Kecskeméti Közlöny, 1933. november (15. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-26 / 269. szám
4 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. november 26 Szölet, posztó és beresáru elismerten legolcsóbb Darsányinál! Nagykőrősi u. 2. 4- Állandó nagy választék. 4 Rendkívül olcsó árak. 4- Maradékok minden elfogadható árért. 5263 A SZÁZ ÉV ELŐTTI KECSKEMÉT. Döbbenetes szomorú emléket is idéznek a száz év előtti jegyzőkönyv megsárgult lapjai. AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY UTÓHATÁSAI még mindig sok feljegyzésre adtak okot A járvány szörnyű pusztítást végzett a városban. Egész famíliák haltak ki, házak lettek lakatlanná. Nagyon rövid volt két esztendő múlása ahhoz, hogy a megtizedelt lakosság élete teljesen vissza tudjon zökkenni rendes medrébe. A járványnak utóhatásai még nagyon észlelhetők. A tanács előtt egyre-másra szerepelnek olyan halálesetek, amelyeknél intézkedés szükséges, mert az elhaltnak «magja szakadt.» Évekkel előbb talán több házra terjedő nagy család, rokonság viselte még azt a nevet, amelynek utolsó tagja most föld alá került és vele koporsóba zárták a név egész múltját jövendőjével együtt. Mennyi tragédia rikolt ki ezekből az egyhangú, hivatalos intézkedésekből ?! Nagyon szemléltető képet ad egyébként a járvány okozta állapotokról egy folyamodás, amelyet a «vásári árendások» adtak be a tanácshoz A NAGYHÍRŰ FEHÉRTÓI és LŐRINCZI VÁSÁROK ELNÉPTELENEDÉSE miatt Az árendások, akik régi jó szokás szerint bérelték az országos vásárok jövedelmét, az «1831-ik Esztendőben uralkodott epemirigy nyavalya tekintetéből két fertályra eső Árendáikat» elengedni kérték. Előadták, hogy amíg 1830-ban még 3404 forint volt a bevételük a vásár jövedelméből, addig most csak 1140 forint, tehát 2264 forintot vesztettek, harmadára esett a vásár forgalma a járvány miatt «Ezen héjánosságokat» megállapítani deputációt küldött ki a tanács azzal az utasítással, hogy vegye számadásba a lefolyt 5 országos vásár jövedelmeit és állapítson meg «oly közép arányt, melynek zsinór mértékénél fogva, a veszteségéhez arányosítva az árenda elengedés megtörténhetnék. (Ra.) MT hálóba -ezösi tiltaná. EffuertdH eladási nem 4M . BÓDOGH FESTÉKRAKTÁR =› Nemesített torontáli és magyar perzsa szönyeg SÉGNER LIPÓT ÉS FIA NAGYKÖRÖSI-UTCA 5. SZÁM. Állandó hulorkiállitás. 5277 Haján Imre 5041 speciális írógép műszerész Koháry-utca 2. sz. (Az udvarban). Irógépeladás, vétel és csere, javítás, karbantartás. Irógépkellékek, szalag, karbonpapír és alkatrészek állandóan raktáron. Sokszorosítás, leírás. Hétszer akart megszökni a szibériai fogságból egy kecskeméti lakatos, de mindig elfogták. Egy katona kálváriáé élete. — Szörnyűségesek a viszonyok Szibériában. Mócza József kecskeméti lakatost 25 éves korában elvitték katonának, végigszenvedte az egész világháborút, majd orosz fogságba került. Azóta Szibériában él nehéz rab-sorsban, a szovjet a markában tartja és nem engedi haza. Szomorú leveleket intéz haza Kecskemétre a testvéréhez, Bense Józsefnéhez. Móócza József már hétszer akart megszökni a szovjet pokolból, de mindannyiszor rajtacsípték és visszavitték. Olyan szegény sorsban él a messze idegenbe sodródott ember, hogy levelet is csak akkor tudt irni, ha küldenek neki papirost. Ma ismét egy levél érkezett tőle. Elmondja, hogy betegeskedik. Szibériában olyan erős a fagy, hogy már októberben befagy minden. Három évi munkával 120 rubelt tudott keresni «Állatsorsban élünk» — írja a kesergő ember. A piacokon csak zöldséget, uborkát és krumplit árulnak .A gabona ára borzasztóan drága, 35 rubel egy mázsa búza, 32 rubel egy kiló vaj, 15 rubel egy ing, 50 rubel egy kabát, 40 pengő a gumitalpas cipő. Azt írja a levelében, hogy haza akar jönni, de addig nem engedik, míg az adósságát ki nem fizeti az államnak. Sok pénz kell neki az útra is. Judoffl csak Perlőd rend szemben. + Divatcipők 8*80 pengőért. 5077 Divat férfi kalapok 5 pengőtől Csokonai Vitéz Mihály és Mátyási József. Most ünnepelte meg Debrecen városa s vele együtt minden magyar Csokonai Vitéz Mihály születésének 160-ik évfordulóját. Ezen alkalomból nem illetéktelen megemlékeznünk azon kapcsolatról, mely az ünnepelt költő s a mi Mátyási Józsefünk között fennállott. Mátyási nem volt olyan szerencsés költő, mint Csokonai, mert neki életében sem jutott ki a megérdemelt elismerés, halála után alig 86 évvel pedig kevesen vagyunk, akik zamatos magyarságú költészetét ismerjük. Csokonai elismeréssel adózott Mátyási költészete előtt, hiszen annak iránya a legközelebb volt őhozzá. Ennek bizonysága az a költői levél, mely Mátyási Józsefnek, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratai között eredetiben feltalálható. A levélben Csokonai kedves hangon emlékezik meg azokról az órákról, melyeket együtt töltöttek. Mátyási költészete Csokonai lantját is megihleti s védelmére kelve «zöld borostyánt szentel» a kellően el nem ismert költő nevének és «nagy léleknek» nevezi a «Semminél több valami» c. költeményes könyv szerzőjét. A vers igy szól: MÁTYÁSI JÓZSEF URNÁK Azóta hány szives beszédek valának, Melyek szánkból kölcsön szivünkből folyánakt Te tudod azt Múzsám! és Te ő Múzsája! Mit szól e két barát és poéta szája. Én ugyan barátom, ha bár távol vagyok, Szivemben nevednek egy darab részt hagyok, S bár bele a gondok táborosan járnak, Mégis ott áldozom Néked, mint egy Lámák A többek közt, hogy be szóltál ablakomba Én is jót kívántam Néked, de azonban Múzsáddal játszódván Múzsám hamarjába E dalocskát zengő kisded Hárfájába. Ezután «Tréfás magyar dal» címen kedélyes formában ostorozza azokat, akik Mátyásiban nem ismerik fel az ihletett költőt s igy folytatja: így gúnyolák sok zollok Érdemidet a porban, Fel volt húzva mérges nyilok Nyelvük végén egy sorban, Melyeket az esztelenek Az okosaknak ellenek Helyeztetnek. Én pedig a szebb Lelkekkel Te melletted kikeltem És nagy Nevednek ezekkel Zöld borostyánt szenteltem. Magam utánad azonban Parnasszusi Templomba Mentem nyomba. Verseidről azt Ítélem S mások is úgy ítélnek, Hogy azokba eggyütt vélem Egy nagy Lelket szemlélnek. Maga a Csók méltó volna, Hogy minden Szép rád hajolna, Megcsókolna. Csokonai emlékét hűséges lélekkel ápolja Debrecen városa, nevét pedig a nagy költők közé emelte a nemzet. Mátyási József sírja a kecskeméti temetőben még mindig elfeledett, árva. De emléke mégsem tűnhet el, ő szól hozzánk, valahányszor felsír a rádióban a cigány hegedűjén a ma is oly aktuálissá vált nóta: Adjon Isten minden jót. Legyen úgy, mint régen vól: Süvegelje meg a magyart Mind a német, mind a jót, Isten adjon minden jót!... Vagy, ha ez a dal zeng: «Be van a két szűröm ujja kötve». Mindkettőt Mátyási József írta. Csak mi elfeledtük. Csokonai szellemének áldozunk, ha emléket gyújtunk az ő születésének évfordulóján Mátyási Józsefnek is. Fazekas Ernő: Csokonai Vitéz Mihály az örökös barátságnak szent kézfogását. (Pest, 10. Mai. 1795.) Ezért is sok hálát nyer tőlem Kecskemét. Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, Mátyási barátom s Bátyám Apollóba Veled ő állított legelőször szóba. Én ugyan bár addig veled nem szóltam, De hidd el mindenkor hiv tisztelőd voltam, így tett barátoddá Édes Hazámfia Egy néma, de legjobb Correspondentia. Úgy vagyom A kedves poéta nevezet Fogatott szivembe legelőször kezet. Bölcs Grófod lábánál Múzsám addig jára, Hogy egyszer ráakad egy újabb Múzsára. A tiéd volt — ,s mindjárt előtte meghajolt Vetvén egy tisztelést pecsétlő Capriolt. És mivel tetézett érdemeid látta, Honjában a Tisza partján túl imádta. Hányszor óhajtottam, hogy szemlélhesselek, Tiszteletem felől tudóssá tegyelek! De hála az Égnek! Megvan amit kértem, Megvan, Személyedet mivel megesmértem. S még nem csak az, ami után sóhajtoztam, Mert ebédeltem is Veled s tarakoztam. Pestre is egy kocsin mint szerelmes hazánk Hiv fiai együtt örömmel utazánk. (transz áruház naasz Zoltán teil kör; " ’ * ' £■; , s annyi hihetetlen olcsó árban. 4 Gépazsúr plissel még mindig a legolcsóbb bevásárlási hely. Eszkimó öltöny, női és gyermek meleg nadrág, 4353 4- Impregnált gallér kapható 1