Kecskeméti Közlöny, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Kecskemét, 1922 január 15. Al*a 3 korona. Vasárnap, IV. évf. 12. sz.KECSKEMÉTI KÖZIM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE, Szerkesztőség: HL kerület, Szabadság-tér 1. szám, 5U££ Z I I ^k«ona* Egyes szám ára 8 korona. 1L emelet, 3. ajtó. Telefon 12 a szesved évre — — — 210 » Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. Tallózás. A mai év végén lapunk vezető helyen foglalkozott az utolsó amnesztiával kapcsolatban napjaik néhány irányító eszméjével és erős, de hazafias aggodalmakkal fűtött kritikát mondott a fölött a mindent megbocsátani hajardó magyar jellemvonás fölött, amely az ország lezüllését, tönkrejutásét lehetővé tette és amely a kereszténység csillagzata alatt most újból előrenyomulóban van. Ezzel a kritikával most tengelyt akasztottak azok, akiknek igazán semmi oket sem adunk arra, hogy az álprédikátor elnevezést — mint tették — magukra vegyék. Meglepő következetlenséggel egymás mellé rakott ellenvérekedéseikből elsősorban az ellen emelünk óvást, hogy a met irányzat általában kátorkodnék csak a szent dolgokkal és ennek következtében öt esztendő múlva semmi eredményt nem tudna felmutatni a magyarság életrekeltésében. Ilyen állítást nem szabad megkockáztatni senkinek, ha szeretettel és tárgyilagos ménetelésel vizsgálja az 1919. augusztusa óta eltelt időket, melyekről még ellenségünk is helytelenek lesznek elismerni, hogy gigászi arányokban nagy volt egy vesztett háború és két gyalázatos forradalom után a sír mélyére zuhant nemzet föltámasztása által énnsgy vett még nagyobb mellékben azokkal a szent szándékokkal, melyek önhibáján kivül végződhettek csak a mai napok kicsiny eredetiyével. Mikor ezeket a sorokat írtuk és védőkezeltük kel az ellen a vád ellen is, hogy ennek a hitünknek csalhatatlanságát a tintatüncból mentjük, nehéz megőrizni higgadtságunkat és nem hivatkozik ezért a hitünkért sebesebb időkben elszenvedett keserű emlékezetű élményeinkre. — Anynyit azonban mondhatunk, hogy azoknak jogán is jusst szereztünk magunknak arra, hogy kötelességszelűen szóljunk bele a nemzet életének mai folyásába. Nagyon furcsán hangzik, ha viszont a kereszténységről vallott véleménynyilvánításunknak épen a szabad vizsgálódás hívei akarnak gátat akasztani. Szerintünk Krisztusról igen is gondolkozhatnak még azok is, akiknek valóban csak bibliai ismereteik vannak. Veszedelmesen igazságtalannak tartjuk — bocsánat, hogy a következetlen okfejtésbe követjük támadóinkat — azt a kijelentést is, hogy a magyarság szereidben bármit mulasztott volna a nemzetiségekkel szemben, ilyen állításra a Jászi Oszkárok ragadtathatták csak magukat, akik nem a magyarság közös gyökeréből fakadtak és akik idegen, elfogult szempontból vizsgálták nemzetiségünk történetét. Azt is tagadásba vesszük, hogy érseliségi osztályunk a munkássággal szemben keresztényi szeretetben valamit mulasztott volna. Sajnos, mulasztás mégis történt, de nem a szeretet hiányában, hanem a politikai és társadalmi helyzet és követelmények fel nem ismerésében. Azt hisszük, hogy munkátlansággal meg egyenesen lehetetlen vádolni az egyetemes magyarságot. Hiszen ép az volt a baj, hogy munka közben nem láttunk az ónunknál tovább, nem vettük észre, hogy míg mi dolgozunk, földet tárunk, kalapálunk, pennát forgatunk, az alatt egy dologtalan, ingyenélő, idegen fajta elharácsolja a mi munkánknak minden gyümölcsét, kövérre hizlalja magát szakból és nyomorba taszítja ez által a nemzetnek igen széles rétegeit, alig alig vet kegyelem tenyeret azoknak, akik legtöbbet és legfáradhatatlanabbal dolgoztak. Végül rá akarak matatni a liberalizmusnek, mely manapság igen kedveli a szeretet kereszténység elnevezést, ennek a liberál Krausnak könnyen átlátszó fogására, melyyen a nemzeti indulat fellobbanását akarja megfojtani. Ez a fogás abból áll, hogy a magyarságot csábítják a szabadversenydemokrácis tertltetére. Szó szerint idézve, szerintük a zsidóság kezéből munkával kell kirígzdni a tőröt. Mivel ezt a kijelentést hitbuzgalmi lep is raegliockéztatte, figyelmeztetünk arra, hogy ennek a munkának nem jó vége lesz. A magyarság vagy elvérzik gazdaságilag ebben az egyenlőtlen küzdelemben, ebben a gyalázatos erkölcsű szabadverseny demokráciában, vagy maga is fe veszi ennek köntösét, elkeresztényietlenedik, ezt idősödik. Tessék próbálkozni! BEesszavazták 9 nagiáilomás Misii és Stitz a tatajiFUlist. A város rendis IvfiU közgyűlése. A törvényhatósági bizottság szombaton délelőtti közgyűlésen foglalkozott a nagy állomás kibővítésének kérdésével. A közgyűlésen már * th. bizottság uj virilis tagjai io megjelentek, akiket a főispán melegen üdvvöl. Napirend előt Fáy István főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg Rubinek Gyula haláláról. Vitata érdemeit, rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági kamarának és a pénzügyészdasági kirendeltségnek Kecskemétre helyezése Rubinek Gyula képviselői működésének eredménye. — Kovács Sándor indítványozza, hogy a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg és a családhoz részvéttáviratot intézzen. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A nagyállomás kibővítésére vonatkozó tanácsi javaslatot Harkzy Béla tb. főjegyző előterjesztésére a közgyűlés elfogadta. Elvi határozatot hoztak, hogy a kibővítés költségeihez a felvételi állomás építési költségeinek megtérítésével és a városi területek díjtalan átengedésével hozzájárulnék. Az építésnek természetesen a város tervei szerint kell történnie, úgy hogy a felvételi épület a város tengelyébe kerüljön. Végül a Papp Sándor féle ház magtárjának lakássá való átalakítására vonatkozó javaslatot fogadták el, szintén egyhangú határozattal. Lejárt a vagyonváltság kedvezményes lerovásának határideje. Az 1000 koronás búzaáron történő kedvezményes vagyonváltságlerovás határideje a mai nappal lejárt. Amint jeleztük, a hivatalokban az utolsó napokban tolongást vártak, ami csakugyan be is következett. 10-éig naponta aiig néhányan vették igénybe a kedvezményt, a legutóbbi napokban azonban '■* tömegesen jelentkeztek az állampénztárban és a városi adó hivatalban. Az idótelekkönyvi nyilvántartó hivatalban állandóan igen sokan jelentkeztek kataszteri birtokivekért. Legtöbben ugyanis feltétlenül igénybe óhajtották venni a kedvezményt, de a szükséges összeget csak az utolsó napokban tudták előteremteni. A váltságösszeg előrefizetésénél holnap már a váltság fejében fizetendő január hó folyamára megállapított búzaár kerül alkalmazásba. A pénzügyminiszter tudvalévően lassál hóra a váltóágbaza árát 2240 koronában szabte meg. Vagyis, aki vagyonváltságát január hátralevő részében akarja lefizetni, a bűz mázsája helyett 2240 koronát tartozik fizetni. 5 Szeressétek a kisdedeket! ! Muraköz? Gyul és Pászka Sándorné I előadásai. A népegészségügyi kiállítással kapcsoltatos nívós előadás-sorozat a legteljesebb mértékben és méltán Elköltötte Kecskemét város közönségéik érdeklődését. A tegnap , délutáni előadáson az Ó kollégium Urania terme szűknek bizonyult. A teremnek nem■ csak ülőhelyeit foglalták el érdeklődők, s hanem a későn jövők kénytelenek voltak visszafordulni, mert még állóhely sem jutott a számukra. Muntközy Gyula „A gyermek a családban” címen poétikus szépségű szabad előadása volt első száma a műsornak. A nagy tetszéssel fogadott előadásból kiemeljük a következő részleteket. — Az emberiség a történet tanúsága I szerint az általános testvériséget előmozdító I világnyelvet kereste már a legrégibb korok I hajnalán. Pedig van két ilyen világnyelv Ivünk már. Az egyik a zene. A másik a gyermeki szó. A gyermek nyelvét, nyelvis-i méret nélkül is megértjük, mert benne zeng az örökkévalóság harmóniája. A gyermek szava tiszta érzéssel árasztja el szivünket. Ez a szózatot csak most kezdik megérteni. Külöldről jön sz a mozgalom, mely azt propagálja, hogy az örökkévalóság harmóniájának hirdetője, a gyermek uralkodó. Sailét életünket és mosolygásunkat látjuk benne újra éledni. — Eszerint kell megbecsülni a gyermeket, ki nem maga kereste létét. Ne haszráljuk ki zsenge korában fejlődő testi életjét, ha viszont csecsebecsének setartsuk, s Adjuk meg neki, arait felségjogainál fogva követel. Ápoljuk, testet lelkét, de mindig tartsuk szemünk előtt, hogy sem nem alattt valónk, sem nem zsarnok uralkodó. — A gyermek, a család királya, an- nél kisebb, annál inkább követeli szolgálatunkat. A vele törődés már akkor kezdődik, mikor lelke még az ismeretlenben bollyongva, egy nő és egy férfi lelkében állmot keltve keresi az életet. A leendő anyátnak büszkén kell hordania, védenie, táplélnia ezt a jövendő életet. A család életét a gyermek testi, lelki egészségét bizosító szabályok szerint és nem az apa vagy az anya kényelmi szempontjának figyelembevételével kell berendezni. — A gyermek a jövő záloga. Amilyennek neveljük gyermekeinket, olyan lesz a jövő. Mi, magyarok, a lét nagy csatáját vívjuk mostan a környező népekkel. Ebből a küzdelemből az a nép fog győzelmesen kikerülni, amelynek bátorlelkü, éptestű gyermeai lesznek. Adja Isten, hogy ez a nép mi legyünk ! Zajos tetszés nyilvánítás után Pásthy Sándorné tanárnő adott gyakorlati újműfaji tésekat a idkinevdésre. Minden gyermeket akát fegyverrel felszerelve kell az élet útjára bocsátani. Legyen gazdag tudásban, de még gazdagabb erkölcsben és jellemben. Örömmel állapítjuk meg, hogy nemcsak az előadások, hanem a kiállítás iránt is fokozódik az érdeklődés. A kiállítás még vasárnap is megtekinthető a Kath. Egyház dísztermében. Belépődíj nincs. A kiállítással kapcsolatos előadásokból, szintén belépődíj nélkül, még hátra van szombat délután 7*5 órakor a Városi Mozgóképházban Me-