­agokban.— Nagy raktár a legszebb gyer­mek és kerti játékokban. Felelős szerkesztő: Dr. Horváth Ádám. Kiadótulajdonos: Sziládi László. Alig hihető, hogy milyen jótékony ég szépítő tintással van a bőrre, ha naponként használjuk a Bergmann-féle Liliomtej-szappant, melyet Bergmann & Co. Dresden és Tetschen a. E. készít. (Védjegye: két bányász.) 1159 Ez a legjobb szappan a gyengéd, rózsafehér bőríteknek és minden bőrtisztátlanság ellen. Darabonként 40 krért . Kecskeméten Littauer Mórnál kapható.

Next