Magyar Alföld, 1912. július-december (2. évfolyam, 29-54. szám)
1912-07-07 / 29. szám
II. évfolyam. 29. szám. Kecskemét, 1912. julius 7. Az alföldi nép érdekét védő radikális újság. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskemét, Nagykőrösi utca 15. szám. Előfizetési pénzek, hirdetések s egyéb közlemények a Magyar Alföld részére ide küldendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: egész évre helyben 3 korona, vidékre postán küldve 4 korona. Egyes szám ára 4 fillér. Szakembereket! A berlini városi tanács május hó 9-én tartott ülésében elhatározta, hogy a fontosabb városi ügyágak vezetésére igazgatókat választat, lehetőleg olyan nagy koncepciójú szakembereket, akiknek szaktudása, az ügyek alapját tevő foglalkozási ágakban való jártassága biztosítékul szolgálna a városi ügyek és üzemek gazdaságos vezetésére és nagyszabású fejlesztésére. Az összes pártok és főleg a berlini szociáldemokrata városi képviselők örömmel vették tudomásul ezt a kezdeményezést, amely a bürokrácia dohos levegőjét van hivatva fölfrissíteni. A nyomorúságos és a viszonyoknak meg nem felelő magyar kvalifikacionális törvény mellett a berlini határozatnak fokozatos jelentősége lenne a magyar városi közigazgatásban. Nálunk az egyedül üdvözítő közigazgatási kvalifikáció a jogi képesítés. Az a fikció az alapja a hivatalok szervezkedésének, hogy a jogász a világon mindenhez ért és a jogász minden hivatalt betölt. Hogy betölt-e, az kérdéses, de hogy elvállal, az bizonyos. Pedig ez a két dolog nem egészen egyet jelent. Szántó Kálmán egyik novellájában írja, hogy a végezni nem tudó zsentri gyereket berakták mérnöknek, mert hiszen ahhoz mindenki ért a világon. Az igazság pedig az, hogy a jogi kvalifikáció épenséggel nem képesít a városi közügyek és ügyágak vezetésére. Sokkal több jogcíme van egy kisgazdának vagy iparosnak a városi ügyek intézésére, mint egy ügyvédnek, ha ennek külön speciális tanulmányai nincsenek, mert a város nem egy mozdulatlan békanyálas paragrafustócsa, hanem élő és fejlődő gazdasági szervezet. A városi ügyek a gazdasági tevékenységek és a foglalkozási ágak sok ezer fonalából szövődnek és a modern képzés egyike a leghatalmasabb gazdasági vállalatoknak. Ezeket a nagy és széleskörű vállalatokat nem lehet kiszakítani az ország gazdasági életének egyeteméből és ugyanazon szabályok szerint is kell vezetni azokat, mint a többieket, mert különben nem állják meg a sarat a szabadverseny nagy küzdelmében, vagy drága ráfizetésű üzemekké törpülnek. A városi politikai alapja ma pedig épen ellenkezőleg az, hogy a község a vagyonerejének felhasználásával, a község összes lakosainak szükségleteit szolgáló üzemek községi kezelésbe vételével, minél nagyobb jövedelmet lehessen biztosítani magának a városnak fejlesztésére és a kulturális és közegészségi igények lehető nagyszerű kielégítésére. A mai városi vállalatok nemhogy megkönnyítenék a lakosság terheit, hanem inkább végleg elzüllesztik a város háztartását. Kecskeméten is, ha szétnézünk a városházán, látjuk, hogy az építészet és gazdasági ügyek vezetése jogászokra van bízva. Többször elismertük Mészáros és Szegedi tanácsnok uraknak sokoldalú gyakorlati képességeit és egy ügyvéd sincsen Kecskeméten, aki olyan mérnök avagy olyan gazda volna, mint Mészáros és Szegedi tanácsnok urak. Node az már szent igaz, hogy ha Mészáros úr házat akarna építeni, ugyan nem bízná magára azt a feladatot és Szegedi uram is szakembert venne maga mellé, ha véletlenül Kecskemét birtokai a nyakába szakadnának. Ha már azon a bajon nem segíthetünk, hogy jogászok legyenek a városi tanácsnokok, ám jó, de szerződtessenek melléjük nagy koncepciójú szakembereket. Természetesen azokat jól meg is kell majd fizetni, de az a kiadás meg fog majdan térülni ezerszeresen. Ezeket a szakembereket a tanácsban minden fontosabb kérdésben meg kell hallgatni és meg kell bízni egy nagy egységes üzemterv kidolgozásával, a város szabályozását egy világlátott, elméletileg és gyakorlatilag kitűnően képzett mérnökre kell bízni, nehogy egy évszázadra elfucseráljuk a szabályozást. A városi birtok kezelését pedig egy világlátott gazda kezébe kell letenni, akinek bizony vagy 30.000 korona fizetést kellene adni. Tessék elhinni, hogy ezt az összeget már az első félórában behozná. A különböző gazdasági ágak vezetésére a városi jószágigazgató mellé még néhány kitűnő szakembert kellene szerződtetni, akik lelkes munkájukkal talán kiemelnék a kecskeméti gazdálkodási módokat mai ázsiai állapotukból. A hazafiak. A városi tanács üléséből. A kecskeméti szociáldemokrata párt június hó 11-én népgyűlést tartott, amelyen a nagyszámban megjelent polgárok és munkások egy határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslatban elítélte a népgyűlés a képviselőházban történt erőszakosságot és felhívta Kecskemét város törvényhatósági bizottságát, hogy ellene foglaljon állást. A népgyűlés elnöksége az elfogadott határozati javaslatot be is terjesztette a tanács elé, hogy tűzze ki a városi közgyűlés napirendjére. Mert hiszen a tanács az a magas testület, amelynek a bölcsességén keresztül csak jól megszűrve kerülhetnek az ügyek a közgyűlés elé. Nincs istennek az a fia, aki a tanács megkerülésével a közgyűlés színe elé valamit beterjeszthetne. És mégis mit tesz isten ? Vezérli göröngyös utakban a bölcs véneket, akik nagyobb taktikusok még Tiszánál is. Tisza legalább őszintén megmondja, hogy utálja a népet, a városi tanács pedig csak kertel. Ő is utálja, de nem mondja a szemünkbe. Vizenyős érveléssel utasítja vissza a beterjesztett határozati javaslatot. A megokolás pedig így hangzik: „18160/912. sz. A kecskeméti szociáldemokrata párt által e hó 11-én rendezett népgyűlésnek a politikai helyzetre vonatkozó határozati javaslatát Bódy János elnök és Rozmann János jegyző azon kéréssel terjesztette be, hogy azt a városi tanács terjessze a legközelebb tartandó közgyűlés elé. A városi tanács, mint eddig, úgy most is tartózkodik attól, hogy a közgyűlés elé politikai tartalmú javaslatot terjesszen, azért a népgyűlési határozati javaslatot nem terjeszti a törvényhatósági közgyűlés elé; erről a beadvány aláíróit azzal értesíti, hogy jogukban áll a közgyűléshez politikai felfogásuk érvényesítése érdekében kérvénynyel fordulni. “ Azonban föl kellene világosítani arról is a népgyűlést, hogy miként forduljon a városi közgyűléshez közvetlenül, ha a tekintetes tanács még egy irattári aktustól is beijed? Talán legújabban csak a gyepmesteri hivatalon keresztül lehet érintkezésbe lépni a törvényhatósági bizottsággal ? Igazuk van, úgyis sintérkézen vagyunk ! Kecskemét város tanácsa tehát most nem politizál, mert szüksége van szűkebb ^„Kecskeméti Vasszerkezeti Művek“ ^■-i-Jonos,:ILtX Tervez és készít a vasipar körébe tartozó mindennemű munkákat. 3 Telefonszám 72. Terv- és költségvetés díjtalan. Sürgönyeim: „Vasművek“, _________________________________________________________________________________________________________________________flf