Kecskeméti Közlöny, 1920. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-08 / 181. szám
1929. augusztus 8. ¥ssám^1) !. évfolyam, 181. szám. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ §• ^ ^ M ^ ^ fi.,”, ” ELŐFIZETÉSI Asm * «» •• *s Felelős szerk. ■ Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség ! 191. ker., Szabadság-tér ®«15y«déra— — — — — 60 korona. Egyes szám ara I korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. déra— _ _ — — — 20 korona. Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. 9 M mezővásárhelyi Mszdia a gabonaár kiállításáért. 309 koronás búza, 1 10 kg.-os fejadag. Nagyjelentőségű határozatot hozott az elmúlt vasárnap a hódmezővásárhelyi Kisbirtokos Szövetség. A gabonabeszolgáltatási rendelettel foglalkozva megállapították, hogy a hivatalos gabonaárakat az ország lakosságának túlnyomó része nem,tudja megfizetni. A kis egzisztenciák ezrei a legnagyobb kétségbeeséssel nézhetnek a jövő felé. Ezért elhatározták, hogy küldöttséget menesztettek Budapestre. Megkeresik az illetékes köröket és kérik, hogy a búza árát a belföldi forgalomban 300 koronára szállítsák le. A kisgazdákat érzékenyen érinti ez az árleszállítás, de önként hozzák meg ezt az áldozatot, mert átérzik a helyzet súlyosságát. Elvárják, hogy a nagybirtokosok, a tőkések, a kereskedők és iparosok is hasonlóképen cselekedjenek. A határozathozatalban az a józan belátás vezette a hódmezővásárhelyi kisgazdákat, hogy azoknak kell áldozatot hozniuk, akiknek valamijük van, mert csak így menthetik meg, amijük van. A határozatban még javasolják, hogy az árleszállítás folytán előálló veszteséget az exportálandó gabonán hajtsa be a kormány s a 4 kg.-os fejadagot legalább 10 kg. ra emeljék fel. A hódmezővásárhelyi kisgazdák nemes kezdeményezését követésre méltó példaképen állíthatjuk a kecskeméti gazdák elé. Az akció jelentősége ezidő szerint még felismerhetetlen, üdvös haláját azonban rövidesen érezzük, mert az árakat az egész vonalon leszorítja. Miért pusztulnak sertéseink. (A Gazdasági Egyesület vezetősége és a sertéstenyésztők figyelmébe.) Közli Flóris Rudolf m. kir. állategészségügyi főfelügyelő A nyolcvanas években történt velem, hogy egy rongyszedő zsidó egy súlyosan beteg gebe-lovához, 20 kilométer távolságra, bérelt fuvarossal kivitetett; neki az utasítást minden eshetőségre megadtam s csodálkoztam, hogy ugyanazon betegéhez 8 nap múlva újból kivitetett. Számításom szerint a kétszeri kiszállás és gyógyszer 30 koronába már belekerült akkor, mikor a ló 60—70 korona értékű volt. Kérdeztem a lótulajdonost, hogy mi alapon tesz ily nagy áldozatot, mire azt felelte, hogy 30 koronát mindig lehet 70 koronáért áldozni. Hej, a mi magyarjainknak ezt sokszor elmondtam, hogy okuljanak rajta, de — sajnos — beszédem eredményre nem vezetett. A Phylaxia szérumtermelő részvénytársaság egyedül az, amely a sertésvész ellen megbízható, jó oltóanyagot termelt, de ehhez 40—50 kgr. súlyú sertésre van szüksége, amit a rendes napi piaci árban megvesz s a termelt oltóanyagot azok részére biztosítja, kik a sertéseket felajánlották; ez értelemben a gazdaközönség figyelmét felhívtam, de eredménytelenül, tehát nem rendelkeztünk annyi ojtóanyaggal, amennyire szükség volt. Egy véletlennek volt köszönhető, hogy jutottam annyi ojtóanyaghoz, amennyire szükség volt, csupán egy gazda sirathatja 12 sertése elhullását amiatt, hogy későn jutottam az anyaghoz. Nagy hiba az, hogy gazdáink nem merik, vagy nem akarják ismerni a szövetkezés-tömörülés előnyét s azt, hogy a védő oltóanyag a szervezetet megvédi kellő időben felhasználva a betegség kitörésétől, de nem gyógyítja az előrehaladott betegségben levőket. A „Phylaxia“ utasításában is ez olvasható : „minthogy az oltóanyag lényegében nem gyógyító, hanem védő szérum, amely csak a fertőzés előtt, valamint még a betegség lappangási időszakában fejti ki védő hatását, de a már nyilvánvaló megbetegedésnek legfeljebb egészen kezdetleges szakában (esetleg két-háromszoros adagban alkalmazva) hat kedvezően, az ojtástól a* járvány legkezdetén várhatni jó eredményt.* Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy ha már 4—5 napig betegek az állatok s a betegség már erősen kifejlődött náluk, akkor jut eszébe a gazdának, hogy kellene tenni valamit, s ha az oltás eredménye nem kielégítő, akkor kárhoztat mindent, s mindenkit, csak magát nem. Baj az, hogy a gazdák nincsenek tájékozódva a felől, hogy a különböző fertőző betegségek egy időben is felléphetnek egy falkában s ekkor kiszámíthatatlan az elhullási százalék. Ezt akként lehet megelőzni, ha választás után a malacokat Orbáncz ellen beojtják, ami legalább 10—12 hónapra mentesíti az állatot ezen betegség kitörésétől, s ha az ojtás dacára mégis fellép egy lappangó betegség, úgy az orvos tájékozva van hogy mi ellen védekezzék. Legnagyobb hiba az, hogy a legtöbb gazda elmulasztja a betegség felléptének bejelentését, s igy az óvóintézkedések elmaradnak s terjed tanyáról-tanyára tova a betegség, s annak megszűntével fertőtlenítés elmarad, s annak csirája ott lappang a jövő generáció számára. A gazdasági egyesület hivatása volna : 1. Komolyan figyelmeztetni a gazdákat, hogy legalább 40—50 darab sertést ajánljanak fel ojtóanyagtermelés céljából a „Phylaxia” részére, napi piaci árban. 2. Kioktatni a sertéstenyésztőket, hogy az elválasztott malacokat, kerületenként öszszeírva, orbánc ellen ojtassa be. 3. A sertések belső megbetegedését azonnal jelentsék be az e-ső fokú állategészségügyi hatóságnak, valamint a városi m. kir. állatorvosnak. 4. Ha megbetegedés fordulna elő az orbánc elleni védőoltás dacára, úgy a betegség megállapítása után haladéktalanul kérjék a fennforgó betegség elleni védőojtást. Óra kell figyelmeztetni azonban a serténytenyésztőket, hogy győződjenek meg a felől, hogy csakis a „Phylaxia“ által termelt ojtóanyaggal engedjék beojtani sertéseiket, mert minden sertésvész elleni egyéb ojtóanyaggal való ojtás kidobott pénz. Végül a sertésólak fertőtlenítését ne mulassza el a gazda soha, de különösen akkor, ha gazdaságában valami fertőző betegség uralkodott s megszűnt. Úgy sertésorbánc, sertésvész, lépfene, baromfikolera ellen oltóanyag rendelkezésre áll a gazdaközönségnek, csak idejében alkalmaztassa azt, mert elkésett ojtásnál háromszor annyi anyag pocsékolódik —s hiába. is a Hagvilágból. A Bécsi szocialisták teljesen beismerik a kudarcot. Fimmen Bécsben van. — A bolseviki Európa éhen halna. — Kucsuk khán átsegíti a bolsevikokat Indiában. — Anglia segíti Lengyelországot. — Wrangel tábornok kormányt alakított a Krím félszigeten. — A Morning Post szerint a „Zsidó világszövetség” az egész világon veszedelmes munkát fejt ki. — Angliában erős antiszemita mozgalom észlelhető. — Bécsben 60 milliós valutacsempészést fedeztek fel. — Kína forrong, Peking körül harcok folynak. Szeresd felebarátodat! A háború rengeteg bajnak, nyomorúságnak lett kutforrása. És e sok nyomorúság látása az embereket nem tette könyörületesebbé, hanem inkább érzéketlenebbé, közömbössé. Emellett az élelmi, ruházati és egyéb cikkeknek a háború alatti folytonos drágulása következtében a termelők, az iparosok, a kereskedők jó anyagi viszonyok közé jutottak és a jómód önzővé tette az embereket, még érzéketlenebbek lettek mások szenvedései, nyomora iránt. A jómódúak, a vagyonosak közül sokan begubózzák magukat, mint a selyemhernyó, elzárják dúsan megrakott éléstárukat és pénzesládájukat a nyomorgók elöl és közömbösen nézik mások szenvedéseit. Ezek nem látják be, hogy a gazdag, a jómódú sem élhet nyugodtan, amíg mellette sok a nyomorgó. Tudjuk mindnyájan, hogy az éhség, a nyomor a legveszedelmesebb agitátor, a legnagyobb lázító, ez idézi elő a legrettenetesebb forradalmakat, a forradalom pedig, de nemcsak a forradalom, hanem már a sokak nyomora és ebből fakadó elégedetlensége már magában veszélyezteti a magántulajdont, mivel az éhező, a nyomorgó nem törődik a magántulajdon szentségével, nem törődik a joggal, hanem a nélkülözés következtében kifejlődő vad indulatainak, ösztöneinek befolyása alatt cselekszik. A kommunizmus uralomra jutása beigazolta, hogy a szenvedélyek ily kitörését nem tudtuk megakadályozni. A A társadalmi rétegek széles körében most is nagy a nyomor és ennek következtében az elégedetlenség. Ezt a nyomort tehát a jobbmódúaknak a saját vagyonuk biztosítása érdekében enyhíteniük kell azáltal, hogy a sajátjukból láttatnak valamit legalább azoknak, kik a legnagyobb mértékben nyomorognak, nélkülöznek, akik tehát a segélyre leginkább rászorulnak. Ilyenek például a helybeli siketnéma-intézet tanulói, akik majdnem kivétel nélkül a legszegényebb családokból, beteg, tehetetlen szülőktől származnak. Sok közöttük a hadiárva. Ez az intézet augusztus hó végével újból és teljes erővel megkezdi működését, hogy e szerencsétlenek százait a szó igaz értelmében megtanítsa a hangos beszédre és a legszükségesebb elméleti és gyakorlati ismeretekre, ráneveli a jó erkölcsökre, a tulajdon tiszteletére, a munkaszeretetre, hogy magukat tisztességesen fenn tudják tartani és ne veszélyeztessék ezek a tanítás nélkül könnyen rosszra vezethető szerencsétlenek a társadalmi rendet, a társadalom nyugalmát. Az állam szegény, tele van adóssággal, az adó nem folyik be rendesen, az állam tehát a siketnéma tanulók eltartási költségeit nem bírja fizetni, e szerencsétlen gyermekek nyomorgó szülei sem képesek erre, ezért a közoktatásügyi minisztérium megbízásából a jómódú, vagyonos emberek könyörületes szívéhez fordulunk e szerencsétlen gyermekek nevében. Szenvedéseiket ők nem tudják még elmondami, ezért mondjuk el helyettük mi. Akinek van, adjon a részükre, amennyit csak adhat. E szerencsétlenek ellátása jó hatást vált ki a nélkülözők egész táborában, mert látni fogják, hogy mégis csak vannak jó szívek, akik nem nézik közömbösen mások nyomorát. És annak tudata, hogy a szerencsétleneken a jómódúak segítettek, élét veszi annak a gyűlöletnek is, mellyel a szegényebb néposztály a vagyonosabbakkal szemben viseltetik. A kommunistáknak pl. nagyon sokat ártott az, hogy amikor a szegényebb néposztálynak paradicsomi jólétről hazudtak, ugyanakkor és elsősorban elvették a siketnémáktól az iskolájukat, amit az általuk folyton szidott polgári társadalom adott a siketnémák tanítása céljaira. A szegény siketnéma tanulók részére az intézet igazgatósága (Csányi utca 3.) elfogad gabonát, babot, pénzt és egyéb adományt is. Az intézet igazgatósága házról-házra járva még a tanyákon is fog gyűjteni. A Kecskeméti Közlöny szerkesztősége is elfogad és továbbit pénzbeli adományokat. Ki ki adjon e nemes célra annyit, amennyit csak adhat. LETT JÓZSEF, intézeti h, igazgató. Bis I’M Magyarországitól. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén a gabonarendelet módosítását tárgyalták. A vita folyamán Gaál Gaszton a tisztviselők ellen nyilatkozott és a gazdák érdekében a rendelet helybenhagyását sürgette. — Magyarországon minden tizedik ember közszolgálatból él. — A kormányzó a nála tisztelgő szociáldemokratáknak kijelentette, hogy most minden emberre szükség van, azért fátyolt óhajt borítani a múltra. — A lipótkörúti gyilkosság tettesei az ügyészség előtt állnak. B Legyetek ott mindnyájan LESSOVA! ISTVÁN és KÁDÁR LEHEL írók llVUHNK I vasárnapi előadásán. — Jegyeket Szél és Fekete könyvkereskedők IlIflCJ I Klliwll ■ és a Kölcsönkönyvtár boltjában lehet előre váltani. -