Kecskemét, 1909. július-december (37. évfolyam, 28-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
2. oldal, kezett vendégek kijelölt szállásaikra vonulnak.) Este 7 órakor a városháza közgyűlési dísztermében díszközgyűlés, a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó beszéd, tartja dr. Bárczy István az Országos Szövetség elnöke. 2. Az ünnnepi közgyűlés díszelnökének megválasztása. 3. A versenybiróság megválasztása. 4. A versenyző dalegyesületek versenyzési sorrendjének sorshúzás útján való megállapítása. 5. A diszelnök és a védnökök meghívása küldöttségek útján. 6. A diszelnök és a védnököknek a közgyűlésen való megjelenése. 7. Üdvözlő beszédet tart gróf Zichy Géza örökös tiszteletbeli elnök. 8. A megválasztott diszelnök ünnepi beszéde. 9. A versenybiróság választása eredményének kihirdetése. 10. A versenyzés sorrendjének kihirdetése. 11. A magyar dalegyesületek Országos Szövetségének uj alapokra való fektetése. Előadó Sztojanovits Jenő országos társkarnagy. 12. Az ünnepi közgyűlés elhalasztása, 1909. évi augusztus hó 18-ának délelőtt 9 órájára. k) A díszközgyűlés után ismerkedési estély. MÁSODIK NAP. 1909. augusztus 16. (Hétfő.) 1. Délelőtt 9 órakor a versenyző dalosegyesületek zászlaik alatt gyülekeznek a városházi előtti téren. Ünnepi felvonulás a dalcsarnokba, a dalosversenyre. 2. 10 órakor. A kijelölt versenyzők első felének kötött karral való versenyzése. (1-ső hangverseny.) 1. Délután 3 órakor az összkarok első próbája a dalcsarnokban. (Ugyanakkor az alapszabályok 20. §-a alapján netán foganatosítandó próbaéneklés.) 2. Délután fél 5 órakor. A kijelölt versenyzők második felének kötött karral való versenyzése. (Il-ik hangverseny.) 3. Este 8 órakor Kecskemét város ünnepi estebédet ad a dalosszövetség és a dalosegyesületek vezetőinek tiszteletére. 4. Este 9 órakor a dalosegyesületek szerenádokat adnak a zászlaikat megkoszorúzott hölgyeknek. HARMADIK NAP: 1909. augusztus 17. (Kedd.) 1. Délelőtt 9 órakor a versenyző dalosegyesületek zászlaik alatt gyülekeznek a városháza előtti téren. Ünnepi felvonulás a dalcsarnokba, a dalosversenyre. 2. 10 órakor. A kijelölt versenyzők első felének szabadon választott karral való versenyzése. (III-ik hangverseny.) 1. Délután 3 órakor az összkarok második próbája a dalcsarnokban. 2. Délután fél 5 órakor. A kijelölt versenyzők második felének szabadon választott karral való versenyzése. (IV-ik hangverseny.) A versenyek lezajlása után, a versenybíróság díjmegítélő ülésre összeül. 3. Este 8 órakor díszhangverseny a dalcsarnokban, amelynek végleges műsora később fog megállapittatni. (V-ik hangverseny.) NEGYEDIK NAP, 1909. augusztus 18. (Szerda.) A király Ő Felsége születésnapja alkalmából reggel 8 órakor ünnepi isteni tisztelet a róm. kath. és reform. templomban. A róm. kath. templomban a Lugosi Magyar Dal és Zeneegyesület, a református templomban pedig a Miskolci Daláregylet és a Temesvári Magyar Dalárda énekel. 29 órakor az ünnepi közgyűlés folytatása. Ennek tárgya a Kecskeméti Dalárda 50 éves jubileumi ünnepe és új zászlajának felavatása a következő sorrendben: a) az ünnepi istentisztelet után a dalosegyesületek zászlóik alatt a városháza előtti téren gyülekeznek, b) kivonulás a dalcsarnokba, élén a Kecskeméti Dalárda, azután a vendég dalosegyesületek betűrendben, koszorús hölgyek, a zászlóanya s a meghívott vendégek c) az összes dalosegyesületek a Hymnt.’St éneklik. d) ünnepi beszédet mond dr. Bárczy István, a Szövetség elnöke s a Kecskeméti Dalárda zászlóját felavatja. e) a zászlóanya szalaggal felékesiti a zászlót. f) Burdács Rezső elnök átveszi a zászlót. g) Lányi Ernő: Zászló dal, énekli a Kecskeméti Dalárda. h) szegbeverések. 1) Szózat, éneklik az összes dalosegyesületek. 3. Az ünnepi közgyűlés elhalasztása 1909. augusztus 18-ának esti 7 órájára. Ezen folytatólagos ünnepi közgyűlés után, a kegyeletnek óhajt áldozni a dalos sereg és az egyesületek zászlók alatt, betűrendes sorrendben, kivonulnak a kecskeméti budai úti reform, temetőbe. 4. Néhay Káldy Gyulának, a magyar dal és zeneművészet örökemlékű apostolának, a Kuruc dalok szerzőjének hamvai fölött, a család által emelt síremléknek az Országos Szövetség részéről való ünnepélyes felavatása és megkoszorúzása. Ez alkalomra dr. Kacsóh Pongrác, kecskeméti főreáliskolai igazgató, az országosan ismert nevű jeles zeneszerző „Káldy emlékére“ cím alatt férfikart is, amelyet 3 dalosegyesület fog előadni. Beszédet mond: Sipos Antal királyi tanácsos, m. zeneakadémiai igazgató igazgató-választmányi tag. 5. Mikó Lászlónak, a Kecskeméti Dalárda évtizedeken át volt kitűnő karnagyának hamvai fölött a Kecskeméti Dalárda hálás kegyeletéből emelt síremlékének felavatása és megkoszorúzása. Beszédet mond Burdács Rezső, az Országos Szövetség alelnöke, a Kecskeméti Dalárda elnöke. Délután 4 órakor. Az összkarok előadása a dalcsarnokban. Kecskemét 28. szám (Vl-ik hangverseny.) Este 7 órakor az ünnepi közgyűlés folytatása, a versenybíróság ítéletének kihirdetése és a versenydíjak kiosztása. Az ünnepi közgyűlés berekesztése. A városi Műkertben táncmulatság. AZ ÖTÖDIK NAPRA — az elutazás előtt — Zseny József alelnök indítványára tervbe vétetett a Kecskemét közelében levő „Szikiban tartandó kirándulás és nemzeti ünnepség rendezése az alpári csatasikon. HETI SZEMLE. A németöS csók. Csanádapácán történt ez az eset, az egyik korcsmában. Ott mulatott négy földmíves legény, Kovács Bica, Keresztes Lajos, Héjas János és Szakál Antal. Csak négyen voltak egész este a korcsmában. Danolgattak, meg összecsókolództak, hol ölelkeztek, hol meg összevesztek, jól beborozott paraszti emberek szokása szerint. Javában dalolgattak, mulattak, mikor megnyílt az ajtó és belépett egy szinjózan, kedvetlen legény, Acsay János. Feltette a fogasra süvegét és maga is brevonult egy sarokba. A víg társaság azonban nem respektálta Acsay koktorságát, mind felugráltak és körülvették a jövevényt. Kovács Bica meg egyenesen a nyakába borult. — Adj egy csókot, tudám. — Mán hogy én? Nem vagyok én nimet! Eredj! — No ne szégyenkezz Jani, sz’ tudod, hogy szeretlek. — De engem ne szeress. — De ha szeretlek . . . — Eredj hát, mert felrúglak! . . . Ezen már megsértődtek, elmentek a helyükre, ott ittak tovább. Később összetalálkoztak megint Acsayval, aki az okvetetlenkedő és csókolódzó Kovácsot meg is verte. Acsay azzal védekezik, hogy Kovács „németösön“ csókolódzott, mert ő még sohsem látta, hogy legénylegényt csókolgasson. Ő olvas újságba, tudja, hogy ez nem járja és ezért becsukják az embert. Nem lehetetlen azonban, hogy így is becsukják, mivel Köves sérülései súlyosak. Intimitások a kínai udvarból, a kínai anyacsászárné, aki titokzatos körülmények között halt meg nemrég és alig élte túl néhány órával Kuang-Szu császár halálát, egyik jellegzetes alakja volt a zsarnoki és vasakaratú uralkodó nőknek. Törhetetlen akaraterővel csaknem félszázadig uralkodott a világ legnagyobb birodalmának népei fölött. Róla mondották, hogy szoknyás férfi. Ez a vasakaratú asszony olyan babonás volt, mint más tíz asszony együttvéve. Vakon hitt a varázslatokban, a jó és gonosz szellemek létezésében, különféle talizmánok hatalmában és a predesztinációban. Ruháira boldogságot és hosszú életet jelentő titkos jelek voltak festve. A palota termeiben arany tálakon alma és őszibarack volt felhalmozva, mert kínai babona szerint ezek a gyümölcsök példázzák a hosszú életet. Nyakán és karjain különféle amuletteket viselt és szigorúan megtiltotta, hogy olyan embert bocsássanak színe elé, aki gyászt visel. Chinn hercegnőt atyja halála után magához hívta az anyacsászárnő. A hercegnő kék topánkát