Kecskeméti Lapok, 1880. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1880-07-04 / 27. szám
carmin is gyártható. E téren a helybeli gazdasági iskola földjén is létezett már kísérlet, és hisszük, hogy az eredmény kielégítő leend. Ha a répaczukornak sikerült a gyarmati czukrot elnyomni, reménylhetjük, hogy ugyanily szerencséje leend az Európában készített indigónak is! Végül megemlíthető a komló is, melynek termelésére minden kedvező előfeltétel megvolna hazánkban, és ennek daczára a rendszeres művelésnek még csak csíráját sem láthatjuk, noha a szomszéd Ausztriában már gazdagon fizető termelési ággá fejlődött ki. E rövid áttekintése gazdasági termelésünknek szomorúan igazolja az országos gazdasági egyesületnek már félszázados jelmondatát: „hozzunk gazdaságunkba helyesebb arányokat“! A közigazgatási bizottság ülése 1880. jul. 2-ikán. Elnök: gróf Szapáry István főispán által az ülés megnyittatván, olvastatott: 1) ig. sz. a h. polgármester havi jelentése f. é. jun. hóról, mely szerint a) a bizottság ügyforgalma a következő volt: beérkezett e hó folytán 23 ügy darab; ezek közül elintéztetett a júniusi ülésen 10, ülésen kívül 1, össesen 11 db., maradt tehát elintézetlenül 12 db. — b) A személybiztonság 2 gyilkossági eset által zavartatott meg, ugyanis Németh József csikósbojtár f. hó 14-ikén a szarkas-nyiri átjárónál fején ejtett ütésekkel agyonverve, — ugyan e nap viradóra Dukai István I. tized 180. sz. a. lakos saját házánál szétzúzott fejjel, s testén számos késszúrással meggyilkolva találtatott rablás egyik esetnél sem lévén constatálható, valószínű, hogy mindkét gyilkosság személyérdek vagy bosszú kifolyása volt; az eddigi nyomozás még csak alapos gyanúra sem vezetett. A vagyonbiztonság csekély gyümölcslopáson kívül veszélyeztetve nem jön. — Tudomásul vétetett. 2)§g. sz. a vallás- és közoktatásügyi mk. minisztériumi fgy 1. sz. rendelete, melylyel a tanköteles gyermekeknek úgy a város belterületén, mint pusztáin pontosan és elkülönítve eszközlendő összeírását elrendeli. — Intézkedés és foganatosítás végett a polgármesternek kiadatott. 3) |§§. sz. a m. k. pénzügyminisztérium 3|§|s. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy a közigazgatási bizottság fölterjesztése folytán a múlt évi földárja által több szentkirályi, alpári, úrréti stb. birtokos szántóföldein okozott károkról fölvett jegyzékben foglalt 3376 frt. 791/2 krt. földadónak és járulékainak leírását megengedi. Örvendetes tudomásul vétetvén, a leírás eszközlése végett áttétetett a tanácshoz. 4) ijj. sz. A hadmentességi díjról szóló 880. 27. t. sz. végrehajtását tárgyazó 3||§1. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet, miután e részben a kellő intézkedés a kir. adófelügyelő által már megtörtént, tudomásul vétetett. 5) |§1. sz. A földműv.-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium a távírdák statistiáját megküldi, tudomásul vétetvén, irattárba tétetni rendeltetett. 6) ]§§13. sz. a. kibocsájtott rendeletével tudatja ugyan a minisztérium, hogy az erdőtörvény értelmében az ország 14 erdőkerületre osztatott, s Kecskemét a budaihoz soroztatott, mely — a míg részére erdőfelügyelő fog neveztetni — ideiglenesen a pozsonyi kerület erdőfelügyelő, Klein Ödön és helyettese Horváth alerdőfelügyelő alá helyeztetett. Fölhívja a törvényhatóságot, hogy a kormánynak az erdőállomány megvédését és gyarapítását célzó törekvéseit támogassa, s hogy az erdőfelügyelő, valamint az erdőügyekben 2-ed fokú hatóságot gyakorló bizottságokat alakítsa meg. — Tudomásul vétetett, s az erdőfelügyelő bizottság tagjaiul Keresztes János, Szappanos István és Muraközy János megválasztattak; — a 2-ed fokú erdőhatóság megválasztása pedig a következő ülésre halasztatott. 7)§1. sz. Olvastatott a kir. adófelügyelő félévi jelentése, mely szerint a közadók kivetését, előírását és beszedését illetőleg Kecskemét város területén megtörtént minden, mit a törvény és szabályrendeletek követelnek; ennek tulajdonítható, hogy a múlt évi résztermés és ebből eredt pénzszükség daczára is a f. é. első felének eredménye épen nem mondható kedvezőtlennek. Befolyt ugyanis az összes adónemekrelül,542 frt. (tavaly ez időszakban 112,241 frt. —tehát több 10,699 frttal), — maradt a f. é. második felére hátralék 89,451 frt. (tavaly 79,607 frt., — tehát kevesebb 9,844 frttal), — a lefolyt félév kezdetén volt 59,474 frt. hátralék, e félév utoljára 29,977 frttal szaporodott. — Az idegen községek megkeresésére az itteni lakosoktól behajtandó adótartozások, valamint a bélyeg- és jogilletékek nyilvántartása és behajtása körül azonban már több nehézség tapasztaltatott, melynek elhárítása végett szükséges intézkedések javaslatba hozására kiküldött bizottság (a kir. adófelügyelő elnöklete alatt Lestár és Keresztes) jelentését ||g. sz. a. ezúttal beterjeszti, s ebben helyesebb munkabeosztást, czélszerűbb kezelést és nyilvántartást, a bélyeg- és jogilletékek behajtására még egy adóvégrehajtó ideiglenes alkalmazását hozza javaslatba. — A féléves előterjesztés tudomásul vétetik. — a bizottság javaslata elfogadtatik, s foganatosítás végett a városi tanácshoz áttétetik. 8)§§. 87 ^kvi ügyészség havi jelentéséből, s a börtönvizsgáló bizottság előterjesztéséből a következők említendők: a rablétszám f. é. jul. 1-én 76 férfi ,24 nő, összesen 100; — ebből vizsgálat alatti 41 férfi, 12 nő, összesen 53, elitélt 35 férfi, 12 nő, összesen 47. — Beteg 5 férfi, 5 nő , 10, gyöngélkedő 2 férfi. — Foglalkozik házi munkával 11 , ácsmunkával 3, a nyomdában 5, összesen 19 férfi, — a kosárkötő, lakatos, szabó stb. munkáknak vállalkozó hiányában történt beszüntetése következtében a többiek foglalkozást nem találnak. — A bizottság mindenütt rendet és tisztaságot tapasztalt; a kenyeret jónak, az elkészült ételeket ízleteseknek találta. — A foglyok nem panaszkodtak, csupán a sötét börtönbe zárt Lilling Armin panaszolta, hogy a fogházfelügyelő Suhajda Endre vele ok nélkül rosszul bánik, sötét börtönbe záratja, megvasaltatja, panaszlás végett a kir. ügyészhez nem bocsájtja ; a fogházfelügyelő engedetlenség miatt szükséges fegyelmi fenyítés színében tünteti föl a dolgot, — de a fegyelmi jegyzőkönyvet — ilyet föl nem vévén — előmutatni nem tudja. — A jelentés és előterjesztés tudomásul vétetik, — s a Lilling-féle eset megvizsgálása és elintézése végett a börtönvizsgáló bizottság jegyzőkönyve a kir. ügyészséghez másolatban áttétetik. 9) ||§. A posta- és távirdafőnök jelenti, hogy ez év első felében a posta- és távirda forgalomban oly tények nem fordultak elő, melyek a közigazg. bizottság intézkedését szükségelnék. Tudomásul vétetett: 10) ||g. sz. A posta- és távirdafőnök helyettesének havi jelentése szerint a lefolyt hóban a postai és távirdai személyzet sikerrel működött, eljárása ellen panasz nem fordult elő; a távirdavezetékek üzletképessége nem zavartatott, — a levél- és távirat kézbesítés gyorsan eszközöltetett; a szolgálati időben változás nem történt; a távirdaforgalom következő volt: beérkezett 860, feladatott 599 távirat , — ez utóbbiakért befolyt 543 frt. 5 kr. — Tudomásul vétetett: 11)§g. sz. A kir. főmérnök jelentése szerint f. é. június hóban a törvényhatóság területén útjavításra felhasználtatott 195 igás és 5272 kézi napszám; a közmunkaváltságból befolyt: hátralék 133 frt. 40 kr., folyó tartozás 64 frt. 40 kr., összesen 197 frt. 80 kr. — Tudomásul vétetett: 12 ,71., ig., 169. számok alatt beterjesztettek az árvaszéki elnök, pénztárnok és közgyám évnegyedes jelentései, melyek szerint: 1. az árvaszék ügyforgalma: beérkezett ápril—június hóban 1341 ügydb., márcziusi hátralék 89 db., összesen 1430 db.; elintéztetett 1300 db.; hátralék 130 db.; — 2. pénztárállás: befolyt: 21,151 frt. 83 kr., márcziusi maradvány 112 frt. 61 kr., 25,264 frt. 44 kr.; kifizettetett 25,018 frt. 68,0/20 kr-, maradvány 245 frt. 76 100 kr., 1 3, nagykorúvá lett keresztelőlevél útján 70, korengedélylyel 18, férjhezmenetel által 492 , meghalt 11, vagyonos volt 39, 28 vagyona az árvaszék, 11-e a t. és t. gyámok által kezeltetett, vagyontalan 53, az árvapénztárból kielégittetett 7, a többi kielégittetése végett még nem jelentkezett, vagy nagykorúsítási okmánya még nem is kézbesittetett; az árvaügyek kezelésében semmi nehézség nem merült föl. Tudomásul vétetett. Az évnegyedes fölterjesztés elkészítéséhez használat végett a főjegyzőnek kiadatott. 13) igyj. sz. A főorvos havi jelentése szerint az egészségi viszony június hóban kedvező volt, a halálozás csekély, a betegforgalom csökkent. A hevenykórok körül a népiskolákban és óvodákban a vörheny mutatkozott szórványosan, a védhimlőoltás sikerrel folyt, a hó végéig 900 beoltás történt, az egyik alorvos a város pusztáira is kirándult s ott 120 gyermeket beoltott. A szegény menházban élelmeztetett 110 egyén, és pedig belől 57, kivűl 33. A polgári kórházban ápoltatott 14 nő és 15 férfi , 29 egyén; ezek közül meggyógyult 12, javult 4, meghalt 6, ápolás alatt maradt 7. Megjegyzendő, hogy az elhaltak közül 4 már haldokló állapotában vitetett a kórházba. A népesedési mozgalom június hóban igen kedvező, ugyanis született 165, meghalt 106 egyén, tehát a szaporulat 59. A hasznos házi állatok közt járvány nem mutatkozott. 14) ne. sz. A kir. adófelügyelő előterjeszti Kőrös Erzsébet folyamodását, mely szerint ez a tőle elvált férje Sebők Sándor terhére kirótt I. osztályú kereseti adót leíratni kéri. Határoztatott: miután Sebők Sándor itteni házbirtokostól az adó behajtható, a leírás el nem engedhető; amennyiben azonban folyamodó nő igazolni fogja, hogy ez év folyamán férjétől külön élt, ennek adója iránt a felelősség alól föl fog oldatni. 15) ||1. sz. Laczi József 38. gyalogezredbeli katona özvegy édes anyjára való tekintettel a hadsereg kötelékéből elbocsájtatott. — Az ezt tárgyazó honvédelmi miniszt. rendelet az illetővel s nyilvántartás végett a kapitányi hivatallal közöltetik. 16) Hg.sz- Cseh László katona elbocsájtatása iránti kérelme mind a katonai, mind a polgári bizottság által törvényen alapulónak találtatván, a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz ajánlólag fölterjesztetik. Ellenben 17) |||. sz. S. Kovács Lajos katona elbocsájtatása iránti kérelmétől — minthogy semmi törvényes alappal nem bir — a fölterjesztés megtagadtatok. 18) IIII.tsz. Özvegy Dékány Lászlóné, 4 tsz. 217. sz. a. házatetejét engedély nélkül náddal megduggatván és megbontván, a tanács által 50 frt. pénzbírságban elmarasztaltatott, s háza tetejének lebontása csak oly feltétel mellett engedtetett el, ha téritvényt ad, hogy azt 6 év alatt cserépre átalakítja. Felebbezése folytán a közigazgatási bizottság a bírságot 25 frtra mérsékelte, — s a 6 év alatti átalakítást — az épület falának gyöngesége miatt zsindelyre is megengedte. 19)§§. sz. Özv. F. Tóth Ferenczné, 4 tsz., 276. sz. a. háza tetejének egy részét engedély nélkül náddal megduggatta, s e miatt városi tanács által 10 frt. pénzbírság fizetésére és oly térítvény adására kötelezte, hogy házát 6 év folyama alatt cserépfedéllel látja el. Fölebbezése folytán a közigazgatási bizottság, tekintettel a fölebbező szegénységére s arra, hogy a náddal javítás azon városrészben , hol háza fekszik, megengedve van, s igy csak a javítás előleges bejelentésének mulasztása által terheltetik, a bírságot 5 fztra leszállította, s a téritvény kiállításának kötelezettsége alól is fölmentetett. 20)gg. sz. Szalai Juliánna és Sövény Mária a piacztéren nyilvánosan összeszivódtak, egymást becstelenitő kifejezésekkel illették, csődületet és közbotrányt okoztak, s e miatt kapitányi hivatal által fejenkint a szegényalap javára 2 frt. birság lefizetésére, vagy nemfizetés esetén 24 órai fogságra bűntettettek ; fölebbezések folytán a városi tanács a büntetést fejenként 4 írtra, vagy nemfizetés esetén 48 órai fogságra fölemelte; ismételt fölebbezésük folytán a közigazg. bizottság a városi tanács ezen ítéletét helybenhagyta. A cognac. A cognac egyik legkitűnőbb s legkellemesebb neme a szeszes italok osztályának, de csak az, mely jó borból, — melyből tulajdonképen mindig készítendő lenne — átpárolás útján állíttatik elő. Azonban az emberi ész találékonysága s a könnyű nyereség utánni vágy az embereket arra ösztönzi, hogy utánzás által e nemben is mesterséges gyárt- t mányokat állítsanak elő, épen úgy, mint mesterséges borokat, ásványvizeket, eczetet stb., épen azért az egész világon elhasznált cognac egy jó nagy részének nem sok köze van a borral, hanem lepárolt borszeszt festenek és ízesítenek meg cognacolajjal. A franczia cognacnak ma már legnagyobb része közönséges burgonyaszeszből készül, mely Németországból nagy mennyiségben vitetik át Francziaországba, hol azt újra lepárolják, és azt mint franczia cognacot küldik szét a kereskedésbe. De ha a fogyasztó publikum nem is tud különbséget tenni a valódi és mesterséges cognac között, az azzal kereskedő izéről képes felismerni, miből készítették. Az ily módon készült cognac a pálinkától és más középszerű szeszes italoktól csak ize által külömbözik, és a csekélyebb fajták átalában nem jobbak, mint a pálinkafélék; midőn azonban finom zamatú borból készül és több évig áll, kellemes és gazdag zamatja van, mely egészen sajátszerű. A legfinomabb cognac a legjobb fehér borból Cognac és Armagnac városokban Francziaországban készül. Cognac-gyártással eddig legnagyobb részben csak Frankhonban foglalkoztak, Cognac és Armagnac kerületekben, főleg e kerületek hasonnevű városaiban, honnan e szesz elnevezése is: cognac — származott. E városok roppant vagyonaikat csakis a cognac-gyártásnak köszönhetik, régebben szegény és jelentéktelen helyek voltak, jelenleg tekintélyes , világhírű városok, — főleg Cognac — lakosaik gazdagok , s gyártmányaik a világ minden részeibe szélylyel hordatnak s drágán fizettetnek. Legnagyobb kivitelük van Angolhonba, Indiába, Amerikába stb. De a cognac Francziaországban nemcsak mint világhirűi kereskedelmi czikk szerepel , hanem legjobb minőségű borai, nevezetesen a bordeax — Bordo — és burgundi borok finomságukat nagy-