Kecskeméti Közlöny, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-04 / 100. szám
le 21 május 4. — A szegedi kegyesrendi főgimnázium kétszázéves jubileuma. Szegedről Írják: A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium alapításának kétseszéves évfordulója alkalmával május 5-én nagyszabású jubiláns ünnepséget rendje. A főgimnázium volt tanulói áldozócsütörtökön reggel 8 órakor az iskola dísztermében gyülekeznek s onnan a mai tanulóifjúsággal együtt, négyes sorokban átvonulnak a városi templomba, ahol PreloggJózsef főgimn igazg. ástal celebrált Te Deumot hallgatnak. Fél 11 órakor a Városi Színházban emlékünnep lesz, utánna a Tiszaszálló éttermében bankett. Az ünnepséget a szegedi Dugonics Társaság délután 5 órára hirdetett felolvasó ülése zárja be. Viss József dr. kultuszminiszter és Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Szeged egyik képviselője résztvesznek az ünnepségeken. — Rendőrük népünnepélye. A rendőrtisztviselők és a rendőrlegénység pünkösd sápján a rendőrkonyha javára nagysikerűnek ígérkező népünnepélyt rendeznek a Műkertben. Az ünnepélyre eredeti és pompás programmot állított össze a Barna Tibor főfelügyelő vezetése alatt álló rendezőség, úgy hogy a vendégeknek nagyszerű mulatságban lesz részük. — A destruktív lapok vásárlói. Kaptuk a következő levelet: Szerkesztő Úr! A destruktiv lapok folyton nagyobb teret hódítanak. Vannak megrögzött vásárlói és vannak most már olyanok is, akik nem tudnak kitartani, fegyelmezetlenek és sok esetben hihetetlenül borníttak. Mivel ezeket a tévelygőket csak nevük nyilvános kipel- tengerezésével lehet helyes útra terelni. Szerkesztő úr engedelmével legközelebb kimerítő névjegyzékét küldöm be azoknak, akik destruktív lapokat vásárolnak, hadd érje őket nyilvános megvetés. — Tisztelettel — Kecskeméti. — Megszűntek a törvényszék ceglédi kiszállásai. A kecskeméti kir. törvényszék ötös tanácsa befejezte Cegléden az ottani kommunista perek tárgyalásait s viszszajön Kecskemétre. Hasonló tárgyalások nem lesznek többet Cegléden. — Szőlősgazdák határnyereségadója, figyelmeztetjük szőlősgazdatársainkat, hogy a rájuk kirótt nagy adók miatt észrevételeiket a budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz címezve egyénenként kell megtenniök és pedig legkésőbb folyó hősokáig postára adva. Felvilágosításokat nyerhetnek ez ügyben a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületiben Hoffmann János u. 1., ahol az adójuk elleni észrevételeiket díjmentesen el is készítik. Az ország jövő évi költségvetése 20 milliárd. A pénzügyminiszter tegnap este meglátogatta a kormányzópártokat, hogy a költségvetési javaslatokat a pártokkal tüzetesebben megismertesse. Kifejtette, hogy az eredeti költségvetéshez képest az 1920—21- i költségvetésben nagyobb deficit lesz, azonban az ő költségvetése Ausztria költségvetéséhez képest elenyésző csekélység, mert míg Ausztriában maga a költségvetés nyolcvan milliárd korona és ebből ötvenkét milliárd a deficit, nálunk húsz milliárd a költségvetés és legfeljebb kilenc a deficit. Tehát a jövő 1921—22. évi költségvetési javaslat, amelyet május végén fog benyújtani, rögtön az 1920—21-es letárgyalása után lényegileg nagyobb lesz a mostani kiadásoknál, azonban ott sem fogja meghaladni a deficit a mostani arányokat és bízik abban, hogy a deficitet belföldi kölcsögökkel tudja majd fedezni. Kijelentette még, hogy az 1921/22. évi költségvetési javaslatot olyan alapon számította ki, hogy a korona zürichi értéke 3 centimes. — A szolnoki színházi helyárak. Vasárnap nyitotta meg Bárdossy társulata a szolnoki szezont a „Farsang tündérével. Mindenesetre más, komoly darabbal illett volna beköszönteni Szolnokra az új társulatnak. A szolnoki helyárak a következők: Páholy 123 K. Zsöllye 31 K. Támlásszék 26 K. Körszék 21 K- Erkély 21 K. Emeleti zártszék 16 K. Karzati ülő 13 K. Karzati álló 8 K. Diákjegy 4 K. A selyemgubók beváltási árát, mint értesülünk, csak a beváltás idején fogják közölni az érdekeltekkel. A beváltási ár leszállításáról keringő hír azonban nem felel meg a valóságnak. A kecskeméti selyemtenyésztési felügyelőség vezetője nemrégiben jelentette ki, hogy a beváltási árakat pénzünk értékének javulása esetén sem szállítják le. Ez kívánatos is, mivel a selyemtenyésztéssel kisemberek foglalkoznak, akiket egyes vidékeken amúgy is sok zaklatással akarnak elkedvetleníteni a becsületes, állami érdeket is szolgáló munkától. Itt említjük meg, hogy a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség megkereste a polgármestert, hogy a közutakon levő eperfák lombozását a selyemtenyésztőknek könynyítse meg. Egyben közli, hogy a petekiosztás rövidesen megkezdődik. A Törekvés Sport-Egylet lesz pünkösd két napján Kecskemét város sportegyesületeinek vendége. Igen nagy áldozatba került a két csapat vezetőségének, hogy a vasutas komplett I-ső csapatát megtudta szerezni. A Törekvés csapata az I fő osztályú bajnokság 4 ik helyezettje és így igen nehéz dolga lesz úgy a KAC nak, mint a KTE csapatának, mert a vasutas csapat a legjobb tudását latba fogja vetni, hogy a BTC és a III. kereben elért győzelmet és eldöntetlen eredményt helyrehozhassa. A csapat a következő összeállításban szerepel: Dürr vagy Burján (mindkettő volt válogatott), Horváth, Stiegl, — Csermely, Hajós, Frantz, — Szántó, Wetzer, Kasztily, Micsinei, Weisz. A jelenleg igen jó formában levő Törekvés azzal a csapattal fog szerepelni a németországi és lengyelországi körútján. A csapatot Pártos Gyula, Törekvés ügyvezető elnöke kíséri. — A KAC—Acélgyári SC mérkőzéséről szóló veterádánkba nyomdahiba csúszott. Az eredmény 3: 3. A félidő 2: 1 volt a kecskemétiek javára. A KAC szemmel láthatólag nagyobb erőt képviselt mint a pesti csapat, a játékosai azonban a síkos talaj miatt nem tudták teljesen kifejteni képességeiket. A halasi zsidókántor 59 milliót szerzett a világháborúban. Grantz Sándor, volt halasi zsidókántor e sorok hőse. Glantz a világháború alatt, amíg a magyar katona vére Európa harctereit öntözte, nem több, mint csekély 50 millió korona értékű vagyont szerez. E háborús karrier vázlata a következő: Glantz kántorból a háború előtt ütközött ki a faji szélem. Kiszimatolva, hogy „a háború a legjobb üzlet“, leszállt a kántori székből és szatócs-üzletet nyitott. Az üzlet eleinte döcögve, nyikorogva haladt s a szatócsnál többször jelentkezett a végrehajtó. A háború kitörésekor a szatócs rozoga kocsija egyszerre ruganyos hintóvá változott. Borral kezdte, mint annyi más hitsorsos. Nem teljesen önzetlenül, mert vizes borából még az első vonalban küzdő magyar katonának is jutott. Hovatovább, a kántor az első osztályon utazgatott s a legelőkelőbb budapesti szállodákban szállt meg. A háború után már nem is utazott, hanem maradt be pesti palotájában s Halason, Kecelen, Szentendrén, Dzsidán, Pusztamérgesen, Borotán és Soltvadkerten szerzett földbirtokokat és házakat. Egyébként még mindig egészséges s Budapesten az Andrássy út és a Csengeri utca sarkán berendezett nagy közvetítő irodájában fejt ki üzleti tevékenységet. Vagyona 50 millió korona. — A karrier zsidóéknál már megszokott. Mi is használhatjuk tehát a megszokott kérdést: Kell e kommentár? — A tizenegytagú betörőbanda bűn ■ ügyében szerdán reggel 9 órakor hirdetik ki az ítéletet. Ma délelőtt egész sereg sértettet hallgattak ki. Ménky Mihály és társai valamennyinek tekintélyes kárt okoztak. Feltörték az ajtókat, kiásták a kamrák és pincék falát, nagymennyiségű élelmiszert és rengetek baromfit elvittek. A vádlottak a bűncselekmények jórészét beismerik, sokat azonban tagadnak. A vád és védbeszédek megtartása után az elnök a mai tárgyalást fél 12 órakor berekesztette. * Elveszett pénztárca. Folyó hó 1-én, vasárnap este a mozgóképháznál elveszett egy fekete bőrtárca. Volt benne egy Baksa József névre szóló kertész-bizonyítvány, egy fényképes katonai igazolvány, több kisebb fontos irat és nagyobb összegű pénz. A becsületes megtaláló a reá nézve értéktelen iratokat a kiadóhivatalba szolgáltassa be, a pénzt megtarthatja magának. ” Brossaim! témák. „Este az erdőn.“ (Muraközy Gyula versei.) Alig hagyta el a sajtót és már a könyvesboltok legkeresettebb könyvei közé tartozik. A mi olvasóközönségünk pedig a versektől idegenkedik és ha mégis szereti őket, bizonyára oka van rá. Muraközy verseiben pl. szereti az összhangot, a nyugodtságot és főként a papköltők világnézeti szilárdságát. Ami ezzel együttjár, szereti a kisebb méretű hangszerelést. Megvannak ezek a tulajdonságok más papköltőkben is, tegyük föl Szabolcskában. A különbség az, hogy Muraközy már városi költő. Szabolcsa még a falusi ember, a mgy szivü és agyvelejű paraszt szemével nézi a világot. Muraközypen tudatos az a megmásultság, mely a városi és falusi ember nézése között van. Ez teszi neki lehetővé, hogy néha merész lendületekre tapassa lelki szárnyait. Ilyenkor írja merészebb és szebb verseit. Nagyon valószínű, hogy még azokban az időkben, mikor szorosabb szellemi kapcsolatban volt a legújabb francia lírával. Különösen erős rokonszálak fűzik a parnassisnekhez és azokhoz, akik a parnassietiekkel kezdték ugyan, de később átfordultak az irapreszszionista-szimbolizmus világáramlásába. — Muraközy néhány verse annyira finom és mégis oly erős, mintha a parnassienek kezével irta volna. (Hímzés, Genusz emlék, A fák, Rapszódia egy kis pók fölött — ez a két utóbbi egészen Verhaeren hangú Salában tartva.) Ilyen versekben jelentkezik a költő. Azonban a magyar rög ragaszt és nehéz itt újat akarni, merni. A költő beletörődik abba, amit a közönség kíván, a megszokottba, a konvencionálisba. Idetartoznak megzenésítést váró elbeszélő költeményei. Ezek közt alig van néhány igazán magyar hangú vers, a többi a nagyváros hangja, (kitűnnek: özvegy Kelemenné, Kilenc forint legendája, A legszebb hattyú) képe, áttonulata van néhány nagyon magyar gyökerezésii versének. (Rabok, Bontják a régi házat). — Egészen külön fejezete van könyvének a nagy csalatás és magyar kálváriajárás ecsetelésére. Bánatok könyvének neveli ezt a fejezetet. Több szép vers van benne, legerősebb a Cséplők éneke a Csallóközben. Ennek néhány részlete klasszikusan tömör és kevés szóval sokatmondó: ...Búgnak a gépek... pergetik A sok síró síró szemet. Vad poklok táncét a szilánkok sok buta mag ... Rázza, cibálja, tépi tán Valami ős harag ... Túl a Dunán s fehér Tiszán Ki vetett, nem arat. Elviszik a gabonát, hogy táplálja az elnyomókat, hogy kenyere legyen a korbácsolóknak és a mi nyomorúságunkból szerelem hajtson ki valahol. De a búzánk apáink szivéből nőtt és túl a Kárpátokon azért keserű lesz belőle minden falat kenyér: Mert, hol a magyar búza kél, E drága hantokat Az védi, aki már nem él, — S megbosszulja az ősvér, Aki itt fosztogat. Kár, hogy kimaradtak a kötetből Muraközy fordításai. Egy pár nagyon szép , Catulle Mendes-darabot pedig láttunk már a nyomtatásban. $ -----------T-, ■ ,n-r—nramrnniT imrrn n iriuninini—in i— mi—■—innn p| Illa, kedden i « a* eggyel. fh£ Főszereplő: HaSaay Kamilla, an Saarda Csertők | HÍ£2@sS szeraSem. I A külföldi filmgyártás egyik legsikerültebb darabja. üli Hifii! mennyiségben Spifi Spots S. és Fiai Utóda ipi