Kecskeméti Lapok, 1877. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)
1877-04-22 / 16. szám
Tizedik évfolyam. 16. szám. Április 22. 1877. JL KECSKEMÉTI LAPOK. VEGYESTARTAIllÜ HETILAP. a ■ ---------g» Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal. Hirdetési díj: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BUDAI-NAGY-UTCZA 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár-Az előfizetési pénzek. E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés ez év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is „Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadómegkezdhető. (fájának“ czimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. *------------------------------------------- ----- ------—____________________ - IS Járdáink. Valamely város avagy község lakossága műveltségének nincs biztosabb külsele, mint az, hogy mennyire érzi szükségét, a könnyű s kényelmesebb személyközlekedésnek , azaz, hogy mennyi gondot fordít az utczák kiépítésére. A kereskedő és iparos városok hangyaszorgalommal építik utczáikat s a kedvezőbb geographiai fekvéssel bírók iparkodnak azokat követni, csatornázni, de még azok is, melyeknek kedvezőtlen geographiai fekvésüknél fogva az útépítés anyaga csak nagy nehezen hozzáférhető, tesznek annyit, hogy a személyközlekedés szélesen épített és jó karban tartott járdák által felszabadíttatik minden nagyobb akadálytól. Nálunk , ha jól tudjuk, a járdaépítés kezdeményezése azon időszakra esik, midőn önkormányzati jogaink az absolut kormány álta félre tolattak s így már jó ideje annak, hogy az első lépés megtörtént a járdák kiépítésére. Azt hinnék, hogy ha az absolut kormány közegei már felismerték , hogy a város tisztaságának eszközlőbe vételére, de különösen a személyközlekedés könnyűvé és kényelmesebbé való tételére a járdák mellőzhetlenek , akkor önkormányzati jogaink visszanyerése után csak megtettük a kívánatos haladást e téren! De ha mai nap járdáinkat figyelembe veszszük , bizon elmondhatjuk , hogy azok épen nem felelnek meg, még a szerényebb igényeknek sem. Még a belvárosban is — pedig a járdaépítés kötelesség — itt-ott teljesen hiányzanak a járdák, jó nagy része pedig elhanyagolt , rész. Igaz ugyan, hogy a közszellem a közérdek szolgálata az egyéni érdek félretétele mellett nem erős oldala városi lakosságunk egyik osztályának sem, de talán sehol sem tűnik ki a közérdek szolgálata iránti közöny, mondhatni lelkiismeretesség hiánya annyira, mint a járdaépítésben. A háztulajdonos, ki semmiesetre sem a hatóság, hanem inkább a közönség pressiója folytán határozza el magát házvonalában a járda kiépítésére, nem egy esetben nemcsak hogy új és alkalmatos téglából nem építteti ki, hanem a kötelezett szélességből is elvon fél avagy egész lábat is. A rész, már elkopott és elhorzsolt téglából való kiépítése a járdának pedig mindenesetre a közönség érdekeinek kijátszása, mert az mihamarabb megrongálódik s azután várhatja rendesen több évnek csendes lefolyását, mig újra toldozást, foltozást nyer megint elhasznált kopott régi téglából. Ily körülmények között jó könnyű és kellemesebb személyi közlekedést biztosító járdákról szó sem lehet. Mi nem kiváltunk lehetetlent s nem akarjuk rögtön Anglia városainak utczáit Kecskemétre varázsolni, mert hát hogy férne az össze a mi „fizetni nem szeretünk“ természetünkkel, hogy a hatóság gondoskodjék a járdák kiépítése és jó karban tartásáról , de mi meg házvonalunk hosszának arányában szépen elviseljük az abból folyó költségek terheit. Anglia híres közútairól, de bizon az se fejlődött volna soha oda, ahol ma van, e téren, ha Local Board of halth (a helyi egészségügyi tanács) nem jogosittatott volna fel a kövezésre, árkolásra, szabályozásra s ha oly gonddal nem szervezte volna úti rendőrségét. Mint érintem, nem kívánunk rögtönösen angos viszonyokat, de hogy a járdaépítésben nagyobb rend hozattassék be s hogy a törvényhatóság erre vonatkozó statútumai szigorúan megtartassanak s megtartásuk ellenőriztessék , azt óhajtjuk. A járdaépítés kényszerét — ha már e tekintetben a hatóság általi gondozást nem tartjuk a jelen viszonyok között alkalmazhatónak — mindenesetre helyeselhetjük s a kényszer foganatosítása tekintetében kívánunk elmondani egyetmást. Kétségtelen az , hogy a járdának jó és alkalmas anyagból való építése költséges s kiépítése úgy, mint jó karban tartása elég nagy terhet rak a háztulajdonosok vállaira, de másfelől meg bizonyos az is, hogy szélesen kiépített és jó karban tartott járdák emelik a város tekintélyét s jó szolgálattevői a személyközlekedésnek, Így tehát, míg a hatóságnak szigorú kötelességévé kell hogy legyen a járda kiépítési kényszert alkalmazni, úgy feladatában áll az is, hogy amennyire tehetségében áll, könnyen hozzáférhetővé kell tenni a közönségnek a járdaépítéshez megkivántató anyagot, a téglát. Csak most lapoztuk át Kecskemét kir. város polgármesterének évi jelentését 1876-ik évről, melynek 9 ik czimében utalás történik arra, hogy 983,058 darab téglája van a városnak készletben, mihez ha hozzá számítjuk az azóta égetett s földbér czime alatt beszedett téglákat, úgy az mindenesetre meghaladja a milliót. Már most ha azt akarjuk a közönség érdekében , hogy a törvényhatóság a járdaépítés kényszerét foganatosítsa, miután módjában áll a lakosságnak a járdaépítéshez megkívántató anyagokat könnyen és olcsón hozzáférhetővé tenni, határozza el a törvényhatóság, hogy készletben levő tégláiból a járdaépítésre alkalmasak kiválasztassanak s a háztulajdonosoknak kizárólag járdaépítésre méltányos vagy leszállított, szóval kedvezményes ár mellett átengedtessenek. Ez által kettős czél volna elérhető. Először a törvényhatóság a téglában fekvő s egyelőre gyümölcsözetlenül heverő s a fekvés által inkább kereskedő tőkéjét gyümölcsözővé változtathatja, a háztulajdonosokban pedig felélesztené a kedvet járdaépítésre akkor, a midőn annak építéséhez megkivántató téglát olcsón s a normális árakon alól bocsátja rendelkezésük alá. Tudjuk nagyon jól, s tisztában vagyunk azon ellenvetéssel, hogy a város készletben tartott téglái egészen más rendeltetésűek s hogy a törvényhatóság két, házi kezelés alatt álló téglaégetője nem ez irányban van hivatva a közönség érdekeit szolgálni. De azon kitűzött czél, melynek megvalósítására gyűjti a törvényhatóság tégláit, még a legközelebbi jövő keretén kívül esik s igy a készletben tartott tégla értékesítése gazdaságilag teljesen igazolható cselekménye lenne a törvényhatóságnak. A járdaépítés kényszere ily intézkedés mellett teljesen igazolható s azon veszteség, melyet a törvényhatóság a tégláknak a kedvezményes árak melletti árubabocsájtás által szenvedne, bőségesen helyre üttetnék a tégla értékesítése által nyert nagyobb vagy kisebb tőkék kamatélvezete által, de egyébként, is igazolható volna a törvényhatóság ebbeli intézkedése t. i. azon körülmény által, hogy segédkezet iparkodik nyújtani a háztulajdonosoknak a járdaépítéséhez. Ezen és ehhez hasonló intézkedés mellett várhatni, hogy utczáink a kellő szélességű járdákkal kiépíttessenek s mig ily intézkedések nem fognak létezni, addig a jókarban tartott s helyesen kiépitett járdákhoz kötött óhajunk megvalósitása a messze jövőben fekszik s jelenleg csak pium desideriumunk lehet. T P. Tan ü gy. Kecskemét, 1877. ápril hó 16 án. A kecskeméti közs. tanitó testület beléletében újabb reformok létesittettek , melyek , ha mindenha kellő tapintattal végrehajtatnak , csak a testület életrevalóságát fogják feltüntetni. A testület ugyanis kebeléből egy öttagú bizottságot küldött volt ki, amely bizottságnak a közgyűlés által már elfogadott jelentése és javaslata szerint a tanítótestület ezentúl három szakosztályra fog feloszlani, u. m.: 1) általános paedagogiai, 2) nyelvi történettudományi , 3) természettudományi szakosztályra. Az első szakosztálynak minden tanító köteles tagja, a két utóbbi szakosztály valamelyikének köteles tagja. Minden rendes havi közgyűlésben két felolvasás tartatik, egy az általános paedagogiai, a másik fölváltva a nyelv - történettudományi vagy a természettudományi szakosztály részéről. Miután azonban a tanév már csak két hónapig tart , a közgyűlés ezen újabb alakulást csak a jövő tanév elején fogja megvalósítani, egyelőre azonban gondoskodott arról is, hogy a még hátralevő két közgyűlés felolvasás nélkül ne maradjon. A közgyűlés megbízásából szólok egyúttal az április 15 én tartott közgyűlésről is. Kammerer Júlia tanítónő ezen tételt fejtegette: „Melyek azon főbb elvek , melyeket a népiskolai tanítónak a tanításban szem előtt kell tartania ?“ — Felolvasó nő helyesen állította össze a főbb elveket s szerencsés gondolat volt tőle e téren Dittes hires paedagogot követni a főbbekben. Az oktatási munkásság legfőbb zsinórmértékének — Commenius szerint — a természetszerűséget tekinti, amely szerint a szemléleti oktatási módszernek úgy kell berendezve lennie, hogy a tanuló biztosan, könnyen, alaposan és gyorsan haladjon. —Az oktatás — amint egyik elve hangzik — az életből induljon ki, legyen élénk, bilincselje le a figyelmet s ösztönözze önmunkásságra a tanulót. Az oktatás hatoljon a tanuló lelkébe, történjék az átmenet a szemléleti dolgokról a szellemiekre, a könnyű dolgokról a nehezebbekre. Fölvette továbbá azon alapelvet, hogy semmire sem kell tanítani, ami nem igazság. — Brassai Sámuel ezen didaktikai elve egyike a legszebbeknek. — Legyünk következetesek és ismételjük czélszerűen, mert ugyancsak Brassai szerént az ismétlés czélja az