Kecskeméti Közlöny, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

1921 január 13. a ec*k fcflwar* «MUMSt — 14000 korona a kecskeméti közalkalmazottak segélyezésére. Az Áruforgalmi Rt. budapesti központja 2 milliókoronát juttatott a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségéhez, hogy abból az állami és városi alkalmazottakat segélyezze. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége ,arányosan osztva el ezt az összeget, Kecskemét város házipénztárához 14000 koronát ■küldött azzal az utasítással, hogy a Kecskeméten tartózkodó tényleges és nyugdíjasalkalmazottak között egy bizottság útján ,úgy osszák el az arra leginkább rászorulóknak, hogy családonként legalább 200, de legfeljebb 1000 korona jusson. Az összeget ■a házipénztár letétbe helyezte és a bizottság megalakulása után megkezdik a kiosztást. Az Áruforgalmi Rt. nak ezt a szép példáját követhetnék azok a többi nagy vállalatok is, amelyeknek a mai szomorúságos időben és a háború alatt aránylag még nagyobb volt a nyereségük. Az all. polgári és elemi leányiskola igazgatósága értesíti az illetékes szülőket és az iskola növendékeit, hogy a polgári leányiskolában f. hó 1- én, hétfőn délelőtt 8 órakor, az elemi leányiskolában pe■ áll. ugyanazon napon délután 2 órakor a mindennapi, rendes tanítás megkezdődik, miután a városi fa- és szénüzem vezetősége elegendő fűtőanyagot bocsátott az iskola rendelkezésére. — 15-éig kell beszolgáltatni a népszámláló biztosodnak az összeírás anyagát. A népszámlálás már a legtöbb kerületben befejeződött, azonban az összeírás anyagát még alig egynéhány számláló biztos szolgáltatta be. A főjegyzői hivatal utasítása értelmében e hó 15 éig minden számlálóbiztosnak be kell szolgáltatnia az anyagot. Az eddig beadott anyag feldolgozása, egyébként folyamatban van és az ezután beérkezőket is azonnal megkezdik, úgyhogy 16-ára már a lélekszám és a fontosabbadatok megállapítást nyernek. — Jóváhagyott közgyűlési határozat A belügyminiszter ma érkezett leiratában a városi gazdasági épületek helyreámítására a szeptember havi közgyűlésen hozott határozatot jóváhagyta. Az amnesztiarendelet nem érinti ,,a fegyelmi ügyeket. Vass Józsiét közoktatásügyi miniszter nyilatkozata szerint valótlan az a hír, amely szerint az amnesztiarendeletet a kommün alatt elkövetett olyan vétségekre is kiterjesztik, amelyek nem közvetles bírói eljárás útján, hanem fegyelmi után toroltatnak meg. A fegyelmi bíróság államállásuktól megfosztott vagy a tanítástól ■hosszabb időre eltiltott tanárokra és tanulókra, valamint az ország összes iskoláiból kizárt tanulókra és egyetemi hallgatókra továbbra is érvényben marad az ítélet. A megbocsátás ilyen irányú gyakorlása nem volnaösszeegyeztethető az amnesztiarendelet intenciójával. — Söinosztás. A január havi sóadag (személyenkint 1 kg.) 13-ikától kezdve a megbízott kereskedőktől átvehető. — Új gyorsvenitjáratok Budapestés Bécs között. A Mtv. igazgatóságának közlései szerint Budapest-keleti pályaudvar— Bruck—Királyi Ada—Bécsi—Westhalmhof között mindkét irányban hetenként háromszor egy új különleges gyorsvonatot hoznak forgalomba.. E vonatok Budapestről minden hétfőn, szerdán és pénteken este 10 óra 50 perckor indulnak és másnap reggel 6 óra 20 perckor érkeznek Bécsbe. Bécsből minden vasárnap, szerdán és pénteken este 11 óra 45 perckor indul az új gyorsvonat és Budapestre érkezik másnap reggel 7 órakor. Az új vonatok Budapest és Bécs között csak Győrött és Komáromban állnak meg. Menetdíj francia frankban fizetendő, első osztályon 82 frank (kb. 2952 K), a második osztályon 47 frank (kb. 1692 K). Budapestről az első vonat jan. 14 én, Bécsből pedig jan. 16 án indul. A Szőlősgazdák Egyesületének választmánya 1. évi január hó 16 ikán, vasárnap délelőtt 10 órakor saját helyiségében ülést tart, melyre a t. választmányi tagok a meghivatnak. Tárgy: A folyó évi közgyülés előkészítése. — Az Iparostanonciskolában megkezdődnek az előadások. Amennyiben az iparostanonciskola számára a város tüzelőanyagot biztosítt, a rendes tanítások f. hó 1- én, hétfőn délután 2 órakor megkezdődnek. A tanonctartó iparosmestereket felkéri az intézet igazgatója, hogy tanulóikat az előadásokra rendesen bocsássák el, mivel ennek szigorú betartását a kormány erősen megköveteli és ellenőrzi. — A kultuszminiszter az erkölcstelen táncok ellen. A kultuszminiszter rendeletet küldött a tanfelügyelőségekhez, amelyben felhívja őket arra, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a polgári iskolák tanulóinak erkölcsi nevelésére. A tanuló ifjúság ezentúl csak olyan tánckurzusokon vehet részt, amelyeken az erkölcstelen modern táncokat nem tanítják. Tizedikén megindult a közvetlen levélpostaforgalom Jugoszlávia felé. Megírtuk annak idején, hogy Szabadkán a vasúti konferenciával párhuzamosan egy postás bizottság is tárgyalt, amely Magyarország és Jugoszlávia közötti postaforgalom felvételének módozatait állapította meg. A tanácskozások eredményeként a két állam között f. hó 1- én megnyílt a közvetlen levélforgalom A küldemények továbbítását egyelőre úgy végzik, hogy a vasúti porta által elkészített levélzsákokat a vasúti vonatvezető átadja Röszkén a Szabadka felé közlekedő vonat vezetőjének. A közvetlen levélpostaforgalom folytán újra lehetővé válik, hogy egy Kecskeméten feladott levelet 24 óra alatt megkaphatja szabadkai címzettje. — A budapesti m. kir. kultúrmérnöki hivatal közli a várossal, hogy decemberben hivatalos helyiségét Géza utca, 60. sz. alá tette át. — Milyen az élet a megszállott Erdélyben. Egy kecskeméti tisztviselő a napokban érkezett haza Erdélyből, hol két napot töltött, meglátogatván rokonait. Ez a tett a rövid idő alatt is igen érdekes tapasztalatokat szerzett az oláh megszállás alatt szenvedő magyarság életéből. Általában nagyon elkeseredett a hangulat nemcsak a magyarok, de az oláhok körében is, ők is megelégelték már „felszabadító“ testvéreik garázdálkodásait. Igen komoly hírek érkeznek Besszarábiából, hol már formális összeütközések történtek az orosz és oláh csapatok között. A beszarábiai és a Besszarábia felé eső vidékek bojárjai Erdélybe menekülnek. A csapatszállítás kelet felé egyre tart, elrendelték a részleges mozgósítást. Az oláh lapok természetesen minderről hallgatnak. A nagyobb városokban öles plakátok hirdetik, hogy Magyarországgal a békés viszony teljesen helyreállott s a vasúti forgalom e hó 15 én megnyílik. Hogy müven drága ott az élet, jellemző erre egy adat: 2500 lei (lei: 730 K) egy pár férfi cipő ára. Hús nagyon kevés van a piacokon; aki disznót vég, köteles kilogrammonként 2 lei fogyasztási adót fizetni s aki búzát őröltet, saját terményei után is fogyasztási adót fizet. Legújabban az a hír terjed egyre erősebben, hogy az oláhok rövidesen visszavonulnak a soborsiny—zárni vonalra. — A Szécsey Társaság február hó - án, húshagyó keddjén, az Úri Kaszinó dísztermében bálát rendez. — Az erdélyi népszámlálás eredménye. A bukaresti kormány rendeletére lefolyt erdélyi népszámlálások — minden hamisítás ellenére . nem hozták meg az oláhoknak azt az eredményt, amit vártak s a magyarság számát nem lehetett papíron a külföld előtt elsikkasztani. Jellemző, hogy pl. Aradon, melyet mindig tiszta oláh városnak hirdettek, a 62490 lakos közül 39 ezer 399 magyar, 12469 oláh, 3013 német, 5306 zsidó és 2304 egyéb nemzetiségű. A zsidók önálló nemzetiségként szerepelnek. Kolozsváron 67497 lakost mutatnak ki. Ebből 60 százalék magyar, 30 oláh és 10 százalék zsidó. A lakosság száma csaknem mindenütt kisebb, mint az 1910 es magyar népszámláláskor. Bár így is hamisítások történtek a magyarság rovására, most újra akarják csinálni az egész népszámlálást azzal az indokolással, hogy hibás. Mert a magyarokat még így sem lehetett eltüntetni. Az orosz bolsevikiek ellenőrzik az egész külföldet. Az oroszországi vörösuralom vezérei nemcsak odahaza irtják ki vagy internálják és börtönözik be a polgárságot, hanem még a külföldre menekülteket is állandóan figyelik kémeik által. Egy koppenhágai lap leleplezte azt a külügyi népbiztosi körrendeletét, mely az összes külföldön levő boseviki ügynököknek kötelességévé teszi az ott levő orosz menekültek számáról, neveiről pontos tudósítást küldeni Moszkvába. Különösen figyelik a cári udvar régi magasabb alkalmazottait, a tiszteket, írókat, újságírókat, művészeket és politikusokat. Azokat is jegyzékbe veszik, akik az orosz menekülteket segélyezik vagy eltartják, valamint a bolsevista ellenes politikusokról és vezető emberekről. A jelentéseket Berlinből futár viszi Moszkvába s egy utazás 200 ezer rubelbe kerül. — 1026 kivégzés egy hónap alatt. Az „Izvesztia“ c. szovjet-orosz lapban részletes kimutatást olvasunk az október hónap folyamán a vörösuralom által hozott halálos ítéletekről. Kémkedés miatt 3, árulás miatt 82, katonai parancs megtagadása miatt 14, jézadás miatt 65, szökés miatt 160, ellenforradalmi ténykedés miatt 59, fegyverek be nem szolgáltatása miatt 28, verekedés és iszákosság miatt 20, hivatalos kötelességek nem tejesítése miatt 29 és kisebb vétségek miatt 181 személyt ítéltek halálra, összesen 102- ot végeztek ki. Természetesen ha ehhez hozzávesszük a minden előzetes eljárás nélküli gyilkosságokat, melyek ma is százával pusztítják a hazafias érzésű oroszokat, akkor ez az ijesztő szám még nagyobbat tesz ki. — A jászkarajenői vörös hóhért kivégezték. Mindnyájunk élénk emlékezetében él még annak a vörös májusnak emlékezete, melyben a jászkarajenői papok már hirhatárt szenvedtek Kósa József plébános és Hornyik Károly káplán tetemei már Kecskemét tőrdében nyugszanak, a szülőföld szolgál nekik takaróul, de az igazságszolgáltatás még csak most ítélkezett a gyilkos fölött. A szolnoki kir. törvényszék, mint annak idején hírt adtunk felőle, halálra ítélte: vadállati kegyetlenségű vörös hóhért, Dobály Imrét. Az elítélt kegyelemért folyamodott, de a kormányzó szabad kezet engedett az igazságszolgáltatásnak. Január 5-én, reggel a szolnoki törvényszék udvarán kivégezték Dobák Imrét. * Elveszett. Egy 2 és félhónapos farkas kutya elveszett. Kérem a becsületes megtalálót vagy aki tud róla valamit, értesítsen. Államrendőrség, földszint 16. sz. szobában. 8 Baltiul adi fejbe a gazdasszonyát. A kir. törvényszék rendes bírósága Rág Miklós elnökletével igen érdekes ügyet tárgyalt ma délelőtt, amelynek vádlottja Kasza Erzsébet 23 esztendős kocséri leány. Gyilkosság bűntettének kísérlete és lopás bűntette miatt került a törvény elé. Az eset három esztendővel ezelőtt, 1917 szeptember 19-én történt. Kasza Erzsébet előre megfontolt szándékkal megtakarta ölni gazdasszonyát, Bódis Balázsnét. Először revolverrel akarta agyonlőni, ez azonban nem sikerült, mert a töltények használhatatlansága folytán a fegyver csütörtököt mondott. Erre baltát fogott és többször fejbevágta Bódisnét. Az ütések egyiket veszélyes koponyareptdíst okozott, úgy hogy sértett még most is gyógykezelés alatt ás. Vádlott töredelmesen beismer mindent, de azzal védekezik, hogy elkeseredésből cselekedett. Azt állítja ugyanis, hogy Bódisné részeges atyjával nyílt szerelmi viszonyt folytatott és arra biztatta, hogy édesanyját tegye el láb alól. Ekkor ő felháborodásában elhatározta, hogy megöli Bódisnét. Szándékát végre is akarta hajtani, de nem fejezhette be, mert egy szerb fogoly megakadályozta ebben. Bódisné viszont azt állítja, hogy egy szó sem igaz. A leány azért akart bosszút állni, mert ő nem engedte, hogy bátyja feleségül vegye. A tárgyalást a bizonyítási eljárás kiegészítése céljából elnapolták. Az újabb tárgyalást 30 napon belül tartják meg.