Kecskeméti Lapok, 1925. január-június (58. évfolyam, 1-145. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2. oldal. kokban épp úgy, mint Strindberg asszonyaiban elsorvad a szerelem kielégítetlen érzelemszomjúságában. Hammerfest, a föld legészakibb városa. Kiandalgok a hotel mögötti platóra, ahol a természet most veszi reggeli fürdőjét. A tenger mozdulatlan tükrében megmerül az ég kéksége, valami ezüstös lehelet opálozza be az egész képet. Valami halálos, siri csöndesség üli meg a föld legészakibb városát, amelynek szines faházai bús mélán kónával gurnyasztanak s reménytelenül néznek egymásra. Csoda-e itt az emberek döbbenetes végletessége, ahol a természet sem tud mérténél tartani ? Ahol november 18-ától január 23 ig nincsen nappal és május 13 ától július 29 éig nincsen éjszaka. Bár itt halat kint száradni nem látunk, mégis túl hitetlen a bűz, mert a tőkehal bálokba kötve várja behajózását a kikötő raktáraiban. Innen exportálják továbbá a félig raffinált crudamájolajat. Élet a halott természet ölén. A föld legészakibb városa ij, 1787 ben alapították és 1801 ben még 77, most pedig 3000 lakosa van. Hetek óta tartó északi vándorlásaim közt itt látom az első katholikus templomot, amelynek kakas van a tornyán, míg a lutheránus templomokról mindenütt kereszt integet. E szürke vidék embere lelkének jobban megfelel a protestáns vallás racionalizmusa. Vizsgálom ezeket az arcokat. Mindmegannyi egy egy emblémája annak a hősi küzdelemnek, amelyet a sziklává dermedt természettel kell vívnia. Mintha a daiwnizmust itt egészen a halig lehetne visszavezetni. Olyan fehér albinózusnak, fennakadt döglött haltekintetüek, vörös csepűhajuk pedig úgy fest, mint a tengertől partra vetett szalag. Barázdás ráncaikban a jegestengeri viharok rémülete itl. De csoda : mindez itt a nagy halott természet ölén, ahol oly nyomorult az élet? A zöldség hiánya, az állott, besózott hústáplálék, az öröklött alkoholizmus, az elhasznált levegőjű hajőkabinok és lakások, amelyeknek ablaka féléven át be van ragasztva, mindez tenyészti a tuberkulózist, skorbutot, skrofulát és a hasonló rettenetes nyavalyákat. Igaz, hogy a pálin fora prohibició van, de a tengerparti fekvés miatt szinte lehetetlenség a csempészet meggátlása csak úgy, mint Finnországban, vagy Amerikában. Ha azonban meggondoljuk, hogy nyolc évtizeddel ezelőtt még tizenhat liter pálinka esett fejenként évente 1 — 1 norvégre, akkor hihetetlen eredményesnek tekinthetjük a mértékletességi küzdelmet. Ha elgondolkodom, hogy mivé fejlődött ez a legendás viking faj Angliában, Normundiában, Katalóniában és Szicíliában, ahol fénye, tüze és gyümölcsérlelő hatása van a napnak, akkor meghajtom az északi pirátok előtt az elismerés zászlóját. Ebben az országban, ahol csupa egyenes vonalú, kérlelhetetlenül erkölcsös ember él, ismeretlen az analfabéták kaszja s az oktatás valamennyi fokozaton, még az egyetemen is, ingyenes. A meridián-emlék. A süket csendességben visszasétálok a kikötőbe. Az öböl végében lévő bronzgolyón megcsillan a magasan delelé, hajnali nap fénye. E gránitoszlopon nyugvó földgömbek »meridianstötten« a neve s annak a híres meridiánnak az emlékére emelték, amelyet a mérnökök s a skandináv és orosz kormányok rendeletére 1816 — 1892 ig a Dunától a Jeges tengerig (Ismailtól Hammerfestig) mértek fel. A Monatsol felszedi horgonyát és lassú méltósággal szántja fel a Jeges-tenger tükrét, hogy elvigyen bennünket a föld legészakibb városából, amelyet oly reménytelenül, annyira örökre elfogyunk. Amíg gőzösünk kitalál a szikla és szigetroncsokból, felöltőmbe burkolódzva kiállok a fedélzetre s elbúcsúzom a halott várostól. Szinte jóleső érzés, amint egyre távolodunk, mert a magányban és az elhagyatottságban az a szorongó érzés gyötri az embert, hogy hátha ott fogják... Csekey István. KECSKEMÉTI LAPOK 1. szám. A kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra fejlődése az első homok megkötésétől a mappig. A kecskeméti szőlősgazda-társadalom röök emléket állít azoknak, akik Kecskemét szőlőkultúráját világszerte elismertté fejlesztették, akik megkötötték a homokot s egy virágzó gazdasági ág alapjait rakták le. Kecskemét város hatalmas fellendülését abban kell keresnünk, hogy vezető férfiaink idejekorán felismerték a fejlődés felé vezető utat s a kitűzött cél érdekében vállvetve munkálkodtak ki ki legjobb tudása szerint. Amikor legközelebb jutottunk a tervek megvalósulásához, érdemesnek tartjuk olvasóinkat végigvezetni a munka kezdetének idejétől a mai korig s rövid vázlatot adni a kecskeméti gyümölcs , bortermelés és kereskedelem történetének. Az első szőlőtelepítések. A bortermelés kezdetét Hornyik János, Kecskemét történetírója V. Béla és I Lajos királyok uralkodásának időközére (1250— 1350) teszi. A jó kecskeméti atyafiakat az a veszély fenyegette, hogy a várost a futóhomok elborítja. A legjobban veszélyeztetett részeket szőlővel ültették be, hogy megkössék a homokot. A terv kitűnően bevált. A XVI század elején már a város délnyugati részétől az északiig, vagyis a mostani Máriavárostól a Körösi hegyig húzódó szőlőhegyek övezték félkörben a várost. Hornyik János feljegyzése szerinta Csáktornyai és csordákul melletti szőlők 1691 ben osztattak ki Koháry fülekvári kapitány és Kecskemét akkori földesura rendeletéből s nem sokkal később telepítették a széklói szőlőket.* A török hódoltság hatása. A török hódoltság nagyon visszafejlesztette a kecskeméti szőlőművelést, mivel a Korán üldözte a szeszesitalok fogyasztását. Ebből a korból találtam első feljegyzéseket Koritsánszky Jánosnak Kecskemét nagy képesnaptárának 1891 évfolyamában irt cikkében a kecskeméti gyümölcsre vonatkozólag : „A Kecskeméten megszállott török és tatár hadak tisztjeit, a budai pasát és udvari tisztjeit Kecskemétről látják el hordószintra szőlővel és gyümölccsel.« Az első gyümölcsexportőrök. A tervszerű szőlőkultúra tulajdonképen a XVIII. században veszi kezdetét az úri hegyi, hileszi és felsőcsalánosi homokföldek kiosztásával, amelyeknek legnagyobb részét honoráciorok, képzettebb iparosok és kereskedők kaptak. Az egyes fajták nemesítését Bakuié Márton, a Műkert kiváló főkertésze kezdte meg, aki hamarosan országhvvé fejlesztette a város kertjét Az ő nyomdokain haladva munkálkodtak Hardtel Károly, Katona Zsgmord és Horváth Döme, a Gazdasági Egyesület kiváló elnöke, — akik a külföldi sajtóban is erős propagandát fejtettek ki, azonban a külföldön csak az elérhetetlen vágyak között élt a kecskeméti gyümölcs mindaddig, amíg a vasút ki nem épült. Röviddel ez után megjelentek a kecskeméti kereskedők a külföldi piacokon. Kecskeméti Ház indította útnak az első szállítmányt Németország felé, míg a bécsi piacra a híres kecskeméti menyecskék közül került ki az első vállalkozó Tóth Sándorné személyében, aki bizony nem kis feltűnést keltett a piacon annál is inkább, mert a huncut bécsiek sehogysem akarták megérteni a jó kecskeméti tájszólással beszélő asszonyt. Lestár Péter munkássága, Lestár Péter polgármesterkedése szinte kényszerhelyzetből kifolyólag szerencsés vágányra terelte a szőlő és gyümölcskultúra fejlesztését. Amikor a polgármesteri széket átvette, oly rosszul állt a város kasszája, hogy sokszor a kereskedők fizették ki a tisztviselőket a város nyugtája ellenében. Szanálni kellett a pnzügyeket. És Lestár Péter a szanálás lehetőségét a szőlőkultúra fejlesztésében találta meg. Kimondatta a közgyűléssel, hogy mindazok a homokföldek, amelyek szántóföldnek nem alkalmasak, olcsó kamatú törlesztéses kölcsön ellenében osztassanak ki kisebb parcellákban. Ily módon a költségvetési deficit hamarosan eltűnt s 1889 ben már három hatalmas tervet valósit meg a város. A lajosmizsei vonal Kecskemétig való meghosszabbítását, új városháza felépítését és a gyalogsági laktanya kiépítését. 1832 ben köti meg a város szerződését az állammal a Miklós telep felállítása ügyében, amelynek megvalósításán Horváth Döme, Katona Zsigmond, Mithiász János és Weber Ede fáradoztak legtöbbet. A város a telep által termelt nemes szőlővesszőkből évi 6 százalékos részesedést köt ki magának. A kormány a miklóstelepi szőlőiskola vezetésével Korizsánszky János vándortanulót bízza meg, aki hervadhatatlan érdemeket szerzett a Szarkás és a Vacsi-hegy beültetésével. Magánosok mintatelepei. A szép lendületet nyert szőlőkultúra nyomán a magántelepek is egyre szaporodnak. Urréten Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümölcskísérleti telepet állít fel. Az összes létező szőlő- és gyümölcsfajtákat kísérlet tárgyává teszi, amelynek eredménye évtizedek fáradhatatlan, áldozatot nem kímélő munkássága után bontakozott ki. Katonatelepen Mathiász János, Katona Zsigmond és Szegedy György, Szikrában id. Muraközy Imre telepítései voltak az első példaadók Egy svájci részvénytársaság vállalkozásáén mutatkozott első jele a külföld érdeklődésének, amikor Weber Ede és Társa Ballószögben 2000 hold földet vesznek meg 200.000 forint vételárért oly kikötéssel, hogy a városnak messzemenő támogatást kell nyújtania egy arra vezető vasútvonal felépítése érdekében. A vasútvonal kiépítésének ügyét Wéber Ede minga vette a kezébe s mint a vasútépítés egyik engedményese, a város hathatós támogatása mellett ki is építette a fülöpszállási vonalat. A szikrai telep és a tiszaughi vasút. 1891-ben kísérletezik Szikrában először a város 18 hold homokon egy városi minta teleppel, amelynek beültetésére a Miklósteleptől járó 6°/o szőlővesszőt használják fel. 1894-ben Weber Ede és Öves Bálint kezdeményezésére dr. Fechtig Imre megkapja a tiszaughi vasút építési engedélyét, a vasúti forgalom megindulása által a szikrai telep og nagymérvű fellendülése várható, hogy 1897. évben Szegedy György tanácsnok javaslatára 350 hódra nagyobbitja a közgyűlés a telepet — máig 167 hold van beültetve, — egyben megbízza a tanácsot megfelelő présház és pince építésével. Ugyanaz a közgyűlés foglalkozik a szikrai munkástelepítések kérdésével s kimondja, hogy a szakértő szőlőmunkásoknak 2—4 holdas részletekben, kedvező fizetési feltételek mellett, szőlőültetésre alkalmas homokföldek adassanak el. A gyümölcskereskedelem térhódítása a világpiacokon. A szőlőtelepeknek vasútvonallal való bekapcsolása a gyümölcskereskedelemnek óriási lendületet adott. Mind több családot foglalkoztat a gyümölcsexport. A Kecskeméti-család becsületes puritánsága márka nemcsak a német, de a keleti piacokon is s egy egy vagyon eljut Geindz, Szentpétervár, Moszkva, Kattowitz és Lodz piacaira is, míg a bécsi piacot legelőbb a Tóth, majd Almássy, Aszódi, Kocsis és Lakos család látják el. A pesti piacokon később a Wachsberg és Löwy cég vezeti be magát. Az Első Kecskeméti Szőlő és Gyümölcstermelő Szövetkezet 1897-ben a Kajetán napi vihar után létesül Katona Zsgmond, Zmay Károly, Boros László és többek kezdeményezésére azzal a célzattal, hogy pótolja a vihar okozta károkat. Ebben a későbbi időben újabb ma -58 45 ~ « 1 at « T SS « ■£ * £ £ * a * « £ g 25 i* « ° -a * N 01 (fi •» E Doi = = 51? • A M ws *« « ei at 9 B % -■S i »1 sak. £ tu S Cl . T! -1* JT c Lapkih azon felvét lapu kiadóhiva