Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-12 / 81. szám
Kecskemét, 1921. április 12. ELŐFIZETÉS JARAI fitty övre — — — - — 480 korona. fél évre —— — — — — 140 korona. Negyed évre — — •- )*o korona. rAra 2 korona. Betel«» csork. • »r. »138 ENDRE Kgyo* okönyéra 8 korona. Oagjalaalko a»*» «aa Kedd, III. évf. 81. az. IxerkasxiAaig i 019. ke r., 8xnhad«ae-Ur I. uáini, 9. inn*l»r, 8 »M. Telefon 12®. Riatad Hivatal • Stxeehonwi • tel* B. telefon-távirat. Washington. A New York Telegraph jelenti: Harding elnök új világbékekonferenciet akar összehívni Washingtonba, nem ismeri el a Páris külvárosaiban megkötött békeszerződéseket s a nemzetek megegyezése alapján akar új békét létrehozni. A francia kormány Vivianit Washingtonba küldte, hogy Hardingot eltérítse szándékától. Budapest. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy lemond, ha a válság sokáig tart, nem hajlandó pénzügyi politikáját veszélyeztetni. Budapest. A kormányválság teljes megoldását péntekre várják. Budapest. A Tisza-per tárgyalása ma délelőtt kezdődött meg. Elsőnek Kéri Pált hallgatják ki. Budapest. Vasárnapi football-eredmények: FTC-TTC 5: 3 MTK-Vasas 2:1. BAK— KiC 2:1. Berlin. Le Rond francia tábornok kijelentette, hogy Felsősziléziát ketté osztják. Az ipari területet Rybnitz, Pless, Kattowitz, Beuthen kerületekkel, valamint a Gleiwitz és Hindenburg kerületek egy részével Lengyelországhoz kerül és csak a kreutzburgi rész marad Németországnak. London: Lloyd George tárgyalásokat folytatott a szállítómunkásokkal, reméli, hogy sikerülni fog az ipari háború katasztrófájának elkerülése. A jelentősebb munkásvezérek is folytatják a fáradozásukat a béke megóvására. Budapest. A belügyminiszteri tárca jelöltjei Gaál Gaszton és Koszó István. Budapest. Ezen a héten megkezdődnek Budapesten az osztrák és cseh kormányokkal tervezett tárgyalások életet a világháborúban megcsappant magyartól annak a saját fajtájának érdekében, mely a hadiszállítók kényelmes páholyából nézte haladásunkat és onnét akart most hurkot vetni a nyakunkba. Kellene nekik a sajtószabadság is. Ebben az egyben kisgazdábbak a kisgazdapártnál. Ahhoz pedig most is elegendő szabadságuk volna, hogy a munkásokat kidobó és üzemeiket beszüntető kapitalista zsidókat legalább a Népszava megleckéztesse. A másik oldalon áll a magyarság. Igazságtalan dolog volna azt mondani, hogy a magyarság nagy tömegei széthúznak, nem egységesek. Az a veszedelmes csak, hogy épp az értelmiségi osztály nem áll feladata magaslatán. Ennek az osztálynak újabb rétegei tele vannak építő szándékkal, de az anyagilag erősebbek miatt ez a réteg még nem tud szóhoz jutni. Vedd elő a magyar nemzeti lapokat, amelyek ennek a tehetősebb rétegnek kezében vannak és látni fogod azokat az undok kis viszály bacillusokat, amelyek ezúton akarnak belemászni a csonka haza vérkeringésébe. Ezek a bacillusok a zsidóktól terjednek ugyan, de sok jóhiszemű magyar terjesztgeti őket. Szerencsére sarjad már az új vetés, amelynél hatalmasabb sohasem volt még magyar földön : fejlődik az a magyar ifjúság, amelynek egy része egészséges szelekcióval az elbetegedett rétegek helyére kerül. Egység és széthúzás. Egyik oldalon áll a zsidóság. Erre az oldalra mindig bizonyos lekicsinyléssel néztünk. Az ellenfelet pedig nem szabad lebecsülni, mert akkor elbizakodottság, könynyelműség, nemtörődömség lesz úrrá ott, hol éber és erőskarú harcosokra volna szükség. Lássuk meg tehát végre azt a hatalmas egységet, melynek kötelékei egy táborba szorítják a zsidóságot, minden osztálykülönbség, világnézeti árnyalatok, esetleg felekezeti elkülönítés dacára is. Ha valamely sorsdöntő kötélhúzásban az egyik fél erejének javával egyszerre húzza meg a kötelet, a másik félnek el kell vágódnia, ha külön külön mindenik embere rángat és birkózik is. Azon az oldalon pedig megvan az egység. Vedd elő lapjaikat a kapitalista Az Esttől kezdve a Népszaváig és meggyőződhetsz róla, hogy igazat beszélünk. Látni fogod, hogy azok a seregek, melyeknek az Az Est és a Népszava a harsonái, jerikói trombitái, egységes kommandó alatt állanak, bár mint a hajdani kalózok különféle lobogó alatt küzdenek. A mozirendelet például a Magyarország és Népszava hasábjain is a magántulajdon szentségének megsértését jelenti és nint ilyen égbekiáltó bűn, holot ezek a lapok 18—19 ben röhögve rugdosták a magántulajdont és a zsidófalánkságot igy uszították a magyar magántulajdonra. Most egykét zsidómozi kisajátítása szentségsértés — ugyanezeknek. És hogy fáj Az Eszéknek az államvasutak nagytakarítása, mikor pedig ez a kp uszított a magyar értelmiség színe virágaiben, ez követett még több vért, még több Félegyházának sürgős a pénzügyigazgatóság. Kecskemét ráér várni. Ismeretes a kormánynak az a terve, hogy Pest megye kettéosztása esetén, sőt már ezt megelőzőleg is, amikor Kecskemét az erre szükséges hivatalos helyiségeket biztosítani tudja, városunkban pénzügyigazgatóságot óhajt felállítani. Mikor az e tervről szóló hír Kecskemétre eljutott, a város közönsége őszinte örömmel fogadta, abban a reményben, hogy akik a közügyek hordozói, minden eszközzel igyekeznek ezt a városunk fejlődésére nagyjelentőségű tervet megvalósítani. Tapsoltak a tervnek először a tanácsban és közigazgatási bizottságban is, s a kérdés már a pénzügyi bizottság elé került a mérnöki hivatal,építési terveivel, amiről annak idején hírt is adtunk. Itt jött közbe az a váratlan fordulat, amely Kecskeméten, mikor a város fejlesztéséről vagy más jövőt építő munkáról van szó, mindg várható. A pénzügyi bizottságban a megindult átalakulás miatt nem tartották alkalmasnak az időpontot az építkezés megkezdésére. Úgy találták, hogy Kecskemét ráér várni a pénzügyigazgatósággal is, amint még mindig várakozó álláspontot foglal el a postapalota építésével is. Tőke ugyanis ez időszerint nem áll rendelkezésre, kölcsönt felvenni nem időszerű. A város 50.000 boldogi földjéről teljesen megfeledkezve így kimondták, hogy nem lehet. Pedig azt talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a város vagyona tulajdonképen ingatlanában van, amelynek minden körülmények között megvan a viszonylagos értéke. Ez a vagyon az építkezések megkezdésére bármely időben előnyösen biztosíthatná a szükséges összeget. A legvégső esetben, ha a birtok határai megszűkülnének, ezt a veszteséget a mérleg másik serpenyőjében gazdaságosan ellensúlyozná a pénzügy igazgatóság, postapalota stb., amelyek bizonyára jobban szolgálnák a városi közösség érdekeit, mint az alig jövedelmező homokföldek. Ezzel szemben Kiskunfélegyháza önmaga keresi a módokat, amelyekkel fejlődését szolgálhatja. Pest megye főispánjának közbenjárására sikerült odáigjuttatni az ügyet, hogy a múlt héten egy pénzügyigazgatósági kirendeltség felállítása ügyében értekezletet tartottak. Az értekezleten elhatározták, hogy a város fejlesztésére jelentős tervet minden eszközzel keresztül viszik. A kirendeltségnek a kereskedelmi iskola helyiségében adnak ideiglenes helyiséget. A hivatalos helyiségeket pedig törlesztéses kölcsön útján építik fel. A kirendeltség különben már július 1-én már meg is kezdi működését . Félegyházának reménye van arra, hogy rövidesen pénzügyigazgatósággá szervezik át. Kecskemét ráér. Mennyi hadikölcsönt nosztrifikáltak ápr.9-ig. A hadikölcsönök nosztrifikálásának meghosszabbított terminusa folyó hó 9-én lejárt. Mindenkit érdekel bizonyára a kérdés, hogy mennyi hadikölcsönkötvényt ismert el Magyarország. Körülbelül nyolc milliárdra becsülhető az az összeg, amit a lebélyegzett hadikölcsönkötvények névértéke kitesz. Budapesti jelentések szerint a pénzintézeteknél több mint három milliárdot, a postatakaréknál 330 milliót, az Osztrák Magyar Banknál 1200 milliót, az OKH-nál 460 milliót s az állampénztárnál 150 milliót nosztrifikáltak. Kecskeméten eddig a következő pénzintézetek készültek el kimutatásaikkal: A Leszámítoló- és Pénzváltó Bank nosztrifikált 4,348.000 K névértékű hadikölcsönkötvényt, ebből a banké 2,000.000 K értékű; a Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbanknál 8214 db kötvényt adtak be a klek, az intézet 8 millió értékű kötvényeivel együtt 14,774.350 K névértékben. A Központi Takarékpénztár 2823 db kötvényt nosztrifikált, ezek értéke 4,666.750 K, a bank hadikölcsön állománya 1,600 000 K értékű. A Takarékpénztár Egyesületnél beszolgáltattak 7523 db 8,429 000 K névértékű hadikölcsönkötvényt. A Hitelbank kecskeméti fiókja 2046 db 2,900 000 K értékű kötvényt nosztifikált, a Néptakarékpénztár 718 db 318 700 kor értékű, az Orsz. Központi Hitelszövetkezet kecskeméti fiókja pedig 880 db 338 ezer K névértékű hadikölcsönkötvényt. Részletes kimutatást holnapi számunkban hozunk. Eső kellene! Hivatalos jelentés a vetések állásáról. A földmivelésügyi miniszter az alábbi hivatalos jelentést adta ki a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról: A legutóbbi hivatalos vetésjelentés, vagyis március hót-ika óta eltelt öt hét időjárásét majdnem teljes esőhiány jellemzi. Az éjjeli lehűlés többnyire minden éjjel — és pedig sokszor tetemesen — a fagypont alá sülyett. A nagyfokú nappali melegek a növényzet fejlődésére általában erősen serkentőleg hatottak, ezt a hatást azonban az éjjeli hidegek és a nagy esőhiány nagy mértékben ellensúlyozták. A száraz, enyhe időjárás a gazdasági munkálatok elvégzésére igen kedvezett, úgy, hogy a tavaszi kalászosok vetése mindenütt befejezést nyert, sőt helyenkint, főleg a délibb részeken a kapások vetését, illetve ültetését is megkezdik már. Az őszi gabonavetések általában jól átteleltek, a nagy Szárazság és az éjjeli fagyok azonban fejlődő