Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1871-07-01 / 26. szám
kik nagyobb összegeket fordíthatnak baromtenyésztésre , álljanak össze a birtokos gazdák , a közlegelőből egyes részleteket vegyenek ki maguk számára, fordíthatják arra, mire nekik tetszik, és nem lesznek kénytelenek eltűrni, hogy mások jószága használja legelőjüket, így nekik is meglesz a maguk nyeresége! Nézetem szerint városunk vagyonkezelése tekintetéből egyátalában nem helyeselhető a jelenlegi fűbér kivetés és apránkénti szájbérszedés módja. Az avatottabbak gondoljanak ki czélszerűbb kezelési rendszert, azt sem bánom, csak a jelenlegi állapot ne maradjon! Mily nagy jótétemény városi közönségünkre nézve az, hogy községi adót nem kell fizetnie! Elődeinknek valóban nagy köszönettel tartozhatunk! így lehetne nálunk idővel a városi közmunkát is megszüntetni, ha azzal évenként némi csekélységet megtakarítanánk. Mindezideig nagyon könnyen bántunk vele, néha csak nagyjából hajtottuk be, néha pedig holmi apróságokra elfecséreltük. Városi közmunkánknak alig van itt ott láttatja! A mostani sertéshizlaló telepektől az indóházig egy rövid kis szárnyvasút földmunkálatát könnyen elvégeztethetnénk két év alatt városi közmunkával, a gerendázat és sínek beszerzésére közönségünk előlegezne, s e vonal pár év múlván nemcsak jelentékeny jövedelmet biztosítana, de azt is eredményezné, hogy míg jelenleg a legkellemetlenebb perpatvarkodás folyik a vasúttársulat és a városi képviselő testület között a sertés felrakodó hely iránt, addig e vasút elkészültével az egész vitás ügy békés úton magától örökre elenyésznék. Hogy e vasútvonal valóban megérdemlené a kiépítést, ezúttal hosszasan nincs időm fejtegetni, csak annyit jegyzek meg, hogy 1868-ban 318, 1869-ben 762 és 1870-ben már 952 vasúti kocsival szállítottak el Kecskemétről hizott sertéseket. A hizlaláshoz szükséges terményszállítmány is évről évre többre megy. E vasútvonal mellett lehetne idővel építtetni az országos takarékmagtárt. Városi közmunkával lehetne néha belszépitéseket is eszközölni, így a piacz alantabb fekvő részeit feltétetni, elegendő téglát készíttetni, s a piaczot mindenütt kitégláztatni. Azonnal egy új jövedelmi forrás cégeket kellő számban előteremteni, pedig m eddigelé egyházi pénztárunk költségén 15 tanító vezetése mellett ugyanannyi elemi tantermünk leven — a fi- és leánygyermekek elkülönzéséről szóló 29. §, kívánalma sincs nálunk egész terjedelmében keresztül vive. Ha már most felekezeti iskoláinkat megtartva, azokat a közoktatási törvény szellemében rendezzük be; s az iskolai szék a törvény 4. §-sa által megszabott kötelességét teljesítve, a czélravezető erkölcsi és physikai eszközök felhasználása mellett az illető szülőket és gyámokat gyermekeik taníttatására kényszererővel is kötelezi; a 34. §.-nak megfelelőleg egy tanító vezetése alá 80-nál több gyermeket nem bocsát; a tantermeket a 27. §. rendeletéhez képest állítja föl, vagy a fennálló hiányosoknak a 28. §. szerénti átalakításáról, a 30. §. szerénti teljes fölszereléséről , s a 29. §. értelmében a fi- és leánygyermek elkülönítéséről gondoskodik: az ezek keresztülvitelével kapcsolatosan szükségelt új iskolaépületek emelése és fölszerelése, valamint az eddiginél legalább is kétszer nagyobb számú tanítók újabb alkalmazása oly roppant új terheket rónak egyházközségünkre, hogy azoknak súlya a városi közönség által eddig nyújtott 6000 pengőért. segélyösszeg élvezetétől netán megfosztandó egyházi pénztárunkra, de a már különben is eléggé terhelt cath. polgártársaink adóképességére is elviselhetlenné válik; nem is említve azt, hogy tanítóink fizetését a mostani korviszonyok és társalmi követelményekhez mérten, valamint a helyi piacon folyton uralgó s nyílnék meg városunk részére, t. i. a vidéki kocsiktól a kövezetvám szedése. És egyátalában ha városunk népe tapasztalná azt, hogy fáradságos munkájának mily szép eredménye van, sokkal kevesebb unszolásra és bizonyára jobb kedvvel s igyekezettel teljesítené köztartozási kötelességeit. Az is végtelen nagy hátrányára van városi közügyeinknek, hogy ha pénz kell valamire , mindig csak azt nézik, hogy vagyon azon jövedelemágból, mely épen e czélra lett kijelölve befolyt-e már a kivánt összeg, s nincs rá eset, hogy más pénzből ha csak rövid időre is kisegítenék egymást. így a napokban panaszkodtak a gazdák közül többen, hogy egyközlegelő kútjának itató vájája elromlott s a kihajtott állatok szórájukban vesznek el; a gazdászati bizottság azonban daczára annak, miszerint belátta a csináltatás szükségességét, azzal ütötte el a dolgot, hogy a szájbérekből mindezideig csak egy forint és 40 kv. fizettetvén be, egyéb a város pénztárába befolyt összeghez pedig nyúlnia nem szabad, így ott itató várú még e nyár végéig nem lesz, ha ugyanakkorra több oly jóakaratú polgártársunk is akad, kik majd a város pénztárába juttatnak néhány garast tetemes fűbértartozásaikból. Ily gazdálkodás és kezelés mellett nem csodálom, hogy oly tetemes vagyon daczára, minővel városunk rendelkezik, minden mi közönségünké a legszegényebb kinézésű. Nálunk a közigazgatás terén reformokra van szükség! Itt az idő, midőn azokat legkönnyebben eszközölhetnénk. Mutassuk meg, hogy mi sem akarunk elmaradni a világtól! Madarassy László: A szentháromság szobra érdekében. Harmadik közlemény. A szentháromság szobra kijavíttatására és fentartási költségeire a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztősége által nyitott ivén aláirt adományokról: Csősz Imre a k. tanító rend nyitrai collég. igazgatója 6 frt.; Blaskovics Sándor 1 frt.; Bite Antal 50 kr.; Bite Antalné Balla Viktória 50 kr.; Juhász Pál 1 frt.; Krisztofori-Juhász Helén 1 frt. A két előbbi közlemény eredményével együtt 51 frt. 10 kr. Második közlemény a szentháromság szobra kijavíttatására és fentartási költségeire főtiszt. Bogyó Pál plébános és esperes úr által nyitott ivén aláírt adományokról: Nagy Anna 80 kr.; Fehér Istvánná 1 frt ; Péntekné 1 frt.; Berente Gábor 1 frt.; Bugyi Antal 1 frt.; Bálái József 30 kr.; Szántó Jakabné 10 kr.; Kovács Anna 1 frt.; a szentháromság szobránál a szentháromság ünnepe nyolczada alatt esti órákban ájtatoskodni összegyűlt híveknek (Szelei Mihály felszólítására) adakozása 3 frt. 10 kr.; Szabó Jánosné 1 frt.; Kerekes György 1 frt.; Bábiczky József 1 frt.; özv. Kovács Lászlóné 1 frt.; Kovács czéh adománya 5 frt.; Diószeghi István 1 frt.; H. Kiss József 10 frt.; özv. Ipacs Sz. Imréné H. Kovács Anna 20 frt. — Összesen: 49 frt. 30 kr.. — Előbbeni közlés 109 frt. 15 kr., azzal együtt 158 frt. 45 kr. További kegyes adományok közöltetni fognak. — A „Kecskeméti Lapok“ gyűjteményével együtt az eddigi eredmény: 209 frt. 55 kr. — A kecskeméti r. k. főgymnasium növendékei folyó 1871. évi Julius hó 6-kán. Kovács László úr színházában „A szavalat-, zene- és müénekből“ nyilvános vizsgálatot tesznek, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja mindinkább növekvő drágasághoz képest valószínűleg meg kellene javítanunk, mellőzve azt is, hogy egyházközségünk a most érvényben álló adókulcs szerint kivetett jövedelmeit sem képes jelentékeny hátraléköszszegek fenmaradása nélkül beszedni. Ha pedig hitfelekezeti iskoláinkat a föntebb egyenként idézett §§-ok határozatainak megfelelőleg berendezni képesek nem lennének avagy nem akarnak, ez esetben a 15. §. szerint a közös községi iskolák felállítását a kormány fogja elrendelni, a mi viszonyaink között az előadottaknál fogva nem kis valószínűséggel be fogna következni. Tekintettel továbbá arra, hogy miután a községi tanítókat a 121. és 136. §§. értelmében az iskolai szék választja; ezen az elsőfokú iskolai hatóságot gyakorló iskolaszéket ismét a 116., 117. és 118. §§. szerint három évenként a városi képviselőtestület alkotja össze: végelemzésben mindig catholius polgártársainknak a közügyek iránti fogékonyságától, érdekeltséges éber tevékenységétől fog függni, hogy kellő minősítvénynyel és szakképzettséggel bíró hitsorsosaink egyéb hitfelekezetű polgárok mellett a tanítói alkalmaztatásnál hátrányt és mellőzést ne szenvedjenek; az őket megillető térről le ne szoríttassanak. Érdekeinket tehát, ha polgári jogainkat annak idején kellőkép érvényesítendjük, illetőleg hivatásunknak a közügyek iránt kötelességszerűleg megfelelünk, veszély ez oldalról sem fenyegeti. Tekintve azt, hogy ha a községi iskolák nem catholikus tanítóinak valamelyike hivatáskörét netán túlhágná, s vallásunkat bármi tekintetben illetéktelenül érintve, gyermekeink erkölcseit rész irányba vezetni megkisérlené: ez esetben mindenkor alkalom leend a tapasztalt visszaéléseket részint az iskolaiszék , mint első folyamodásé tanügyi hatóság, részint felsőbb hatóságilag a tankerületi iskolai tanács útján kellőleg orvosolni s a tanító irányvesztett működését rendes megrébe visszaterelni. Tekintve végül azt, hogy a közoktatási törvényczikknek egyetlen §-sa sincs, mi a felekezeti iskolákhoz visszatérést akár közvetve gátolná, avagy épen közvetlenül tiltaná; föltéve ennélfogva, miszerint azon váratlan eset következnék be, hogy egyházközségünk a községi iskolákat akár közoktatási és nevelési, akár vallás-erkölcsi tekintetben gyermekeinkre károsak és veszélyeseknek találná, mindenkor jogában álland felekezeti iskoláit visszaállítani. Mindezek méltó figyelembe vétele mellett e tanügyi bizottság azon javaslattal járul az egyháztanács elé, miszerint a városi községhatósági közgyűlésnek a községi iskolák felállítása tárgyában ismételten ide érkezett sürgető átiratát elfogadván, erre hozandó határozatában azon nyilatkozatnak adjon kifejezést, miszerint mi a felhozott okoknál fogva jövőre a felekezetnélküli községi iskolák felállítását óhajtjuk. Kiadta Dömötör Sándor, bizottsági jegyző, a r. k. főgymnasium igazgatósága. Műsorozat: I. 1) „Symphonia“ Sóféra „Geniee Sventura“ czimű dalművéből; előadja a főgymnasiumi zenekar. — 2) „Az éj“ Schuberttől; előadja a vegyes énekkar. — 3) „Búcsú“ B. Eötvös Józseftől; szavalja Ravasz István 5 oszt. tanuló. — 4) „Ária“ Verdi „Oberto, Contedi st. Bonifacio“ czímű dalművéből; előadja a főgymnasiumi zenekar. — 5) „Inasélet“ Pájer Antaltól; szavalja Fodor István 8 oszt. tanuló. — 6) „Népdal“ Füreditől; előadja a vegyes énekkar. H. 1) „A dalnok imája“ Kesperertől; zenekiséret mellett előadja a vegyes énekkar. — 2) „Salamon bünjegye“ Bulcsú Károlytól; szavalja Schwarz Adolf 6 oszt. tanuló. — 3) „A csillag az esti homályban“ Weber „Preciosa“ czímű dalművéből; zenekiséret mellett előadja a vegyes énekkar. — 4) „Kardal“ Donizetti „Lucretia“ czimű dalművéből; zenekiséret mellett előadja a férfikar. — 5) „Coriolan“ Tárkányi Bélától; szavalja Bugyi Pál 8 oszt. tanuló. — 6) „ Kovácsdal“ Lachnertől; zenekiséret mellett előadja a vegyes énekkar. — Kezdete délutáni 5 órakor. Helybeli újdonságok. — Szomorú esemény. Június 23-án a Szegeden működő királyi biztosság vizsgáló bírája Kecskeméten megjelenvén, másnap 24-én reggel azon megdöbbentő hír terjedt el a városban, hogy Lipóczi Péter városi csendbiztos távirat útján egy hét előtt Szegedre hivattatván, ott elfogattatott, a Kecskemétre jött vizsgálóbiró pedig városunk főkapitányát Halassy Sándort helyben vizsgálati kihallgatás alá fogta s letartóztatta légyen; — a nevezett főkapitány aztán még aznap szombaton este a szegedi várba el is szállíttatott. Következő napon ismét néhány letartóztatott egyén s köztük egy városi pandúr kisértetett Szegedre. Az elfogott csendbiztos nyolcz éves szolgálata közben mindig, nemcsak a városban, de az egész vidéken úgy ismertetett, mint becsületes, szorgalmas, szilárd jellemű ember, ki a közbiztonság érdekében átalában, három év óta pedig a szegedi kir. biztosságnak is jó szolgálatokat tett; a főkapitány, ki mint jegyző