Kecskeméti Közlöny, 1933. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-26 / 269. szám

4 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. november 26 Szölet, posztó és beresáru elismerten legolcsóbb Darsányinál! Nagykőrősi­ u. 2. 4- Állandó nagy választék. 4 Rendkívül olcsó árak. 4- Maradékok minden elfogadható árért. 5263 A SZÁZ ÉV ELŐTTI KECSKEMÉT. Döbbenetes szomorú emléket is idéznek a száz év előtti jegyzőkönyv megsárgult lap­jai. AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY UTÓHATÁSAI még mindig sok feljegyzésre adtak okot A járvány szörnyű pusztítást végzett a város­ban. Egész famíliák haltak ki, házak lettek lakatlanná. Nagyon rövid volt két esztendő múlása ahhoz, hogy a megtizedelt lakosság élete teljesen vissza tudjon zökkenni rendes medrébe. A járványnak utóhatásai még na­gyon észlelhetők. A tanács előtt egyre-másra szerepelnek olyan halálesetek, amelyeknél in­tézkedés szükséges, mert az elhaltnak «magja szakadt.» Évekkel előbb talán több házra ter­jedő nagy család, rokonság viselte még azt a nevet, amelynek utolsó tagja most föld alá került és vele koporsóba zárták a név egész múltját jövendőjével együtt. Mennyi tragédia rikolt ki ezekből az egyhangú, hivatalos in­tézkedésekből ?! Nagyon szemléltető képet ad egyébként a járvány okozta állapotokról egy folyamodás, amelyet a «vásári árendások» adtak be a ta­­n­ács­hoz A NAGYHÍRŰ FEHÉRTÓI és LŐ­­RINCZI VÁSÁROK ELNÉPTELE­NEDÉSE miatt Az árendások, akik régi jó szokás sze­rint­ bérelték az országos vásárok jövedelmét, az «1831-ik Esztendőben uralkodott epemi­rigy nyavalya tekintetéből két fertályra eső Árendáikat» elengedni kérték. Előadták, hogy amíg 1830-ban még 3404 forint volt a bevételük a vásár jövedelméből, addig most csak 1140 forint, tehát 2264 forintot vesztettek, harma­dára esett a vásár forgalma a járvány miatt «Ezen héjánosságokat» megállapítani deputá­­ciót küldött ki a tanács azzal az utasítással, hogy vegye számadásba a lefolyt 5 országos vásár jövedelmeit és állapítson meg «oly közép arányt, melynek zsinór mértékénél fogva, a veszteségéhez arányosítva az árenda elengedés megtörténhetnék. (Ra.) MT hálóba -ezösi tiltaná. EffuertdH eladási nem 4M . BÓDOGH FESTÉKRAKTÁR =› Nemesített torontáli és magyar perzsa szönyeg SÉGNER LIPÓT ÉS FIA NAGYKÖRÖSI-UTCA 5. SZÁM. Állandó hulorkiállitás. 5277 Haján Imre 5041 speciális írógép műszerész Ko­­háry-utca 2. sz. (Az udvarban). Irógépeladás, vétel és csere, javítás,­­ karbantartás. Irógépkellékek, szalag, karbonpapír és alkatrészek állandóan raktáron. Sokszorosítás, leírás. Hétszer akart megszökni a szibériai fogságból egy kecskeméti lakatos, de mindig elfogták. Egy katona kálváriáé élete. — Szörnyűségesek a viszonyok Szibériában. Mócza József kecskeméti lakatost 25 éves korában elvitték katonának, végig­szenvedte az egész világháborút, majd orosz fogságba került. Azóta Szibériában él nehéz rab-sorsban, a szovjet a marká­ban tartja és nem engedi haza. Szomorú leveleket intéz haza Kecskemétre a test­véréhez, Bense Józsefnéhez. Móócza Jó­zsef már hétszer akart megszökni a szov­jet­ pokolból, de mindannyiszor rajtacsíp­­ték és visszavitték. Olyan szegény sors­ban él a messze idegenbe sodródott em­ber, hogy levelet is csak akkor tudt irni, ha küldenek neki papirost. Ma ismét egy levél érkezett tőle. Elmondja, hogy be­tegeskedik. Szibériában olyan erős a fagy, hogy már októberben befagy minden. Há­rom évi munkával 120 rubelt tudott keres­­ni «Állatsorsban élünk» — írja a kesergő ember. A piacokon csak zöldséget, uborkát és krumplit árulnak .A gabona ára bor­zasztóan drága, 35 rubel egy mázsa búza, 32 rubel egy kiló vaj, 15 rubel egy ing, 50 rubel egy kabát, 40 pengő a gumitalpas ci­pő. Azt írja a levelében, hogy haza akar jönni, de addig nem engedik, míg az adós­ságát ki nem­ fizeti az államnak. Sok pénz kell neki az útra is. Judoffl csak Perlőd rend szemben. + Divatcipők 8*80 pengőért. 5077 Divat férfi kalapok 5 pengőtől Csokonai Vitéz Mihály és Mátyási József. Most ünnepelte meg Debrecen váro­sa s vele együtt minden magyar Csokonai Vitéz Mihály születésének 160-ik évfordu­lóját. Ezen alkalomból nem illetéktelen megemlékeznünk azon kapcsolatról, mely az ünnepelt költő s a mi Mátyási Józse­fünk között fennállott. Mátyási nem­ volt olyan szerencsés költő, mint Csokonai, mert neki életében sem jutott ki a meg­­érdem­elt elismerés, halála után alig 86 évvel pedig kevesen vagyunk, akik zama­tos m­agyarságú költészetét ismerjük. Csokonai elismeréssel adózott Mátyá­si költészete előtt, hiszen annak iránya a legközelebb volt őhozzá. Ennek bizonysá­ga az a költői levél, mely Mátyási József­nek, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratai között eredetiben feltalálható. A levélben Csokonai kedves hangon emlé­kezik meg azokról az órákról, melyeket együtt töltöttek. Mátyási költészete Cso­konai lantját is megihleti s védelmére kel­ve «zöld borostyánt szentel» a kellően el nem ismert költő nevének és «nagy lélek­nek» nevezi a «Semminél több valami» c. költeményes könyv szerzőjét. A vers igy szól: MÁTYÁSI JÓZSEF URNÁK Azóta hány szives beszédek valának, Melyek szánkból kölcsön szivünkből folyánakt Te tudod azt Múzsám! és Te ő Múzsája! Mit szól e két barát és poéta szája. Én ugyan barátom, ha bár távol vagyok, Szivemben nevednek egy darab részt hagyok, S bár bele a gondok táborosan járnak, Mégis ott áldozom Néked, mint egy Lámák A többek közt, hogy be szóltál ablakomba Én is jót kívántam Néked, de azonban Múzsáddal játszódván Múzsám hamarjába E dalocskát zengő kisded Hárfájába. Ezután «Tréfás magyar dal» címen ke­délyes formában ostorozza azokat, akik Mátyásiban nem ismerik fel az ihletett köl­tőt s igy folytatja: így gúnyolák sok zollok Érdemidet a porban, Fel volt húzva mérges nyilok Nyelvük végén egy sorban, Melyeket az esztelenek Az okosaknak ellenek Helyeztetnek. Én pedig a szebb Lelkekkel Te melletted kikeltem És nagy Nevednek ezekkel Zöld borostyánt szenteltem.­­ Magam utánad azonba­n Parnasszusi Templomba Mentem nyomba. Verseidről azt Ítélem S mások is úgy ítélnek, Hogy azokba eggyütt vélem Egy nagy Lelket szemlélnek. Maga a Csók méltó volna, Hogy minden Szép rád hajolna, Megcsókolna. Csokonai emlékét hűséges lélekkel ápolja Debrecen városa, nevét pedig a nagy költők közé emelte a nemzet. Mátyási József sírja a kecskeméti temetőben még mindig elfeledett, árva. De emléke még­sem tűnhet el, ő szól hozzánk, valahány­szor felsír a rádióban a cigány hegedűjén a ma is oly aktuálissá vált nóta: Adjon Isten minden jót. Legyen úgy, mint régen vól: Süvegel­je meg a magyart Mind a német, mind a jót, Isten adjon minden jót!... Vagy, ha ez a dal zeng: «Be van a két szűröm ujja kötve». Mindkettőt Mátyási József írta. Csak mi elfeledtük. Csokonai szellemének áldozunk, ha emléket gyúj­tunk az ő születésének évfordulóján Má­tyási Józsefnek is. Fazekas Ernő: Csokonai Vitéz Mihály az örökös barátságnak szent kézfogását. (Pest, 10. Mai. 1795.) Ezért is sok hálát nyer tőlem Kecskemét. Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, Mátyási barátom s Bátyám Apollóba Veled ő állított legelőször szóba. Én ugyan bár addig veled nem szóltam, De hidd el mindenkor hiv tisztelőd voltam, így tett barátoddá Édes Hazámfia Egy néma, de legjobb Correspondentia. Úgy vagyom­ A kedves poéta nevezet Fogatott szivembe legelőször kezet. Bölcs Grófod lábánál Múzsám addig jára, Hogy egyszer ráakad egy újabb Múzsára. A tiéd volt — ,s mindjárt előtte meghajolt Vetvén egy tisztelést pecsétlő Capriolt. És mivel tetézett érdemeid látta, Honjában a Tisza partján túl imádta. Hányszor óhajtottam, hogy szemlélhesselek, Tiszteletem felől tudóssá tegyelek! De hála az Égnek! Megvan amit kértem, Megvan, Személyedet mivel megesmértem. S még nem csak az, ami után sóhajtoztam, Mert ebédeltem is Veled s tarakoztam. Pestre is egy kocsin mint szerelmes hazánk Hiv fiai együtt örömmel utazánk. (transz áruház naasz Zoltán teil kör; " ’­­ * ' £■; , s a­nny­i hihetetlen olcsó árban. 4 Gépazsúr plissel még mindig a legolcsóbb bevásár­lási hely. Eszkimó öltöny, női és gyermek meleg nadrág, 4353 4- Impregnált gallér kapható 1

Next