Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. július (2. évfolyam, 128-149. szám)
1901-07-03 / 129. szám
II. évfolyam. 129. szám. 1901. szerda, julius 3. 1 krajezar (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. nStiOS.TC jpr Megjeleli minden up, ár ■ I I Szerkesztőség és kisd«“ FRSS Vidékre portán kilidvt ® ■ ■ ■ ^^F ^^F ^^F m M dolgokintésenérk. Negyedévre . . 3 kor. 50 fU. (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) K1.44. .......’**■* VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. * Társ-szerkesztő: Felelős szerkesztő: I Főmonkatii: Dl. ttT-A-O-TÓLÉ X -ES. -Á. LT. Ifj. TÓTH ISTVÁN. I SZÍ. KOVÁCS Zeneoktatásunk, Kecskemét, július 2. Hiába van napilapunk, több oknál fogva mégsem vagyunk mindig abban a helyzetben, hogy a napi kérdés mindegyikéről nyomban tájékozást nyújthassunk. Mert tekintettel kell lennünk, hogy elébe ne helyezzük a fontosabbnak azt, ami különben magában véve elég fontos, így vagyunk most a zeneoktatásunk kérdésével is; a múlt héten lett volna aktuális, de csak most mondhatunk el arról egyet-mást. Mindenképpen azon igyekezünk ugyan, hogy az anyagi jobbléthezvezető utakat keresgéljük és ha azt mások megtalálták, közönségünket azokra csalogatni el ne mulaszszuk, mert fundamentuma a boldogulhatásnak az anyagi függetlenség lehető biztosítása. De egyoldalú túlzásba megint nem szabad esnünk és ha nyilvánosság elé mertünk lépni, tudnunk kell azt a kötelességet is teljesíteni, hogy a kulturális fejlődés biztosítékait ismerjük és ismertessük. A művelődés terjesztése éppen olyan komoly feladata a sajtónak, mint az anyagi jobblét kutatása. A jó ízlés, a kedély nemesítése és a lelki összhang megszerzése nélkül emberi rendeltetésünket nem tölthetjük be. Ezek nélkül az önzés vergődik túlsúlyra és nem tölthetjük be tisztünket teljesen. Mert nemcsak az a kötelességünk, hogy magunkról meg ne feledkezzünk, hanem az is, hogy ismerjünk nemesebb eszményeket és komolyabb feladatokat is. A kedélyvilág nemesítésére tagadhatatlanul befolyást gyakorol a zene is. A régi elzárkózottságban Kecskeméten is mutatkoznak már a tünetek, hogy a zenei élet lassanként majd bensőséget nyer. Annak mi nem igen tudunk örvendeni, ha a városban szerte sok hegedülést, czimbalmozást és zongorázást hallunk. A kalimpálás és zajongás még nem hat nemesítőleg sem a kedélyre, sem a lelkiállapot harmóniájára. Át kell azt érteni és érezni, hogy maga is lelkesedjék, másokat is lelkesíteni tudjon az illető. E tekintetben a működő intézetek között a Városi Zeneiskola vezet, több erő állván rendelkezésére, többet is tehet. Szent Gály Gyula igazgató, Koller Ferencz, Bordeaux Géza tanárok olyan módszert használnak az ismeretek átültetésénél, hogy a tanítványra okvetlenül nemesítő hatással van a zene megkedvelése és művelése. Szabados Géza és Nemesszeghy István magán zene konzervatóriumában is figyelmesen vészégighalgattuk a vizsgákat, a legnagyobb felismerés hangján szólhatunk működési seikről. És amikor a zenének nemesitő hatásáról írunk, nem szabad megfeledkeznünk Bartha Henrikről és Mikó Lászlóról, ev. ref. főgimnázium énektanáráról. Különös képessége és nagy türelme van ez utóbbinak, hogy ne csak megtanítsa az éneket, hanem azt növendékei át is érezzék éneklés közben. A haladás tehát a zenei élet terén határozottan szembetűnő és annak fej- fejlesztőit, akár közreműködők, akár jó érzékükkel ápolják ezt a haladást. — felismeréssel említjük. .-É-_____y ' '' . ' ______s____'•___________ I — Gyümölcsihlet Nagykőrösön. A Nagykőrösi Hirlapokban olvassuk a következő sorokat: A felette kedvező időjárás behatása alatt az idén abban a helyzetben vagyunk, hogy fő és speciális terményünk — a spanyol meggy és uborka — jóval előbb jött a piacra, mint más években. Különösen azuborkatermés sikerült az idén kiválóan, nemcsak mennyiségileg, hanem a minőség is kitűnő és az által, hogy legalább 8 nappal előbb terem, mint más években, az ára is jól tartja magát. Németországból állandóan itt van három négy nagy gyümölcskereskedő és kereskedőink által összevásárolt uborkát nyomban átveszik és innen direkte Németország nagyobb városaiba, Lipcse, Drezda, Chemnitz szállítják. A termelők meg lehetnek elégedve az árral, mert az elért ár 10 írt métermázsánként elég kedvező. Amíg a németek itt helyben átveszik az uborkát, meg is tartja ezen kedvező árát az uborka, de mihelyest ezek nem vásárolnak és kereskedőink kénytelenek lesznek az uborkával a bécsi piacot felkeresni, az áraknak okvetlen nyomulniok kell, mert az ottani uborka-savanyítók ily magas árban azt nem használhatják. De nyomni fogja az árt konkurrensünk , a rákospalotai és később a znaimi uborka is. A lefolyt héten innen mintegy 50 nagyon uborkát szállítottak el, amelyért 30 ezer birtot vettek be termelőink. A jövő hetekben, amidőn az uborka teljes érésében lesz, biztosra vehető, hogy naponta 15—20 nagyon uborka forgalom leend. A spanyol meggy az idén nem volt oly szép minőségű, mint más években, az ára 15—20 frt között váltakozott. Kecskéről nagy mennyiséget szállítottak be. Ellenben rengeteg termésünk van barackban. A zöld bab is élénk kiviteli czikké nőtte ki magát,nagy mennyiségben szállítják még külföldre is. A dinnyetermés is jónak ígérkezik. A hét utolsó napjai már egész élénk gyümölcsüzleti képet mutattak, már a kora reggeli órákban rengeteg nagy a forgalom, öröm látni ilyenkor az adásvevést, a pénzforgalmat. Szorítják az osztrákot. Az alsóausztriai keresk. kamara jelentésében a múlt évről sokat foglalkozik Magyarországgal és ennek gazdasági viszonyaival szemben Ausztriával. A jelentés hangsúlyozza, hogy Ausztria viszonya Magyarországhoz az utóbbi évben sem javult. Magyarországon a vámszövetség ellenére közigazgatási intézkedésekkel kizárják az osztrák ipart. A kamara ez ellen még 1900-ban panaszos jelentést tett a kormánynál. A megrendelések gyűjtéséről szóló magyar törvény is főleg az osztrák ipar ellen irányul, melynek termékeit az ügynökök adják el az egész országban. Magyarország ma már nemcsak tápszerekkel és nyersterményekkel látja el Ausztriát, hanem fokozódó mértékben észrevehető már Ausztria ipari piacán és a Balkánon, mint Ausztria versenytársa. Másrészt Magyarország sikerrel igyekszik az osztrák gyártmányokat tervszerűen kiszorítani. Ezáltal a leghatározottabb módon megrövidíti azt a kompenzációt, melyet eddig Ausztriának agrártermékeinek átvételéért nyújtott és teljesen eltolja a közös terheknél Ausztria nagyobb kvótájának és az eddigi kiegyezésnek alapját. A magyar törekvésekkel szemben ellenszerül az államvasúti rendszer keresztülvitelét ajánlja. Ez módot nyújtana befolyásolni azoknak az áruknak versenyképességét, melyeknek árképzésére a vasúti tarifa nagy befolyással van. Általában ez csak az idegen áruk versenye ellen használna, Magyarországgal szemben ez okból azokat a vonalakat is államosítani kell, melyek a forgalmat Magyarország és Ausztria között közvetítik, ilyen volna a kassa-oderbergi vasút osztrák vonalának államosítása, így keveskednek velünk Ausztriában. Sérelmesnek találnak magukra nézve oly törvényt — a megrendelők gyűjtéséről szólót, — amilyent Ausztriában előbb terjesztettek be a parlamentben és csakis a politikai viszonyok miatt nem birtak eddig törvényerőre emelni. Ami a közlekedés elzárását, vagy megnehezítését illeti, azt minden osztrák kormány nagyon meg fogja gondolni, lévén az nagyon is kétélű fegyver, amely bizonyosan erősebben sebezné az osztrák érdekeket. Mindenesetre azonban jó hogy tudjuk, hogy milyen derék szándékkal vannak Bécsben irányunkban, majd mi sem maradunk adósak.