Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-20 / 55. szám
2 pitin! HOMOM »». .«««I Kecskemét, 1920. október 20. A hosszútűrés. — Egyik kiváló politikusunk egy tudós társaságban tartott megemlékezésében azt emelte ki követendő például Tisza István magyar és keresztyén erényeiből, hogy hosszútűrő volt. Tűrte békével a politikai élet sok hitvány kalandorának sárszórását, tűrte néma hallgatással a háborúszerzés vádját, pedig ő volt az egyetlen, aki ellenezte és végül megadással szenvedte el a mártirhalált is. — Tisza István is magyar gazda volt és úgy látszik, a magyar gazdák végzetszerű erénye a hosszútűrés. Néki mig a sir rá nem lehet. Mindig tűrni és remélni kell. Tűrni kell az idő viszontagságait, fagyot, aszályt és jégverést; hosszútűrőnek kell lennie, míg fedél alá hozhatja termését és el kell tűrni neki, hogy mások nyerészkedjenek munkája eredményén. El kell nyögnie magasabb érdekekből az ármakszimálást és rekvirálást, de ugyanazok a magasabb érdekek nem kívánják, hogy az ipari és kereskedelmi cikk ára se szökelljen fel az égig. A termelő számára évenként csak egyszer van ármakszimálás, de azért mégis ő az árdrágító paraszt. És ha végre észbe kap és érdekei védelmére szervezkedni kíván, még ehhez való jogát is vitásnak tartják némely jóakarói — magasabb érdekből. | Csonka Magyarország nem ország I I Egész Magyarország menyország. | A „Magyar Gazdaszövetség“ és a földbirtokreform. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmányi ülése foglalkozott a földbirtokreformmal és Grettler Jenő dr. igazgató előadó módosításai alapján állást foglalt a tagosítás mellett, továbbá, hogy 100 holdon aluli birtokok mentesitlesenek a kisajátítás alól. Kihagyandónak tartja azt a rendeltetést, amely olyan birtokok mentesítését írja elő, amelyek valami közcélra szállításokat eszközölnek. Ilyen módon rengeteg birtok mentesülne, amelynek kisajátítása pedig a törvény intenciójából okvetlen következik. Kifogásolta a Gazdaszövetség választmánya, hogy a pénzügyi rendelkezéseknek a megvitatása végett az agrártestületek nem hivattak össze. Az egész reformnál a pénzügyi rész a legfontosabb. A kivándorlás kérdésével kapcsolatosan foglalkozott a választmány a francia és magyar kormánynak azzal a tárgyalásával, mely szerint ötvenezer magyar munkást akarnak kubikos munkára Franciaországba kivinni. A Gazdaszövetség választmánya helyesnek tartaná, ha e munkások közé bevinnék a szövetkezeti szellemet, úgy, mint az a Magyarországon dolgozó bolgár kertészek között megvan. A választmány kisgazda tagjai ezután több panaszt terjesztettek elő, egyrészt a tengeri lefoglalására, másrészt a pénzügyőrök működésére vonatkozóan. A választmány elhatározta, hogy mindkét ügyben sürgősen közbelép az illetékes minisztériumban. A magyar gazdák és földművesek lapja és védője a „HOMOK“ ÉS az „DI BARÁZDA Szőlő- és borgazdasági tanfolyam Kecskeméten. Alig pár napja hozta a napisajtó azon örvendetes hírt, hogy a földmivelésügyi minisztérium a szőlő- és borgazdasági ismeretek fejlesztése érdekében városunkban is vándortanfolyamot, óhajt rendezni, máris oly tömegesen jelentkeznek a hallgatók, hogy ez a tanfolyam megtartását feltétlenül biztosítja. Akkor, mikor e tanfolyam beharangozásakor első hírünket leadtuk, tudatában voltunk annak, hogy Kecskemét minden nemeset, szépet és hasznosat megértő közönsége ezen örvendetes hírünket is kellő megértéssel fogja fogadni. Reményünkben nem csalatkoztunk! Hiába! a jó bornak nem kell cégér, a jó eszmének nem kell propaganda! Egyet azonban mégis sajnosan kell megállapítanunk s ez az, hogy az eddigi jelentkezőknek nagy része a tisztviselőosztályhoz tartozik. Hiszen talán örvendetes jelenség lenne az, hogy ismét csak ez a bizonyos középosztály mozdult meg, mely eddig is erősen kivette a maga részét a honmentő és építő munkából, de most mégis fájdalmasan látjuk, hogy épen a kisgazda, akinek érdekében indult meg tulajdonképen az egész mozgalom, tartja magát távol a jelentkezéstől. Hisszük azonban, hogy ez nem szándékos nemtörődömség, hanem csak tisztán annak tudható be, hogy a gazdák nagy része még mindig a szántási munkálatokkal volt elfoglalva. Nem szeretnők azonban, hogy e tanfolyamról épen a lefüstös gazdák maradjanak le, mert hisz a többtermelés kérdését nekik kell megoldaniuk. Többet termelni pedig csak több tudással lehet. Saját érdekükben kérjük tehát szőlősgazda társainkat, hogy iparkodjanak magukat felvétetni a tanfolyamra már most, mert ha a létszám betelnék, úgy az idén rendezendő tanfolyamról esetleg lemaradnának. Jelentkezéseket elfogad a Szőlősgazdák Egyesülete Hoffmann János utca 1. sz. Ha az ingatlan vagyonátruházás adásvételi szerződés útján történik, az illeték alapja a vételár, minden mellékszolgáltatással együtt, forgalmi értéken aluli eladásoknál a becsár, az illeték kulcsa pedig az ingatlan teljes értékének 5 százaléka. IV. Illetékegyen értéket tartoznak fizetni az egyházi és alapítványi intézetek, az egyesületek, községek és részvénytársaságok összes ingó és ingatlan vagyonuk után. Az illetékegyenérték kulcsa ingatlanok után 5 tized, ingóságok után két tized százalék. Mindennemű illetékkiszabás alapjául a vagyontárgyak forgalmi értéke szolgál. Az ingatlanok legkisebb értéke földnél a kataszteri tiszta jövedelem százszoros összege, házaknál a nyers bérjövedelem tizenötszöröse, vagy a házosztályadó százszorosa. Illetékfiizetésre általában a szerző fél köteles, szerződéses vagyonátruházásnál azonban a szerződő felek az illetékért egyetemlegesen felelősek. Mentesek az illetékek alól az örökösök és a házastárs 1000 korona hagyatékig, valamint az államsegélyes közintézetek s a hazai tudományos, közoktatási és közjótékonysági intézmények. A külföldi aknamunka ellen. Bénárd Ágoston miniszter Szegeden megtekintette a munkásvédelmi intézményeket, majd a keresztényszociális párt helyiségében beszédet mondott. Arról az aknamunkáról beszélt, amelyet a konszolidáció megakadályozására az országban és a külföldön folytatnak. Ezekkel az intrikákkal szemben — úgymond — csak az összetartás segíthet. A felemelt százalék. (Folytatás.) II. Az ajándékozási illeték tárgya élők között ingyenesen juttatott vagyonszerzés, ingatlan vagy ingó tárgy, haszonélvezet vagy alapítvány ellenszolgáltatás nélküli adományozása. A megajándékozott az ajándék tiszta értékének egész összege után az ajándékozóhoz való rokonsági viszonyai szerint ugyanazon illetékeket fizeti, mint a haláleseti örökösödés részesei. Újítás itt, hogy a jegyesek is a törvényes házastárs illetékkedvezményében részesülnek házasság esetére biztosított ajándékozás útján. III. Az ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásának alapja örökségnél és hagyományoknál, valamint ajándékozásoknál mindig az ingatlan teljes értéke, amelyből adósságok és egyéb terhek címén levonásnak helye nincs. Az ingatlan vagyonátruházási illeték kulcsa — az öröklési vagy ajándékozási illetéken felül — 15 ° C a lemenő és felmenő rokonság esetén, két százalék az oldalági vagy nem rokon örökségnél. Ha azonban az ingatlan adósságokkal és egyéb terhekkel túlterhelve van, az esetben az illeték kiszabásának alapja az adósságok és egyéb terhek értéke. Szeretet — igazság, Haller István a főváros XX. kerületének gyűlésén a keresztény politika elveiről emlékezett meg. Azt hangoztatjuk, — úgymond — hogy csak szeretettel, hittel és igazsággal szabad építeni a krisztusi fundamentumokon. A szeretet azonban nem jelent butaságot. Az igazság az, hogy ebben az országban csak nekünk van élni jogunk és nem másnak. Megemlékezett a nők választójogáról és rámutatott, hogy a nők erős és hatékony tényezői voltak a keresztény nemzeti gondolat diadalra jutásának. Bukóban az orosz vörös uralom. Egyre több hiteles hír érkezik Oroszországból Angliába és Franciországba, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy a Lenin-Trockij-féle vörös uralom összeomlóban van. Nagyoroszország minden részéből felkelést, lázadást, ellenforradalmi kísérleteket jelentenek a táviratok. A hírhedt vörös gárda a lengyelek offenzívájában és Wrangel tábornok csapatainak állandó kereszttüzében teljesen legyengült, demoralizálódott, míg a Hinterland napnap után kitörő elégedetlensége fegyveres felkelésben robban ki, hol Szentpétervár, hol Moszkva utcáin. A véres terror hiába dolgozik a legkegyetlenebb eszközökkel, hiába hirdeti ki mindenfelé a statáriumot, parasztok és munkások ezrei elhullanak a vésztörvényszékek lakóinak golyói alatt, de csend, megnyugvás csak nem akar támadni a három esztendő óta önvérében vonagló óriási birodalomban. A Havas ügynökség jelenti Párisból, hogy Moszkvában nagy arányú lázadás tört ki a szovjet uralom ellen s a fölkelők elfoglalták a Kremlt. A régi birodalmi főváros, amely annyi harc, szenvedés és borzalom színhelye volt az utóbbi években, újra ágyú- és gépfegyvertűztől hangos s torlaszokkal elzárt utcáin oroszok állanak szembe oroszokkal. A forradalom fúriáinak utolsó vad, őrült tombolása ez, amely tehetetlen dühében önmagát tépi, szaggatja — a mindenkori forradalmak tanúsága szerint — haldoklásának végső perceiben. Három esztendő pusztításai, borzalmas szenvedései, a rengeteg kiontott vér, megérlelték Leninék bukását.