Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-20 / 55. szám

2 pitin! HOMO­M »». .«««I­ Kecskemét, 1920. október 20. A hosszútűrés. — Egyik ki­váló politikusunk egy tudós társaság­ban tartott megemlékezésében azt emelte ki követendő például Tisza István ma­gyar és keresztyén erényeiből, hogy hosszútűrő volt. Tűrte békével a poli­tikai élet sok hitvány kalandorának sár­szórását, tűrte néma hallgatással a há­borúszerzés vádját, pedig ő volt az egyetlen, aki ellenezte és végül meg­adással szenvedte el a mártir­halált is. — Tisza István is magyar gazda volt és úgy látszik, a magyar gazdák vég­zet­szerű erénye a hosszútűrés. Néki mig a sir rá nem lehet. Mindig tűrni és remélni kell. Tűrni kell az idő viszontagságait, fagyot, aszályt és jégverést; hosszútű­­rőnek kell lennie, míg fedél alá hoz­hatja termését és el kell tűrni neki, hogy mások nyerészkedjenek munkája eredményén. El kell nyögnie magasabb érdekekből az ármakszimálást és rekvi­­rálást, de ugyanazok a magasabb ér­dekek nem kívánják, hogy az ipari és kereskedelmi cikk ára se szökelljen fel az égig. A termelő számára éven­ként csak egyszer van ármakszimálás, de azért mégis ő az árdrágító paraszt. És ha végre észbe kap és érdekei vé­delmére szervezkedni kíván, még ehhez való jogát is vitásnak tartják némely jóakarói — magasabb érdekből. | Csonka Magyarország nem ország I I Egész Magyarország menyország. | A „Magyar Gazdaszövetség“ és a földbirtokreform. A Magyar Gazdaszövetség igazgató­­választmányi ülése foglalkozott a földbir­tokreformmal és Grettler Jenő dr. igazgató előadó módosításai alapján állást foglalt a tagosítás mellett, továbbá, hogy 100 hol­don aluli birtokok mentesitlesenek a kisa­játítás alól. Kihagyandónak tartja azt a rendeltetést, amely olyan birtokok mente­sítését írja elő, amelyek valami közcélra szállításokat eszközölnek. Ilyen módon ren­geteg birtok mentesülne, amelynek kisa­játítása pedig a törvény intenciójából ok­vetlen következik. Kifogásolta a Gazdaszö­vetség választmánya, hogy a pénzügyi ren­delkezéseknek a megvitatása végett az agrártestületek nem hivattak össze. Az egész reformnál a pénzügyi rész a leg­fontosabb. A kivándorlás kérdésével kapcsolato­san foglalkozott a választmány a francia és magyar kormánynak azzal a tárgyalá­sával, mely szerint ötvenezer magyar mun­kást akarnak kubikos munkára Francia­­országba kivinni. A Gazdaszövetség vá­lasztmánya helyesnek tartaná, ha e mun­kások közé bevinnék a szövetkezeti szel­lemet, úgy, mint az a Magyarországon dol­gozó bolgár kertészek között megvan. A választmány kisgazda tagjai ezután több panaszt terjesztettek elő, egyrészt a tengeri lefoglalására, másrészt a pénzügyőrök mű­ködésére vonatkozóan. A választmány el­határozta, hogy mindkét ügyben sürgősen közbelép az illetékes minisztériumban. A magyar gazdák és földművesek lapja és védője a „HOMOK“ ÉS az „DI BARÁZDA Szőlő- és borgazdasági tanfolyam Kecskeméten. Alig pár napja hozta a napisajtó azon örvendetes hírt, hogy a földmivelésügyi mi­nisztérium a szőlő- és borgazdasági isme­retek fejlesztése érdekében városunkban is vándortanfolyamot, óhajt rendezni, már­is oly tömegesen jelentkeznek a hallgatók, hogy ez a tanfolyam megtartását feltétle­nül biztosítja. Akkor, mikor e tanfolyam beharango­zásakor első hírünket leadtuk, tudatában voltunk annak, hogy Kecskemét minden ne­meset, szépet és hasznosat megértő kö­zönsége ezen örvendetes hírünket is kellő megértéssel fogja fogadni. Reményünkben nem csalatkoztunk! Hiába! a jó bornak nem kell cégér, a jó eszmének nem kell propaganda! Egyet azonban mégis sajnosan kell megállapítanunk s ez az, hogy az eddigi jelentkezőknek nagy része a tisztviselő­­osztályhoz tartozik. Hiszen talán örvende­tes jelenség lenne az, hogy ismét csak ez a bizonyos középosztály mozdult meg, mely eddig is erősen kivette a maga részét a honmentő és építő munkából, de most mégis fájdalmasan látjuk, hogy épen a kisgazda, akinek érdekében indult meg tulajdonképen az egész mozgalom, tartja magát távol a jelentkezéstől. Hisszük azonban, hogy ez nem szándé­kos nemtörődömség, hanem csak tisztán annak tudható be, hogy a gazdák nagy része még mindig a szántási munkálatokkal volt elfoglalva. Nem szeretnők azonban, hogy e tan­folyamról épen a lefüstös gazdák marad­janak le, mert hisz a többtermelés kérdé­sét nekik kell megoldaniuk. Többet ter­melni pedig csak több tudással lehet. Saját érdekükben kérjük tehát szőlős­gazda társainkat, hogy iparkodjanak ma­gukat felvétetni a tanfolyamra már most, mert ha a létszám betelnék, úgy az idén rendezendő tanfolyamról esetleg lemarad­nának. Jelentkezéseket elfogad a Szőlősgaz­dák Egyesülete Hoffmann János­ utca 1. sz. Ha az ingatlan vagyonátruházás adás­vételi szerződés útján történik, az illeték alapja a vételár, minden mellékszolgálta­tással együtt, forgalmi értéken aluli eladá­soknál a becsár, az illeték kulcsa pedig az ingatlan teljes értékének 5 százaléka. IV. Illeté­kegyen ér­téket tartoznak fizetni az egyházi és alapítványi intézetek, az egyesületek, községek és rész­vénytársaságok összes ingó és ingatlan va­gyonuk után. Az illetékegyenérték kulcsa ingatlanok után 5 tized, ingóságok után két tized százalék. Mindennemű illetékkiszabás alapjául a vagyontárgyak forgalmi értéke szolgál. Az­­ ingatlanok legkisebb értéke földnél a katasz­teri tiszta jövedelem százszoros összege, házaknál a nyers bérjövedelem tizenötszö­­­­röse, vagy a házosztályadó százszorosa. Illeték­fiizetésre általában a szerző fél köteles, szerződéses vagyonátruházás­nál azonban a szerződő felek az illetékért egyetemlegesen felelősek. Mentesek az illetékek alól az örökö­sök és a házastárs 1000 korona hagyatékig, valamint az államsegélyes közintézetek s a hazai tudományos, közoktatási és köz­jótékonysági intézmények. A külföldi aknamunka ellen. Bénárd Ágoston miniszter Szegeden megtekintette a munkásvédelmi intézmé­nyeket, majd a keresztényszociális párt he­lyiségében beszédet mondott. Arról az akna­munkáról beszélt, amelyet a konszolidáció megakadályozására az országban és a kül­földön folytatnak. Ezekkel az intrikákkal szemben — úgymond — csak az összetar­tás segíthet. A felemelt százalék. (Folytatás.) II. Az ajándékozási illeték tárgya élők között ingyenesen juttatott va­gyonszerzés, ingatlan vagy ingó tárgy, haszonélvezet vagy alapítvány ellenszolgál­tatás nélküli adományozása. A megajándékozott az ajándék tiszta értékének egész összege után az ajándé­kozóhoz való rokonsági viszonyai szerint ugyanazon illetékeket fizeti, mint a halál­eseti örökösödés részesei. Újítás itt, hogy a jegyesek is a tör­vényes házastárs illetékkedvezményében ré­szesülnek házasság esetére biztosított aján­dékozás útján. III. Az ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásának alapja örökségnél és hagyo­mányoknál, valamint ajándékozásoknál min­dig az ingatlan teljes értéke, amelyből adós­ságok és egyéb terhek címén levonásnak helye nincs. Az ingatlan vagyonátruházási illeték kulcsa — az öröklési vagy ajándé­kozási illetéken felül — 15 °­ C a lemenő és felmenő rokonság esetén, két százalék az oldalági vagy nem rokon örökségnél. Ha azonban az ingatlan adósságokkal és egyéb terhekkel túlterhelve van, az esetben az illeték kiszabásának alapja az adóssá­gok és egyéb terhek értéke. Szeretet — igazság, Haller István a főváros XX. kerüle­tének gyűlésén a keresztény politika elve­iről emlékezett meg. Azt hangoztatjuk, — úgymond — hogy csak szeretettel, hittel és igazsággal szabad építeni a krisztusi fundamentumokon. A szeretet azonban nem jelent butaságot. Az igazság az, hogy eb­ben az országban csak nekünk van élni jogunk és nem másnak. Megemlékezett a nők választójogáról és rámutatott, hogy a nők erős és hatékony tényezői voltak a keresztény nemzeti gondolat diadalra jutá­sának. Bukóban az orosz vörös uralom. Egyre több hiteles hír érkezik Orosz­országból Angliába és Franciországba, a­melyek mind arról tanúskodnak, hogy a Lenin-Trockij-féle vörös uralom összeom­lóban van. Nagyoroszország minden részé­ből felkelést, lázadást, ellenforradalmi kí­sérleteket jelentenek a táviratok. A hír­hedt vörös gárda a lengyelek offenzívájá­­ban és Wrangel tábornok csapatainak ál­landó kereszttüzében teljesen legyengült, demoralizálódott, míg a Hinterland nap­nap után kitörő elégedetlensége fegyveres felkelésben robban ki, hol Szentpétervár, hol Moszkva utcáin. A véres terror hiába dolgozik a legkegyetlenebb eszközökkel, hiába hirdeti ki mindenfelé a statáriumot, parasztok és munkások ezrei elhullanak a vésztörvényszékek lakóinak golyói alatt, de csend, megnyugvás csak nem akar tá­madni a három esztendő óta önvérében vonagló óriási birodalomban. A Havas ügynökség jelenti Párisból, hogy Moszkvában nagy arányú lázadás tört ki a szovjet­ uralom ellen s a fölkelők el­foglalták a Kremlt. A régi birodalmi fővá­ros, amely annyi harc, szenvedés és bor­zalom színhelye volt az utóbbi években, újra ágyú- és gépfegyvertűztől hangos s torlaszokkal elzárt utcáin oroszok állanak szembe oroszokkal. A forradalom fúriáinak utolsó vad, őrült tombolása ez, amely tehetetlen dü­hében önmagát tépi, szaggatja — a min­denkori forradalmak tanúsága szerint — haldoklásának végső perceiben. Három esz­tendő pusztításai, borzalmas szenvedései, a rengeteg kiontott vér, m­egérlelték Leni­­nék bukását.

Next