Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
. Persze ez azon mód szerint, hogy a költségvetés tervezetét a főkönyvelés hivatala állitja össze s ez nagyjában jól-rosszul keresztül megy a pénzügyi bizottság hiányos tárgyalásán s a tanács tisztitó szerűjén — aligha eszközölhető ; mindegyik osztálynak a közigazgatásban legyen meg a saját terve, saját költségvetése, csak így válhatik az szakszerűvé s olyanná, mely a költségek nemcsak czéltudatos tervezését, hanem felhasználását is lehetővé teszi. Az 1886-ik évre vonatkozó költségvetés a hét folyamán letárgyaltatott, erre vonatkozólag észrevételeinket meg fogjuk tenni legközelebb. KÖZÜGY, Közgyűlés. — 1885. okt. 30-án. Elnöklő főispán a gyűlést megnyitván , Lestár Péter polgármester a tárgysorozat tárgyalása előtt bejelenti, hogy Hornyik János , Kecskemét város volt érdemes tiszt, főjegyzője, elhunyt, s indítványozza, hogy a törvényhatóság részvétnyilatkozata jegyzőkönyvbe iktattassék. Bejelenti továbbá Papp Mihály bizottsági tag elhunytak Ugyancsak jelentést tesz arról, hogy az 1883-ik évi zárszámadás elkészült, az 1884-ik évi pedig készülőben van , továbbá arról, hogy a cselédnyilvántartási hivatal berendeztetek és hogy azon cselédek számára, kik szolgálatkeresés végett vidékről jönnek városunkba, a kapitányságnál egy lakás van berendezve. Keresztes János főjegyző polgármester indítványát azzal kivánja pótolni, hogy Hornyik János által írt „Kecskemét város történeté“ -nek befejezésére Horváth Döme kúriai tanácselnök kérettessék fel, s e czélból Horváth Döméhez megkeresvény intéztessék. Az indítvány elfogadtatott. Lestár Péter polgármester indítványára Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves jubileuma alkalmából üdvözlő felirat intézése határoztatott el, melynek átnyujtásával egy öt tagú küldöttség bízatott meg. Polgármester jelentése 1885. évi augusztus és szeptember hóról. Tudomásul vétetik. Olvastatott a m. kir. belügyminisztérium rendelete, melyben Csitári János monostori lakosnak a város községi kötelékébe való felvételét elrendeli. Olvastatott a minisztérium leirata, mely szerint a gazdasági népiskola átvételére vonatkozó tárgyalások megindítására egy minisztertanács bízatott meg. Hajdúmegyének körlevele, mely a törvényhatóságok által közczélokra kötött kölcsönügyletek bélyegmentességéről szól, azzal vétetett tudomásul , hogy a város országgyűlési képviselői ezen ügynek tárgyalása alkalmával az ügy pártolására figyelmeztessenek. Borsod megyének a műborgyártásról szóló körlevele pártoltatni határoztatott. Szatmár megye körlevele a közművelődési czélokra szolgáló 1%-os pótadó kivetéséről tudomásul vétetett. Polgármester jelenti, hogy az almérnöki állásra pályázó nem jelentkezett s indítványozza két segédmérnök alkalmazását 600—600 frt díjazással. Bellák főmérnök utal a mérnöki osztálynál felhalmozódott restantiákra , melynek feldolgozására jelentékeny munkaerő szükségeltetik, de nem hiszi, hogy 600 frtért alkalmas egyén megnyerhető legyen. Egyelőre csak egy egyén felvételét tartja czélszerűnek, mivel télen nincsenek nagymérvű külső munkálatok; tavaszszal aztán felfogadható volna még egy segédmérnök. Polgármester erre indítványozza, hogy alkalmaztassák egy egyén 700 főt fizetéssel; az indítvány elfogadtatott. A realizálási munkálatok augusztus és szeptember havi eredménye tudomásul vétetett. Az igazgató zárjelentése a községi népiskolákról (az 1884/5-ik tanévben) tudomásul vétetett. Az államilag segélyezett polg. és elemi leányiskola beterjesztett költségelőirányzata az 1885/6-ik tanévre elfogadtatott. Az ipariskolai bizottság Bagi Lajos , Fényfi Antal, Hacker L. és Qyeness Sándor tagokkal kiegészíttetett. Polgármester indítványozza, hogy a zálogház forgó tőkéjéül 100,000 főt utalványoztassék. Az összeg megszavazása azonban, nem lévén elegendő számmal a bizottsági tagok , nem történhetett meg. Dr. Tassy Pál indítványára ezen sürgős ügy elintézése végett november 8-ra egy rendkívüli közgyűlés összehívása határoztatott el. Keresztes János főjegyző felolvassa a házaló kereskedés korlátozására vonatkozó szabályrendelet tervezetét, elfogadtatott. Lőw Ernőnek a városi kórház és szegényház élelmezésére tett ajánlata elfogadtatott. A városi tanács ajánlata folytán a világítás és az előfogatok házi kezelésbe történő vonása elhatároztatott. Az előfogatok ügyeletére egy bizottság küldetett ki. A honvédlovasság gyakorló teréül szánt nyomási föld haszonbérbe történt adása jóváhagyatott. Tudomásul vétetett a helybeli reform. főgymnasium igazgatóságának jelentése, mely szerint a város által alapított „Szécheny“ pályadijat az 1884/5. tanévben Pátkay Imre VIII. osztálybeli tanuló nyerte el. A budapesti szegény-beteg gyermekegyesület támogatására 50 frt szavaztatott meg. A sz. Ferenczrendi szerzet által vételre felajánlott ballószögi erdőföld magvétele elhatároztatott. Gyapjas István házának kisajátítására 777 frt megszavaztatott. Görög Józsefné kérvénye az alsó-nyomási 59. 1. sz. földbérleti szerződés megszüntetése iránt, tekintetbe véve férje elmebetegségét, a bérlettől felmentetett. Csorba Menyhért kérvénye a gazdasági iskola földjéből egy békás lapos megvétele iránt visszautasíttatott azzal, hogy a felkért föld nem adható át egészben, de a mesgyék helyes szabályozása és kiegyenesítése érdekében tegye magát Csorba Menyhért érintkezésbe. Néhai Ági László ellen megindíttatni rendelt kártérítési per az elhunyt özvegye kérelmére , a fenforgó méltányossági okok következtében beszüntetni rendeltetett. Angyal Matild fellebbezése a korcsmáját beszüntető tanácsi határozat ellen elutasíttatott. Predics Jánosné segély iránti kérvényének hely nem adatott. Dr. Tassy Pál tekintettel arra, hogy Hornyik János volt városi tiszt, főjegyző nemcsak egy félszázadon szolgálta hűen és önzetlenül a várost, de történeti búvárkodásai . „Kecskemét város történeteinek megírásával úgy Kecskemét városának, mint a tudománynak is jeles szolgálatot tett, pótlólag indítványozza, hogy arczképe lefestését a közgyűlés rendelje el, mely aztán a közgyűlési teremben függesztessék ki. Helyeslőleg fogadtatott. Schweiger Móriczra közmunka hátraléka fejében kirótt birság elengedtetett. Tasi József kérvénye elhalt neje Salánki Mária felső-pusztaszeri szülésznő 3 havi fizetésének kegydij czimén való kiadása iránt elutasittatott. Ezzel a közgyűlés d. u. 4*/„ órakor véget ért. czibikt. Ezek el is dalolták, mikor Boszniába vitték őket, hogy: „Maradt itthon kettő-három nyomorult, Rátok lányok még az ég is beborult“. Az ő szemeik villogása meg ezt írja a figyelmes szemlélő elé. Marad itthon kettő-három nyomorult, Rátok fiúk még az ég is beborult. A tánczban ők sokkal elegánsabbak mint a falubeliek, némely szavukat meg pláne még a biró uram sem érti meg. Hogy kiművelődtek ! mondja büszkén az anyjuk. Az ám , kiművelték őket — mosolyogja a fiatal jegyző, ki a cselédkönyveket szokta kiállítani. Bál után nagy karviadalok a hölgyek miatt s különféle illuminatiók. * * * Elmúlik a nekünk keserves, nekik pedig boldogságos hét és kezdetét veszi a beszegődés. A háziasszonyoknak alig van egész éven át nagyobb aggodalmuk, izgatottságuk és fontosabb ténykedésük, mint a cselédek fogadása miatt előfordulók. Se étvágyuk, se álmuk nincs addig, mig csak át nem estek e rájuk nézve oly fontos dolgon. Ha egyik a másikkal összejön, még csak eszükbe sem jut másról beszélni, mint a cselédekről s ha valamelyik már rendben van, a legirigylendőbb asszonynak tartatik. S van is miért aggódniok azoknak, akik ismert, megbízható és tökéletes cselédre szert nem tettek , mert azok megsinlik egész éven át. Az egyik már annyira czivilizálódott, hogy regényt is olvas s ezzel természetesen a mosogatást összeegyeztethetőnek nem tartja; erre és a vizhordásra tessék egy katlantámogatót fogadni. A másik már nagyon hozzászokott az udvaroltatáshoz s a beszegődésnél kikötni akarja, hogy dolgának elvégzése után a cselédszoba vizitszobának tekintessék, melyben ő senki által háborítva ne legyen. A harmadik akaratos, szófogadatlan, duzzogó és nyelves. A negyedik az utczaajtóban ácsorgó, nyihározó s e mellett gondatlan, ügyetlen és pletykagyár. Az ötödik ostoba, neveletlen és goromba stb. stb. Bizony örülhet, aki a tökéletest megtalálta! * , * * És most hagyjunk fel a mindszent hetének további ecsetelésével; tárcza-irással úgy sem változtatunk azon, így volt és igy lesz tán örök időkön át. A lap tárczája nagyon kis becsű ott, hol egy másforma tárczának kell szerepelnie. Ez azon varázserejű hatalom , mely a legnagyobb csorbákat is a legtöbb esetben kiköszörülni képes. Oh ennek a tárczának tartalma sokkal becsesebb, mint a legszellemesebb humoreszk ! Ezt azonban én úgy tudják Önök, mint én, ki ezen tárcza után azt a másikat vettem elő s csak akkor, miután ennek tartalmából olvastam ki egy gyönyörű részletet: mondhattam el, hogy: van már Kata! Joszip. KECSKEMÉTI LAPOK Melyik lesz hát igaz? (Új auspicziumok a jövő farsangja.) A hírlapok saját külön tudósítókkal rendelkeznek , nekem meg saját külön titkos kémeim vannak. Ezért vagyok talán olyan félelmes, ártatlan Camedrio (ne felejts) nevem daczára (talán jobb is volna, ha Ortica (csalán) lenne a nevem?). Ezek az én titkos kémeim köszöntöttek be hozzám e szavakkal: „No te neked szegény Camedrio ugyan megesett, mint czigánynak a félegyházi vásár! Egyszer akartál életedben igazat mondani, akkor is majd betörték a fejed (— ha ugyan engednéd)!“ — De hát miért ? kérdezem meglepetve. A felelet az volt, hogy „megsértettem“ (?) a mamákat, a papákat, a férjeket, a leányokat — szóval az egész várost, hogy olyan szomorú farsangot jövendöltem! Én Istenem, hát miért nem húzták kínpadra az a fendáriumcsinálót, mikor május végére fagyot jövendöl ? Csak a tárezakónak nem szabad kellemetlen dolgokat jósolni? No de félre a prókátoroskodással, én szánva-bánva ismerem el bűnömet: pessimista vagyok, olyan, aki a fehéret is feketének látja s ez az oka annak is , hogy olyan sötét képet rajzoltam a jövő farsangról. Ezt a hibámat jóvá kell tennem. De hogyan ? Miként legyek én most egy pillanat alatt optimista, aki a feketét is fehérnek látja? Hopp! Megvan!! Most jut eszembe, hogy egy Törökországban járt barátomtól kaptam ajándékba egy ópium-czigarettát, melyet elsziva a 7 ik egekbe varázsoltatik az ember s mindent rózsaszínben lát. Elővettem a mákony-szivarkát íróasztalom rejtelmes fenekéről; ledőltem a pamlagra s rágyújtottam a hetedik mennyországba varázsoló czigarettára. Félig elszivom; szemeim álmodozni kezdenek, fejem nehezül. — — — szemeim becsukódnak — — — repülök — — — repülök — — — fenn vagyok a hetedik égben . . . szivarkámból rózsaszín füst, ebből felleg támad .. . * # * Sűrű rózsaszín fellegek közül egy fényesen díszített bálterem tűnik elő, melyben azonnal ráismertem a kecskeméti kaszinó nagytermére. Rózsaszín volt minden: rózsaszín a diszítés, rózsaszín a kedv (még az urak öblös pipáiból is rózsaszín füst szállott föl). A terem tömve volt. Szebbnél-szebb leányok tánczoltak, mint a tündérek, mindegyiket rabszolga módra udvarolta körül egyegy légió fiatal ember, kik úgy látszik öngyilkosságot akarnak elkövetni a sok tánczczal! Mindenütt öröm és boldogság. De mégsem. Egy ifjú támolyog ki a teremből dúlt vonásokkal s a mellékterembe érve pisztolyt ragad s golyót akar röpiteni agyába. Észreveszik. A gyilkos fegyvert kicsavarják kezéből s szándékának oka felől kérdik. Magából kikelve felel az ifjú, hogyne lennék öngyilkos, mikor az egész farsangon egyetlen egy tourhoz se tudtam jutni, annyi a tánczoló fiatal ember! És a mellette álló egyén kezéből hirtelen kikapja pisztolyát s mielőtt megakadályozhatnák , szivébe kergeti a golyót ... sebéből patakként foly a vér ... a pisztolyból rózsaszínű füst tárul elő, melyekből felhő képződik s a bál képe elmosódik . . * * * Ide-oda hullámzanak a gyönyörű rózsás felhők, mig végre kibontakozik egy kecskeméti aranyműves műhelye. Rózsaszín minden . . . csak a mester és huszonöt legényének arcza sápadt. Vevők lépnek be. „Mivel szolgálhatok?“ kérdi a mester. „Arany karikagyűrűt kérünk, van készletben?“ kérdék az érkezők. „A készlet két hét óta elfogyott“, sóhajt fel a mes- Az 1886-ik évi költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. A pénzügyi bizottság f. hó 3-án kezdette meg az 1886 ik évi költségvetési előirányzat tárgyalását. A pénzügyi bizottság tárgyalásain kevés bizottsági tag jelent meg. Már a tárgyalás megkezdése alkalmával egy szokatlan incidens adta elő magát. Az 1884-ik évre vonatkozó zárszámadások nem feküdvén a bizottság előtt, a bizottság néhány tagja a tárgyalások elnapolását sürgette azon indokból, mivel egy 400.000 frtos költségvetésnek a tárgyalása helyesen meg nem ejthető az előző évekre vonatkozó zárszámadási eredmények ismerete nélkül. Hosszabb vita fejlődött ki, a bizottsági tagok többsége azonban tekintettel arra, hogy hiba volna, ha a költségvetés törvényértelemben való elkészítése a jövő évre£maradna, de még az 1884-ik évre vonatkozó pénztári eredmények a költségvetés minden címe és tételére vonatkozólag ismeretesek lévén, ez elegendő tájékozásul a költségvetés megállapítására. Erre a kisebbség elhagyta a tanácskozást, miután már megelőzőleg az iskolai költségvetés tervezetét letárgyalta. A költségvetés bevételi része kevés különbséget tüntet fel az 1885-ik évre megállapítva volt költségvetéssel szemben. A bevétel 465 ezer néhány száz írttal állapíttatott meg. A kiadási rész első cziménél (a tisztviselők fizetése) egy régibb közgyűlési határozat értelmében egyes alantas tisztviselők fizetésének emelése terveztetett, mit a pénzügyi bizottság a költségvetésbe felvevőn, a rendes kiadások első tételszáma 50,300 írtban állapíttatott meg s igy emeltetett. Szélesebb körű megbeszélés tárgyát képezte a színházi subventió és a zene fejlesztésére szánt kiadások ; az előbb említett czélra a város eddigelé 800 frtot adott. Ezt a bizottság több tagja nem tartja elégnek. A legközelebb múlt évek bizonyságot tettek róla, hogy Kecskeméten tisztességes erőkkel ellátott színtársaság még nem élhet, azért a subventiót 2000 írtra felemelni indítványozták, mi azonban nem fogadtatott el. A zene fejlesztése érdekében 500 frtot adott segélyül a legközelebbi évben a város Szabados Géza zenedetanárnak. Ez is meghagyatott jövőre, csak hogy a bizottság felhívja a közgyűlés 45. §z. figyelmét ennek az ügynek az egészséges s az igényeknek megfelelő szabályozására. A város világításánál az erre a közelmúltban előirányzott összeget 50%-al felemelni javasolta a bizottság. A világítás házi kezelésbe való vonását elrendelte már a közgyűlés, de javulás csak akkor várható, ha erre a város többet áldoz. A város szabályozására fordítandó kiadások 8000 írtra lettek tervezve, hangsúlyozva lett ugyanez alkalommal, hogy ez czélszerűen csak úgy használtathatik fel, ha előzetes jól átgondolt terv birtokában van a város. A költségvetés végeredményében a következő számokat tünteti fel. Kiadás: 465,596 frt 30 kr. Bevétel: 431,330 frt 51 kr. Hiány: 34,265 frt 79 kr. A bizottság a hiány fedezetéről még egyelőre nem gondoskodott. 100 pótadóból azonban bejön körülbelül 22,000 frt, a még így fentmaradó 12,265 frt 79 kr. hiány pedig valószínűleg fedezetet fog nyerni a mult évek fölöslegéből s igy a petladó aligha fog emelkedni. Egyleti és társadalmi élet, Intézetek. A kecskemétvidéki gazdasági Egyesület választmányának legutóbb tartott ülésében lényegesebb határozatok hozattak. Az egyesület negyedik négy évre történt megalakulásának ideje, vagyis működésének 16-ik éve ez év végével lejárandó lévén , annak újabb négy évre történendő megalakulása iránt szükséges lépések foganatba vétele kimondatott, azok eszközlésére az elnökség utasíttatott. Minthogy egyleti jegyző jelentése szerint szőlőművelésre használható elhasznált távirdasodronyért minden évben csak január hó első napjáig lehet a m. kir. köziek, minisztériumhoz kérelmezőleg fordulni, annál fogva az ez irányban érdeklődő egyleti tagok figyelme akként határoztatott fölhivatni, miszerint az általuk szükséglendő drótmennyiséget alálírott egyleti jegyzőnél folyó évi december hó 15-éig jelentsék be. Vidéki tagok a bejelentést postai úton eszközölhetik. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy a szőlőműveléshez alkalmas 3 miliméteres átmérejű drót métermázsája 10,a vastagabb, mely korlátul alkalmazható, métermázsánként 9 írttal számittatik a csekély szállítási költségek nélkül. Elnök úr azon jelentése, melynélfogva több egyleti tag kívánalma folytán a m. kir. földmiv. minisztériumhoz általa az állami erdőkből nagyobb mennyiségű vadalma- és vadkörte-magvaknak ide költségükön leendő szállíttatásáért kérelmező felirat intéztetett elnökileg,jóváhagyó tudomásul vétetett. Ezen kérelem czélja volt a fatenyésztésnek e vidéken nagyobb mérvű elterjesztése akként, hogy a magán faiskolával rendelkező tenyésztők ez úton csiraképes jó maghoz jutván, biztos sikerhez jussanak. Hasonlókép azon elnöki jelentés is, melynélfogva előbbihez hasonló alapon , általa a szegszárdi m. kir. Selyemtenyésztési Felügyelőséghez az iránt intéztetett megkeresvény , miszerént — a napilapokban közzétett hirdetés folytán — ide, az egyleti tagok között kiosztandó valamely mennyiségű szedermag