Kecskeméti Lapok, 1872. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1872-09-08 / 36. szám
Hód-Mező-Vásárhely 4, Jász-Alsó-Szt.-György 1, Kassa 2, Kalocsa 1, Kecskemét 138, Kerekkarszt 6, Kisújszállás 1, Kolozsvár 34, Lőcse 3, Losoncz 1, Marienthal 1, Martonvásár 1, Magyaróvár 1, Mizse-L. 1, Miskolcz 20, Magy.-Pécska 1, Moson 1, N.-Várad 1, N.-Körös 1, N.-Szalonta 1, N.-Kikinda 1, Nyíregyház 4, Paks 1, Pest 218, Pécs 1, Rácz-Almás 1, R.-Szombat 5, Szatmár 1, Szarvas 1, Szeged 26, Szegszárd 1, Szepesszombat 2, Szentes 3, Kun-Szt.-Márton 2, Tokaj 1, Újvidék 2, Varasd 1, Velencze (Fehérm.) 1, Versetz 1, Vesprém 6 kiállító által. A kiállított tárgyak száma ide nem értve a későn érkezetteket 620-ra tehető, melyek közül az első udvaron a bejárásnál találjuk a 3 harangot, melyek Pozdech harangöntő műhelyében készültek Pesten a hajdú-hadházi ref. egyház részére és tekintettel súlyok (a legnagyobb 27, a középső 15, a legkisebb 8 mázsát nyom) daczára egy 15 éves gyerkőcze mind a hárommal képes egymaga rendszeresen harangozni, holott a régi modorú húzó gépezet mellett a legnagyobbhoz magához két ember kivántatnék. Ugyanezen udvarban láthatók továbbá: a majnai Frankfurtból való két lőerejü, csinos szerkezetű cséplőgép Weil Móricz- tól, melyen naponta 60—70 csomó gabonát lehet csépelni; 3 meglett férfi és 3 suhoncz vagy leány segítségével; a budapesti Geitner- és Rausch-féle malomkövek, melyek számos darab kőből vannak összeillesztve és erős vasabroncsokkal összeszoritva; a gróf Széchényi-féle szabadalmazott és a Walserféle kitünő tűzi fecskendők, mely utóbbiak sz. kir. Kolozsvár város részére készíttettek, más számos kerti fecskendőkkel együtt. A fecskendők megemlítésénél azonban el nem mulaszthatjuk megemlíteni, hogy városunkra is nagyon ráférne már, ha tűzoltó szereit egy kissé hozzá idomíttatná az újabb fecskendőkhöz és legalább a tetőre vihető hosszú csövekkel elláttatná a régi fecskendőket, melyeknek segélyével tízszeres hatást lehet gyakorolni és roppant sok vizet megtakarítani az egyszerű szerkezet mellett is. Ezek után áll Vidács úr új divatú borsajtója mellett egy pár vetőgép, vasborona és morzsoló Würtembergből, Mosonból és Pestről, melyekhez hasonlókat azonban már a múlt őszi gazdasági tárlaton láttunk. Ezeket követték: Bogdán úr 2 ülésű csinos kocsija, Kölber úr egy ülésü csinos kocsija és Porst úr 2 ülésü kocsija Pestről, Swoboda úr egy darabból készült hajtottkerék talpaival. Méltó helyet foglalnak el a jóizléssel és fényesen kiállított kocsik mellett földjejüknek Kocsó M. és Kocsis Pálnak együttesen kiállított s nagy gonddal és még nagyobb szorgalommal készített kocsija, a szintén kecskeméti Pataki István, derék kovácsmesterünk által készített kocsival együtt. E két mű darabon annyi csinosságot, részarányosságot és szilárdságot talál a figyelmes szemlélő, miszerint méltán elmondhatja, hogy ha ilyen iparosaink vannak és ezek kellő pénz és munkaerővel rendelkezhetnek, nem leene szükségünk jó és csinos kocsiért városunk határán kívül menni. A kocsik után látható Wladár Pál gyulai kiállító hordozható gőzfürdője, mely egyszerűsége mellett is nagy szolgálatot tesz a szenvedő emberiségnek, még olyan helyeken is, hol rendes gőzfürdő van, mert számtalanszor olyan súlyos betegeknek van szükségök gőzfürdőre, kiket a szobából sem lehet kivinni, s azért hisszük, miszerint Wladár úr találmánya csakhamar közhasznúvá válik , mit mi szívből óhajttunk is. A kádár munkák az első udvaron a miskolczi Huszák Pál két hordója, szegedi Reiner Gyula 2 hordója, kecskeméti Végh József veres borforralója, Lédeczy István 4 hordója, Zsigmond József egy hordója és a pesti Glauber Adolf 19 hordója által vannak képviselve, melyek mind a munka tisztaságára, mind az edények tartósságára nézve mindannyian dicséretes szorgalmat tanúsítanak, de nézetünk szerint mégis különös említést érdemelnek a Végh József által készített, igen czélszerű vörös borforraló és a Glauber által készített ritka szépségű 19 hordó, melynek mindenike a legnagyobb gonddal van kiállítva , de a három bolti hordó szabatos mesterművi díszmetszése által kiváló dicséretet érdemel. Itt látható még egy későn érkezett Stróbl és Barris-féle nagy aratógép, mely a marokverést is maga végezi, végre néhány zuhanykészülék és Rosenbaum helybéli síremlékraktár-tulajdonos kőfaragványai. A II. udvaron kizárólag gazdasági gépek vannak elhelyezve, nevezetesen balról az első helyen találjuk a pesti Stróbl- és Barri-féle gyárból kikerült négy ló erejű jeles cséplőgépet, melynek szilárd és pontos szerkezete semmi kívánni valót sem hagy hátra, továbbá ugyanazon elég .2 kétkésü szecskavágóját, répa-metszőjét 2 vasekéjét, szénagyüjtőjét és 2 rostáját. Pesti Jurisics Márton 6 különböző nagyságú kitűnő kovács-futtatóját, hód m.-vásárhelyi Patocs 6 darab kitűnő csínnal és tartóssággal készített vasekéjét és 1 vasboronáját. Vidacs István általánosan ismert jó hírű gyárából 3 szecskavágót, 6 közönséges, egy kettős és egy egy ló után való vasekéjét, 1 kapálógépét, 6 különböző vasboronáját, 4 öntött vasvályúját és egy kukoricza-morzsolóját, melyek egyszerűségük mellett tartósságuk és pontosságuk által ajánlják magukat. Guthmann Adolf angol gyári raktárából 1 olajpogácsa darálót, 1 kézi lvagdarálót, 2 szecskavágót, 2 zsákhordó taligát 3 faarató-, gyűjtő- és úthengerezőgépet, 1 festék-őrlőgépet, 1 földfúrót, 1 kerti hengerzőt, 1 csigasort, 1 tizedes mázsásét, 3 kocsiemelő csavart, 1 vizhúzó gépet, különböző égetett agyagcsöveket, kaucsukcsöveket a vízvezetéshez és egy vizhúzót mindannyian magukon viselik az angol gyártmányok ismeretes tartóssági jellegét és szilárdságát. Weil Móricz szecskavágóját Frankfurtból. Zircher János verseczi, dob alakú, 16 késű káposzta-gyalúját, nézetünk szerint e találmány a háztartásban kitűnő szolgálatot tehet, miután ezen gép használatával a káposzta fejeket tetszészerint lehetvén a gyalúhoz nyomni a metszés a legfinomabb szálakat adhatja, s a kések folytonos körben forgása által a munkát nagyon gyorsíthatja, s hisszük, hogy ezen gyalúval a legfinomabb metszés mellett is lehet háromszor annyi munkát végezni, mint a közönséges gyalúval. A pesti Feinel Lipót 1 központi szóró-vetőgépet 2 keréken és nyakba akasztva, találmánynak szép lehet, de hogy a czélnak megfelel-e? e kérdés megfejtését gyakorlati gazdáinktól várjuk, mi egyelőre nem mernénk mellette nyilatkozni. Vannak még ugyan ezen kiállítótól apróbb gazdasági eszközök, u. m. villák, gereblyék és más efélék, melyeknek czélszerűsége az első pillanatra belátható. Végre ezen helyiségben vannak még: Győri és Unger mosoni rostája, Echinger és fiai 2 rostája Pestről, Halmi Mihály 1 rostája Debreczenből és Kollerich Pál 2 rostája Pestről, mind megannyi kitűnő szorgalommal és pontossággal készült mű. Engedje meg a nagyérdemű olvasó közönség, hogy mielőtt a zsúfolásig tömött termekbe lépnénk, szülővárosom és földjeim iránti tiszteletből a kecskeméti kiállítókat sorolhassam fel az általuk kiállított műdarabok megemlítésével. Kecskemét szab. kir. városa Pest után az első helyet foglalja el a kiállítók számaránya szerint. A 138 kiállítót a következő csoportokra osztályozhatjuk: a) Női munkát adtak a bejelentési sorrend szerint: Katona Emma és Blanka 1 gyönyörű horgolt ágyterűtőt, Fodor S. Zsuzsánra 1 franczia fejéket és 1 magyar fekötőt, Hegedűs Györgyné hímzett férfiinget, Kovács József 1 abroszt, 12 kendőt, Kovács Imre derékalj szövetet, szak ajtó-kendőt és kemény szoknyát, Szűcs György derékalj-szövetet, kanavászt és pamutgyolcsot. Salamon Eszter és Róza befőzöttet és aszalt babot, húzás Józsefné hímzett szalagot. Szilády Mari női munkát remek fehér hímzéssel, Fuchs Jenni díván párnát felvágott rózsákkal. Csorba Károlyné divánpárnát, Faragó Gáborné fehérneműket. Dömötör Zsuzsánna és Krisztina nagy szőnyeget. Bélák Albertné gyönyörű horgolt paplant és hímzett szőnyeget. Parragh Ágnes gyönyörű asztalterítőket, divánpárnát és férfi-inget. Grosz Johanna fehér hímzett, párnahéjat. Kun Menyhértné finom kalácsot, kender-abroszt és zsáknak valót. Bolyos Teréz magyar főkötőt. Tantó Erzsébet férfiinget. Csorba Veres Teréz abroszt. B. Kis Györgyné finom kalácsot és pereczet. Németh Dánielné kitűnő levesbevaló tésztanemeket. Dragollovics Dérnéné gyönyörű asztalteritéket.. Huszthy Laura gyönyörű horgolt paplant. Bognár Lujza függönyválasztót. Hakker Julia 3 nagy, 1 kis divánpárnát, mind a négy gyönyörű. Hadzsi István leánya hímzett női kézimunkákat. Grünblatt Aranka gyönyörű kalaptartót. Özvegy Majó Mari festett selymet és magyar főkötőt. Pólya Róza kalácsot. Jausz Józsefné kalácsot. Kecskeméti Helén csinos szivarhamutartót. Lichtner Szidónia fali kosarat és pompásanhímzett női munkát. Kohn Szidónia himzet képez. Schwarz Amália berliniből készült gyönyörű szőnyeget és selyem csengetyűhúzat. Visontay Fereczné horgolt pompás ágytakarót és abroszt. Rág Károlyné czukorneműt. Grosz Szidónia hímzett munkát. Danics Gergelyné gyönyörű férfiingeket. Erdélyi Magdolna pompás párnahéjakat és paplant. Szél Zsuzsánna remek tésztanemüket és betözötteket. Kohn Irma kulcstartót. Tóth Antalné finom tésztanemüket. Dukai Julia csinos himizett párnát Dékány Erzsébet gyönyörű fehér kenyeret. Szt. Kir. Tóth László im pompás tarhonyát és tésztanemüket. Muraközi Sándorné finom fehér kenyeret. A női munkák kiállítói összes száma 42. b) Lábbeli műveket kiállítottak: Redhtorisz Sámuel, Cseh János, Seres Lajos egyegy pár csizmát. Simon Imre 1 pár oroszból csizmát , 2 pár selyem czipőt. Deák László 1 , Pátkai László 2 pár csizmát. Kirchwégerer János 1 pár férfi papucsot. Falta Sándor, Perjési Sándor egy egy pár csizmát. Schindler Károly 1 pár fehér czipőt. Simon Imre 1 pár topánt, 1 pár csizmát. Csaba Pál 1 pár csizmát. Fiala János 2 pár csizmát, 1 pár czipőt. Horváth Gergely 1 pár lakkcsizmát. Paszterkó József, Könyves László egy-egy pár csizmát. Szabó Sándor 1 pár női csizmát. Ötvös László 1 pár czipőt. Méhes Sándor 1 pár női czipőt. Összesen 20-an. c) Tímár munkát kiállítottak: Kincses László és Sándor egy-egy tehénbőrt. Rigó József 1 tehénbőrt, melynek fele barkás, fele sima. Szabó Pál 1 lóbőrt. Cső András egy lóbőrt. Somodi János több szíjgyártónak való bőrt. Kaján József 1 csikóbőrt. Összesen 7-en. d) Szabó-munkát. Fodor Sándor 1 magyar szolgai öltönyt. Fridrich János 1 frakkot és 1 önkéntes kabátot. Búzás József 1 mellényt és 1 gombos nadrágot. Tóth Sándor 1 kettős mellényt fehér és fekete atlaszból. Csolnoky Ferecz 1 kitűnő szép házi köntöst, 1 fekete frakkot és pantalont. Máté László 1 fekete atillát. Kis Sándor 1 mellényt. Összesen 7-en. e) Lakatos munkát: Szabó László 1 kapuzavárt, 1 czukorvágót, 1 pamutgombolyitót. Tajcsik Mátyás 2 tizedes mérleget, kertész eszközöket és 1 bélyegvasat. Szentgyörgyi János 1 takaréktűzhelyet. Szekeres Imre franczia ládazárt. Adorján Gáspár 1 závárt. Gyenes Sándor, több rendbeli lakatos művet. Simony Antal 12 závárt. Nagy István 1 bakonyi baltát. Csontos János 1 závárt. Összesen 9-en. f) Kovács munkát Kocsi Mihály egy vasalt kocsit. Pataki István 1 vasalt kocsit és 1 vaskoronát. Összesen 2-en. g) Szíjgyártó munkát: Halasy Mihály 3 lóra magyar szerszámot. Tóth Imre 2 lóravaló szerszámot. Vári László 4 lóravaló szerszámot, mely utóbbi kettőt előlegesen is a legnagyobb dicsérettel említeni és nem mellőzhetjük. Összesen 3-an. h) Asztalos műveket: Szabó Antal 1 remek 3 ajtajú szekrényt, Mayer János egy kitűnő pontossággal készített gyönyörű íróasztalt és 1 tabernáculumot. Összesen 2-en.) Bádogos müvet: Veroszta Ferencz 1 csillárt, 1 borhtítót és más aprólékot. Szinnai Pál 1 bádog házfedelet , 1 szagtalan árnyékszéket és 2 fürdőkádat. Összesen 2-en. k) Kalapos müvet: Csörgei Imre, Ötvös László és Valk József. Összesen 3-an. 1) Szűcs munkát: Dékány László 1 magyar subát. Sántha Sándor 1 női subát. Összesen 2-en. m) Kádármüveket: Végh József 1 vörös bor forralót, 2 vékát és több darab munkát. Lédeczi István egy 14 akós hordót, Pataki László 1 kis hordót. Összesen 3-an. n) Rézöntő müvet: Rág László és Kovács Sámuel. Összesen 2-en o) Vegyes műveket állítottak ki: Bagi György épület tetőrajzot, Nád Nándor viselt kelmét festve. Pataki Imre rajz tanár „A dalnok átka“ hasrelief gypszből és a „Törött vonó“ egész alak gypszből, mind a kettő mestermű. Nemcsák Adolf 2 lancester fegyvert. Steinwarz József egy divánt, 2 fauteuilt, 6 széket vörös bársonyból. Szilády Lajos könyvnyomdai műveket. Sárközi György ácsmunka mintát. Marozsi Gergely rajzot. Kovács Károly keményítőt. Klauber János számológépet és héber olvasókönyvet. Nagy Imre gombkötőmunkát. Ház Jakabb és társa zsindelyt. Lipóczi Antal és Greniczer Antal nyomdai művet. Ági László szappant. Rosenbaum sirkövet. Barmos József 2 fakereket. Biró Mihály építészeti rajzlapokat. Sárói Szabó Pál olajfestvényt. Szabó Mihály és Albert virágcsokrokat és kerti asztalt. Lusztig Lipót és társa mosott gyapjút. Schwarz Atilla 1 kalaptartót. Reiner Sándor aranyozott ezeget horgonyból. Frankó Miklós fényképek czimerét. Labancz János 2 kis paplant szürszabó munkákból. László Károly topographiai képrajzot, gazdasági eszközöket és takaréktűzhelyet. Parragh Gedeon kecskeméti muskotály és kadarka borokat. Szarka János téglából faragott koronát. Réh Adolf épület-fa anyagot. És végre Kecskemét sz. kir. város saját nagyszerű térképét aczéltáblákon és egy példányban vászonra feszített papiroson. (Folytatása következik.) Folytatás a mellékleten. Angyal barlang a földön. Van sz. kir. Kecskemét városának egy kettős S alakú útczája, melynek szegletein itt-ott még most is olvasható a „Vásári nagy uteza“ felirat és van ezen útezának a főtemplomtól számítva második bal szegletén egy nagy sárga ház, melyre hajdanában nagy betűkkel volt felírva e két szó: „Nagy kávéház,“ ennek a nagy háznak ablaktáblái, nehogy a járókelő előtt feltűnjék, éjjel nappal be vannak csukva és méltán, mert ha e sorok olvasói a komor külsejű ház bensőjébe tekinthetnének , ott csak borzadályt és kétségbeejtést előidéző eseményeket láthatnának, mert ez azon bűnfészek, melyben a megrögzött kártyázók gyűlnek össze az est homályon és melyben a mostani bérlő Angyal úr angyali védszárnyai alatt vesztik el a család számára fáradságosan gyűjtött filléreket; ez azon hely, hol a tizenhárom próbás kártyajátékosok fosztogatják az avatatlan nyelvágyó bohó kártyásokat. A házban sírcsend uralt késő estig, nem látni ott még csak tekéze gyerkőczeket sem , akkor nyugszik az egész angyali személyzet, hogy annál készségesebben szolgálhasson éjjel a sötétség szellemeinek, melyeknek éktelen czivódási zaja csak akkor riasztja fel a szomszéd házak lakóit, ha egyik vagy másik kártyahős ügyetlenül húzván le a csalásra számított lapot, rajtakapotik éizelmének magasabb technikáján; ekkor lehet csak